Szittyakürt, 1986 (25. évfolyam, 7-12. szám)
1986-12-01 / 12. szám
1986. december «IffVAKÖfct 11. oldal Jöttek-e az ál-avarokkal is székelyek (száka—szittyák) Magyarországba? Nyitott kérdés. Ha a kilencedik század második felében, a magyarok honfoglalása idején a Kaukázus előterében, a magyarok szomszédságában arab és perzsa kútfők szerint, nagyobb számmal tartózkodtak, valószínű, hogy három évszázaddal azelőtt még többen voltak e tájon, ahol az ál-avarok átvonultak: hazánk felé véve útjukat. Fehér-ugorokat (magyarokat) is sodortak magukkal s meg van minden alap arra, hogy magukat az ál-avarokat szabároknak tartsuk, akiknek északibb csoportja az Ob—Irtis—'Tobol találkozásánál tartózkodtak. Itt volt Szibir nevű városuk is, melyről Szibéria kapta a nevét. A türkök 593-ban leverték lázadásukat s az ugorok társaságában nyugatra vették útjukat. (Egy részük délre vonult s Levente idejében Lebedia tartománya lakosságának zömét képezték: Szabar/toi/ Asz-falői = az Ász / Ob/ felőli szabárok. Orosz nevük is obri volt, ami Ob-mellékit jelent. A türkök igényelték is őket a görögöktől, megmagyarázván nekik, hogy bár a névhasonlítás miatt avaroknak hívják őket, ők nem avarok, hanem török fönnhatóság alól menekült szökevények. így Levente magyarjai és az ál-avarok tulajdonképpen szabirok, akik a magyar nép faji összetételének lényeges részét képezik. Ezek alapján aztán nem meglepő, hogy a szomszédságukban lévő osztjákok és vogulok annyi magyar nyelvi elemet őriztek meg nyelvükben; északi fővárosuk Szabir ugyanis az Irtisnek az Obhoz közel eső patján volt, ami a vogul—osztják nyelvterület találkozó pontjába esik. A szabirok déli ága pedig Kr.e. V. századtól kezdve kimutathatólag szoros kapcsolatban voltak a száka—szittyákkal. S evvel elérkeztünk a száka—szittya kérdés történelmileg ellenőrizhető kérdéskomplexumához: Herodotos szittyáihoz. Herodotos mondja, hogy a görög s/z/kyta név elgörögösített alakja az eredeti s/z/dka népnévnek. (Finnül összpontosult-at, csoportot jelent épp úgy, mint a magyar össze-szűkül szó is. Majd látni fogjuk, hogy a finn nyelvekben a saga, saka /csapat, banda/ mellett a sagara /a magyarok ősi neve/ is ugyanazt jelenti assembly oi people. De nem hagyhatjuk említés nélkül azt sem, hogy szanszkritben is ugyanaz a jelentése: ángiras = Gruppe übermenschlicher Wesen: finnül is = bátor, csodás a sangar jelentése. A csud = csatár népi névnek is ez a jelentése az oroszban.) Herodotos azt is mondja, hogy a vándorló szittyák mellett volt egy megtelepedett szittya nép is, a királyi szittyák, akik az utolsó méd királyt legyőzték, királynőjük vezérlete mellett. Az indogermánok, miután indogermán népelemet Kr.e. 900 előtt az eurázsiai területen kimutatni nem tudnak, a szittyákat akarják áriásítani, kikről biztos adataink vannak, hogy e területen tartózkodtak. Gyenge érveiket Nagy tudományos alapossággal megcáfolta. A történelmi szemétkosárból a magyar történelmet összeácsoló magyar történészek figyelembe sem veszik. Miután az indogermánok elméletét összeizzadó „tudósok” a szittyákat a történelmi űr kitöltésére felhasználták, szépen el is tüntetik őket a történelem színpadáról. Prokopiusz. szövegét egyszerűen elsinkófálják: a szákák egyszerűen gótok leszenk, a masszagetak pedig hunok. De a szittya—szák népet magát sem ismerik el, hanem mintegy gyűjtőfogaimat kezelik csak, értelme egyenlő volna a görög barbár szóval, vagyis mindaz, ami nem görög. (Az igaz ugyan, hogy a szák—szittya népelem területén más népek is tartózkodtak, ebben a korban mindenütt úgy volt: tisza nemzeti államok ekkor még nem keletkeztek, s szervezetük keretébe bevontak más szomszédos népeket is, de a magvát szervezeti egységüknek egy határozott szák—szittya népréteg alkotta. így alakították a görögök, a rómaiak és perzsák is államszervezetüket ki, számos idegen népelemet vonva hatáskörükbe.) A száka népnév alakulásával is foglalkozik Herodotos. Szkolot, szygán, szákán, szákéi és szikii alakját (a szkytha görög mellett) jegyzi fel. Kelet-Magyarország területén lévő szittyákról megállapítja, hogy méd módra öltözködnek s Médiából származnak, a mai Marsailleéig kereskedelmet űznek, s nevükről eredezteti a szigony szót. Mokány lovaik leírása teljesen egyezik a mai hegyi mokány lovak jellegével. Ha a görög szemmel nézve az Iszter (Duna) feletti terület helyneveit figyelembe vesszük, Herodotosnak kell igazat