Szittyakürt, 1998 (37. évfolyam, 1-7. szám)
1998-08-01 / 5. szám
1998. augusztus-szeptember ÍZITTVAKÖfcT 11. oldal FÓRUM Új Közép-Európa A tehetetlenség keserű érzése fog el bennünket valahányszor Trianonról beszélünk. Hetvennyolc éve harcolunk ellene sikertelenül, kivéve azt a pár évet, amikor a németek és az olaszok segítségével visszaszereztük elrabolt területeink egy részét, amit aztán a szovjet megszálláskor újra elvesztettünk. De hát, ha nincs erőnk jogainknak érvényt szerezni, és ha a „békés revízió” képtelenség, akkor valami más megoldás után kell néznünk. Ez pedig nem lehet más, mint egy közép-európai államszövetségbe való tömörülés. Történelmi kísérletek Az Árpádok, a cseh Premislidak és a lengyel Piasztok dinasztikus politikája egy független közép-európai államszövetség megalakítására törekedett, mely azonban együttműködés hiányában, Nyugat vagy Kelet beavatkozása miatt nem sikerült. Ez a törekvés újraéledt a luxemburgi és Anjou uralkodóházak idején, különösen Nagy Lajos, majd később Jirí cseh király és Mátyás király korában, akik arra törekedtek, hogy létrehozzanak egy közép-európai föderációt. Ez egy rövid időre meg is valósult, mikor II. Ulászló cseh és lengyel király 1490-ben magyar király lett és uralkodott a Jagelló szövetséges unió felett. Ez azonban belső széthúzás és a török győzelmek miatt rövidesen felbomlott. A Habsburgok, csak miután a török Bécset fenyegette, kezdtek hozzá a felszabadításhoz. Mikor győzedelmeskedtek, az elnéptelenedett területekre új településeket létesítettek a magyar alkotmányos szabadság-törekvések megakadályozására. A francia forradalom véget vetett az európai feudalizmusnak, egyenlő jogokat biztosítva a nép minden tagjának, kialakítva ezzel a modern nemzet fogalmát, melyben nemcsak a kiváltságosak rendelkeztek politikai jogokkal, mert az új rend bevonta az egész nemzetet az állami élet folyamatába. Sajnos ez a nagy változás csak az egynyelvű országoknak kedvezett, de a több nyelvűeket, mint például a Habsburg birodalmat, alapjában rendítette meg. A nacionalizmus ereje centriíugálisan hatott és szétbomlasztotta a birodalmat, mert egy idő múltán a sovinizmussá torzult nacionalizmus felébresztette a romantikus nemzetállam alkotásának ellenállhatatlan vágyát, mely az utóbbi másfél évszázad alatt gyökeresen megváltoztatta Európa térképét. Ez a történelmi, gazdasági és geopolitikai tényeket nélkülöző, a valóságtól elszakadt eszmeáramlat beleálmodta, és igen sokszor belehamisította a múlt hazug misztikumát jelen politikai törekvéseibe. Az egyes kisebb közép-európai népek történelmi múltját és szerepét nem ismerő Nyugat játékszernek bizonyult azok propagandistáinak kezében. Mi a mai helyzet lényege? A Közép-Európa-i államszövetségnek, vagy szövetséges államnak a felépítése nem abból fog állni, hogy elütő részeket egyesítünk, vagy egy közös akarattal létre jött egészet részeire bontunk, vagy meglazítunk, hanem hogy egy természetszerűen összetartozó egészet, melyet a tudatlanság és a soviniszta kisállamosdiság szétrombolt, újra egésszé teszünk. Nehéz megtalálni a föderalizmusnak azt a meghatározását, mely általánosan alkalmazható, mert a föderalizmus tételei nem hasonlóak a természettudomány tételeihez. Emellett a föderalizmus nem egy élettelen merev minta, egy szabvány, hanem egy élő folyamat, ahol rend uralkodik a szabadság feláldozása nélkül azon államok között, melyek nem hajlandók egymásba olvadni, de felismerték azt, hogy fennmaradásuk érdekében egyesülniük kell. A II. világháború után a jaltai szerződés értelmében 200 millió ember