Szittyakürt, 1987 (26. évfolyam, 9-9. szám)
1987-09-01 / 9. szám
XXVI. ÉVFOLYAM, 9. SZÁM - 1987. SZEPTEMBER Ára: 1.00 U.S. dollár A KÁRPÁ EGY BŐS. szétszö: All a vi ttHTVAK< A HUNGÁRIA SZABADSÁGHARCOS MOZG /W Magyar vendégek Japánban a dél-kelet-ázsiai konferencián Az amerikai újságok csak rövid hírekben emlékeztek meg az augusztus hónapban lezajlott nagy jelentőségű találkozóról, amely négy ország fővárosában került megrendezésre (Japán, Kína, Korea, és Formoza) és amelyen többszáz meghívott előadó tárgyalta meg a világ politikai, ideológiai, gazdasági, társadalmi és vallásos kérdéseit, különös tekintettel Dél-Kelet- Ázsia jövőjére és további fejlődésére. Magyar részről tudomásunk szerint két személyt hívtak meg erre a találkozóra, Dömötör Tibor püspököt és Szedenits Jenőt. Visszaérkezésük után alkalmam volt beszélgetni a konferencián résztvett magyar testvéreimmel. A következőkben adom a beszámolót a minden magyart érdeklő kérdésekről. Mi volt a konferencia célja? Dömötör püspök: A konferenciát a japánok hívták össze, hogy megbeszéljék a Dél-Kelet-Ázsiát érintő kérdéseket és igyekezzenek megokiásokat találni a történelmi ellentétek elsimítására. Talán sokan nincsenek tisztában azzal, hogy Dél-Kelet-Ázsia éppen olyan történelmi ellentétekkel küzd, mint Kelet-Európa. A japánokat gyűlölik a koreaiak, a kínaiak gyűlölik a japánokat és a formozaiakat. Mindezek ellenére először a történelemben az egymást gyűlölő népek gondolkodó és a jövendőért aggódó képviselői négy héten keresztül együtt voltak, hogy kicseréljék gondolataikat és kiértékeljék vagy újraértékeljék a huszadik század fontosabb eseményeinek jelentőségét és következményeit. Hogyan került sor püspök úr meghívására? Éppen az előbb említett okok miatt. A huszadik század eseményei között nagy jelentőséggel bír az 1956-os magyar szabadságharc, amikor egy nemzet egységesen kelt fel a kommunizmus terrorja ellen és néhány nap alatt lerázta a rabigát. Ennek a szabadságharcnak a hullámai még ma is terjednek a történelemben. Erről akartak hallani a megjelentek. Mi volt a hatása püspök úr előadásának? Én magam is meglepődtem azon, hogy ebben a kérdésben mennyire egyet értenek a megjelentek. Az természetes, hogy a formozaiak és a dél-koreaiak egyetértettek velünk, de az már meglepő volt számomra, hogy a kommunista kínaiak is elítélték a szovjet beavatkozást és a magyar szabadság mellett foglaltak állást. Sajnos azt mondhatom, hogy ebben a lényeges történelmi kérdésben a japánok voltak a leghatározatlanabbak. Milyen döntéseket hozott a konferencia? Dömötör püspök: A konferencia nem hozott döntéseket egyetlen kér-A Hungária Szabadságharcos Mozgalom, a Körösi Csorna Sándor Történelmi Társaság és az Ősi Gyökér Munkatörzse közös rendezésében, számos magyar egyesület támogatásával és közreműködésével 1988. május 13—14—15-én, Cleveland, Ohio Airport, Marriott Inn-ben megrendezésre kerül a II. NAGY SZITTYA TÖRTÉNELMI VILÁGKONGRESSZUS Ez a Kongresszus: I. TETEMREHÍVÁS — A rendezésre váró elcsatolt kárpátmedencei magyarság sorskérdésének ügyében; II. ÚTMUTATÁS — A győzedelmes 1956-os Magyar Szabadságharc jogos történelmi követeléseihez; III. BIZONYÍTÉK — A tízezeréves dunai kultúra szittyahun— avar—magyar történelmi jogfolytonosságát és jövőt meghatározó erejére. Irányelvek a „szkítaság-tudomány” művelésére A II. NSZTK rendező