Szittyakürt, 1981 (20. évfolyam, 1-12. szám)

1981-12-01 / 12. szám

1981. december hó «ITtVAKÖM 5. oldal GYS ÉGÉNEK nyelvi elkülönülésének és világnézeti felfogásának tiszteletben tartása ér­dekében minden magyar állampol­gárt megilletne az a jog, hogy életé­ben egyszer, 24 éves életkora után, de visszavonhatatlanul, Hungária állam elismert népszemélyiségeinek egyikébe, ill. annak anyakönyvébe bejegyeztesse magát, amelyhez lelki­ismerete és meggyőződése szerint tartozik, feltéve, hogy a Hungária állam integritása irányában hűség­esküjét letette. Ily módon a Hungáriában élő összes állampolgárok — tekintet nél­kül nemzeti hovátartozásukra — együttesen képezik az osztatlan, egy­séges Hungarista nemzetet, és így bármely nemzetiséghez tartozzék is, teljesen egyenrangú polgár. Ellentétek és félreértések elkerü­lése szempontjából hangsúlyoznunk kell, hogy az ilyen Hungáriában élő nem magyar nemzetiségű állampol­gárok, ezeknek önkormányzati szer­vei közjogi testületet alkotnak, amelynek az élén az illető nép­csoport felelős vezetője áll, aki az önkormányzati szervek működéséért felelős. Ezt a vezetőt az illető nemze­tiség általános, titkos módon tar­tozik megválasztani, aki aztán a vá­lasztási okmányát az államfőnek tar­tozik bemutatni és a magyar alkot­mányra esküt tenni köteles. Minden népcsoport a saját maga által alkotott és választott önkor­mányzati szervei alapján és által in­tézi a hatáskörébe utalt ügyeket, mint: 1. A közoktatásügy, az iskolán kí­vüli népoktatás és nevelésügy; HELYREÁLLÍTÁSA 2. közművelődési ügyek; 3. a községi-, járási-, városi köz­­igazgatási, közrendészeti és igazság­ügyi tisztviselők választása, ill. kine­vezése ajánlása; 4. a népcsoportok számarányának megfelelő képviselők küldése a Hun­gária állam parlamentjébe. A központi összetartás és irányítás érdekében feltétlenül hangsúlyoz­nunk kell, hogy az önkormányzati szervek működése felett a felügyeleti jogkör az alkotmányban lefektetett elvek alapján és betartásával, a ma­gyar állam kormányzata gyakorolja, így tehát a nemzetiségi miniszter az egész Hungária állam összes nemze­tiségeinek, valamennyi népcsoport­nak érdeke szerint és figyelembevé­tele mellett gyakorolja törvényes jo­gait. Le kell fektetni azt is, hogy min­den népcsoportnak jogában állna a népcsoport érdekeit előmozdító adót az illető népcsoport tagjaira kivetni. Egy rendkívül fontos körülményre szeretném itt felhívni a figyelmet, nevezetesen, hogy a népcsoportok közoktatási terveinek a megalkotásá­nál a magyar nyelv tanítására olyan rendelkezéseket kell foganatosítani, hogy — ámbár a kötelezettség szi­gorú megtiltása mellett —, a ma­gyar nyelv elsajátítására minden ál­lampolgárnak alkalma és lehetősége legyen. Ezen túlmenőleg a közoktatási tankönyvek és tantervek nem tartal­mazhatnak a Hungária állam közö­sen megállapítandó tantervével el­lenkező erkölcsi, történelmi, nép­rajzi, mitológiai, vagy az egyes nép­közösség önérzetét sértő állításokat. Az egyes népcsoportok számará­nyuknak megfelelő aktív és passzív országgyűlési választójogát egyazon rendszer szerint gyakorolva küldik képviselőiket a Hungária állam kép­viselőházába, törvényhozásába. Valamennyi népcsoport anya­könyvébe bejegyzett szülő gyermeke születése folytán ugyanazon népcso­port tagjává válik, de 24. életévének betöltése után jogában állana, eset­leg kötelességévé válna, élete folya­mán egyszer, bármely népcsoport anyakönyvébe való bejegyzését kérni Vizsgáljuk most, hogy miképpen tudnánk megnyerni tervünkhöz, az­az a Hungária állam megalakításá­hoz az USA támogatását. Azt hiszem nem tévedek, ha azt mondom, hogy csak akkor és csak úgy, ha bebizo­nyítjuk, hogy a terv az USA első­rendű érdeke is. A mi szempontunkból két megol­dás jöhetne tekintetbe. Az egyik a Horvát — Szlavón ország nélküli in­teger Magyarország területét magá­ba foglaló Hungária állam megala­kítása a már előzőleg tárgyalt nem­zetiségi autonómiák biztosításával. Itt elismerem, sőt teljes mérték­ben értékelem azt a körülményt is, hogy a trianoni és a párizsi békeszer­ződésekkel létesített utódállamok te­rületi épségének a megcsonkítása és így az integer Magyarország vissza­állítása politikailag és nemzetközi jogi alapokra hivatkozva, ma már nagyon nehéz dió. Nekünk, bármennyire igazunk is van, bármennyire hivatkozhatunk az 1,000 éves jogfolytonosságra, ne­künk a mai helyzethez kell alkal­mazkodnunk és a nemzetközi poli­tikusoknak, mondhatjuk talán úgy is, hogy farizeusoknak segítendő, valami alapot kell találnunk az újra­rendezés elrendelésére. Szerencsére, erre nekünk nemcsak lehetőségünk van, de hogy úgy mondjam: “op­­tiónk” is van. Vissza kell mennünk a szerencsét­len I.V.H. befejező szakaszához, midőn az USA elnöke W. Wilson meghirdette a népek önrendelkezési jogát. Ezt a jog-meghirdetést Euró­pában a magyarokon kívül senki sem vette komolyan, de pontosan ezen az alapon darabolták fel Magyarorszá­got... Nekünk most fel kell elevení­tenünk ezt a jogot és követelnünk kell, hogy ismerjék el azt a tényt, hogy akkor Magyarország népét, sem a magyarokat, sem a nemzetisé­geket nem kérdezték meg, soha meg nem szavazhatták, hogy hova akar­nak tartózni. így ez a szétdarabolás nemcsak erkölcstelen volt, de egye­nesen az USA akarata ellen történt. A másik körülmény, helyesebben követelmény, amelyet ugyancsak könnyű feleveleníteni, a párizsi bé­kében lefektetett szakasz, hogy az orosz haderő Ausztria kiürítése után záros határidőn belül el kell hagyja Magyarországot is. A harmadik “option” az Egyesült Nemzetek 1956-os határozata, hogy a szovjet haderő vonuljon ki Magyar­­országból. Ha mi ezekhez a határozatokhoz ragaszkodunk, az oroszoknak a nem­zetközi jog alapján ki kell vonulniuk Magyarországból. Ha ez nem következik be — (Folytatás a 6. oldalon) A MAGYAR SZABADSÁGHARCOSOK V. KONGRESSZUSÁNAK ________________________ELŐADÓI________________________ FT. DÖMÖTÖR TIBOR Dr. Prof. GUTÁI LÁSZLÓ a szabadságharcosok püspöke egyetemi tanár REMEMBER HUNGARY OCTOBER 21. 195<> Dr. RICHARD HAYWARD egyetemi tanár RADIOS GÉZA a Körösi Csorna Társaság vez. tagja

Next

/
Oldalképek
Tartalom