Szittyakürt, 1992 (31. évfolyam, 1-2. szám)

1992-01-01 / 1-2. szám

16. oldal 1992. január—február hó Csetléseink-botlásaink a rendszerváltás küszöbén Mennyi szamárságot is követ el a politikában járatlan kisember! Arról suttogtak az okosok, hogy az SzDSz és a FIDESZ a legradikálisabb szer­vezet! Ők a legbátrabbak! Nosza ak­kor ott van a helyünk, menjünk rög­vest a Jurtába. Igaz ami igaz, mi nem vagyunk az a legbátrabb fajta, ezért lopakodva osontunk be a színházba. Ott láttuk meg először ezeket a retten­tő okos fiatalokat! Csodálattal néztük és hallgattuk a sok szakállas, szemüve­gest és a szemüveg nélküli „roppant­okos” borzas bátor ifjat! Igaz, hogy az előcsarnokban semmit sem láttunk, mert a füsttől ködbe burkolódzott ez a jeles szürkeállományú társaság. Csak azt nem értettem, hogy hogyan akarnak átvergődni Európába egy ilyen füsttenger ködéből? Odaát, és ezt az USÁ-ban is tapasztaltam igen elmaradottnak számít a füstölés. Miután elfoglaltuk helyünket, meg­tudtuk, hogy a rendőrséget teljesen meg kell szüntetni!(?) Lelkesen tapsol­tunk és néhányan nagyokat rikkantot­tak. Majd Pozsgayt éltettük, aztán alá­írást gyűjtöttek a védelmére. Még sok SzDSz-es és leendő FIDESZ-es fel­szólalt, az előbbiek közül olyan ar­cokra is emlékszem, akik mostanában gyakorta kijelentik magukról, hogy alkalmasak a miniszterelnöki tisztség betöltésére! Tetszik nekem ez a túlzott magabiztosság, de valahogyan jobban érdekel, hogy a gázszámlát ki tudom e fizetni? Mikor kifelé vonultunk, nagyon su­­nyítottunk, mert a tejszínű, ködös elő­csarnokban látni véltünk néhány min­ket fürkésző szempárt, de lehet, hogy ez az észrevételem az 50-es években ki­alakult paranoiám számlájára írható. Lelkesedésünk ezekben az időkben még töretlen volt! Féltünk, de hittünk. Egy alkalommal a Kossuth téren saját jóságunktól mélyen meghatódva átad­tuk a „szegény” Fideszeseknek féltett kincsünket egy viszonylag olcsó han­­gosítót egy mikrofonnal. „Ebbe kiabál­janak, hogy jobban hallják a hangju­kat” — mondtuk lelkesen, mikor át­adtuk egy hórihorgas gyereknek az ajándékot. Azóta az említett egyén ott csücsül a képviselők között. Egyszer hallottam is beszélni, de nem lettem tőle okosabb! Olyan szerénytelenek voltunk, hogy szerettünk volna részesei lenni a történelmi változásoknak és abban kéjelegni, hogy hogyan omlik össze a minket is alaposan megnyomorító rendszer! Minthogy egyetlen szervezet­hez sem csatlakoztunk, így nem sok konspirációs lehetőség adódott szá­munkra. Akkoriban a Nők Lapja szá­mított a legbátrabb lapnak. Néhány névtelen levelet is írtam, amik meg is jelentek. Ezzel járultam hozzá a válto­zásokhoz. Szorgalmasan hallgattuk a Szabad Európát és ott értesültünk a TIB meg­alakulásáról. Néhány nevet és a tele­fonszámukat is közölték. Halda Aliz telefonszámát tárcsáztam, később két­szer is felkerestem budai otthonában. Meglepett, hogy ő egyáltalában nem félt és udvarias, de hűvös előkelőséggel kezelt. Köszönettel vette át az általam készített listát, amiben több börtönvi­selt, internált, kitelepített, kivégzett ember nevét írtam le, azt remélvén, hogy ezeket majd kellően rehabilitál­ják. A velem hasonló korú és foglalko­zású, jelenleg SzDSz-es képviselővé avanzsált Halda átnézvén a listát, azt megköszönte, de távolságtartását mindvégig megtartotta, nem tegezett le és nem is invitált, hogy lépjek be, mondjuk a TIB-be(?!) Nemrégiben értettem meg