Szittyakürt, 1985 (24. évfolyam, 1-11. szám)

1985-01-01 / 1. szám

16. oldal ÍZimAKÖfcf 1985.január Szederjest Károly:-------— LÁSSUNK TISZTÁN Köteles Pál: Külön égbolt (Corvin Publishing Co., Calgari, Kanada, 1984) könyvét ajánljuk olvasásra. A Debrecenben új hazát talált erdélyi, Bi­har megyei születésű magyar író és ha­zafi észak-amerikai körútja alkalmá­ból kiadott, otthoni bátor tanulmá­nyaiból és néhány kitűnő elbeszélé­séből áll a kötet. Köteles Pál fiatal emberként a romániai nemzeti-kom­munizmus börtönébe került, majd húsz éven át nem írhatott, hanem ta­licskával “építette” a szó szoros értel­mében a “soviniszta szocializmust”, míg végre 1977-ben átköltözhetett csa­ládjával Nagyváradról Magyarország­ra. Ottani folyóiratokban megjelent és a magyar emigráció sajtójában ismerte­tett “Töprengés egy torzkép előtt” Lancranjan gyalázkodó könyvére adott válasza, az igazság és a mérték­­tartáés nemes keveréke. (Lancranjan: Cuvint despre Transilvania” — “Gon­dolatok Erdélyről”—, Bukarest, 1982.) Akinek igaza van, annak nincs szüksé­ge gyalázkodásra! De megtanultam Köteles Páltól azt is, amit eddig nem tudtam, hogy nemcsak a Székelyföl­dön, hanem Bihar megyében, a triano­ni határ közelében, a szerző falujában is 41 magyar életét oltották ki a szovjet hadsereg nyomában belopakodó Má­­niu Gárda hiénái 1944-ben. És azt is, hogy a magyar kormány erélytelen, kö­zömbös csendjét, gyáva hallgatását vet­te Ceausescu és bandája bátorításnak, szabad utat jelző zöld fénynek a romá­niai magyarság népirtására, genocídiu­mára. Köteles Pál és mások kiállása egy­ben kifejezése annak, hogy Magyaror­szág közvéleménye elítéli ezt a meghu­nyászkodó, nemzetbelieinket védte­lenül kiszolgáltató politikát. Arról nem is beszélek, hogy az emigráció mennyire megveti ezt a gyávaságot. Ez annál is furcsább számunkra, mert ép­pen Köteles Pál jelen könyvében Fáb­ry Zoltán felvidéki íróról emlékezik (“A múlt jelenvalósága”), aki hivő kommunista létére a legélesebben és legbátrabban szállott szembe a felvidé­ki magyarságot deportáló csehszlovák kísérlettel. Fábry Zoltán emlékét Nagy Imre mártíriumával együtt kell meg­őriznünk a Magyar Pantheonban, nemzeti tudatunkban. A vér nem válik vízzé. Végül Köteles Pál otthon megjelent és a jelen könyvben utánnyomott Tele­ki Pálról szóló tanulmányáról kell szól­nunk, de nem csak dicsérőleg. Kétség­telen, hogy Teleki a nemzetiségi kér­désben tisztességes, korszerű elveket vallott. De nem hozatott törvényt, ami­kor abszolút parlamenti többsége volt annak megoldására, hanem csak mi­niszterelnöki rendeletekkel intézte a ki­sebbségek ügyét. Továbbá, nem vette tudomásul a harmincas évek elején je­lentkező, haladó, új elgondolásokat, terveket e slyos magyar nemzetpoliti­kai probléma rendezésére (például a Szálasi-féle konnacionalizmus). Sőt, azok hirdetőit kiszolgáltatta a hor­­thy—keresztes—fischeri terrornak! Köteles legsúlyosabb tévedése (vagy még tabu az igazság ebben?) a Hu­bay— Vágó kisebbségi törvényjavaslat­tal kapcsolatos megjegyzése: “... 