Szittyakürt, 1982 (21. évfolyam, 1-12. szám)
1982-01-01 / 1. szám
2. oldal «ItmKÖfcT 1982.január hó SZOLIDARITÁS ÉS MAGYARORSZÁG REFORM, VAGY HÄBORÜ? A lengyel események még korántsem érték el a tetőpontot, de azok kimenetele az egész szocialista táborra Európa és a szuperhatalmak viszonyára mélyreható változásokat fog jelenteni az elkövetkező évtized folyamán. A lengyel munkásság reA LENGYEL RÓMAI PÁPÁHOZ Jézus Urunk nevében Sürgős kérelem, hogy a 41 évvel ezelőtt történt Katyn-i tömegmészárlás ügyében, amit a 25 ezer lengyel katonán hajtottak végre a marxista kivégző osztagok és a 25 évvel ezelőtt történt dicsőséges magyar szabadságharc ragyogó jézus! világnézetre örök példamutató, legyilkolt 50 ezer hitvallót avassa a VÉRTANÚ SZENTEK SORÁBA, akik a vérszomjas, istentelen és istentagadó marxisták borzalmas, embertelen kínzásokkal megelőzött sorsuk a SZENT VÉRTANÜSÁGBAN ért véget, mint valamikor a katakombák szentjeié. Fenti kérésünk alátámasztása végett felhozzuk a legnagyobb dicséretet érdemlő cselekedetet, amelyet az Oroszországon kívül élő orosz ortodox egyház feje Filaret Metropolita, 1981 Mindenszentek napján New Yorkban fényes külsőségek között, fenséges, megindító szertartás során II. MIKLÓS CÁRT ÉS 30 EZER OROSZ VÉRTANÜT, akiket a marxisták végeztek ki, és akik a szent hitükért haltak szent vértanúhalált, SZENTEKKÉ AVATTA. A szentté avatás — kanonizálás — azért égetően szükséges éppen most, mert ilyen módon is nyomatékosan és ünnepélyesen felhívnák a világ figyelmét azoknak az ÉLETÁLDOZATÁRA, akiket az ateista, marxista zsarnoki őrület lemészároltatott és gyilkoltat ma is napról-napra. Assisi Szent Ferenc születésének 800. évében, és a magyarországi Árpádházi Szent Erzsébet halálának 750. évében. 1981. december hó 30-án, Cleveland, Ohióban. A Körösi Csorna Sándor Társaság Cleveland, Ohio-i Magúra Ismeretkereső Munkatörzsének Magúra ismeretes * tisztelet és kegyeletteUes kérése, p.o. Box 8473 - Briggs Branch a nemzetiek Szittyakürtjén át, 44134 (ulesVAand)' Ohi0 Jézus Urunk nevében. zett, addig az új gazdasági mehanizmus kitermelt egy tehnokratákból álló új réteget. Ennek a két egymással szemben álló rétegnek a versengéséből aztán megszületett a kommunista társadalomban ideológiailag elképzelhetetlen osztályharc. A második tényező a Szovjetunió növekvő szerepe, mint az európai ipar nyersanyag bázisa. Élő példa erre Schmidt nyugatkért a Szovjet blokkon belül. A Pápa a békés megoldást javasolta és felajánlotta, hogy vállalja a közvetítő szerepet a kormány és a SZOLIDARITÁS között. Talán a legváratlanabb volt Ariel Sharon izraeli külügyminiszter kritikája, aki az Egyesült Államokat azzal vádolta, hogy úgy néz szembe a szovjet terjeszkedéssel, mint “egy vak ember a kéményben”. Sharon szerint az Egyesült Államok nem mutatott mást, csak impotenciát a lengyel krízissel kapcsolatban. tóságukon alulinak tartják. A Párt türelemmel és elnézéssel volt az értelmiséggel szemben az egész ország érdekét tartva szem előtt. Nem egy bölcs dolog, ha ezt a türelmet félreértik és provokáló türelmetlenséggel viszonozzák. A mi államvezetésünk A lengyel események mint annyiszor a múltban Magyarországon most is éreztették hatásukat. December 24-én, a budapesti