Szittyakürt, 1997 (36. évfolyam, 2-5. szám)

1997-03-01 / 2. szám

I U 1 8. oldal «ITTVAKÖfcT 1997. március—április — nagyon jól tudták, mint minden fajtestvérük, hogy a magyarok milyen ősi eredetűek és milyen származásúak. (Ezért különösen Amerikában gazdag zsidó családok szívesen alkalmaznak magyar cselédeket, takarítónőket, kertészeket, nevelőket. Sőt izraeli munkaközvetítő cégek előszeretettel keresik fiatal magyar lányok, fiúk munkavállalási közvetítését Izraelbe is. Egy magyart cselédként, szolgaként alkalmazni egy zsidónak hatalmas trófea, s a zsidó lét kiváltságossá­gának Jehova által való megerősítése őszerintük.) A Habsburgok az első világháborút megelőzően hatalmas vagyont csináltak, mint a titkos tervek végrehajtói, annak ellenére, hogy az akkor még eléggé „keresztény” katolikus egyház pilléreiként díszelegtek. A világháborút semmiképp nem kívánó magyar vezetést végül mégis háborúba kényszerítették. Magyarország trianoni feldarabolása után is megkí­sérelték a hatalom, és trón Magyarországra való átmentését. Akkor még nem volt a kép tiszta. A titkos világtanács már régen eldöntötte a magyarság sorsát. A Benes— Masaryk-féle doktrínát életbe léptették, hogy az erős magyar évezredes tömböt feldarabolhassák és a nemzet gerincét megtörjék. Az akkor leszeletelt magyar néptömegek ellen megindult a beolvasztási harc. Utána a legnagyobb megmaradt tömb, a csonka-Magyarország ellen indult meg a felszámolási tervezet. 1919-ben, miután már a korábban érintetlen és meg nem vert hazatérő hadsereget leszerelték, Kún (Cohn) Béla vezetésével kirob­bantották a vörös diktatúrát. A zsidó Szamuely Tibor a régi recept szerint külön vonatszerelvénnyel, különítményeseivel járta az országot, keresve a nép tehetsé­gesebb képviselőit, kulákokat, papokat, tanítókat, és tömegsírok jelezték útvonalát. Szerencsére a vörös zsidó terror nem tartott sokáig. A jól megérdemelt jutalom elől a vezetők Moszkvába menekültek. Ezután Horthy Miklós kormányzó jött, aki alatt ismét nagyon jó dolga lett a „kiválasztottaknak”; olyannyira hogy még a háború végén 1944-ben egyedül Budapesten volt több százezer zsidó szabadon. Holott, ha a történelem igaz, akkor már az egész többmillió európai zsidóság szétzilálva, csak foltokban létezett a koncentrációs táborokon kívül. Az emberiesség megcsúfolása és tragédiája az, hogy a budapesti zsidóság állta a legvéresebb bosszút az egyedüli barátain, akik őket az utolsó pillanatig, a német megszállásig védték, sőt még azután is. Belőlük aztán maradt elég bosszút lihegő, az ÁVH-t feltölteni, a pártbizottságokat, meg a rendőrség főtisztségeit, a belügyminisztériumot és a közigazgatás bársonyszékeit. (Ha megnéznénk az elmúlt negyvenegynéhány év aranyparolinosait, meg hogy kik ültek a párnázott ajtók mögött vezetői beosztásokban, akkor jóformán túlnyomórészt zsidókat találnánk. Ez volt az oka annak, hogy hálából a megmaradásért Magyarországon a háborús bűnök miatt többezer embert végeztek ki. Százezreket internáltak Szibériába az oroszok pufajkáinak koreaiból elősettenkedők. Itthon minden magánvagyont „államosítottak”, a susztertől felfelé, hogy egy pár évtizeddel később „privatizálhassák” azt saját zsebre. A németeknél csak 26 embert ítéltek halálra háborús bűnökért. A japánoknál ez már csak 12 személy volt. Hát mi robbantottuk ki ezt a háborút is? Hol van itt az arány!? Ebből is látszik, hogy bármi is történjen, a magyar nép ellen egy tervszerű összeesküvés van, hiszen, ha más nem, akkor ezek a tettek már elég bizonyí­tékok! De menjünk tovább. Áradtak országunkba a „kiválasztottak”. Jött Rákosi-Róth, Rajk László, Farkas-Wolf, Péter Gábor, Gerő és a többiek. Jött 1956; a nyomásra a reménytelen ellennyomás, amit aztán a lánctalpas vörös úthenger nyomott a novemberi sárba. Jött ismét a megtorlás, több ezer kivégzett, százezres menekült tömeg. Jött megint ugyanaz a faj: Aczél György, Benke Vali, Biszku Béla, Marosán György, stb.; Kádár félzsidó, Csermák, Fock Jenő, majd Horn Gyula, Pető Iván, Konrád György, Zuchman Tamás, Deutsch Tamás, Orbán