Szittyakürt, 1998 (37. évfolyam, 1-7. szám)

1998-10-01 / 6. szám

1998. október-november *ZITT<MKÖfeT 11.oldal Vérfürdő volt Felelősök nincsenek, csak áldozatok A Heves Megyei Bíróságon ítélet született 1998. június 11-én az 1956. december 12-i sortűz ügyében: mindenki fel van mentve, senki nem felelős. Az egri sortűz korrekt bírói meghatá­rozás szerint háborús bűntett volt ugyan, és el nem évül. Innen kezdve azonban, mint cselekmény, teljesen elvesztette büntető jellegét. Ez derül ki az ítélet indoklásából. Az egész eseményt csupán fantomnak lehet a továbbiakban tekinteni, amit az ’56-os fontoskodók találtak ki, és öntelt gőgjükben, tehetetlen dühükben felfújtak „sortűzzé”. Fennáll persze így is egy kellemetlenül pikáns kérdés: miként és honnan származtak a gyilkos lövések? Mert sok-sok lőtt sérülés keletkezett, de lövések állítólag nem estek. Ki, kicsodák felelősek hát a szerencsétlen áldozatok haláláért? Ismeretlen tettesek talán? A karhatalmi szigorúan titkos (!) jelentés 1957. 06. 19-én annyit elárul, hogy: „...a karhatalom a városban rendet teremtett. 1956. december 11-én 2 halott, 1 sebesült, december 12-én 9 halott 30 sebesült... ” Ez világos beszéd! A felelősség kérdéséről a jelentésben szó sem esik. És a mostani ítéletben sem, sajnos. Bűnösek itt az elkövetők, de bűnrészesek és bűntársak a szemethunyó cinkosok is. Egy nemzet világraszóló hőstettének megalázása ismétlődik újra meg újra a szemünk előtt, történelmünk örök szégyenére. Dr. Tóth Ferenc 56-os Szövetség Egri regionális elnöke ’56-os utóvédharc Mátyásföldön Az idén, még a választások előtt, közel egy tucat volt 56-osnak kézbesítettek felmondólevelet a Budapest külvárosában található Szabadságharcos Otthonban. Sárosdy Mihály h. ezredes, Perjés Tibor és Pásztor Tamás esetében konkrét okot nem is nagyon kerestek - egyszerűen a ,.szélsőséges szervezetekhez (a hungaristákhoz) való tartozás" volt a felmondás oka. De jó néhány más szabadságharcossal még ilyen magyarázatot sem közöltek: Kiss János dandártá­bornok, Nemesdédy György ezredes, Rátérné Gölöncsér Hermina (és mások is) meg kellett elégedjenek a kuratórium ilyen irányú (indoklást nem tartalmazó) döntésével. A Kuncze-féle Belügyminisztérium égisze alatt működő Szabadságharcos Otthon kuratóri­umának elnöke Boross Péter ex-miniszterelnök, titkára pedig az a Fürcht Klára, aki annak idején a Szovjetunióban kapta kiképzését, onnan főhadnagyi rangban tért vissza, 1990-ig a Kádár-, később pedig a Grórz-rendszer rendőr-minisztériumának alkalmazottja volt, 1992-ben Boross Péter léptette elő őrnaggyá és minisztériumi tanácsadóvá, jelenleg alezredesi rangban belügyminisztériumi főtanácsadó és mint említettük: az 56-os szabadságharcosok alapítványá­nak a kuratóriumi titkára, BM-főosztályvezető... No comment! t. p. felkelő dal - 1956 -Veres a homlokod, fél karod felkötve Tűzokádó tankok zúgnak dübörögve Zúgnak dübörögve - gázolunk a vérben. Lyukas zászlónk lobog októberi szélben, - gázolunk a vérben. Diákok - katonák - munkások - polgárok. Magyarok - testvérek ugyan mire vártok? Fegyverbe mind ki él, győz a forradalom Lelket felemelő szent, szabad hatalom - győz a forradalom. Ha nem győz, jó anyánk haza sose várja Fiát és lányát is - csak holtan találja Túlerő tört ránk a rossz zsarnok hatalma. Győztes harcok után, november hajnalra - rossz zsarnok hatalma. Szénatér, Korvin-köz véres harci terek Könnyel megáztatott szent utcza szegletek, amerre csak járok - dicső Pesti Srácok - Áldjon meg az Isten, ha még meg nem áldott, - dicső Pesti Srácok. anyánknak, apánknak minden jó barátnak Intünk egy utolsót s neki a határnak. Vérző magyar hazánk talán sosem virrad... ...Záhony - „felé mutatott egy halovány csillag”, - talán sosem virrad. Kik itthon maradnak majd azok bűnhődnek... Pufajkás gyilkosok mindenkire lőnek.