került valamilyen téridegen hatalom hatáskörébe, ahová soha nem tartoztak. Ez a döntés azonkívül, hogy felelőtlen és rövidlátó volt, a különböző nemzetiségek együttélésének régi történelmi problémáját is megoldatlanul hagyta. Ez a mai helyzet lényege, mely vajúdik már több mint két évszázada. A föderalizmus előharcosai A legtöbb államférfi és politikai gondolkodó a békés együttműködés és egy föderációs vagy konföderációs megoldás szükségességét hangsúlyozta. Többek között a cseh Palacky, a horvát Ostrozinsky, a magyar Wesselényi, Teleki László, Széchenyi, Deák, Eötvös László, Kossuth, Klapka, Türr, Teleki Pál és még sokan mások. Azonban Bécs és különösen Ferenc József ellenálltak minden kísérletnek, mely a kettős monarchiát egy több nemzetiségű rendszerré akarta átalakítani. A birodalom felbomlása után Csehszlovákia, Románia és Jugoszlávia megalakították a kisantantot. Létrehozásának egyetlen oka volt: védelmi rendszert biztosítani a megcsonkított Magyarország revíziós igényei ellen. Föderációs kísérletek Az utolsó 150 év története világosan mutatja a közép-európai föderáció megalkotásának szükségességét. 1825-től 1848-ig terjedt a reformkor, amikor a dinamikus erejű nacionalizmus kifejlődött és forradalmakban csúcsosodott ki. Ellenhatásként erre következett a Habsburg abszolutizmus 1849-től 1867-ig, amikor a kiegyezés korszaka kezdődött és tartott az első világháborúig. 1920-ban a trianoni békediktátummal a soviniszta kisállamok korszaka következett a kisantant vezetésével. A második világháború után, a bolsevista diktatúra nehezedett Közép-Európára, a 45 év után dicstelenül kimúlt Csehszlovákiával és Jugoszláviával együtt, kedvező alkalmat teremtve egy Közép-Európa-i államszövetség létesítésére. Magyarország, Lengyelország és a Cseh Köztársaság küszöbön álló NATO tagsága jó alkalmat kínál egy közép-európai államszövetség megteremtésére, mert ha a kis nemzetek nem alkotnak államszövetséget, hogy a nagyhatalmak központosító törekvéseinek ellenállni tudjanak, akkor azok játékszerévé válnak. Közép-Európa föderalizációjának fő célja az, hogy kibékítse a nemzeteket a politikai határok jelentőségének lényeges csökkentésével. Ilyen láthatatlan határok voltak a Monarchiában 1918 előtt, mindkét ország javát szolgálva. A két állam egymástól független jogi és belpolitikai rendszerrel rendelkezett, ennek ellenére a közlekedés és kereskedelem teljesen szabad volt. Időszerű és célszerű megoldás A technológia, iparosodás és civilizálódás olyan rohamléptekkel halad ma előre, hogy egy nagy és szabad gazdasági tér nélkülözhetetlen előfeltétele minden nemzet létezésének. Függetlenség a Kárpát-Duna medence és szomszédai térségében föderáció nélkül el sem képzelhető. Az otthoni, valamint az emigrációban élő Duna-medencei politikusoknak fel kell ismerniük Kossuth, Masarik, Maniu, Jorga, Benes és mások végzetes tévedéseit. A leckét meg kell tanulniuk, hogy egy nemzetiségekkel tarkított területen nem lehet homogén nemzetállamot alakítani anélkül, hogy az súlyos károkat és sérelmeket ne okozna millió és millió nemzeti kisebbségben élőnek. Tudatosulnia kell továbbá, hogy a cseh, szerb, román politikusok rádupláztak az 1914 év előtti magyar államférfiak tévedéseire. Negyvenöt év kommunista uralma bizonyítja ezt, és újból megerősíti az együttműködés szükségességét. A mai világ egyik feltűnő jellemzője az a szakadék, mely a technológiai problémák megoldását lehetővé tevő haladás, és a mi nemzetközi kérdéseink elavult megoldása között tátong. Mi hetvennyolc éve harcolunk elrabolt területeink visszaszerzéséért