Szittyakürt, 1981 (20. évfolyam, 1-12. szám)

1981-06-01 / 6-7. szám

12. oldal

«ITTVAKÖfcT

1981. június—július hó

"Legrégibb; a Magyar Nyalvl* (Táncaicm Mihály)

)

A Szuméi-Magyar Nyelvrokonság Ténye után (L.i Encyclopedia Americana, 198o) áj fogalomkörrel kell megismerkednünk. Ez pedig a TAMANA-ÓSMAGYAR (TŐ) . Az elnevezés a Havaji Szigeteken élő Táncsicsmagyar Tényígazságkutatóktól ered. A Vámos Tóth Bátor vezette Táncsícs-Magyar kutatók 1976-198o között öt Világrész Negyvennégy országának Földrajzi Névtárán valamint a TIMES Világatlasz névanyagán; csaknem Kettő-Mi 11 ió ( 2,000.000) Földrajzi Néven böngészték át magukat. A Kárpátokon Kívül -- eme felmérő munka eredményekippen - több mint HÉTEZER Kárpátmedencei Magyar Földrajzi nevet gyűjtöttek össze. Azaz; a Hétezer Magyar Földrajzi Név mind az Őt Kontinensen Egymagában vagy összetett Alakban a Kárpát-Magyar nevekkel AZONOS formában lelhető feli

legjellemzőbbnek a T A M A N A Földrajzi nevet találták. TAMANA: Árpádkori Falunév a Bácskában Újvidéktől északnyugatra (ma PALÁNKA a neve); de TAMANA lelhető még; Mezopotámiában, Indiában, Sri Lankában, Maláziában, Japánban, Ój-Gulneában, Ausztráliában, óceánlában (itt Sziget neve) , Trlnidádban és Kolombiában (itt Falu neve a PALÁNKA Folyó mentén)! TAMANA amellett a fenti helyeken Magyar Földrajzi nevek Özöne, a NÁNDI Művészeti Disz jelek, az ŐTHANGÚ (Pentaton) Népzene kíséretében jelenik megl A Nándi (Bujáki) Disz- Jelek és az öthangú lene a Kárpátmedence ősi Művészete is !

S végűi TAMANA+UNG lelhető a Mándi-Pentaton Burmában.

TAMANA (TA+MANA) jelentése - Földi , Táji Erőd; Föld-Vár, Pusztavár, Pusztaszeri (Ugyanakkor TANANA; Alaszkában, Közép-Afrikában, Madagaszkáron; TANAMA pedig á Szibériai Szamojédfőidőn fordul elő Magyar nevek tengerébenI)

A fenti leletek alapján a Táncaicsmagyarok felállítottak Három Törvényszerűséget; TAMAN ' OK TCFviHYiT (I-JI-UI),

Minél Ősibb, újabban feltárt valamelyik Földrajzi Táj (Távolkelet Szibéria, Uj-Gulneal Felföld, Belsö-Afrlka, Dél-Amerikai Gajánal Fennsik és Környéke), annál inkább jellemzőbb arra a tájra a Kárpátmedencei Magyar Földrajzi nevek Tömeges előfordulása a NÁNDI Diszjelek, az ÖTHANGÓ Népdal, a Csillagászati Ménhirkővek kíséretében;

II. } A Magyar Földrajzi nevek a Tanút na Törvény tájakon SAJÁTOS MINTASZBRÜSÍG alapján kapcsolódnak egymásba. Pl.; MÁRA * MAROS nálunk; MÁRA+GÁT Óceániában és Közép-Afrikában; MÁRA,* KARI az Inka-Andokban. CSÓKA*KÁTÓ Pest megyében; KADA+KÁTÓ Japánban; SZÁSZA+KÁTÓ Óceániábani CSUKA* KÁTÓ Maja-Földön. BÁR*BURA Hunyadban; BUR+BURA Kolombiában; BÚCSÚM*BURA KOzép- Afrikában; TÚRA*BURA Ój-Guineában; SZUM*BURA Sierra Leonéban és megint Ój-Guineábanl (SZUM*RÁK: Pest megye; SZUM*TÚR; Peruban TOKAJ Tőszonazédja; TOKAJ /TÓ*KAJ/ viszont fellelhető Japánban, dj-Guineában is Magyar nevek tengerében, a Nándi Disz, Pentaton Zene,