adni, mert az Olt, Maros, Körös, Prut (eu-Prut = Euphrates) folyónevek s a Magúra hegycsúcsok Média területén szintén megvannak, még a csángó: hegyes (vidék) szó is fellelhető a hatti nyelven. (Egyelőre nem akarok arra utalni, hogy magyar vonatkozású földajzi nevek is szerepelnek e területen, a két Zab folyó, az Árpa patak, a Halas-kert / más 4 kert helységnévvel/, valamint Árpád helységnév a sok közül. Evvel majd a szákszittya és magyar kapcsolatok során fogok foglalkozni.) Média területén újabban szittya telepekre találtak, melyeknek régészeti elemei erős párhuzamot mutatnak fel a Grác alatt talált terület anyagával. (A szák jelleg mellett lurisztáni elemek is szerepelnek. De kissé nyugatabbra a Strettwegi leletek szintén lurisztáni elemeket tartalmaznak.) A Grác alatti Wildoni leletek közt szerepel a kincses-kosár tetejét képező kerek fedőlap kerekbefutó díszítésével, mely mása a médiai Száka helység kerekbefutó lapjával. Az állatábrázolások szinte szakasztott másai az előbbieknek: a kisázsiai klasszikus állatábrázolások leegyszerűsített formái. S e két leletterület mögött húzódik meg az ausztriai legrégibb egyházi központ Szekau, mely szemmel láthatóan a száka szóból keletkezett. Magában a media Száka lelőhely környékén maradt fenn viszont egy Ardilán nevű kerület-név, mely az Erdély- Ardeleán névvel hangzik nagyon is össze. Ezek alapján a szittya telepeket régészetileg is nemcsak a Dunáig, hanem egészen az Alpesek lábáig szélesíthetjük ki, ami viszont Herodotos Iszter (Duna) feletti száka—szittya értesítéssel vág egybe. (Herodotos Szicília nevét is a száka népnévvel hozza kapcsolatba. S itt foglalkozik a szakan és szákéi alakváltozással, amiről megállapítja, hogy egyazon száka alapszónak változata. Egy száka népcsoport Szicíliába való vándorlása nem okoz nagyobb nehézséget abban az időben, ha szemügyre vesszük, hogy a trójaiak a mai Magyarországon át Párizsig vonultak, vagy a vandálok még századokkal később is Kelet-Európából Észak-Afrika közepéig vándorolhattak, vagy agótok Dél-Oroszországból Spanyolországba. Az út ezekben az esetekben sokkal kisebb az Aldunától Szicíliáig, mint az előbbiek útja. Nehézség természetesen csak akkor merült fel, ha székely—magyar vonatkozásokról van szó. E reakciókban kiérződik nem egy magyarul író történész indogermán beidegződése. Ne csodálkozzanak akkor azon, hogy a magyar olvasóközönség idegenkedik írásaikkal szemben. A szicíliai száka—szittya vonatkozás nem alkotja értekezésem lényeges részét, azért nem is foglalkozom vei részletesebben. Akinek Hérodotosz tanúságtétele nem elégséges, annak nem lesznek elégségesek más nyomós érvek sem.) A szlávok az újabb időben szeretnek arra hivatkozni, hogy alatin sclav (rabszolga) név az ő szláv nevüket tartalmazzak Az igaz, hogy egyes szláv törzsek a gyermekszaporulatot épp úgy tekintették, mint a mezőgazdasági termelés egy ágát, kereskedelmi portéka volt náluk a gyermek. S erre építik a sclav és szláv szó egyeztetését. Korai létezésük bizonyítására felhozott érvük gyenge azonban, a gyerek kiárúsítás tényét nem tagadva, az, hogy a szláv szó nem egészen egyezik a szkláv-val, mert egy k mássalhangzó különbség áll fenn, amit csak úgy uk-mukfuk nem lehet a szó közepébe bele illeszteni. A szláv (és indogermán nyelvekben) magánhangzó kivetési törekvés ugyan felmutatható — nem egyszer egy félmagánhangzó mellé 3—4 mássalhangzó is csoportosulhat —, de mássalhangzóbeszúrás jelensége e nyelvekben is ismeretlen. A déloroszországi területen a száka név s/z/kolot-tá változik Herodotos tanúsága szerint. A szkol rész aszakel lerövidítése az első magánhangzó kivetésével, az ot pedig a népnévképző ismert eleme. A görög képzési folyamat pedig hasonló ehhez, avval a különbséggel, hogy nem a szakéi, hanem az alap száka szóból indul ki a folyamat, amennyiben kiveti az első magánhangzót s a népnévképzőt nem úgy alkalmazza, hogy egy kötő magánhangzót tesz a szótagok közé, hanem a görög nyelvnek megfelelően a magánhangzót teszi a szó végére. Az igaz, hogy az arab nyelvben a szlávokat szkalab (sclav) néven jelölik, s ennek tényleg van összefüggése a rabszolga (sclav) kereskedelemmel; az arabok még ma is űzik ezt a szégyenletes kereskedelmi formát, az emberi méltóság legdurvább megsértésével, s a szlávokkal való ismerkedésük idején is nagyjában folyt náluk ez a kereskedelmi ág. Az önkéntes gyermekeladás pedig annyira nemzeti szégyenfoltja volt egyes szláv törzseknek, hogy az arabok önkénytelenül összekapcsolták a szlávokkal a sclav-rabszolga nevet. VÁSÁROLJUNK MAGYAR KÖNYVEKET Könyvjegyzék — őstörténeti könyvek Aczél József: Szittya—görög eredetünk ............................................ 