Szittyakürt, 1989 (28. évfolyam, 8-12. szám)
1989-12-01 / 12. szám
XXVIII. ÉVFOLYAM, 12. SZÁM — 1989. DECEMBER HÓ Ára: 1.25 US dollár A KÁRPÁTOKTUL LE AZ AL-DUNÁIG EGY BŐSZ ÜVÖLTÉS, EGY VAD ZIVATAR! SZÉTSZÓRT HAJÁVAL, VÉRES HOMLOKÁVAL ÁLL A VIHARBAN MAGA A MAGYAR. (Petőfi) ttlTtVAKm A HUNGÁRIA SZABADSÁGHARCOS MOZGALOM LAPJA visegrádi Helm Árpád Vilmos: „Nem szállhat méltatlanra dicső nagy őseink örökségének kormányzása — Gondolatok és kívánalmak — 55 Aki őszintén szereti magyar hazáját és aki bölcsen mérlegelve az események súlyát, távol áll az egyéni dicsvágy és érdekektől, az 1989 Karácsonyát őszinte lélekkel ünnepli. Imádkozik annak érdekében, hogy nemzetünk olyan férfiút kapjon a szabad-választásokon, akinek hazájáért és nemzetéért végzett munkája olyan legyen, hogy azt nem csak a mai nemzedék, de az utókor is kellően értékelje... Magyarországnak oly Kormányzó kell, aki nem csak a csonka határokon belüli magyarságban él és gondolkodik, hanem a „Világmagyarságban”, annak egyesítésében. Legyen erős lelkületű, meg nem rendíthető, — Nagy-Magyarország — hitében meg nem ingó és azért rendíthetetlen bizalommal munkálkodó, hogy népét és nemzetét boldogítsa. Legyen olyan, aki a mai politikai örvénylésben is gyors felfogású, megítélésében biztos és átgondolt, legyen egyszerű és nyíltsága bizalmat gerjesztő az elszakított területeken szenvedő magyarságban is. Legyen szerény, pontos és munkálkodása legendás hírűvé fogják tenni. Magyar vallásossága legyen mély, Istenben vetett bizalma rendíthetetlen. Nem szállhat méltatlanra dicső nagy őseink örökségének kormányzása, olyanra, aki lemond azok vérével szerzett és védett kárpáti hazánk egyetlen négyzetcentiméternyi véráztatta rögéről is. A lemondás az: Haza és Nemzetárulás! Legyen olyan, aki nem engedi magát körülvenni olyan személyekkel, akik mint ezideig a magyarságtól oly idegen kisebbség tolakodtak a felsőbb székekért és azt elérve kiárusították az országot és a szakadék szélére taszították. Akik sosem a magyar lélekből merítettek, mert nem ismerték annak lelkét és történelmét, annak a hazának népét félreismerték. A sülyedő nemzethajónak olyan kormányosa legyen, aki a véráztatta honnak minden politikai színezetének megadja a jogot, és a törvényhozásban is megoszsza a politikai ellenzékkel a döntési jogot. A kultúrában, oktatásban, művészetben és zenében is olyanokat támogasson, melyek nemzeti önérzetükben megerősíteni igyekeznek az elnevelt ifjúságot. Imádkozzunk, hogy olyan új kormányzó elnöke legyen hazánknak, kinek nevével a magyar nemzet történelmének magasztos pantheonja értékes kincsként gazdagodjon. Akinek neve büszkén csatlakozhat történelmünk patinás nevű vezetőinek nevéhez. Azokhoz a fényes nevekhez, akik között volt olyan, aki több évig kormányozta a királytalan országunkat. Abban a királytalan országban éppen olyan leromlottak voltak a közállapotok, mint nálunk ma, amikor olyan személyre kell szavazzunk, aki hatalmát megosztva vállalkozik arra, hogy a sűlyedő nemzethajó kormányát kezébe veszi. Annak a régi kormányzónak éppen úgy sikerült rendet teremteni a féktelen zűrzavaros magyar portán, mint vitéz Nagybányai Horthy Miklósnak a véres cionkommün leverésében, vagy Szállási Ferencnek volt szándékában 1945 okt. 15-től meggyilkolásáig. Annak a régi kormányzónak éppen úgy voltak irigyei mint országunk két fentemlítettjének. Az az egykori kormányzó ugyan katonaember, harcedzett törhetetlen magyar hős volt. Ma ne legyen katona. De legyen jó közgazdász és politikus. Nem is olyan régen az ország teljesen veszve látszott és méltán lehetett hinni, hogy bekövetkezik a nemzethalál és a sírt, hol nemzet süllyed el, népek veszik körül, — miként Vörösmarthy azt megjövendölte, — ebben a mindenképpen reménytelen nemzetsűlyedésben támadtak fel nagy fiai