bizottsága elfogadta Badiny Jós Ferenc professzor javaslatát, mint keretet, melyet kutatóink és előadóink fel tudnak használni úgy a jelenben, mint a jövőben a tízezeréves Dunai Kultúra Szittya—Hun—Avar— Magyar eredet vizsgálatához. Ennek a témakörnek részletes tárgyalásához tartoznak az alábbi pontok: A. Valójában kik a szkíták? Faji meghatározásuk, népi eredetük és elnevezésük vizsgálata. B. A kárpátmedencei őslakosságnak, valamint a sumirnak és finnugornak nevezett népeknek — a szkítasághoz való — viszonylatai. D. A szkíta—hun—avar—magyar azonosság kérdése az alábbi szempontokból történő vizsgálat és kutatás szerint: 1. A társadalmi rend és az uralkodó (király)-eszme vizsgálata. 2. Haditechnika, hadseregszervezés, ellátás, élelmezés és fegyverzet. 3. Régészti kiértékelési lehetőségek (fémipar, ötvösség, temetkezés). 4. Néphagyomány, hiedelmek, mondavilág, népszokások, nemzettudat, népi általános erkölcs. 5. Istenhit, vallás, kozmológiai ismeretek és azok szimbolikája. 6. A szkíta civilizáció folyamata és elért kultúrájuk adatai. 7. Földmívelés, állattenyésztés, ipar és kereskedelem módszerei és eszközei. 8. A szkíta művészet, írástudomány. 9. Az őshaza megállapításának lehetőségei. 10. Végül annak a kérdésnek végleges megállapítása, hogy Álmos és Árpád magyarjai valóságos szkíták (szittyák), vagy csak a szkíták rokonai? A Kongresszus rendező bizottsága 1987. október 10-én összeül és megkezdi az előadók felkérését és a program kidolgozását. désben sem. A cél nem is az, hogy döntéseket hozzanak, hanem az, hogy meghallgassák egymás véleményét és közelebb kerüljenek egymáshoz. Számomra egy kicsit lehangoló volt látni azt, hogy 1200 millió ember képvise-Szabadságharcos vezetőnk, Ft. Dömötör Tibor püspök TV nyilatkozata Tokióban. lői, akik különböző háttérből jönnek, más nyelven beszélnek, egymás ellen harcoltak és egymást elnyomták a huszadik század során képesek leülni és együtt lenni egymással, minden ellentét ellenére, amikor mi magyarok még az emigrációban sem tudunk egységesek lenni, és sokszor még arra sem vagyunk hajlandók, hogy elismerjük egymás létezését. í Hány alkalommal beszélt a püspök úr? Dömötör püspök: összesen öt alkalommal. Kétszer a konferencián és három egyetemen. A konferencián főleg egyetemi tanároknak és szakembereknek, az egyetemeken pedig az összegyűlt diákok előtt. A japán fiatalsággal kapcsolatban az a megjegyzésem, hogy ma nagyon hasonlítanak az amerikai fiatalokra. Majdnem mindent elvettek tőlük, amiért érdemes lelkesedni és így nem maradt más, mint az anyagiasság és önzés. Persze előadásaim után láttam, hogy ez a fiatalság is tud lelkesedni, ha van egy gondolat, amit érdemesnek találnak a megvalósításra és egy vezető, akit érdemesnek tartanak a követésre. Mi volt a püspök úr általános tapasztalata Japánról? Japán ma a világ leggyorsabban fejlődő országa. Az életszínvonal rohamosan emelkedik. A világ hét leggazdagabb bankja ma japán bank. A világ leggazdagabb emberei között a legnagyobb számban vannak japánok. Mindezt figyelemmel, szorgalommal és kitartással érték el. A Franciaország és Anglia között megkezdett vasúti alagút építését éppen úgy a japánok pénzelik, mint a világ többi nagy vállalkozásait. Most azon gondolkozik a japán kormány, hogy alagútat építenek Japán és Korea között. Az iskolás gyermekek fegyelmezettek, (Folytatás a 2. oldalon)
