Szittyakürt, 1999 (38. évfolyam, 1-12. szám)
1999-11-01 / 11-12. szám
10. oldal «IttVAKOfct 1999. november-december Halottainkra emlékezünk kH inden budapesti temetőben találunk még 56-os sírokat, de sajnos a Kádár-korszak éveiben a legtöbbet, a „poriadási idő” (25 év) leteltével felszámolták. A harcok alatt elesettek legnagyobb összefüggő nyughelye a Kerepesi temető 21-es parcellájában található. A temető 1982 óta enyészetnek átadott, pusztulófélben lévő parcellájának megmentésére, az ellenzék akkori egyetlen lapjában a „Hitel”-ben 1989. március 29-én a következő Felhívás jelent meg: FELHÍVÁS! Az 1956-os események hivatalos értékelése bármi legyen, ellenforradalom, forradalom vagy népfelkelés, az anyagi és emberi veszteségeket tekintve mindenképpen nemzeti tragédia volt. Méltánytalannak tartom, hogy a hatalom által 32 éven át ellenforradalomnak minősített népfelkelés egyik oldalán elesett magyar és szovjet katonák hősként, díszsírhelyen vannak eltemetve, ugyanakkor a másik oldalon elesettek, akiknek száma sokszorosan meghaladja az előbbiek számát, elhanyagolt, gazos parcellákban, sokszor jeltelen sírban nyugszanak, vagy éppenséggel már el is tűntették sírhantjukat. A történelmi igazság megköveteli, amit az emberi jóérzés is diktál, hogy a népfelkelés minden áldozata, a barikád bármely oldalán esett is el, egyforma tisztességgel legyen eltemetve. Felkérek minden jóérzésű magyart, aki szívügyének tekinti az 56- os hősi halottak sírjának gondozását, hogy április 8-án, esős idő esetén 15- én reggel 9 órakor a Kerepesi temetőben a Kossuth-mauzóleum előtt találkozzunk, hogy a sírok rendbetételét megkezdhessük. A mauzóleum autóval is megközelíthető. Kérek minden gépkocsival érkezőt, hogy ásót, kapát, gereblyét hozzon magával. Köszönettel: Szalay Róbert 1035 Bp., Miklós u. 15. A rövidesen megalakult „Kegyeleti Bizottság,” mely társadalmi összefogással és a Temető igazgatójának, Ladányi Jenőnek segítségével hozta rendbe és 1989. október 22-én avatta a hősi halottak emlékhelyévé a parcellát. Azóta egy kopjafa állt a parcella közepén. 1999-ben felállításra került a közadakozásnak és más támogatásoknak köszönhetően, Gömbös László szobrászművész alkotása, az 56-os forradalom hősihalottainak emlékműve, melyet Orbán Viktor leplezett le okt. 22-én, pont 10 évvel a kopjafa felállítása után. (Tudósító) A SZITTYAKÜRT világhálózati honlapja elérhető a következő címen: http://web.cetlinknet/~szittya/ DRÓTPOSTA (EMAIL) CÍME: szittya@cetlink.net Kérjük kedves olvasóinkat, akik számítógéppel és email-lel rendelkeznek, küldjék be címüket a SZITTYAKÜRT email-re. Lapunk minden olvasójának áldott karácsonyi ünnepeket és békés boldog újévet kíván A SZEQKESZTÖSÉG Fejér György János VÁZLAT Száll a dögvész ágról ágra: három madár száll a fánkra, három madár, mégse három, több háromnál: harminchárom! Harminchárom ezer nincsen: tízmillió nyúlgerincen hogy osztozna annyi madár, ha csak zabái, ha csak zabái?! • Ránk is szarik, nemcsak ránk száll: ilyen madár Tamás Gáspár. • Svájcisapkát húz Kis János, ha kisfiús, ha kislányos, nem kútra jár, dehogy köcsög: ő a kútfő s csak úgy fröcsög! • Nehogy Bálint, nehogy Magyar! Kétszer hamis név kit takar? Kimagasló jövőgyilkost. Magyar jövőnk öli itt, most! • Mit vársz, magyar, Rajk Lászlótól, akiből két Rajk László szól? • FEKETÉNÉL NINCS FEKETÉBB! FEKETÉBŐL LEGYEN ELÉG! csiripelte minden veréb. Surányi György még feketébb! 