a mi szerencsétlen hazánknak, akik azt mondották, hogy nem akarunk elpusztulni, élni akarunk, mert élnünk kell. A felperzselt nemzet üszkén és hamuján túlélt és a kommün elnyomása és megfélemlített légkörének ellenére a hamu alól vulkánként törtek fel az új Zrínyik, Rákóczik, Balassák, Hunyadiak és elindítottak egy olyan folyamatot, amit ma már a legféktelenebb terror sem tudna megállítani. Ehhez a szilárd elhatározáshoz, ehhez a minden emberi képzeletet meghaladó súlyos feladathoz olyan lelkek és olyan valódi magyar szív kellett, mint amilyen lélek és amilyen szív a minden csatatéren harcoló 1514-es, 1848-as, 1919-es, 1945-ös, 1956-os szabadságharcosok és nemzetvédőkben lakozott. Igaz magyarok, akik hazájukért nem riadtak vissza semmiféle veszélytől és áldozattól. A visegrádi plébánián aprópénz-rollnizás közben dr. Tóth Turcer Nándor plébános úr tanított meg egy latin mondatot, melyet ugyan az élet szenvedései elfeledtettek, de az értelme az volt, hogy csendes tengeren akárki lehet kormányos. Az életre alkalmazható axioma. Ha akkor, amidőn Szállási Ferencet a nemzetgyűlés az ország Nemzetvezetőjévé választotta, csendes béke és áldásdús konszolidáció honol az országban, valószínűleg akadtak volna mások is, akik ezt a magasztos szerepet szívesen vállalják. Azonban abban az időben a szegény ország olyan állapotban volt, mint a tatárjárás után; hiszen a vörös pokol mindent elhamvasztó tüze még az eget perzselte és a megszállás minden mozgatható értékünkből kifosztott, még abból is, ami az első világháborús évek addig nem látott áldozatai után véletlenül megmaradt. A második rettenetes háború éveinek viharaiban fékét és józan belátását vesztett nép Egyes rétegei pedig minden pillanatban készen állottak, hogy a végvonaglásban haldokló országot újból fenekestül felforgassák. Ilyen állapotok között igazán csak Zrínyi utódára, a „Nemzet második Napszámosára” eshetett a választás, akinek kezébe a magyarvérű honfiak a vezetés gyeplőjét tették. Viharzó tengeren igazi férfi kellett a nemzet kormánykerékhez. A nemzetvesztést azok a vörös és sárga csillagos vitézek készítették elő és hajtották azt végre, akik ma is ezzel Szállási Ferencet vádolják! Ő is csak egy Mártír a sok-sok millióból. A nemzetnek nem szabad a „zsákbamacska szerencse” választásokban bíznia. A történelmi példákon okulva, nem az ország lakosságának 1%-át kitevő kisebbségből kell választania. A magyarságnak joga van ahhoz, hogy ne véridegen legyen a magyar államfő. Elég volt a 44 esztendős uralmukból! Mert ugyebár mégiscsak megengedhetetlen szemtelenség az a kierőszakolt szemlélet, hogy csak azok a Hősök és Mártírok, akik vörös vagy sárga ingben kezdték el a politikai stafétafutást és ha valaki zöld ingben, az hazaáruló. Mert ha utánanézünk, úgy könnyen állapítható meg az, hogy mely ingben futókat, kik segítették és hogyan a cél elérésében. Ugyanakkor azt is, hogy (Folytatás a 2. oldalon) FT. DÖMÖTÖR TIBOR PÜSPÖK: „Nekünk 1956-os szabadságharcosoknak feladata erősíteni a hitet az otthon élőkben. Élve tartani a magyar lelket, amelyet annyiszor meg akartak ölni és ki akartak irtani a történelem folyamán. Mindenütt rá kell mutatnunk az idegen érdekekre és le kell leplezzük azokat, akik a magyar nép ellenségei voltak. A búza elválik az ocsútól, a konkolyt ki kell tépnünk a magyar lélekből, a nemzetet meg kell szabadítanunk a rákényszerített rákos betegségtől, amelynek neve: kommunizmus!” (Elhangzott A Hungária Szabadságharcos Mozgalom akroni Szabadságharcos Emlékünnepélyén) Hisszük, hogy szent karácsonyunk meghozza nemzettestvéri szeretetben és az Úr Jézus áldásában való nemzeti feltámadásunkat. Ebben a tudatban kívánunk olvasóinknak és minden magyar testvérünknek áldással és békességgel telt karácsonyi ünnepeket. a Szittyakürt szerkesztősége