a Csillagászati Ménhirkővek kíséretében!). OR*FŐ Baranyában; _Q^*DUNA Inka-Földön; Q^*TUKA Közép-Afrikában; QR*ONGA Rápa (Húsvét) Szigeten, ahol a Földrajzi nevek Fele - akárcsak az Indus-Völgyi Pakisztánban - Magyart A Rápa Szigeti Ős-Irás viszont Egyezik az Indus- Völgyi ős-írással I (ONGA: Borsodban; MÁMA*ONGA: KŐzép-Afrika; PABARHDNCA: Üj-Gulnea; BÚR* ONGA Ausztráliában lo5 Magyar-NévŰ Folyó /I/ főldrdaaén ; BOR*ONGA ; Burmában!)

A Sajátos MlntaszerŰség jellemzője a Meg fordít hatóság is termiszm\szerűen; KÁN*SZÁSZ Indián-Ameri kában; SZÁSZ*KÁN a Nyelvrokon Ojgúriában, Észak-Nyugat Kínában; TÓ*KIJÓ; Japán Fővárosa (jelentése; Tósziget*Székhely; Tószeg; KIJÓ nálunk Sárosban), de KIJÓTÓ (KIJŐ*TÓ) szintén Japán Név ( a Japán Nevek Fele Kárpátmedencei Magyar Nevekből tevődik ősszel). JÁN*UTA a Fidzsi Szigeteken (Fidzsln a Patak-Nevek Magyar!) található; UTA*JÁN viszont a loo Magyar Földrajzi Neves, Mándi-Pentaton Burmában is! MÁRA*KANDA: ókori Irán- Főldl Város (ma Szamarkand); KANDA*MÁRA viszont a Tanana Törvényes Belső-Afrikában található megI (KANDAs Mohács Külterülete, az ősi Busó-Járás helye. KANDA: Közép-Afrikában, Pakisztánban, Japánban is; KANDA+URA pedig a Magyar nevek kincsesbányájában; Indiában van!).

III. ) A Magyar Földrajzi nevek a Tamana Törvény tájakon ARÁNYOS-EGYENLŐ mennyiségben fordulnak elő; nincs közöttük iIn. "őshazai" elsőbbség. (Pl.; az Inka-Andok táján, Belső-Afrikában, Óceániában; Mindhárom területen a Tamana-Magyar Földrajzi nevek száma looo-12oo között mozog felmérésük eredményeképpen!).

A fenti Három Tamana Törvény * a Szumér Nyelvnek valamint az Élő Polinéz, Inka-Kecsua-Maja továbbá az Ural-Altáji nyelveknek (Finn, Törők, Mongol, Munda, Kóreai, Japán stb) az Élő MAGYAR Nyelvvel; a Leggazdagabb ősi SZÓGYÖKÖKKEL rendelkező Magyar Nyelvvel való Rokonsága * az EGYMILLIÓT meghaladó Szókészletű Magyar Nyelv Ténye - arra az egyedül ész-szerŰnek mutatkozó következtetésnek a levonására juttatta el a Havaji Táncaicsmagyarokat, hogy a Föld Közös, ősi Névadó Kultór-NyeIve a Minden Fajra kiterjedő TAMANA-ŐSMAGYAR (TŐ)_voft. Azaz olyan nyelv, amely a Mai élő Nyelvek közül a MAGYARHOZ áll viszonylag a legkÖzelebol Ez a T;unana-ősnyelv - amelyből a Szumér is származik - kb. l.e. 8ooo-ig lehetett EgységesI A fentiek nyomán minden valószínűség szerint létezett egy ősi, az Egész Főidre kiterjedő TAMANA-NYELVŰ MŰVELTSÉG és a CsatalhöjŰkl, Kárpátmedencei, Sziámi, Mezopotámiai, Egyiptomi, Indus-Völgyi, Kínai, Maja-Inka, óceáni kultúrák (Tamana Törvény területek) ennek az ősi Tamana Műveltségnek késői maradvány-állomásai.

