Szittyakürt, 1997 (36. évfolyam, 2-5. szám)

1997-07-01 / 4. szám

4. oldal «IffVAKÖfcT 1997. július—augusztus KÁRPÓTLÁS? Kedves Tagtársaink, Barátaink, Magyar Testvéreink! 1. ) Örömmel jelentem, hogy a Ma­gyar Kongresszust ebben az évben is a szokott helyen és időben megrendez­zük (1997. november 28—30, a Shera­ton Cleveland City Centre Hotelben, Cleveland, Ohioban). Ebben az évben ismét nagy jelentősége lesz kongresszu­sunknak, mert itt fogja elhatározni a nyugati emigráció, hogy kit támogat a magyarországi 1998. évi választáso­kon. Az amerikai és kanadai magyarok létszáma, leszármazottai figyelembe vételével megközelíti a 10 milliót, any­­nyit, amennyi ma Magyarország lako­sainak a létszáma és ezért kétszeresen fontos, hogy azon Hazánk sorsa iránt érdeklődő magyar véreink megjelen­jenek és határozzanak, hogy kiket támogassunk. Ismételten felhívjuk fi­gyelmüket arra a statisztikai tényre, hogy Amerikában pár éven belül a színesek többségben lesznek, s számol­ni kell annak következményeivel (lásd Dél-Afrika). Magyarságunknak egyet­len lehetősége lesz: visszavándorolni szülőhazánkba. Kétszeresen nem kö­zömbös ezért is, hogy kiket választa­nak meg odahaza, kiknek az. érdekeit fogják képviselni, s hogy megváltoz­nak-e a jelenlegi otthoni elviselhetetlen állapotok. Ezért is kérünk mindenkit, vegyenek részt kongresszusunkon saját érdekükben. 2. ) Végre elkészült új címjegyzé­künk, 328 címváltozást vezettünk ke­resztül. Kérünk mindenkit, hogy kö­zöljék új címeiket, hogy megkapják körleveleinket. 3. ) Tavalyi kongresszusunk szám­adásai elkészültek. Ez alkalomból kö­szönjük meg védnökeink és fővédnö­keink anyagi hozzájárulását (az adóból levonható). Adományaik nagy segít­séget jelentenek abban, hogy kongresz­­szusunk régi alacsony résztvételi díjai (szálloda, díszvacsora, stb.) változat­lanok maradnak. Munkatársaink, a szeretetteljes köszönetén felül tisztelet­díjat nem kapnak, mindenki külön költséget fizet. Itt is köszönjük áldozat­­készségüket. 4.) A Magyar Társaság tagdíja csalá­donként évente minössze 5 dollár. Kérjük annak megküldését. Minden­kit hívunk tagjaink sorába. Legyen mindenki környezetében magyarsá­gunk nagykövete, segítsenek abban hogy felrázzuk alvó véreinket, minden­ki vegyen valamilyen formában részt közösségi munkánkban. Összefogás­sal csodálatos eredményeket érhetünk el. 5. ) Kongresszusunk nyilvános; min­denkit szívesen látunk fajra, vallásra, nemre való tekintet nélkül. Előadásai­kért előadóink felelnek. Az előadások szövegét az évi Krónikában közöljük; bárki megrendelheti azt és láthatja munkánk jelentős voltát. Ezúton is kérjük tavalyi előadóinkat, hogy akik még nem küldötték meg előadásaik kéziratát, tegyék azt meg, mert a Kró­nika szedése már folyamatban van. 6. ) Kérjük azokat, akik időszerű kér­désekkel kívánnak foglalkozni kong­resszusunkon, már most közöljék elő­adásuk vázlatát. Az aránylag rövid idő miatt kérjük, hogy előadásaik idejét lehetőleg rövidebb időre tervezzék. Ugyancsak hozzászólásokra is lehető­ség adódik, de nem egy párhuzamos előadásra, hanem kérdéseket intézhet­nek az előadókhoz. 7. ) Köszönjük barátainknak, hogy nagy mennyiségben intéznek hozzánk különféle ügyekben leveleket. Ha bár­kinek levelére nem válaszoltunk volna, azért szíves elnézésüket kérjük és figyel­meztessenek erre, most már több időnk lesz azokat megválaszolni. 8. ) A Magyar Társaság ebben az évben is pályázatot hirdet a világ bár­mely területén élő magyar fiatalság részére, korhatár nélkül. A pályázat címe: Magyarságunk tudatát miként tudjuk fiatalságunkban megerősíteni? Hívjuk fel ismerőseink figyelmét erre a fontos pályázatra! — Első díj: 300 US-dollár, második díj 200, 3—5. díj egyenként 100—100 dollár. Ha a dol­gozat kiváló, akkor azt a jövő évi Krónikában is megjelentetjük. Bekül­dési határidő 1997. október 15. Élet­kort tüntessük fel. 9. ) A Krónika örökértékű munka, hosszú évszázadok múlva is igazolni fogja mily értékes munkát végeztek azok a magyar véreink, tudósaink, íróink, költőink, művészeink, akik egy szál ruhában hagyták el Hazánkat és itteni munkájukkal magyarságunk hír­nevét megalapozták. Aki még nem tette volna, kérjük rendelje meg a Krónikát, utódaink részére méltó aján­dék és a rendeléssel segíti az újabb kötetek megjelentetését. A Krónika korábbi, még raktáron lévő példányai­nak az árát (a 33-as számig) mérsékel­tük, darabja 10 dollár; egészítsük ki a hiányzó példányokkal a sorozatot. Az első szám már rég nem kapható. 