Szittyakürt, 1994 (33. évfolyam, 7. szám)
1994-10-01 / 7. szám
1994. október—november ttlffVAKORT 15. oldal __Születni, szenvedni, embernek lenni, és e tájon magyarnak mindörökre — ez a Kedves Barátunk! parancs és ez az élet... (Sinka István) Most a megsűrűsödött magyar sors idején Sinka István költővel szemben régi adósságunkat róttuk le, amikor szellemi hagyatékának ápolására, életművének ébrentartására létrehoztuk a SINKA ISTVÁN ALAPÍTVÁNYT. A kezdeményező Sinka Istvánná Egyed Margit mellett az alapítók között van: a Magyar írószövetség, Vésztő Nagyközség önkormányzata és Szabó Ferenc a Békés Megyei Múzeumok igazgatója. Az alapítványt — élükön a Dunamelléki Egyházkerülettel — anyagilag már többen is támogatták. Segítségüket őszinte tisztelettel köszönjük. Az alapítványnak kettős célkitűzése van. Az egyik, hogy a vidéki, a parasztszármazású tehetséges fiatalokat felkutassa és a legmagasabb iskolai végzettség megszerzésében a rászorulókat anyagilag támogassa, segítse értelmiségivé válásukat. A másik az előzőekben említett célkitűzés: Sinka István életművének ébrentartása és szellemi hagyatékának megismertetése, elsősorban az iíjúsággal. Célunkat új formák és keretek között akarjuk megvalósítani: ifjúsági táborok, rendhagyó irodalmi órák szervezésével, irodalmi estek rendezésével, pályázatokkal és különböző kiadványokkal. Az alapítvány működését 6 tagú kuratórium irányítja. A kurarórium elnöke: Sinka Zoltán a költő fia. Kuratóriumi tagok: Medvigy Endre irodalomtörténész, Molnár M. Eszter költőnő, N. Varga Zoltán tud. kutató, Kovács Zsolt matematikus, Varga Rózsa irodalomtörténész. Az alapítvány céljainak megvalósítása megfelelő nagyságrendű anyagiakat igényel. Mivel az alapítvány nyitott a célok megvalósításához csatlakozhatnak mindazon jogi személyek, gazdasági társaságok, jogi személyiségekkel nem rendelkező társaságok, magyar és külföldi állampolgárságú magánszemélyek, akik az alapítvány célkitűzéseivel egyetértenek és azok megvalósítását pénzbeni, vagy természetbeni adományaikkal is segíteni akarják. Most, amikor a magyar remények újból távoliaknak tűnnek, amikor a magyar nyárban ismét hóhullás van, azokhoz fordulunk segítségért, akik úgy hallgatják az idő és népük szívverését, mint tette azt Sinka István: néha szomorúsággal, de mindig reménykedve, hogy múlik a tél és a magyar köd fellebben. Számlavezető: Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt. MNB. 218—98158, XV. kerületi fiók, 1158 Budapest, Pestújhelyi út 68. Az alapítvány számlaszáma: 539-036062-3. Sinka István Alapítvány. KENDERKAMPÁNY! (Folytatása 14. oldalról) zés felszá molásá valsza/on&^pessé kívánja tenni a kábítószer fogyasztást! Mi az író szándéka? Nem elég az abortusz, az önpusztító életforma, a dohányzás és az alkohol — vessük be a kábítószereket is? Gyorsítsuk a pusztulást?! Konrád György azt is állítja, hogy „ha a szesz- és dohányfogyasztás helyett a magyar lakosság inkább a kender jótéteményeivel (!) élne, — akkor a közegészségügy jobban állna”. Vaj on mivel tudja állítását alátámasztani?Talán tudja, hogy mennyibe kerül a magyar szesz- és dohányfogyasztás mértékének megfelelő hasisfogyasztás egészségügyi költsége? Vagy úgy véli, hogy az érintettek életkoruk miatt jelentenek kevesebb költséget, mivel a kábítószer-fogyasztás főleg a fiatalok közül szedi áldozatait? Áll-e a fenti állítás a kisebbségekre is, vagy csak a többség legyen kenderfogyasztó?! Lehet-e a „fiatal sorsok megtörésének” nevezni azt, ha