napilapok Aczél György miniszterhelyettest idézték, hogy felhívta az írók figyelmét, hogy a kormánnyal folytassák a dialógust ahelyett, hogy annak politikáját kritizálják. Ugyanazon a hétvégen, amikor Lengyelországban a hadsereg átvette a hatalmat, Budapesten a Magyar írószövetség közgyűlésén Aczél György a Rákosi rendszer visszamaradt csökevénye fenyegetőzött: “Sajnálatos — mondotta Aczél —, hogy vannak olyanok, akik az ellenállásnak egy olyan fokát érték el, hogy még a vitát is mél25 év alatt nem lépte túl a jól megszabott irányvonalakat.” Aczél intő szavai 11 nappal későbbjelentek meg a sajtó hasábjain. A hazai értelmiség 1980 augusztus óta szimpátiával nyilatkozott a lengyel liberális politikai irányzatról. Az írószövetség tavaly februárban kénytelen volt beszüntetni az ifjúsági csoportját, mert 120 fiatal író szabad cenzúra mentes hetilapot és saját kiadót követelt. Az elmúlt hónapok alatt a hazai értelmiség fokozatosan növekvő zaklatásnak volt kitéve, de az ellenállást ez nem tudta megtörni. A SZITTYAKÜRT tudósítói szerint a magyar értelmiség a politikai életet a liberális gazdasági irányzattal akarja párhuzamba hozni. A közvélemény szerint ennek a kivitelezése békés úton csak akkor lehetséges, ha Aczél György irritáló személye elkerül a magyar közéletből. ságharc óta Magyarországon megindult, mint új mehanizmus, amit itt nyugaton, mint gulyás-kommunizmust emlegetnek. A szovjet vezetőség is Magyarországot hozta fel példának az utolsó pártkongresszus alkalmával, hogy miként kell a szocialista gazdasági rendszert helyesen alkalmazni. Ez az átszervezés természetszerűleg megváltoztatja a párt szerepét. Míg a múltban a párt egyedülálló hatalmi státust képeformmozgalma három alapvető tényezőre mutat rá. Az első a szocialista tábor tarthatatlan gazdasági rendszerének törvényszerű és elkerülhetetlen gyökeres megváltozása. Ez a folyamat az 1956-os Szabadnémet kancellár közelmúltban a Szovjetunióval kötött 45 milliárd dolláros szerződése a szibériai gázvezeték megépítésére, amely a német ipar energiaszükségletét fogja biztosítani. A súlyos gazdasági problémákkal küzködő szovjet rendszernek két választása van. Vagy nyugati technológiával kiépíteni a gazdag szibériai nyersanyag forrásokat és teljesen átszervezni a gazdasági életet avagy a háború. Mindkettő a Szovjet birodalom teljes átalakulásához fog vezetni. A harmadik alapvető tényező, hogy az Egyesült Államok bebizonyította, hogy nem alkalmas az európai problémák megoldására. Két világháborút követő békeszerződések folyamán az Egyesült Államok vagy nem használta fel, vagy rosszul használta fel világpolitikai vezető szerepét. Az igazság helyett különböző idegen befolyások döntötték el Amerika álláspontját. Ennek következtében került száz millió kelet-európai ártatlan ember abba a modern rabszolgaságba, amiből mi magyarok 1956-ban kitörtünk, de Eisenhower elnök árulásaként ismét visszaestünk. Ma Lengyelország akar léket ütni a jégtáblába, ahová befagyasztottak mindannyiunkat Yaltában. Reagan elnökben talán megvan a jóindulat, hogy segítsen, de az ő lehetőségei is korlátozottak és négy év nem elég még Amerika belső problémáinak a rendezéséhez sem, mégkevésbé 50 év hibáinak helyrehozásához.