10. ) Többen felvetették azt a javas­latot, hogy a másod-, harmadgenerá­ciós ifjúság és felnőttek részére tart­sunk Hazánk sorsdöntő kérdéseiről angol nyelvű előadást. Bár felfogásunk a magyar nyelv szolgálata és ápolása, ha elegendő számban közlik ezirányú résztvételi szándékukat, akkor megpró­báljuk ezirányú kívánságaik teljesítését kongresszusunkon. Kérjük jelentkezze­nek. 11. ) Amerikában és Kanadában még ma is több mint 800 magyar szervezet van. Miként lehetne magyarságunkat felébreszteni, egymáshoz közelebb ke­rülni és magyarságunk részére előnyt biztosítani? Javaslatokat és csatlako­zást kérünk. 12. ) Egyik közismert írónő, szeretett tagtársnőnk, aki hazatelepült Magyar­­országba, a napokban érdekes javasla­tot tett. Szeretné tudni, hogy régi barátai közül ki él még, mi a címük és azt is kéri, hogy ezt a Krónikában közöljük... Sajnos nehezen oldható meg ez a kérdés, mert tudjuk, hogy egyes személyek nem válaszolnak leve­leinkre, ugyanakkor az is tény, hogy minden évben megjelennek a kongresz­­szusunkon rég nem látott személyek, akik egymás karjaiba hajolva megha­­tottan kérdik: „Hát te is még élsz? Rég nem hallottam felőled.” — Higgyük el, mindenki megérdemli a mindennapi életből való kikapcsolódást, és aki itt van közöttünk odahaza képzelheti ma­gát, barátai társaságában. Javasoljuk tehát, máris biztosítsák maguknak a repülőhelyet novemberre. Ma még min­den hely szabad a repülőgépeken. Legyünk itt valamennyien a kong­resszusunkon, hívjuk el barátainkat és rokonainkat is. Több család már úgy intézkedik, hogy szerte-széjjelélő leszár­­mazottaival itt nálunk tartja meg a családi összejövetelt (ezt csináljuk mi is). Legyünk itt mindannyian. A Magyar Társaság nevében minden­kit szeretettel hívunk, és várunk NÁDAS GYULA ,,A nemzetek tejét szívod majd, és a királyok gazdagsága táplál. " (Izajás 60:16; Biblia, Szt. István Társulat kiadása, Bp., 1982) Marschaikó Lajos írja félbemaradt (halála miatt) tanulmányában: Világ­­terror-világuralom, Hídfő, 1957.): „A zsidó hatalomnak Nyugat-Né­­metország fölötti tényleges alapja: 1. A nagy Adenauer tévedése, amely abból indult ki, hogy az Izraelnek nyújtott, egyszersmindenkorra szóló 3 és félmilliárd DM-es ‘jóvátétellel’ meg­nyerheti a világzsidóság szimpátiáját, és Amerikától, valamint a világ zsidó­ságától hátbiztosítást kaphat a bolse­vista veszedelemmel szemben... 2. Az Izrael javára megkötött 3 és félmilliárd márkás ‘jóvátétellel’ Ade­­nauernek nem sikerült nemzetét ki­szabadítani a zsidó terrorizmus nyo­mása alól. Ellenkezőleg! Jöttek az újabb és újabb cionista követelések, zsarolások!... A megfélemlített és a demokratikus rendért minden zsarolással kétségbe­esett versenyt futó Nyugat-Németor­­szág eddig 35 milliárd DM-et fizetett ki a zsidók ‘egyéni kártalanítására’. A Wiedergutmachung összege el fogja érni az ötven, esetlegszázmilliárd DM- et is...” Most pedig lássuk, hogy Amerika és a „minden zsarolással versenytfutó Né­metország mit fizet még napjainkban is évente a ‘nemzetek tejét szívóknak’.” Izrael szocialista mocsár? Professzo­rok vitája egy brit hetilappal” címmel Lovas István közlése, Új Magyaror­szág, 1997. 1. 