valakit a kábítószer-kereskedelem miatt társadalmi veszélyessége okán jogosan elítélnek? Sajnáljuk szegényeket? Adjunk marihuánát a tizenéveseknek? ÉS arzént is? Kis adagban az is gyógyszer. A kenderültetvényesek elleni rendőri fellépésre van szükség, a kábítószer-kereskedelemhatékony megelőzésére, vagy valami egészen másra? Ahogyan Konrád György felteszi a kérdést, hogy az írásaival szemben keletkezett nemes felháborodás vajon milyen érdeket takar, megkérdezhető, vajon ő a lágydrogok terjesztésében érdekelt? Sem a nemzetközi dohányipar, sem a nemzetközi és nemzeti drogbürokrácia érdekeit nem képviselem, még zugivó sem vagyok — Konrád György írása mégis mélységesen felháborított. Nem másért, egyszerűen a magyar fiatalság féltése okán. Véleményem szerint a kábítószerkereskedelem üldözése jogos és szükséges, ennek törvényes alapja pedig nem igazságtalanság. Konrád György azért szólítja fel a parlamenti képviselőket, hogy „legyenek bátrak, és ne riadjanak meg, ha merész állásfoglalásukat sokfelől elítélik”, mert igen jól tudja, hogy javaslata káros és elítélendő. De hol van az a képviselő, aki valóban bátor és Konrád Györgyöt alaposan kioktatja nemzetféltésből? dr. Bene Éva az orvostudományok kandidátusa (Magyar Fórum, 1994. szept. 15.) ’56-osok kongresszusa Ma is a forradalomért Azt mondják, hogy én állok az egység útjába, s ez igaz is mindaddig, amíg át nem veszik tőlem a szövetség vezetését hiteles és őszinte emberek — mondotta többek között Pongrátz Gergely, az 56-os Magyarok Világszövetségének II. kongresszusán elnöki beszámolójában. A Szövetség elnöke beszédében, amelyet több mint száz küldött előtt tartott meg, 1956 szellemiségéről szólt, azt hangsúlyozva: a forradalmat ma is le akarják járatni, és a reformkommunisták a szőnyeg alá akarják seperni ’56 eszmeiségét. Pongrátz Gergely a továbbiakban kiemelte: 1956-ban nem azért harcoltak, hogy a keleti tanácsadók helyett a nyugatiak jöjjenek. Hanem azért fogtak fegyvert, hogy Magyarország végre a magyaroké legyen. A szervezeten belül meglevő ellentétekről a szövetség elnöke konkrétan nem beszélt, csak annyit mondott: amíg közös emlékművet akarnak állítani a forradalomban elesetteknek és az ávósoknak, addig ő útjában akar állni az egységnek, s nem engedi ellopni a forradalmat. * * * A kongresszushoz levelet intézett Arany Tibor ügyvezető titkár az ’56-os Magyarok Világszövetségének New York és Környéke Szervezete nevében, amelyben kifejti: úgy érzik, hogy a politikai változás eltolódása balra nem jelenti azt, hogy az ’56-os világszövetségnek vagy az ’56-os szervezeteknek vissza kell húzódniuk. Sőt mi több, a problémák felvállalása még további kötelezettségeket ró rájuk. Mint írja: ha valaha szerepe volt egy szervezetnek a nemzetmegmentő munkában, úgy az ’56-os vüágszövetség feladata most meghatványozódott. A munkának nemcsak a bajtársak anyagi és erkölcsi megsegítésének folytatása lesz, hanem az emberi jogok betartása. Úgy nekünk, s az otthoni ’56-os vezetőségnek legfőbb feladata az új kormány szemmel tartása. Ha bárhol az országban bajtársainkat vagy családtagjait politikai meggyőződéséért sérelem éri, esetleg munkahelyén elbocsájtják, vagy tanulásban, üzleti életben hátrányt hátrányt szenved, úgy nekünk a világ közvéleménye és kormányai elé kell terjeszteni a sérelmeinket. A feladat nem lesz könnyű, mert a hazai kommunistáknak nagy gyakorlatuk van népünk meggyötrésében és bántalmazásában. Éppen azért bátran kell fellépnünk otthon és külföldön is, hogy ez ne következzen be. Ez viszont nem jelenti azt, hogy paktumot szükséges kötni a jelenlegi kormánnyal. Ennek a kongresszusnak az legyen az egyik fő feladata — áll a levél végén —, hogya múlt hibájából tanulva teremtsék meg a magyarság egységét.