1 Ki érti meg? Ki értheti? Mit keres ott sok Tölgyessy? • Szabad György volt magyar ember, telve magyar-szerelemmel, s átállt: vissza, ott levente - Kossuth Lajos ezt üzente? • Fiókáink nem bízom rád, madár Konrád, kender Konrád! • Ha nem használ, nem is káros: negyed kiló volt Kiss János nyereg alá, két naponta, csak a színhús, nem a csontja! A csontjait porrá törve - hozzá néhány Bauer körme s landeszmannal tele gatya - áldja-vigye Peresz atya! • Magyar, madár - és kisgazda? Melyikből van mennyi haszna? Neki melyik nép a drága? Hol van a kis gazdasága? Dúl bennünk a madárpestis: magyart öl a magyar Pest is, magyart öl a magyar Buda - s szeretőnk egy madár húga! barátunk egy madár bátyja, magyar lelkünk - madárlátta! bölcsek helyett bölcselkedők étetik az epekedőt, elbutulunk nem is csoda: nincs tanító, nincs iskola, se pap, se bonc - se boncterem! magyar földünk másnak terem, ürül a csűr, szakajtó! magyat öl a madársajtó, a képernyőn: magyart ölnek s madarat csak magyar öl meg! a honszerző vezér - ki az? magyar nemzet, - haza - mi az? az omladék, a szenny, a sár? de szép, ahol madár se jár! üszög, penész, patkányveszély, Walpurgis-éj a csendes éj, fejünk kemény - karunk puha, szégyenünk a magyar ruha, elfelejtjük, hol van Erdély! a Madonna-mozi - szentély, Szűz Mária, Boldogasszony Mit sorvasszon? mit fakasszon? magyar, ha vár, csodára vár, de elfogyott az mára már! tombol, őrjöng ez a dögvész! hány magyart ölt meg az önkéz? magyart ölünk magyar ölben, mákonyt szedünk mákony-zölden! ha elkerül a döghalál, fiainkban csak föltalál! ha elfutunk a döghalál lányainkban előtalál! szép fiúsegg - ma az a lány, kacagást kelt kard, kacagány, a párducos Árpád különc -Árpádon ma patkány a gönc! • Láttam tegnap Isten öklét:- Paskainak? ezt öröklét! - mondta Isten. Nem bíztatott. Nem tud adni magyar papot. • Nem szégyelled? Nem volt elég? Megint magyar farkasbeszéd dőlt belőled Petőfivel? Kussolj, magyar! Pető figyel! • Száll a dögvész ágról ágra: három madát száll a fánkra, halálmadár mind a három nem is három: harminchárom! A mi sólymunk, láttam reggel: kiszögezve két nagy szeggel, kifeszítve két fa között még mindig élt és küszködött! 1996, Pünkösd Magyar-Német Történelmi Társaság Az 1997-ben alakult és 1999-ben bejegyzett, főleg fiatalokból álló társaság, célul tűzte ki a III y^\ történelem f°lyamán a magyarok és németek f____JI1 ^ között kialakult kapcsolatok feltárását, cg különös tekintettel a két nép közös katonai ^ hagyományaira. Köztudott, hogy mind az J első mind a második világháborúban egy ol^ ■/ dalon harcoltunk a közös ellenség ellen. E közös katonai hagyományok, a fegyverbarátság, a szövetségesi hűség, az elmúlt 50 évben csak negatív értékelést kapott, a hazai történészek részéről, ami nem felel meg a történelmi igazságnak! Ennek ellensúlyozására jött létre a Társaság. & S47S&-