A Tdncsicsmagyarok a fenti kutatási eredményeket az Ezerháromszázharmínc oldalas "TAMANA" Miiben (Honolulu, 1981) foglalták egybe.

1956-BAN KOCA POPOVIC VITTE DULLES ÜZENETÉT

(Folytatás a 2. oldalról)

felé ossza. Először dolgozni a titóizmusért egész Kelet-Európábán. A második menetben, a titóizmusra térés után, ezeket a kormányokat átfordítani egy nyugati értelmezésű demokráciába.

Dulles és Tito megvitatták és nyilvánosan is egyetértettek az első pontban, de nem zavartatták magukat a másodikon, hiszen Dulles jól tudta, hogy a megegyezés nem lehetséges.

A brióni megbeszélésen Dulles-on és Titón kívül még öten vettek részt, közöttük Douglas MacArthur II. és Koca Popovic. (Washington’s Search for a Policy. The Reporter, November 29, 1956.)

* * *

1956. szeptember 19-én Kruscsev meglepetésszerűen Jugoszláviába érkezett. Szeptember 27-én Tito váratlanul és minden magyarázat nélkül elkísérte Kruscsevet a Szovjetbe. 1956. október 2-án Dulles washingtoni sajtókonferenciáján a fentiekre ezt válaszolta: Emlékezhetnek rá, amikor az elmúlt novemberben Brioniban voltam a Titóval történt tanácskozásom után sajtókonferenciát tartottam és ott kifejtettem véleményem arról, hogy a csatlósoknak függetleneknek kellene lenni és ott megkérdeztem Tito elnököt, hogy egyezik-e velem, mire ő igennel válaszolt. Jelenleg bizonyos nagyon veszélyes kérdések sodródtak a Szovjet, a Szovjet Kommunista Párt és a csatlósok egymáshoz való viszonyába. Úgy hiszem ma Tito ezzel összefüggő tárgykörben tanácskozik a Szovjetben.

Október 4-én Koca Popovic jugoszláv külügyminisztere, mint most már a State Department közléséből tudjuk, Washingtonban meglátogatta Dullest és ezt dátum nélkül november elsején közölte az Evening Star-ral, amikor emellett szorosan már megjelenhetett a varsói egyezményből való távozásunk.

A következő nap, október 5-én Tito visszatért Jugoszláviába.

* * *

Az 1954. évi Mutual Security Act 143. szakaszát, amellyel billiókat kapott Tito az Egyesült Államoktól, a kongresszus 1956 júliusában megváltoztatta.

A törvény új novellája (P.L. 726, 84th Cong.) elrendelte, hogy Jugoszláviának minden további segélyt be kell szüntetni anélkül, ha az elnök nem biztosítaná írásban a kongresszust, hogy Jugoszlávia nem vesz részt semmi olyan politikában vagy politikai programban, amely a világ kommunista meghódítására törekszik és biztosítja a kongresszust, hogy az Egyesült Államok biztonsága megköveteli a segélyprogram folyósítását Jugoszláviának.

1956. október 16-án, a megkövetelt határidőre, Eisenhower nyilatkozata a kongresszus mindkét kamarájába megérkezett.

A Katolikus Magyarok Vasárnapja 1956. október 21-én, első oldalon közölte Congressman Michael A. Feighan levelét Eisenhower elnökhöz, melyben kérte a Titónak juttatott mindennemű támogatás azonnali beszüntetését!

s---------BIBÓ-----------:

{...EMLÉKKŐ NY V...Í

Az otthoni szellemi ellenállás új dokumentuma a “BIBÓ-EMLÉKKÖNYV" . Az emlékkönyv gondolata — Bibó István rehabilitációjának érdekében — 1919. május 21-én — Bibó temetésén született meg. A 10 tagú Szerkesztő Bizottság elnöke Donáth Ferenc, a kötet terve és a szerkesztés irányítása Kenedi János nevéhez fűződik.