viselkedé­sét, miután Nagy Jenő cikke nyomán rájöttem, hogy a volt állam és párt, hallgatólagos engedélyével létrejött szervezeteknek és az SzDSz szamizda­­tosoknak egyáltalában nem volt félni­valójuk és az én listámon egyetlen volt kommunista neve sem szerepelt. Vala­mennyi „megátalkodott” tanárnő, ta­nítójogász, katonatiszt, takarítónő és pártonkívüli volt. Nem is részesültek sem kitüntetésben, sem előléptetésben. Volt férjemet pl., akit a politikai fog­lyok közfelkiáltással nemzetparancs­nokká választottak és még 56 előtt volt bátorsága Rákosi elleni szervez­kedésben résztvenni (12 évet kapott és a barátját kivégezték) a mai napig nem tüntették ki, nem léptették elő! A hadügyminiszter teljes rehabilitációt ígért, ennek ellenére Vajda Győző „elvtárs” ezt megakadályozta! Mind­ezeket tudomásulvéve én elhatároz­tam, hogy az ominózus „igazságtevő­ket” kikapcsolom az életemből! Mindezek ellenére még nem adtam fel és még mindig hiszek a többség ere­jében! Egyre többet írok és legtöbb meg is jelenik. Harcolok a köpönyeg­forgatók, a talpnyalók és a közvéle­mény-kutatások gyártói ellen! Nagyon sajnálom, hogy komoly emberek be­dűlnek ezeknek. Szerintem Göncz Árpád is ezeknek köszönheti népsze­rűtlenségének fokozódását! A TV és a rádió előfizetését már megtagadtam, úgy hallottam egyre többen hasonlóan cselekszenek! Nagyon tisztelem azokat, akik har­colnak az igazságtételért! Reméljük, hogy hamarosan kiderül minden! Addig csak csetlünk-botlunk, de na­gyon szeretnénk már végre átlépni a küszöböt! Egeressy Márta FELHÍVÁS MAGYARORSZÁGI BARÁTAINKHOZ! A Magyar Posta Hírlapkereskedel­mi Igazgatósága a „Szittyakürt” ter­jesztését elszabotálta! A 8000 újság döntő többségét, mint eladatlant visz­­szaküldte a kiadónak. így a szerkesz­tőbizottság az egyénileg előfizetett la­pok kézbesítése mellett visszatér a ne­hézkes, de megbízható terjesztési mód­hoz is. Hozzuk létre a Szittyakürt barátai­nak 8-10 fős csoportjait és az előre megbeszélt havi összejöveteleken (ami egybeesne az újság megjelenésével) ve­hetnétek át a lapot és egyben megvitat­nátok a legfontosabb aktuális kérdése­ket. Legyen a „Szittyakürt” az a szelle­mi műhely, amelyik összefogja mind­azokat, akik tenni akarnak valamit a nemzet felemelkedéséért és ezen belül a maguk sorsának jobbításáért. Keressétek egymást becsületes ma­gyarok és ha összejött egy csoport je­lentkezzetek levélben vagy telefonon a „SzK” magyarországi terjesztőjénél: SZALAY RÓBERT Bp. 1035, Miklós u„ 15. T: 188-30-81 Fogjunk össze a szebb jövő megte­remtéséért! Szerkesztőbizottság TUDÓSÍTÓNKTÓL • November 26-án Székesfehérvá­ron, a Városháza dísztermében tartot­ta alakuló gyűlését a Japán-Magyar Turáni Társaság helyi szervezete. A japán és magyar lobogókkal feldí­szített teremben Bacskulin József üd­vözölte a megjelenteket, majd a japán nagykövetség kultúrattaséja üdvözölte a társaság tagjait. Ezt követően Kállai István professzor tartott előadást a két nép közös, a történelmi időkre visszanyúló jelképeiről, hagyományai­ról, és mondakincséről. A következő előadó Szalay Róbert volt, aki a Japán-Magyar sorsazonos­ságról beszélt különös tekintettel a háború után elrabolt területek vonat­kozásában. Ezután felhívta a hallgatóság figyel­mét a „Szittyakürt” 1991. októberi számára, mert ebben található Matsu­­motó professzor előadása, ami a III. Szittya történelmi világkongresszuson hangzott el Clevelandban. Befejezésül