Szittyakürt, 1990 (29. évfolyam, 1-6. szám)
1990-05-01 / 5-6. szám
1990. május—június hó \ *ZITTVAKÖkf 13. oldal 55 Aki először hajózta át Európát” Kedves Magyar Honfitársaim, Barátaim, Nemzettestvéreim. Engedjétek meg, hogy bemutassam nektek volt iskolaigazgatóm és történelemtanárom Cseke Lászlót... Cseke László visegrádi történelemtanár, idegenforgalmi szakíró és számos útikönyv szerzője (Visegrád, Dunakanyar, The Danube Bend, Dunakanyar képeskönyv stb. Laci-bátyám volt a Pestmegyei Idegenforgalmi Hivatal visegrádi részlegének vezetője egészen 1988-ig; nyugdíjazásáig. Nem akarom az előadás előtt a titkokat elárulni! Erre Laci-bá hivatott. A kiosztott tájékoztatón kívül hadd említsem meg, hogy Európa nyugati fele nagy lelkesedéssel fogadta a kontinens második áthajózását. Ehhez egy kis adalékkal szolgálok: Az út során 24 város főpolgármestere fogadta Laci-bá expedícióját. 68 újság számolt be írásban, továbbá 12 televíziós állomás egyenes adásban az út jelentőségéről tartott méltatást. A sok német cikkből 3-at magyarra fordítva (csatolva az eredeti németet), mellékelek részetekre emlékül, hiszen az igazi anyagot átadni Laci-bá a hivatott. Ide kívánkozik megemlíteni, hogy Laci-bá fia: az ifi. Cseke László úgy kapcsolódik a kérdéskörhöz, hogy ő két évvel előtt evezővel szelte át Európát. Tehát nem csak gőzhajóval, hanem evezővel is magyarok szelték át Európát és ezzel olyan hajós nemzeteket előztek meg mint az angolok, franciák, vagy a németek és hollandok. A magyar öntudat és magyar büszkeség ébredésének a második hajnala ez. Laci-bá két expedíciójának aktualitását az adja meg, hogy két év múlva, 1992-ben nyílik meg a régi Lajos-csatorna helyett épülő új Rajna-Majna- Duna-csatorna, amely összekapcsolja Magyarországot Európa nyugati felével és szerepet játszhat gazdasági életünk fellendítésében. A megnyitóra Cseke Laci-bá a bajor kormánytól már 1977-ben az expedíció során meghívást kapott. Immár két éve Laci-bá azon dolgozik, hogy Széchenyi Ödön régi gőzhajóját (kép mellékelve) megépítse és ha megnyílik az Európát összekötő csatorna, minden valószínűség szerint ez a hajó lesz az első, amely Rotterdamtól a transzkontinentális víziút északi bejáratából Isztambulig először megy végig a 3500 km-es víziúton. Megjegyezni kívánom, hogy Cseke László tanár úr azóta írt egy könyvet Észak- Magyarországról, 1988-ban pedig Magyarországról írt egy német nyelvű könyvet. Jelenleg egy olyan könyvön dolgozik, amely a Dunáról szól. E könyv a forrástól a tengerig és a közben lévő nyolc országot is feldolgozza. Cseke professzor előadásának időtartama 40 perc. Ebben összefoglalja, hogy a magyarság milyen szálakkal kapcsolódott Európához. Ezután vetítve a videófilmet, ami ugyancsak 40 perc. (Van 35 mm-es színes mozifilm és egy videó-kazetta is.) Az első videó címe: ,,Aki először hajózta át Európát. ” A második címe: „Evezővel Európán át". Kedves honfitársaim. Azt hiszem nem kell bővebben ecsetelni, hogy milyen jelentősége lesz, ha két év múlva a lapátkerekes Hableány gőzhajó magyar lobogó alatt úszik végig Európán. Cseke professzor úr keresi azokat a vállalkozókat, akik a kész tervek alapján pénzzel is betársulnak ebbe a nagyszerű akcióba. Az útról olyan új filmet szeretne készíteni, amelyet a világ összes TV társaságai bemutatnak, mert ez térítené vissza a hajóépítésbe befektetett összeget. Amennyiben e tervezett akció sikeres lesz, — úgy ez a hajó, amennyiben Magyarország Ausztriával megkapja a rendezési jogot — Budapesten a Dunán, mint az 1995-ös Világkiállítás egyik attrakciója teljesítene szolgálatot. Köszönöm, hogy