A budapesti Gondolat Kiadó — párt irányításra — megtagadta a könyv kiadását. Ebben a pillanatban a Szittyakürt szerkesztősége taktikai okokból a 1065 oldalas kéziratból csak az emlékkönyv tartalmi jegyzékéről tájékoztathatja kedves olvasóinkat. A Szerk.

BEVEZETŐ A KÖTET SZERZŐI

I.

BIBÓ ISTVÁN: Az államhatalmak elválasztása egykor és most

(akadémiai székfoglaló 1947. január 13-án)

II.

ILLYÉS GYULA: Búcsú Bibó Istvántól (39. o.)

PETRI GYÖRGY: Bibó temetése (41. o.)

KOMLÓS ALADÁR: Bibó István olvasva (44. o.)

CSŰRÖS MIKLÓS: Bibó István és a magyar írói hagyomány (46. o.)

BERKOVITS GYÖRGY: Ismerkedésem a magyar antropológussal (56. o.)

OLTVÁNYI AMBRUS: Alternatívák és értékpluralizmus Bibó István gondolatvilágában (76. o.) CSOÓRI SÁNDOR: Láttam arcodat (100. o.)

DURAI MIKLÓS: Adalékok a kisebbségi politikához (102. o.)

KOVÁCS ISTVÁN: “Határtalan” demokrácia (121. o.)

BEKE LÁSZLÓ: Bibó István — művészeti nézőpontból (128. o.)

KISS GY. CSABA: A nemzet-fogalom néhány antinómiája Kelet-Közép-Európában

(A kelet-európai kisállamok nyomorúsága című Bibó-tanulmány margójára) (135. o.) NIEDERHAUSER EMIL: Bibó István Kelet-Európa képe (143. o.)

LITVÁN GYÖRGY: Egy kései Bibó-Ievél (160. o.)

BOJTÁR ENDRE: Közép-Európa vagy Kelet-Európa? (178. o.)

SZŰCS JENŐ: Vázlat Európa három történeti régiójáról (200. o.)

ERDÉLYI ÁGNES: Eltorzult kozmopolita alkat (275. o.)

VEZÉR ERZSÉBET: Töprengés az antiszemitizmusról Bibó István tanulmánya nyomán (285.0.) MÁRVÁNY JUDIT: Köszönet helyett (296. o.)

SZÁSZ JÁNOS: Januári lamento (311. o.)

ERDEI SÁNDOR: Gondolkodni jó (312. o.)

ÉLIÁS JÓZSEF: Társadalmi hiánybetegség (Diagnózis és terápiajavaslat) (328. o.)

SZÁNTÓ PIROSKA: Hős arcképe — kutyafuttában (347. o.)

LAKATOS ISTVÁN: Egy gondolat továbbgondolása (354. o.)

VAS ISTVÁN: Egy gondolat továbbgondolása (354. o.)

RÄCZ PÁL: Emlékezés (365. o.)

FAZEKAS LÁSZLÓ: Közelkép (370. o.)

EÖRSI ISTVÁN: Tűnődések egy régi vitáról (374. o.)

DONÁTH FERENC: Bibó István és a magyar demokrácia alapkérdése (390. o.)

VARGA DOMOKOS: Bibó István eszményei és a finn fejlődés útja (417. o.)

HAL-DA ALICE: A valóság fogadatlan prókátora (432. o.)

MÉSZÖLY MIKLÓS: Félelem és fogadatlan prókátora (Kulcsszavak Bibó István életművében)

(438. o.)

RADNÓTI SÁNDOR: A legitimáció keletkezése (459. o.)

GRANASZTÓI PÄL: Erkölcs és politika (478. o.)

BENCE GYÖRGY—KISS JÁNOS: Határolt forradalom, megszorított többpártrednszer, feltételes szuverénltás (483. o.)

