Szittyakürt, 1980 (19. évfolyam, 1-12. szám)
1980-10-01 / 10. szám
12. oldal «ITtVAKOHT 1980. október hó legjobban a moldvai falvakban és a Kárpátok keleti határa mentén lakó csángók őrizték meg. A moldvai csángóknak egyik legnépesebb faluja a Moldva folyó menti 6300 lakosú Szabófalva, az ősi nyelv, viselet és népszokás őrzője. A hagyományokhoz ragaszkodó csángók a faji jellegük megőrzéséért és létfenntartásuk biztosításáért már szinte évszázadok óta elkeseredett önvédelmi küzdelmet vívnak a gazdasági terrort is igénybe vevő elrománosítási törekvések ellen. A csángó falvak külső képe hasonló az erdélyi székely falvakéval. Házépítésük éppen olyan, mint az őseiké voltak, egyszerűségben is takaros magyar építkezési-mód jellemzi. Néhol még a galambugos kapu is fellelhető, sőt elvétve található a kopjának a zsindelysüveg csúcsára való kitűzése is. A székely és magyar házakhoz hasonló a csángók épületeinek belseje a tornácos tágas beosztásban. A belső szoba hímzett vetett ágyakkal díszeleg. Padozatára szőttes szőnyeg van terítve. A falak piros-fehér-zöld színekkel ékeskedő szőttesekkel vannak tele rakva. A férfiak nyári ünneplő viseletét a derékban övvel átfogott, kieresztve hordott hosszú fehér ing és a dúsan hímzett rojtos fehér gatya képezi. A lábbelijük a “bokáz, bokkincs” a fehér, vagy barna szandál-féle. Csángó legény télvíz idején fekete ráncos csizmában jár a táncba. Télen a fehér inget betűzik a fekete bricsesznadrágba. Az ing felett a melltől derékig és hátul piros-fehérzöld színű stilizált virág ábrájú kivarrásokkal teli bőr-mellényt viselnek. A csángó nők öltözetének inge szintén virágmintás keresztöltésekkel varrottan készül, de jóval ékesebb, mint a férfiaké. Különösen az ing karjai pompáznak sokszínű virágdíszekben. A nők öltözetéhez szintén hozzátartozik a szőttes öv, a “barnic”, színdús rojtokkal díszítve. Az övvel erősítik a derekukhoz a szoknya felett hordott, csodálatosan szép színekben gazdag kötényüket, a “fotot”. Ünnepi táncuk a bokázó körtánc, a “szilend”, amikor lányok és legények egymás kezét fogva és nagy kört alakítva együtt táncolnak a kör közepén elhelyezkedett zenészek muzsikájára. Hangszereik: a “triszka” klarinét féle, amiből a hangot az újjhegyek megfelelő alkalmazásával érik el és a “cinege”, a csángó hegedű, valamint az ősi “koboz” maradványa, a mandolinhoz hasonló. Csángó legény csak csángó leányt vesz feleségül, ami az ősi hagyomány követése. Még a magyarul alig tudó falvak lakosságában is erős e téren a faji öntudat. Ez a csodálatosan megőrzött erős faji öntudat ad magyarázatot arra, hogy a fajtestvéreiktől évszázadok óta tartó elszigeteltség dacára a csángók számottevőbb része megmaradt magyarnak. A csángó szerelem ideálisan tiszta és az anyagi érdek sohasem játszik közbe, csak az a fontos, hogy a két egymást szerető egybekelhessen. A házasságkötés előzményei és annak lefolyása az ősi hagyományok betartásával történik. Bár szűkösen éldegélnek, de a vőlegény házában tartott mennyegzőn a megjelentek gazdag megvendégelésben részesülnek. A csángó falvak népe a szájhagyomány alapján karácsonyfát állít fel és az estét a családi körben bensőséges ünneppé avatja. A karácsonyfa ősi értelmű életfát jelképez. A szimbólum eredetének tudata azonban az évezredek folyamán feledésbe ment. Az életfa a mindenség keletkezésének eredetét szimbolizálja. A magyar címer ősiségét szintén bizonyítja a