Kulin Bán tartott irodal­mi betétekkel színesített előadást a Tu­ráni mozgalom múltjáról és a jövő ter­veiről. * • Minden hónap utolsó csütörtö­kön tartja összejöveteleit a „Hunnia” baráti köre. Az egyre népszerűbb ösz­­szejövetelre hónapról-hónapra többen jönnek el. Legutóbb nov. 28-án több­száz hallgató előtt a „Magyar Fórum” szerkesztőbizottságát látta vendégül a Hunnia. Megjelent még az összejövete­len több ismert közéleti személyiség és több országgyűlési képviselő. Legnagyobb érdeklődés Csurka Ist­ván felszólalását előzte meg. A neves író, politikus nem okozott csalódást. Kemény szavakkal ostorozta a min­dent akadályozó ellenzéket, és lelep­lezte a hatalomátmentő és történelem­hamisító reformkommunistákat. Kár, hogy Kunszabó Ferenc ameri­kai útja miatt nem lehetett jelen, mivel az ő személye elválaszthatatlan a Hun­niától. Kedves Olvasónk! A ÍZITTVAKÖfcT kiadó vállalata minden javaslatot, vagy gondolatot, amely a helyi viszonyokat tekintetbe véve lapunk magyarországi terjesztését elősegítheti, örömmel és köszönettel fogad. Magyarországi képviselőnk: SZALAY RÓBERT 1035 Budapest, Miklós u. 15 Telefon: 188-3081 Művelődési és Közoktatási Minisztérium Nytsz: B/KUL/387/91 A gyűlés után a résztvevők öröm­mel vették magukhoz, az előcsarnok­ban kiosztott októberi Szittyakürtöt, amit a Posta, mint elad hatatlant visz­szaadott a kiadónak. * • Borbálanapi tüzértalálkozó. Meg­ható és lélekemelő találkozónak lehet­tek szemtanúi, akik dec. 3-án este a Gellért szálló éttermében vacsoráztak. Az 1931-ben a Ludovika Akadémi­án avatott tüzértisztek tartották bajtár­si összejövetelüket. A jól megszervezett találkozó, ami elsősorban Makláry László szervező­­készségének és kedves felesége segítő­készségének köszönhetően jött létre a Gellért-hegyen lévő Sziklakápolnában történt megemlékezéssel kezdődött. Ezután a szálló éttermében vacsora előtt elevenítették fel a régi emlékeket és tisztelegtek a hősi halált halt, és az azóta elhunyt bajtársak emléke előtt. A vacsora közben szóbakerült a Magyarországon megjelenő „Szittya­kürt”, amit minden résztvevő osztat­lan lelkesedéssel üdvözölt. A találkozó, a jövőbe vetett biza­kodó hangulatban ért véget. Figyelő • Az idegen tőkebefektetések terén Magyarország halad az élen — állapí­totta meg az Osztrák Gazdaságkutató Intézet legfrissebb felmérése. A kül­földi tőke leginkább a magyar piac iránt érdeklődik, mert nyugati véle­mények szerint ez az ország nyújtja a legbiztosabb garanciákat politikai és gazdasági téren egyaránt. A térségben ez év novemberéig közel 30 ezer ve­gyes vállalat alakult s ezek egyharma­­da Magyarországon működik. (A má­sodik helyen Románia áll.) (FMH) ttlttVAKOfct Megjelenik havonta Publ. Monthly — Publ. mensuelle Felelős szerkesztő — Editor: MAJOR TIBOR Kiadó — Publisher: HUNGÁRIA SZABADSÁGHARCOS MOZGALOM Levelezési cím — Corresp. Offices: HUNGÁRIA SZABADSÁGHARCOS MOZGALOM P. O. Box 35245, Puritas Station Cleveland, Ohio 44135, U.S.A. ELŐFIZETÉS: Egy évre S25.00 — egyes szám ára $ 1.25 — Légiposta előfizetés: Egy évre $30.00 A csekket kérjük „Szittyakürt” névre kiállítani. A névvel ellátott cikkek nem feltétlenül azo­nosak a kiadó, illetve a szerkesztő véleményé­vel. azokért mindenkor a cikk írója felelős. A szerkesztőség korrektúrája alapján készítette: Classic Printing Corporation 9527 Madison Avenue, Cleveland, Ohio 44102. U.S.A.

Next

/
Oldalképek
Tartalom