1944. június 4-én a Képviselő ház elé terjesz­tette két nyilas képviselő, Hubay Kál­mán és Vágó Pál azt a nemzetiségi törvény-tervezetet, amely a hazai né­metséget már-már kivonta a magyar állam felügyelete alól ..."Ez nem felel meg a történelmi tényeknek. Utalunk néhai Vágó Pál emigrációban megje­lent füzetére (“Nyílt levél C.A. Macart­ney professzor úrhoz”, Beccar, Argen­tína, 1960), melyben előadja a tör­vényjavaslat indokát és hiteles tör­ténetét. A Volksbund “államot az államba” pedig Teleki valósította meg, amikor aláírta a németekkel az ilyen irányú szerződést 1940-ben! Valóság az, hogy további országrészek visszaté­résének reményében és kilátásában, a millió számra jelenlévő összes nemzeti­ségek jogainak biztosítására készült a HV tervezet, annál is inkább, mivel Magyarországnak nem volt érvényes és végrehajtott kisebbségi vagy nemze­tiségi törvénye (kivéve a trianoni béke­parancs záradékát). Teleki Pál pedig a legszélsőségesebb sovinizmusra tá­maszkodva, olyan hamis vihart ka­vart, ahol a Frontharcos Szövetség el­nöke, gr. Takách-Tolvaj volt külö­nítményes, a bömbölő rádióban Hu­bay és Vágó skalpját követelte és rossz pontot csinált a visszatérendő idegen­­ajkúak előtt. Ám még tovább ment törvénytelen magatartásában Teleki: mentelmi bizottság elé vitte a két kép­viselő társát, ahol a parlamenti szabá­lyok megszegésével maga, a tényleges miniszterelnök is megjelent és befo­lyását érvényesítve, megfosztatta man­dátumától a két ellenzéki képviselőt. Hát hazaárulás egy hiányzó törvényre javaslatot tenni? Nem-e joga és köteles­sége ez a honatyáknak? A Képviselő­ház aztán Teleki javaslatára megvita­tás helyett levette napirendről a terve­zetet, a magyar királyi parlamentariz­mus nagyobb dicsőségére. Teleki pe­dig aláírta a Volksbund szerződést Hitlerékkel, amely kizárólagosan csak a német nemzetiségnek kedvezett, más kisebbségeknek jogairól és kötelessé­geiről nem szólt, szemben a Hubay és Vágó javaslatával. Nagy szolálatot tehetne a Szittya­kürt szerkesztősége, ha az eredeti tör­vénytervezetet közölné fakszimilében. Annál is inkább, mivel az új generáció nehezen vagy egyáltalán nem férhet hozzá. Reméljük, ismerve Köteles Pál igaz­ságérzetét. elismeri és korrigálja téve­dését, hisz 44 évvel az események után a tisztánlátás, az igazság kimondása nem lehet bűn. Ebben biztató példa Bibó István, az 1956-os történések egyik legmarkánsabb alakja, aki halá­la előtti interjúban elismeréssel szólt Szálasi konnacionalizmusáról, mint jö­vőbelátó kezdeményezésről (személyes közleménye a beszélgetőnek e sorok írójával). A sárga és fehér veszedelem A nyugati világ egyik legjózanabb futurológusa Wilhelm Fucks profesz­­szor. fizikus, az energia-kutatás szak­értője, az ácheni egyetemen a mate­matika-empirikus kutatóintézet veze­tője. Fucks professzor már 1965-ben kimutatta Kína mérhetetlen fejlődé­sét. 2010. évben Kínának 260 millió fegyverfogható lakosa lesz. Kínának tehát csak a hadserege nagyobb lesz, mint például az Egyesült Államok egész lakossága. Csak 'astniemzenekaíoLónemj szül gyáva nyulat Núbia párduca. ” Berzsenyi MEGJELENT vitéz ERDÉLYI ISTVÁN KÁRPÁTALJA című tanulmánya (füzetalakban) amelyben a szerző a Kárpátmedence egyik kulcsterületének, Kárpát­­aljának az egyetemes magyar szempontból való jelentőségét tárgyalja és a Kárpátalja felszabadításánál hősi halált halt katonáinak állít örök emléket. A tanulmány megrendelhető szerkesztőségünk címén. ELŐFIZETŐINK SZÍVES FIGYELMÉBE Lapunk postázása alkalmával előfizetőnk neve és lakcíme felett rendszeresen közöljük a Szittyakürt előfizetési meghosszabbításának határidejét. Tisztelettel kérjük előfizetőinket, hogy a jövőben szíveskedjenek erre a határidőre előfizetésüket rendezni. A z előfizetés nyugtázása a befizetést követő hónapban történik kiadóhivatalunk