kettős keresztnek vélt életfának a címerben való megörökítése. A moldvai csángók települési helyeik és nyelvjárásuk szerint két csoportra oszthatók. Az északibb terület részen, Román város környékén lakók nyelvezete az ősibb és sok oly kifejezést használnak, amik csupán a 900-as évi okmányokon találhatók. Ezek “s” helyett “sz”-et ejtenek ki, ami által a beszédjük szíszegővé válik. A másik, a déli csoportnak a települése Erdélyhez közelebb fekszik és a Bakó városig terjedő területen élőkből áll. Ezek a magyar nyelvet székely tájszólással beszélik, ami a székely szórványoknak a már ott élt őshonos szittya testvérek mellé való letelepedésére vall. A csángókat a fajiságukon kívül a róm. kát. hitük is jellemzi. Azaz a csángók a románoktól nemcsak fajilag, de felekezetileg is különböznek, mivel a románok keleti ortodox vallásúak. A csángók az erős elrománosításnak még nagyrészt ellen állnak és állják rendületlenül a nehéz vártát a testvér magyar néphez való csatlakozás reményében. A moldvai őshonos csángóknak történelmét, élete folyását a testvér magyar néptől való teljes elszigetelése folytán homály borította. Több magyar tudós foglalkozott a csángók életkörülményeivel és kutatásaik alapján írások, könyvek jelentek meg. Különösen értékes három róm. kát. papnak, Kájoni Jánosnak, (1629-1687), Petrás Ince Jánosnak (1813-1886) és Domokos Pál Péternek, valamint Kallós Zoltán tanítónak kutatásaik révén a csángókról összegyűjtött népzenéik, a szöveggel együttes dallamaik megmentése. Továbbá érdemük a népszokásaiknak, a nyelvüknek és az ősi balladáiknak több kötetben való megörökítése, ami felbecsülhetetlen kultúrtörténeti kincs a magyarság számára. Etnikai elszigeteltségük következtében évszázados hagyományokat őriztek meg. Sok ősi balladájuk dallamát mentették át, amik már nálunk ismeretlenek. Alább felelevenítem a moldvai csángók egyik legősibb balladáját, melyet az évszázados magukra maradásuk idején szájhagyomány útján átmentettek. E balladában a csodaszarvas jelképezi az égi testekkel teletűzdelt égboltot, íme a ballada: Csoda fia szarvas, ezer ága boga, Ezer ága bogán ezer fénylő gyertya. Szarva között hozza áldott napnak fényét. Homlokán a csillag, mellén a hold, S elindult az égi Duna fényes partjáról, Hogy égi küldöttként hírt adjon A teremtő és gondviselő Istenünkről. A csángóknak a magyar testvérnéppel való összeköttetés meggátlására a román hatóságok mindent elkövetnek. A rokon néppel való kapcsolatot nemcsak megnehezítik, de az intézkedéseikkel lehetetlenné is teszik. A román hatóságok a magyarságnak faji eltüntetését célzó elrománosítására a csángóknak nevezett magyarok kereszt és vezeték neveit az irataikon román nevekre módosítják. Ruházatuk — kivéve amit maguk készítenek, — csak román öltözeteket van lehetőségük beszerezni és így a magyar fajuakat már külsőre is románokká változtatják. A román államnak a csángók nemzeti érzését kiirtó szigorú intézkedései folytán már csak alig a fele beszéli a magyar nyelvet. Azonban még azokban is, akik a magyar anyanyelvűket már románra cserélték, erősen él a magyar fajhoz tartozás tudata. A magyarság ottlétét igazoló minden elnevezést román névre változtattak. A régi magyar fajú települések és az ott lakók által használt földrajzi elnevezések ma már mind román névvel szerepelnek. Moldva és Havasalföld magyar fajú lakói állandóan megaláztatásban, a vezetői pedig üldözésben, kegyetlen