8.00 Badiny Jós Ferenc: Mahgar és Magyar ............................................ 8.00 ” Káldeától Ister-Gamig 1........................................ 15.00 Sumir—magyar nyelvrokonság bizony.............. 15.00 Az Ister-gami oroszlánok titka ........................... 8.00 A magyar nemzet történetének kis tükre 1........... 4.00 The Sumerian Wonder ....................................... 15.00 Bakos I.: Őseink nyomain Közép-Ázsiában .................................... 4.50 Baráth Tibor: A magyar népek őstörténete II.................................. 12.00 A magyar népek őstörténete III.......................... 12.00 A külföldi magyarság ideológiája ..................... 10.00 Bar. Balogh Ben.: Elpusztult hunos vezéreink ................................. 7.00 Bárczy Zoltán: Magyar rovásírás ................... ................................. 1.00 Bobula Ida: A sumir—magyar rokonság.......................................... 6.00 2000 magyar név sumir eredete ........................... 4.00 Sons of the Sun .................................................... 5.00 Csicsáky Jenő: „MU”, az emberiség szülőföldje............................. 12.00 Csobánczy Elemér: Ősturánok.......................................................... 10.00 Endrey Antal: A magyarság eredete .................................................. 8.00 Érdy Miklós: Sumir, Ural-altáji magyar rokonság kutatásának története 1........................................................ 15.00 Belső-ázsiai utam az ujgurok hazájában.......... 5.00 Fehér—Nagy: Szkíták és magyarok .................................................. 8.00 F. Walter A.: Az ékírástól a rovásírásig I-II..................................... 24.00 Fekete Zs.: Magyarország a honfoglalás előtt................................... 8.00 Hol volt, hol nem volt Pribina országa ............. 5.00 Galgóczy János: Sumir kérdés .......................................................... 15.00 Gosztonyi K.: Összehasonlító sumir nyelvtan.................................... 6.00 Götz László: Kelten kél a nap: I. : Az első ázsiai ősnyelv felé............................. 14.00 II. : Kettős mértékkel .......................................... 14.00 III. : Boncold csak nyelvész .................................. 14.00 IV. : 1. r. A szumér kérdés .................................... 14.00 Harsányi Fedor: Elődeink................................................................... 6.00 László Gyula: Kettős honfoglalás ...................................................... 2.00 Őstörténetünk ........................................................ 2.00 A honfoglaló magyar nép élete ......................... 15.00 A magyar föld képes tört. a honfoglalásig ........ 5.60 Novotny Elemér: Sumér nyelv, magyar nyelv................................... 3.00 Oláh Béla: Édes magyar nyelvünk szumir eredete ........................... 3.00 Orbán Árpád: Déli magyar őshaza I-II............................................. 15.00 Padányi Viktor: Dentumagyaria ...................................................... 16.00 Pesti József: Mit akartok az őstörténettel ........................................ 3.00 Plesse E.: A fajokat a földre hozó űr-ősök ..................................... 12.00 Pál—Ősü Elek Ür—Ős tudatása az emberi beszédről ............................................................... 12.00 Simon Zoltán: Atlantis: The seven seals............................................ 8.00 Szilvay Gyula: A besenyők története ................................................ 1.00 Magyar és testvérnépek őstörténete .................. 16.00 Szulejmenov: Sumér és Ázsia.............................................................. 5.00 Tolsztov, Sz. P.: Az ősi Chorezm .................................................... 14.00 Zajty Ferenc: Magyar évezredek ...................................................... 19.50 Zakar András: Elhallgatott fej. a magyar történelemből ............... 6.00 Kossuth Bookshop 14025 Lakota Avenue, Cleveland, Ohio 44111 Tel.: (216) 941-0654 ------d.u. 3 órától —