DOMOKOS MÁTYÁS: Elmaradt kollokvium helyett (507. o.)

RÉZ PÁL: A hosszútávfutó magányossága (528. o.)

FEKETE GYULA: Szellem és hatalom (534. o.)

KONRÄD GYÖRGY: A harmadik reformkor előtt (Naplójegyzetek) (552. o.)

KISS FERENC: Bibó gondolatai (570. o.)

TORNAI JÓZSEF: Szellem és erőszak (579. o.)

MÉREI FERENC: Három találkozás (580. o.)

GÖNZ ÄRPÄD: Élet és szó (588. o.)

HEGEDŰS LÁSZLÓ: Levél Donáth Ferenchez (592. o.)

BÁLI SÁNDOR: Bibó István (598. o.)

DALOS GYÖRGY: Szövegelemzés Bibó István ügyében (600. o.)

KÉPES GÉZA: A gondolat szabad (611. o.)

BERTALAN LÁSZLÓ: “Több bölcsesség—kevesebb düh” (614. o.)

TORDAI ZÄDOR: Az elmélet határai (631. o.)

KOVÁCS ANDRÁS: Két kiegyezés (645. o.)

GELLÉRI ANDRÁS: Érzelmes búcsú Bibó István jelenlététől (674. o.)

TAMÁS GÁSPÁR MIKLÓS: Republikánus elmélkedések (690. o.)

SZALAI PÁL: Megoldható-e a liberális demokrácia (617. o.)

VAJDA MIHÁLY: Civiltársadalom és demokrácia (727. o.)

KENEDI JÁNOS: A hajthatatlan és a megalkuvó (741. o.)

MOLNÁR GUSZTÁV: A felkészülés kötelessége (787. o.)

KODOLÁNYI GYULA: Megmaradni alkotó derűben (793. o.)

HARASZTI MIKLÓS: Bibó kettős példamutatása (805. o.)

KROKOVAY ZSOLT: A társadalmi fejlődés és a paternalizmus (808. o.)

NÉMETH LAJOS: Bibó István munkássága a művészettörténetírás vettiletében (825. o.) FODOR ANDRÁS: Bibó István meghalt (835. o.)

ENDREFFY ZOLTÁN: Atomenergia, demokrácia, decentralizáció (836. o.)

CSALOG ZOLTÁN: A cigánykérdés Magyarországon 1980 előtt (853. o.)

ANDRÁSFALVI BERTALAN: A magyarság életfája (892. o.)

KÁNTOR LAJOS: Szabédi László — és a “harmadik" út (905. o.)

JUHÁSZ PÁL: Az agrárérteimiség meghasonlása (922. o.)

FÜGEDI ERIK: Demográfiai fejlődés és sorsközösség (941. o.)

GRANASZTÖI GYÖRGY: Kis közösség, nagypolitikai gondolat (960. o.)

VÁLYI NAGY ERVIN: Gondviseléshit — contra és pro (Bibó István “Uchróniája” elé) (971. o.) GÁLI JÓZSEF: Uchronisztikus eszmefuttatás (995. o.)

PERJÉS GÉZA: Bibó István, a hivatali kollega (1003. o.)

SZILÁGYI SÁNDOR: Történelmi emlékezet és szájhagyomány (1011. o.)

VARGYAS LAJOS: Búcsú Bibó Istvántól (1022. o.)

WEÖRES SÁNDOR: A Blbó-házaspár emlékére (1025. o.)

CSURKA ISTVÁN: Bibó-felejtés (1026. o.)

HORVÁTH BARNA: Ajánlás Bibó István egyetemi tanári kinevezésével (1028. o.)

Bibó István életében közreadott munkái (összeállította KENEDI JÁNOS) (1046. o.)

Bibó István életrajzi adatai (összeállította KENEDI JÁNOS) (1053. o.)

vitéz FEKETEHALMY-CZEYDNER FERENCNÉ

— honvédelmi miniszterhelyettes özvegye — boldogtalan életének 85. évében, 1981. június 1-én visszaadta lelkét Teremtőjének.