meghallgattatok, vagy hogy időt szakítottatok tájékoztatóm elolvasására. Aki ez ügyben érdeklődik, vagy előadást filmvetítéssel kíván, úgy kérem értesítsen írásban vagy telefonon. visegrádi Helm Árpád Vilmos 372 Howe Avenue Passaic, NJ 07055, USA Tel.: 1201) 473-5170 Ui: Cseke professzor Úr az USA-ban tartózkodik 1990. május 29-től június 11-ig bezárólag. * * * visegrádi Helm Árpád Vilmos Csütörtök, 1977. szeptember 15. ~ ... . , ... r m # Fordítás nemeiből magyarra Az öreg Ödön gróf nyomdokán Amikor a magyar Széchenyi Ödön gróf 110 évvel ezelőtt a „Hableány” nevű gőzösén elsőként hajózta át az európai kontinenst Budapesttől Párizsig, sok nehézséggel kellett megküzdenie. De mindig volt elegendő víz a hajógerince alatt. A magyar Czeke László professzornak, aki tegnap ugyanezen az úton érkezett a Nürnberger Hafen-ba, nem volt. Neki Regensburgban az ő „Hableány II” nevű motorcsónakját egy nyerges vontatón kellett elfuvaroztatnia. Most aztán ismét szeli a habokat. Az útirány ugyanaz: a Dunán Budapesttől Bécsen, Linzen és Passaun keresztül Regensburgig. 1867-ben az út onnan az Altmühl-on és a Ludwig- Duna-Majna csatornán át Bambergig vezetett, majd a Majna folyón le és a Rajnán föl folytatódott. Strassburgnál elérték a Marne csatorna hálózatot és azzal a Párizsig vezető vízi utat. A francia fővárosban Széchenyi gróf a világkiállítást látogatta meg annak idején. Fogadtatáson volt Harmadik Napóleon császárnál, aki személyesen is megtett egy sétahajózást a gőzös fedélzetén. A végén a császár a grófot a Becsületrend lovagjává avatta. Az az ötlet, hogy ezt a történelmi jelentőségű utazást még egyszer meg kell tenni, a maga 52 éves Czeke professzor agyában fogamzott meg, aki a magyar főváros Idegenforgalmi Akadémiájának megbízatásából tíz évvel ezelőtt, egy a Dunáról szóló monográfia szerkesztése folyamán, először bukkant rá a gróf nevére. Időt és fáradságot nem kímélve hordta össze a professzor apránként ama úttörő expedíciónak a dokumentációját. Húsz múzeum és irattár szolgáltatta az anyagot. Végül még Mainzban a Széchenyi grófnak egy dédunokájára is ráakadt, aki további adatokkal is tudott szolgálni. Akkor aztán megkezdődhetett a „Hableány II” építése. A motorcsónak 7 méter hosszú, 2.70 méter széles és 1.7 tonnát nyom. Egy új légpárna rendszeren lebegve úszik, amit külön erre az utazásra szerkesztettek. A konstrukció három hónapot vett igénybe, aztán szeptember 6-án a budapesti Lánchídnál startolt és szeptember 26-án várják a csónakot Párizsban. A legénység tagjai, a professzoron kívül, Gémsi Károly és Jutási Tamás mérnökök, Szabadi Kálmán a légpárna rendszer feltalálója és Knoll István operatőr, aki egy színes film riportot forgat az expedícióról a magyar televízió számára. A párizsi zarándokoknak eddig még minden egyes megállójuknál segédkezet nyújtottak a különböző városi hatóságok és hajózási vállalatok. Ezáltal ez az expedíció, bár a távolság 2170 kilométer, túl nőtt egy puszta „emlékutazás” vagy egy egyszerű marathon méretein. A résztvevői a nemzetközi egyetértéshez is hozzá akarnak járulni. Szerda, 1977. szeptember 21. (Fordítás németből magyarra) A kék legények kísérik a „Hableányt” Az „Alf’ partraszálló felmondta a szolgálatot. Befutott tegnap a magyar vízi expedíció. wth. — A vízi látványosság a vízbe pottyant. A terv az volt, hogy majd a tűzoltók „Alf 1” nevű' partraszálló hajója fog üdvözlő sugarakat a levegőbe fecskendezni. Helyette csupán egy hűvös őszi szél és a Rajna folyó nyugtalan hullámai fogadták tegnap délután a Budapestről befutó vízi expedíciót, melynek viharvert tagjai hajójuk, a „Hableány II” fedélzetén sorakoztak fel. Mivel a folyami tűzoltó kocsi megint egyszer bedöglött, a vízi tűzoltóságnak kellett helyettesítő szolgálatot teljesítenie és a motorcsónakot, a magyar zászlóval a farán, a történelmi jelentőségű ponton révbe segítenie. Mert éppen a Vörös Kapunál, ahol manapság a Pegel torony alatt a széles lépcsők vezetnek le a korzóról a Rajnához, kötött ki 110 évvel ezelőtt Széchenyi Ödön gróf a gőzhajójával. Tegnap is egy jókora tömeg nézte a kikötést. A Main folyóról jövet, a „Hableány” hamar maga mögött hagyta a kék kíséretét — mint egy rakoncátlan csikó az anyját. De a Theodor-Hauss hídnál aztán szépen bevárta a mainzi folyami rendőrség patruj hajóját. A kék legények a vendég mellé szegődtek és a kijelölt helyen révbe igazították, mert hát a kőlépcsőknél nem tud a motorcsónak kikötni. Knoll István, az operatőr, volt az első, aki a rozoga pallókon át a partra lépett, hogy a mainzi kikötést a partról is filmre vegye. Őt követte Czeke László professzor, aki ennek a vállalkozásnak a kezdeményezője volt, majd Szabadi Kálmán, a hajó mérnök és a másik két kísérő, Jutási Tamás és Gémesi Károly. Szeptember 21-én startoltak a Lánchídtól. Szeptember 28-án Párizsban akarnak lenni. „Isten hozott benneteket Mainzban”, mondta Schneider Kurt polgármester, tolmácsolván a város üdvözlő szavait a magyar honból érkezett vendégeknek. Mellette állt a fiatal Széchenyi Géza, ama vállalkozó szellemű magyarnak az unokája, aki 1867-ben elsőként keresztezte Európát vízi úton keletről nyugatra. Furcsa véletlen folytán manapság pont Mainzban él és építészettel foglalkozik. Ez volt az oka annak, hogy a Gutenburg városában rendezett fogadtatás nem csak rendkívül szívélyes, hanem a kamerák számára is nagyon érdekes volt. Különösen, amikor Czeke professzor az eredeti Hableány modelljét hozta le a hajóról. Ezt a modellt az expedíció végcélpontján a párizsi Forgalmi Múzeumnak fogják adományozni. De addig még a Marne és a Szajna folyókon legalább száz zsilipen kell átvergődniök. Miután a „Hableány II” a mai szerdára virradó éjszakát a mainzi jacht klub téli kikötőjében töltötte, még ma reggel Straabourg irányában fog startolni. „Nekem, úgy is mint Széchenyi Ödön gróf egyenes leszármazottjának, rendkívüli örömömre szolgál, hogy az ő pionér munkájának az emlékét ezen expedíció útján elevenítik fel. Biztos vagyok benne, hogy ez a vállalkozás — legalább is szerény mértékben — hozzájárul majd a nemzetközi egyetértéshez is”, mondta Ödön gróf mainzban élő leszármazottja az Európa keresztülhajózását kommentálván. „Széchenyi vállakózása egy úttörő teljesítmény volt az európai hajózás történetében,” mondta Czeke professzor a történész. Már nagyon rég volt szándékában ezt a zarándok utat megtenni és elsőként hajózni Széchenyi nyomdokában. Ő előtte még egy gőzhajó sem hatolt át a Ludwig csatornán, amely a Duna és a Main folyamok szisztémáit köti össze. Azonban pont ezt a részletet kellett a huszadik századbeli expedíciónak szárazföldi úton lebonyolítania, mivel a régi zsilipeket már nem sikerült kinyitni. Később is majd, végcéljáról — Párizsból — visszajövet, a Hableánynak szárazföldi úton kell visszatérnie a Dunához. Az út, ha minden tervszerűen megy, 22 napot vesz majd igénybe. Ugyanennek a távolságnak a befutására Ödön grófnak 110 évvel ezelőtt pontosan 42 napra volt szüksége. Naplójában az annak idején viszontagságos útjának minden állomását feljegyezte. Manapság az ilyesmiről az operatőr gondoskodik. Decemberre váiják a film elkészültét, amit remélhetőleg az NSzK-ban is be fognak mutatni. (Folytatás a 15. oldalon)