elavult módszerekkel és elméletekkel anélkül, hogy tartós sikert tudnánk elérni. Kíséreljünk meg ez alkalommal ugyanazért a célért pragmatikus eszközökkel harcolni. Legyünk már egyszer a siker népe és ne letűnt eszmék tragikus áldozatai. Cseréljük fel az elbukott hős képét az új honszerzés reális terveivel. HEGEDŰSEKNÉL A NEGYEDIK GYERMEK, A KIS BALAZS MEGSZULETESEHEZ ADOTT TÁMOGATÁST A TÚLÉLÉS ALAPÍTVÁNY. A nemzetközösség ideológiája A föderalizmus ideológiája, a konnacializmus elvén épül fel, amely az egymásra utalt nemzetek érdekszövetségét, tömörülését, politikai és gazdasági közösségét jelenti, az egyes nemzetek önállóságának csorbítása nélkül. A nemzetközösségben sem egymás alá, sem egymás fölé, csak egymás mellé rendelt nemzetek vannak. Mindezeken túl a Közép-Európa-i Konföderáció létrehozásának az említetteken kívül fontos indítóoka a nyugtalanító orosz politikai helyzet. A kommunizmus bukása súlyos gazdasági és lelki válságot idézett elő. Uj világnézetre van szükség, mellyel az orosz lélek azonosítani tudja magát. Félő, hogy ennek hiányában egy diktatúra következik, mely végzetes lehet Kelet-Közép-Európára. Túlélés vagy nemzethalál Ez a jórészben ismert történelmi visszatekintés nemcsak történelmi igényeinknek a megerősítését és jogosságát szolgálja, hanem indítás kíván lenni egy rövid, gazdagon illusztrált, több nyelvű kézikönyv megírására, mely adatok és tények feltárásával tájékoztatná szomszédainkon kívül, a világpolitika számottevő tényezőit is Közép-Európa múltjáról és jelenéről. Egyben tartalmazná a Duna-medence és a szomszédos népek eljövendő sorsát kialakító államszövetség, illetve szövetséges állam tervét is. Múltunk tragikumán jelenünk sivárságán, jövőnk kilátástalanságán való kesergés nem egyéb, mint negatív önmarcangolás, amivel semmire sem megyünk. A magyarság fentebb vázolt politikai céljai megvalósításának előfeltétele azonban a nemzet élettani épsége, és éppen ez az elengedhetetlen feltétel forog végzetes veszélyben. Ugyanis a Statisztikai Hivatal nemrég kiadott jelentése szerint, míg 1970-ben 151 819 csecsemő született, addig tavaly csak 100 500 születést jegyeztek be, 51 319-el kevesebbet. 1970-ben a halálozások száma 120 197 volt, 1997-ben pedig 139 500. A veszteség 70 622 fő, számítva a születések csökkenését és a halálozások emelkedését. Ha így megy tovább, akkor bevándorlás és betelepítés nélkül, az 1995-2055 évek közötti időszakban a népesség csökkenése végzetes lesz. 1995-ben 10 214 000, volt 2015-ben 7 150 000, 2035-ben 5 000 000, 2055-ben pedig 3 500 000 lesz Magyarország népessége. Árpád népét a kihalás veszélye fenyegeti. Mivel nem elég cikket írni egy létkérdésről, ami csak írott malaszt marad, hanem kíséreljük meg a kérdés megoldását. Ezért folyószámlát nyitottunk a Key Bank-nál, Lakewood, Ohio-ban, Survival Foundation, Túlélés Alapítvány címen, melyre eddig 6817 dollár gyűlt össze, s melyből 2.000 dollárt átutaltunk magyarországi bizottságunknak. Ebből Gazafi György bizottsági tag fel is használt 200 dollárt, hogy Hegedűs Balázs Mátyás, az első Túlélés Alapítvány-i magyar megszülethessen. Gazafi megküldte az igénybejelentő lapot, az átvételi elismervény másolatát és a születési anyakönyvi kivonat számát, valamint fényképeket ajutalom átadásáról.* ** Dr. Éles Géza Felhasznált irodalom „Toward a New Central Europe" edited bí Francis S. Wagner, Sisa István: „Nemzet Határok Nélkül", Dr. Somogyi Ferenc: „Küldetés ” * Gazafi további tevékenységét az Alfa Magzat-védő Szövetséggel együttműködve folytatja. GYERMEKET! JÖVŐT! ! A '0’Áh