30.: „Robert Loewenberg professzor a jeruzsálemi Felsőfokú Stratégiai és Po­litikai Intézet elnöke nemrégiben leve­let írt a befolyásos brit Economist című hetilapnak”... Ebben a levélben „agitpropagandának” nevezi az Eco­nomist Izrael gazdaságáról közölt vé­leményét, és ezt írja: „El kellett volna mondani olvasóiknak, hogy a szabad piac mellett kiálló tekintélyes közgaz­dászok sokaságának az a véleménye, hogy Izrael szocialista mocsár. Az izraeli békefolyamat nem sokkal több, mint trükk, amelynek célja, hogy biz­tosítani lehessen az évi 10 milliárd dollár segély további folytatását”... „Loewenberg professzor távollété­ben Zev Golan professzort, az intézet igazgatóhelyettesét kérdeztük a levél­ben foglaltakról” — írja Lovas István tudósító, aki így tolmácsolja Golán professzor közlését: „Izrael 1,2 milliárd dolláros polgári, 1,8 milliárdos katonai segélyben részesül, és 2 milliárd dollá­ros kölcsöngaranciát kap az orosz zsidó bevándorlók letelepítésére... Ugye ez — vagyis az amerikaiaktól kapott támogatás — eddig 5 milliárd dollár. Ehhez jön még 1 milliárd dollár értékű izraeli adóslevél (kötvény), 1 milliárd dollár jóvátétel a Német Szö­vetségi Köztársaságtól és 3 milliárd dollár egyoldalú átutalás, ami magán­­személyek és szervezetek jótékony se­gítségét jelenti. Ez tehát évente 10 milliárd dollár”... Az amerikai kormánynak egyetlen centje sincs, dollárbilliókkal adósa a „tejét szívó” pénz-hiénáknak. (A Fe­deral Reserve szisztémmel elrabolták pénzét, aranyát!) Mégis dollármilliók­kal támogatja az ingyenélőket. Német­ország egyre bizonytalanabb pénzügyi helyzete ellenére is — még ötven év után is — hizlalja az „aranyborjú” népét. De mit várhatunk mi, az „utolsó csatlós”, az idők végezetéig „bűnös” nép? A Demokrata című hetilap 1997. jan. 16-i számában így tudósít Kovács László külügyérünk izraeli útjának „eredményéről”: „Az Izraelben tárgya­ló Kovács László külügyminiszter meg­egyezett izraeli kollégájával, hogy Be­­reg-Szabolcs-Szatmár megyében kibuc létesül... A magyar diplomácia veze­tője ígéretet tett arra is, hogy a zsidó kárpótlási ügy le fog zárulni február­ban”... Le fog zárulni? Ugyan kérem! Ka­pott a zsidó hazai szervezet 4 milliárdot és ígéretet ingó és ingatlan vagyonuk „visszaadására”. Ám, már júniusban újabb követelést teljesített rabtartó kor­mányunk: Új Magyarország, 1997. június 9. „Magyar dollármilliók a zsidó kárpót­lásra. Járadék üldözötteknek” címmel közli: „A magyar kormány kétévi tár­gyalásokat követően átnyújtott a Zsidó Világkongresszusnak (WJC) egy 28 millió dolláros csekket, amelyből a holocaust 20 ezerre becsült magyar túlélőjének rendszeres havi nyugíjellá­­tást fognak biztosítani... Ez az összeg a nácik által elrabolt, majd a háború után a kommunista kormányok által államosított zsidó vagyonért nyújtott kárpótlás kezdeti lépése.’\ A WJC szerint közölte az MTI). Ez a kollaboráns, rabló kormány meg sem kérdezte tőlük, hogy a Hor­­thy-éra „hárommillió koldus országá­ban” hogyan jutottak a mérhetetlen vagyonhoz! Ha Amerika és Németország máig sem tudott megszabadulni a zsarolás népétől, akkor mi, akik oly nagy nem­törődömséggel hagytuk elprivatizálni még a „bőgatyánkat” is, hogyan mene­külünk meg? Azaz, hogy menekülni fogunk! „Őshazánk” földje, Mezopo­támia, A Tigris és Eufrátesz völgye hamarosan gazdátlan lesz. Mert akiket nem öltek a homokba a csoda-rakéták, azokat éhhalálra ítélték a „nemzetek tejét szívók”! Gyáva népnek nincs ha­zája! Vetkőzz hát tugyi-mutyi magyar, nincs szükséged csak egy klott-gatyára, mert ott meleg van! R TATÁRJÁRÁS i TÖRÖKDÚLAS i ABORTÁLÁS £>198? MOSDÓSSY Tisztelt Magyar Nemzettestvéreink! A Hungária Szabadságharcos Mozgalom minden erejét megfeszítve igyekszik a nemzeti erők egységének megteremtésére, hogy a következő választásokon sikerüljön leváltani a jelenlegi liberális, posztkommunista kormányt. Ennek jegyében ingyen osztjuk szét a Szittyakürtöt Magyarországon azoknak, akik méltóak a nemzeti ügy képviseletére. Mivel anyagi lehetőségeink korlátozottak, kérjük azokat, akik nemzetmentő céljainkkal egyetértenek, hogy bármilyen szerény adománnyal járuljanak hozzá ahhoz, hogy lapunk minél nagyobb példányszámban jelenhessen meg az ország minden településén. Az adományokat egyszerű postautalványon az alábbi cimre kérjük továbbítani: Szittyakürt, Sz. R. Budapest, 5.Posta Pf. 637. Irányitószám: 1243

Next

/
Oldalképek
Tartalom