elbánásban részesülnek. A magyarsághoz való tartozás tudatának és nemzeti érzésének elvesztésére a román rendszer felhasználja a gazdasági nyomást, az iskolapolitikáját, sőt még a vallást is. A magyar irodalomtól, újságoktól, könyvektől el vannak zárva. Az elemi oktatásuk is csak románul történik. A csángók mind róm. katolikusok, de náluk is az egyházi és templomi szolgálat csak románul folyhat még akkor is, ha a papjuk magyar. így az ősi nyelv megőrzéséről csuán az édesanyák gondoskodhatnak. Mivel nyilvánosan a magyar szó tilos, azért az anyanyelvükön csak az otthonaikban beszélhetnek. A román állam a külföldi államok népét — a román történelemnek valótlan beállításával és a jelenlegi rendszerük ténykedéseinek hamis tájékoztatásával, — állandóan félrevezeti. Szomorú, hogy a szabad világ népei tétlenül nézik a magyar fajú népnek a pusztítását. Az ősi kultúrát kialakító népcsalád leszármazottjai, a csángóként ismert magyarok, a román uralom alatt jelenleg minden emberi és nemzeti jogaiktól megfosztva tengetik életüket. A román államnak nyíltan célja az uralma alá került magyar fajúaknak erőszakos elrománosítása, kiüldöztetése, népirtása, azaz HÍREK Kossuth Lajos turini száműzetésében — 1867 és 1886 között — írott levelei kerültek napvilágra Pécsett. A baranya megyei Levéltár munkatársai egy 1928-as iratgyűjteményben találtak rá az értékes dokumentumokra. A levelek egy részre minden bizonnyal a száz év előtti pécsi polgármester, Blauhom Antal hagyatékából származik, a többiekről — így Kossuthnak a fiához írott, illetve fiától kapott leveleiről — nem tudni, miként kerültek a Mecsekaljára. * * * Nem kerekszámú, mégis nevezetes az évforduló: működésének 111. évébe lépett a soproni Városépítő Egyesület. Az egyesületnek nemcsak Sopronban, hanem más országrészekben is tagjai vannak. A Sopronból elszármazottak egy része az egyesületen keresztül tartja kapcsolatát a várossal. Újabban vállalatok és intézmények is tagságot vállalnak. a magyaroknak teljes megsemmisítése. * * * Irodalom James Churchwald: The children of Mu. Csicsáky Jenő: A magyar nemzetcsalád útja, távol nyugattól távol keletig. Padányl Viktor: Dentumagyaria. Baráth Tibor: A magyar népek őstörténete. Badlny Jós Ferenc: Kaldeától Ister-gamig. László Gyula: Vértesszőlőstől Pusztaszerig. Rudnai Egyed: Atilla Trilógia. Csobánczy Elemér: Östuránok. Fehér Jenő: A Korai Avar Kagánok. Fehér Jenő Mátyás: Az avar kincsek nyomában. Dr. Nagy Sándor: A magyar nép kialakulásának története. Torma Zsófia: Szumer nyomok Erdélyben. Dr. Toronyi Etel: Kárpátmedence a kultúrák bölcsője és a magyarok őshazája. Nemes VáradI Imre: Mérlegen. Tóth József: Atilla népének története. Dr. Szllvay Gyula: A besenyők története. Katona Sándor: Árpád papkirályunk napja. Prf. Rugonfalvy Kiss István: A székely nép története. Domonkos P. P., Kájoni János, Petrás I. János: Édes hazámnak akartam szolgálni. Török Sándor: Településtörténeti tanulmányok. V. Gordon Childe: The Danube in Prehistory. Megjelenik havonta Publ. Monthly — Publ. mensuelle Felelős szerkesztő — Editor: MAJOR TIBOR Kiadó — Publisher: HUNGÁRIA SZABADSÁGHARCOS MOZGALOM Levelezési cím — Corresp. Offices: HUNGÁRIA SZABADSÁGHARCOS MOZGALOM P. O. Box 35245, Puritas Station Cleveland. Ohio44135, U.S.A. ELŐFIZETÉS: Egy évre $10.00 — egyes szám ára 85 cent — Légiposta előfizetés: USA, Kanada és Mexico egységesen 14.00 