- Bűnös vagy ártatlan - hej kis Magyarország, - ’Sír, zokog a lelkünk, hogyha gondolunk rád’, - hej kis Magyarország. Budai hegyekből hideg szelek fújnak Felkelő bajtársam induljunk az útnak Ám előbb esküdjünk, esküdjünk az égre Hogy majd vissza jövünk, valamikor végleg, -Esküdjünk az égre. Pálinkás Andor A tűzoltó mártíromsága Utolsó szilvesztere volt 1956-ban Ro­­masovszki András, 33 éves, nyírbogdá­­nyi tisztiiskolás tűzoltónak. Vendégük volt ekkor feleségestől Dankó László gépkocsivezető, aki sógora és két gyer­mekük (András 1 éves és Mária, 7 éves) keresztapja is volt egyszemélyben. Újév délelőttjén aztán Dankóék vonaton haza­utaztak a mintegy 20 km távolságban lévő Nyírtelek nevű falujukba, de a férj véletlenül ottfelejtette gépkocsivezetői igazolványát. Ezt akarta visszajuttatni Tomasovszki András, s ezért ment át közeli lakásából 1957. január 1-én, ked­den este 18 óra körül a MÁV állomásra telefonálni, felesége és gyermekei társa­ságában. A tirpák (szlovák) nyelvet is beszélő Tomasovszki András itt szóba elegyedett az őrséget ellátó fiatal szovjet kiskatoná­­val. Társalgásuk közben még a feleségét és kisleányát is bemutatta neki. Később azonban a beszélgetés elmérgesedett, ekként:- Mi vagy? - kérdezte a szovjet őr.- Tűzoltó! - szólt a felelet.- Nekem itt kell szolgálnom - foly­tatta a katona.- Elég baj az! - hangzott Tomasovszki válasza. Láttam, hogy Pesten mit csinál­tatok. A Közraktár utcánál (a Szabadság híd és a Petőfi híd közötti pesti Duna­­part) tüzet oltottunk és lőttetek minket. Lőttetek mindenkit. Menjetek haza! Erre a szovjet katona barátságos ma­gatartása megváltozott, ellenséges lett, kiabált és hadonászni kezdett dobtáras pisztolyával, amely elsült. Két lövés a hasán találta el a tűzoltót. A feleség azonnal mentőért telefonált. Először nem is tűnt úgy, hogy a tűz­oltó halálos lövéseket kapott. A mentő­­állomáson azonban nem volt éppen bent mentőautó, az utak pedig az ólomesőtől csúszósak voltak, s ezeknek tudható be, hogy csak 21 órakor(!) érke­zett meg a sebesült a nyíregy­házi Megyei Kórház Sebészeti Osztályára. Még éjjel meg­operálták. A műtéti lelet: ,,A hasüreg megnyitásakor nagy tömegű vér távozik a hasból. A belek átvizsgálásakor mintegy 10 cm-es szakaszon többszörös bélsérülést találunk, ezt a bél­szakaszt eltávolítjuk. Találunk sebesülést még a vékonybélen és a vakbélen is. A sérüléseket ellátjuk. A hashártya sebét el­vár rjuk, mind a bemenetnél, mind a kimenetnél... Kóris­me: A hasi lövés a vékonybél kacsot, a jobb húgyvezetéket és a jobb ülőideget sértette. Műtét után heveny perifériás keringési elégtelenség lép fel, melyet vérátömlesztéssel kivé­dünk. ” Sajnos mindezek ellenére súlyos hashártyagyulladás lé­pett fel, s a húgyvezeték sérü­lése miatt tervbe vett második műtétet már nem tudták elvé­gezni. A sérült az ápolás 5. napján meghalt. A szovjet és magyar hatóságok vélet­len balesetnek minősítették a történte­ket, de különös módon mélyen hallgat­tak az egészről! Megyénkben a Kádár­­rendszernek a forradalommal kapcsolat­ban 11 halottja volt (ávós, katona, rend­őr), de még ezek között sem szerepeltet­ték soha az 1956-os tanúságtétele miatt lelőtt tűzoltót. A forradalom többi már­tírjáról pedig szót sem ejtettek Kádárék. A helytörténeti kutatás is csak 1997 végére tudta a család segítségével tisz­tázni, hogy Tomasovszki András tisztiis­kolás tűzoltó törzsőrmester Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében a forradalom 35. vértanúja, s az 5. azok között, akik­nek halálát a szovjet hadsereg okozta. Reméljük, hogy javaslatunknak meg­felelően 1998. október 23-ától már em­léktábla örökíti meg a Megyei Tűzoltó­­parancnsokság épületén Tomasovszki András mártíromságát. dr. Fazekas Árpád Nyíregyháza Tomasovszki András tisztiiskolás tűzoltó 1956-os vértanú

Next

/
Oldalképek
Tartalom