részéről. —a szerkesztő— KEDVES OLVASÓNK! Szíves figyelmébe kívánjuk ajánlani a SZITTYAKÜRT c. la­punkat. — Kérjük, szíveskedjék előfizetni lapunkra — mely csu­pán ....15 dollár..... — s ezzel támogatni a magyar nemzeti emigráció egyik legmagyarabb havilapját a Szittyakürtöt és a negyedévenként megjelenő FIGHTER című angolnyelvű lapunkat. Magyar testvéri szeretettel: a Szittyakürt kiadóhivatala. ELŐFIZETÉSI SZELVÉNY HUNGÁRIA SZABADSÁGHARCOS MOZGALOM P. O. BOX 35245, PURITAS STATION CLEVELAND, OHIO 44135, U.S.A. Kérjük a szelvényt nyomtatott betűvel kitölteni. Kérem a SZITTYAKÜRT c. lapot. Mellékelten küldök.....................dollárt a lap egyévi előfizetésére. (Külföldi előfizetést kérjük US dollárban befizetni.) Név: Házszám, utca (P. O. Box): Város, állam: ...................... Zip Code: Egy hír margójára A jelentősebb évfordulók megün­neplése a megemlékezésen kívül egy­ben mindig alkalmat nyújt értékelésre, az adott helyzettel történő szembesí­tésre. Moszkva éppen az ilyen “értéke­lésektől” fél, veszélyforrásnak tekintve őket, különösen, ha a megemlékezést vezető ünnepi szónok személyesen II. János Pál. A szovjet marokban vergődő Litvá­nia katolikusai az ország védőszentje - Szt. Kázmér halálának 500. évfor­dulóját a pápával együtt kívánták vol­na megünnepelni. Azonban, mint számtalan hasonló esetben, ezúttal is elhangzott a: “nyet!” Az 11 Tempo cikkírója szerint ez elő­re várható volt, de Casaroli bíboros, államtitkár részvételének megtiltása már egyértelműen arra utal, hogy a szovjet fél, jobban mondva az “aggas­tyánok bizottsága” a legkisebb kocká­zatot sem hajlandó vállalni egy esetle­ges hazafias tüntetéssel vagy bár­milyen más megmozdulással kapcso­latban. Moszkva szemében a pápa nemcsak az Egyház feje, hanem a rette­gett, "lengyelragály” szimbóluma is. Azé a “lengyel királyé”, amely legmar­kánsabban fejezi ki az elnyomott kelet­európai országok ébredő nemzeti önér­zetét és önállósodni akarását. A szovjet szuronyok árnyékában is tovább él a “Szolidaritás”. Erich Ho­­necker tervezett nyugat-németországi látogatását már a Pravda éles kiroha­násai ellenére is helyeselni merte a ma­gyar sajtó, Románia pedig a Moszkva által meghirdetett bojkottot semmibe véve részt vett a nyári olimpiai játéko­kon. Ezekben a hatalmi üresjáratokban e pár fős “kollektív” vezetés mindig tel­jes döntésképtelenségről tett tanúbi­zonyságot a “csak semmit se kockáz­tatni” elv alapján. Litvánia 2 év múlva (1986-ban) ünnepli a Litván Katolikus Egyház fennállásának 600. évforduló­ját-A pápa azon reményének adott hangot, hogy az ezen történő részvétel­re Moszkva talán már nem vonakodik megadni az engedélyt. A történtek ismeretében ez nagyon meglepő lenne. Karczaghi Toronykor Ferenc «IttVAKÖftt Megjelenik havonta Publ. Monthly — Publ. mensuelle Felelős szerkesztő — Editor: MAJOR TIBOR Kiadó — Publisher: HUNGÁRIA SZABADSÁGHARCOS MOZGALOM Levelezési cím — Corresp. Offices: HUNGÁRIA SZABADSÁGHARCOS MOZGALOM P. O. Box 35245, Puritas Station Cleveland, Ohio44135, U.S.A. ELŐFIZETÉS: Egy évre $15.00 — egyes szám ára $1.00 — Légiposta előfizetés: Egy évre $25.00 A csekket kérjük '‘Szittyakürt” névre ki­állítani. * A névvel ellátott cikkek nem feltétlenül azonosak a kiadó, illetve a szerkesztő véle­ményével, azokért mindenkor a cikk írója felelős. Printed by Classic Printing Corporation 9527 Madison Avenue Cleveland, Ohio 44102.

Next

/
Oldalképek
Tartalom