------------------------- Szerkesztői megjegyzés:--------------------------Az ’56-os Magyarok Világszövetsége II. Kongresszusának küldöttei örökös tiszteletbeli elnökének választották meg PONGRÁTZ GERGELYT, a Corvinközi felkelők parancsnokát, aki ma is minden rágalommal, feledéssel és elszürküléssel szemben tisztán és megalkuvás nélkül őrzi az 1956-os Forradalom és Szabadságharc célkitűzéseit a Pesti Srácok emlékét. Az új elnök a teljes ismeretlenségből felbukkanó Rácz Sándor István szerint „új időszámítás kezdődik az '56-osok számára”. Ehhez az „időszámításhoz” mellékeljük a volt főtitkár Horn Gyulához intézett levelét: 1956-OS MAGYAROK VILÁGSZÖYTTSÉGE 1165 BUDAPEST, Diósv Lajos t. 28. (Mátyásföld) Tei: 15.6-2685 156-1325. Tel /?«: 156-0659 Horn Gyula Úrnak A Magyar Szocialista Párt Elnökének Tisztelt Elnök Úr! Pártja demokratikus választásokon elért sikeréhez gratulálunk. Tudjuk, hogy az a rendszer, amely kiprovokálta 1956-ot, soha nem fog vissza térni.1956-ban is az egypárt rendszer megszüntetését és szabad választásokat akartunk. A demokrácia alapelvének adunk kifejezést, amikor a nép által kiválasztott kormányt elfogadjuk. Engedje meg, hogy ezúton fejezzük ki azt a reményünkét,hogy 56-íorgyan: Kialakult a parlamenti diktatúra Szabó János főtitkárt jelöli a Független Kisgazdapárt Budapest főpolgármesterének - jelentette be Torgyán József elnök a párt sajtótájékoztatóján. A bemutatkozás során az 53 éves, jelentős közigazgatási, gazdasági és vezetői gyakorlattal rendelkező jogász programjáról szólva, elmondta: mindenekelőtt el kell dönteni, hogy szegény vagy gazdag város Budapest. S ha szegény - miként állítják -, akkor aszerint is kell cselekedni, gazdálkodni. Torgyán József az FKGP jelöltjének esélyeit latolgatva, kiemelte: a kisgazdapárt már adott polgármestert a főváros- > nak 1945-ben és rövid időre 1956-ban (Kővágó József - a szerk.). Torgyán szerint alkalmasságban a kormányzásban kompromittálódott pártok jelöltjei nem vehetik fel a versenyt az FKGP választottjával. Munkatársunknak arra a kérdésére válaszolva, hogy visszaléphet-e Szabó János a KDNP vagy az MDF jelöltjének javára, elmondta: a politikában semmi sem lehetetlen, semmilyen tárgyalások elől nem zárkóznak el, de tudomásul kell venni: a 87 esztendős FKGP az egyetlen történelmi párt - a KDNP is belőle szakadt ki -, a nép-nemzeti vonalon lévő erőknek tehát az FKGP-hez kell csatlakozni és nem fordítva. Az önkormányzati törvénycsomaggal kapcsolatosan Torgyán hangsúlyozta: a köztársasági elnök látványos gyorsasággal fogadta el, az FKGP viszont kezdettől fogva egyértelműen elutasította, mert Európában nincs példa rá, hogy a választások előtt két hónappal alkotmányerejű törvényt módosítsanak. Ezért nem vettek részt már a pártközi egyeztető tárgyalásokon sem. - A kormány, miután átvette a gazdaság, a rendőrség, a honvédség, a médiumok feletti uralmat, félresöpörte az ellenzéket, így hazánkban kétpárti parlamenti diktatúra alakult ki - vélte a pártelnök. os szabadságharcos bajtársaink végre megkapják az új kormánytól azt a támogatást, amit világtörténelmi szerepükkel kiérdemeltek. Az Intéző Bizottság nevében Tisztelettel Rácz Sándor István főtitkár Budapest 1994 május 30.