dollár. Európa, Dél-Amerika és a Földközi-tengerrel határos ázsiai és afrikai országokban 18.00 dollár. Ázsia, Ausztrália és New Zealand 20 dollár és 50 cent. A csekket kérjük “Szittyakürt” névre kiállítani. Printed by Classic Printing Corporation 9527 Madison Avenue Cleveland, Ohio 44102. A KÖRÖSI CSOMA SÁNDOR TÁRSASÁG MAGÚRA MUNKATÖRZSE ISMERETKINCS-KÖNYVSOROZAT ELINDÍTÁSÁRA KAPOTT MEGBÍZÁST A KIADÓTÓL: nemes KASZONYI LACZKÓ ERZSITŐL A kiadót — aki áldozatos ismeretkereső és gyűjtő volt — e sorozat közkinccsé tételében anyagi érdek nem vezeti. Kiadó-szolgálatával csak nemes örömet kíván szerezni, és így 1980 tavaszán egy illatos mezei virág bokrétát óhajt átnyújtani szeretettel mindazoknak, akik józanul kinyújtják érte a kezüket. Mindazoknak, akik megfáradtak az életküzdelemben és szeretnének az élet miértjeire kielégítő választ kapni, “akik éhezik és szomjazzák az igazságot”. Egy kis mécsest akar gyújtani mindazoknak, “akiknek van szemük a látásra", hogy lássanak. Akik értelmüket és szabadakaratukat arra kívánják használni amire azt kapták: az ismeretszerzésre és ezáltal a tökéletesedésre. Egyetlen célja a könyvsorozat kiadásával, hogy a Hazától elszakadt, de még magyarul gondolkodó, magyarul érző és magyarul cselekvő honfitársaiban a remény kialvó parazsát élesztgesse, mert ő tudja, hogy nem hagytak minket magunkra és nem vagyunk egyedül, árvák, mert erős marok pottyantott bennünket Pannónia vagy Székelyföld tájára, és ez az erős kéz gondot is visel ránk. Ennek a könyvsorozatnak “csodálatos” megindulása is ezt bizonyítja. Nyúlj utána, és ragadd meg a ritka alkalmat! Ha eldobod, akkor se vész kárba, mert — nyugodj meg — lesz, aki örömmel felveszi utánad. E sorozat célja az is, hogy a hittel szeretni vágyók reménységéhez, a további küzdelemhez életerőt adjon, az öntudatot ébressze, az akaratot ápolja és helyes irányba terelje, hogy ezzel békés boldogsághoz vezesse mindazokat, akik megfáradtak ugyan, de utolsó erejüket összeszedve, ha botladozva el-elesve is, de mindennap felkelve, új erővel indulhassanak a megszerzett ismeretkinccsel a cél felé, felfelé. Ami eddig csak gondolat és érzés volt, az ma — Isten kegyelméből — tett lett, és elérhető távolságba került. Nyújtsd ki a kezed utána, ha értelmed és szabadakaratod megengedi. “Keresd az igazat, szeresd az igazat bárhonnan kapod azt.” .«V -a |i<<irőói !$í.'"!T7, / A könyvek tartalma: józan paraszti ésszel könnyen érthető ősi életbölcselet, az ismeretkincs keletkezésének a története, mintegy “magánkinyilatkoztatás”, ami az élet nagy és nehéz kérdéseire óhajt kielégítő választ adni. Honnan jöttünk? Miért élünk? Miért férfi az egyik, és miért nő a másikunk? Hogyan kerülhetünk magasabb fokra a fejlődésben — az ősi igazság-ismeretek kutatása szerint? Ezek az ismeretkincsek a fejlettebb igazásgérzettel rendelkezők részére valók. A könyvek ára előrendelés esetén oldalankint 2 cent körül lesz, a viszonteladási ára pedig kb. 3 cent oldalankint. Kérjük a Körösi Csorna Sándor Társaságokat, hogy tagjaiknak és pártoló tagjaiknak a címét a saját érdekükben küldjék meg idejében nekünk, hogy részükre előrendelési áron biztosítani tudjuk a könyveket. Cleveland, 1980. március 15. A nemes kiadó megbízásából erkölcsi bátorsággal, a Magúra munkatörzs Levelezési cím: Magúra Ismeretkincs c/o Szittyakürt P. O. Box 534, Edgewater Branch Magúra Munkatörzs Cleveland, Ohio 44107, U.S.A Megismeréskincse