Viktor, stb., Göncz Árpád. Jött az újabb csapat a politikai skála balszéléről egészen a jobbszélig, hogy a magyar égbolt teljesen le legyen fedve. És jött a rákbetegségben a világelsőség, aztán jött a szívrohambeli elhalálozási elsőség. Jött az orvosi ellátás teljes elzsidósodása. Ezzel együtt a magyar nép várható élettartamának Európában a legrövidebbre való csökke­nése. Jött a tüdőrák, méhrák és az érrendszeri betegségek világcsúcsa! Az abortusz hat milliós áldozata a Molochnak. Az öregek rettegése a kórházi beutalástól, az anyagi csőd, a borítékozás. Jött az élelmiszeripar, gyógyszeripar teljes zsidó kézbe való „átírása”, hogy legyen miből és miért gyógyítani egy megmérgezett, elrákosított, elreménytelení­­tett szívbeteggé zsarolt népet. Jött a „rendszerváltás” a most már egyenes zsidó tulajdonjog, mindenféle „nép nevében” állami tulajdonba lefoglalás és egyéb fedőnév és fátyolhúzó cirkusz nélkül. Az ital és szeszgyártás is zsidó kézben van. Barommá züllesztették a magyart saját hazájában. A sajtó ocsmány és színvonaltalan, híven tükrözi birtokosai igazi lelkivilá­gát. A televízió teljesen azonosult a hollywoodi eszmeiséggel, amelyet Marion Brando is a zsidók által diktáltnak mondott. Jött a Coca-Cola és egyéb cukros, mérgezett löttyök tengernyi mennyisége, amely gondoskodik a túlnyomórészt zsidó fogorvosok és a fogászipar anyagi jólétéről, meg hogy az le ne maradjon az egészségügyi „ipar” szintjéről. A világhírű magyar gyümölcslevek kósher-módra kerülnek exportra. A világhírű sikértartalmú búzakenyér eltűnt Magyarországról és helyette a magyar „hirtelen sült vattát” eszik, amely egy nap után eldobható. Zsidó ügyvédek siserehada gondoskodik a törvényesség látszatáról, és a nemzetellenes törvények helyes értelmezéséről! Most már csak egy jó kis polgárháború kell! A magyar egymást ölje, hogy aztán a környező „baráti” országok vigyorogva, kárörvendezve beavatkozhassanak, miután rögtön zsidóellenes, antiszemita jelzőt fog annak adni a nemzetközi zsidó média. A CNN meg ilyen felvételeket is fog közölni, hogy az ENSZ is mielőbb beavatkozhasson. Beavatkozni fognak, miután az állig felfegyverzett szlovák, román, szerb, vagy ukrán hadseregek a lefegyverzett magyar népet feldarálják, újra százezreket lemészárolva vagy menekülésre kényszerítve. A megmaradó pár millió, vezetők nélkül maradó magyar már elég lesz szolgának, az újra visszaszállingózó, sőt most már az ENSZ védelme és az USA védelme és felügyelete alatt most már tömegesen betelepülő „kiválasztottak” jóléténak fenntartásához. Ma lázasan folyik a megvalósítás! Habsburg Ottó is állandóan Magyarországon tartózkodik. A fia, unokái Budapesten telepedtek le, és tanulnak szorgalmasan magyarul. Közben genealó­gusok családfakutatók keresik elő rabbinátusi megbízásból, az ősi magyar családok neveit és családfáit. Bizalmas forrásból tudván, hogy búsásan dollárral, márkával fizetnek megbízóik, az új honfoglalók. Mindez most a postkommunista érában történik, ugyan miért? Az egyházak, a papság is bármely felekezeti, püspöktől felfelé túlnyomó részt már „Dávid leszármazottjaiból” tevődik össze. Ők már a kereszténység judeó gyökeréről papolnak és a „kiválasztott nép” isteni származásáról szónokolnak, az „Áldozat” Jézus Krisztus egyházának szószékeiről. A bankok természetesen az ő kezeikben vannak, hűen kiszolgálva a felettes szerv, az IMF magyar népre, méretre kiszabott, hátgörnyítő, soha ki nem fizethető uzsoraparancsát és adósságát. De ha a nép tudná, hogy ezt is ők vették fel a nevében, hogy legyen miből később „privatizálni”. De hát ez is a nagy terv egy része, a nép, az ország nevében milliárdokat felvenni és utána pontosan annyi adósságot törleszteni adóként, hogy a rabszolga nép még évezredek múlva se tudja azt majd kifizetni. Régen a jobbágy fizetett tizedet, az egyháznak kilencedet, ha még egyéb vámot, adót hozzáadunk, akkor sem fizetett többet 35 százaléknál. Ma több mint 50 százalék adót fizet az átlag-magyar. Most még jön egy teljes kártérítési követelés a zsidóság részéről; igényt tartva a „bűnös” magyar nép teljes nemzeti vagyonára. Csak azért, mert 1944- ben a magyarság és az akkori kormány még védte a magyar zsidókat, kijelentve egy kormányülésen 1944 márciusában: „A német megszállás miatt a magyar kormány most már nem tudja garantálni a magyarországi zsidók biztonságát!” De addig egyedül egész Európában tudta! Ez a hála ma! A magyar nép mikor fogja már beadni a hágai világbíróságnak vagy az ENSZ-nek a zsidóság elleni vádiratot és kártérítési követelést: Az 1919 és Kún Béla-féle vörös-zsidó terrorért. Utána az emiatt jött trianoni csonkításért, az 1946—1953 közötti Rákosi-Róth, Péter terrorért. 1956 utáni Kádár, Aczél, Biszku, Marosán fajirtó holocaustjáért. — Ebben az évszázadban már 3 teljes zsidó-irányítású népirtó terrort élt meg népünk. Most a negyediket készítették elő. Minden politikai párt vezetésében ott vannak, különösen szeretik a baloldalt, mivel az közelebb áll az ő szellemiségükhöz. De az ifjabb származé­kokból már van jobb oldal is, jó előre gondoskodva, ha a baloldal bukik, addig majd a fiatalok belenőnek a jobboldali hatalomba a nép ostobasága miatt. De miért nem mennek ők Izraelbe, ha ott van a Jehova által elrendeltetett őshaza! Ismét az övék újra! Ha annyira nem jó Magyarországon ennél a „bűnös” népnél, akkor miért nem lóhalálában menekülnek. Mindennek komoly oka van. A rabbinátus, a legnagyobb elmék, az okosok pontosan tudják, hogy a magyar micsoda. Maga Andrew Sarlós írja könyvében ( Fireworks-Tűzijátékok, 1993 Donbarn Inv. LTD. a 256-57. oldalon. A Kárpát-medence ősidők óta kijelölt helye a magyaroknak. Időjárása ideális, négy évszakos, talaja termő, vitaminövi zöldsége, gyümölcse, búzája legelője páratlan. Ezt is csak az tudja, aki már sok helyen élt a világon. Ma Európa mértani közepén van; átjáró hídja annak kelet, dél, észak és nyugat felé egyaránt. Európa útban van felénk és nem fordítva! Hát ez kell az új honfoglalóknak. A Kárpát-medence teljes területe, innen irányítani a világot, csak már magyarok nélkül, mert a lakosság addigra már nem lesz magyar, az a kevés, ami még megmarad, jó majd génjavításra, hogy a „kiválasztott nép” tovább nemesedjen. Kell majd a jó magyar gén a régi magyar nevekhez. Lesz Nagy-Magyarország is újra Szent Korona alatt! Csak akkor már magyarok nélkül! A szlovák, román, a szerb és az osztrák akkor fog majd rájönni, hogy hiába tervezték ők Magyarország felosztását. A „kiválasztott népnek” nem kellenek sem ők, sem a génjeik, mivel nem elég értékesek. Csak a magyar kell. Mert csak a magyar az igazi trófea. A többi nép csak töltőanyag, eszköz, mivel értéke nincs! Az évezredes álom megvalósulhat, a Kárpát-medencét maga alá gyűri a mammon, a moloch. Az antikrisztus is fejére teheti a Szent Koránát, egy ideig a világ fölött innen akar majd uralkodni. A Szent Koronának egyik járuléka egyébként a Jeruzsá­lem királya cím is. (Ezt meg András királyunk kapta a kereszteshadjárata alatt.) Jeruzsálem közben önálló városállam lesz, ENSZ védelem alatt, az összes világvallás zarándokhelyeként. Sőt az ENSZ ide fogja áttenni világközpontját New Yorkból. Közben az Antikrisztus a kárpát-medencei birodalmából irányítja a világot, a világ királyai, hercegei, gazdagjai, előkelői ide jönnek majd a lába nyomát csókolni, és őt áldani. Micsoda sors van a magyar népnek szánva! Mi folyik ma, ha tudná! Mit csinálnak vele. Minden ezért volt, Trianon, a világháborúk, minden. Felőrölni, megsem­misíteni ezt a népet. Majd mint egy barmot a vágóhídon, miután levágták, minden porcikáját, részét felhasználni, új testet építeni belőle. De miért van mindez? A magyarság számon van tartva ám a világmindenségben. A számontartó tudja azt, hogy ha a farkas birkabőrbe bújik, béget és még füvet is eszik, akkor az azért csak farkas marad. De miért akar a farkas birkabőrbe bújni, miért kell az neki? Azért mert már rájöttek a csalásra! És egyre többen találják azt ki. A kiválasztott nép beteljesítette kötelességét! Mint ahogy a halastóba telepített csuka a lehalászáskor félre lesz dobva, i i

Next

/
Oldalképek
Tartalom