Szittyakürt, 1980 (19. évfolyam, 1-12. szám)

1980-07-01 / 7-8. szám

2. oldal n ITTVAKOfcT 1980. július—augusztus hó ra? Ifjúságunk magyarnak való megmaradása érdekében, a magyar nyelv, a magyar tudás, a magyar eszme ápolására. Kedves Barátaim! Az Ashland Kollégium örül, hogy helyet adhat a magyar ifjúságnak igazi magyarrá való oktatására és nevelésére. Ragadjuk meg ezt a rendkívül kedvező alkalmat, lehető­séget és éljünk azzal. Az Ashland Kollégium ezzel megteszi kötelessé­gét a magyarság felé. Tegyük meg mi is kötelességünket. Ezzel tarto­zunk önmagunknak, ifjúságunknak, és a magyar jövendőnek. Kérem kedves magyar barátaim­nak és minden magyarnak a támo­gatását! A bentlakás tandíjjal és ellátással együtt kb. havi kétszáz dollárba kerül tanulónként. Hétvé­geken a diákok hazatérhetnek szü­leikhez, vagy bentmaradhatnak az akadémia otthonában. Érdeklőd­hetünk írásban Szalontay László címén: Ashland Academy Room 501, Bixler Hall Ashland, Ohio 44805 Ugyancsak felvilágosítást ad a ma­gyar tagozattal kapcsolatban Ft. Dömötör Tibor, 1657. Centerview Dr. Akron, Ohio 44805, telefon (216) 666-1313, vagy (216) 666-4600. A tanulás költségei adómentesek, ha a befizetések a Magyar Alapít­vány pénztárán keresztül történnek. Adómentes adományokat erre a cél­ra szeretettel kérünk és nyugtázunk a következő címen: Magyar Alapítvány 2631. Copley Rd. Akron, Ohio 44321 Egyházak, egyesületek, vagy egyé­nek ösztöndíjak felállításával is se­gíthetik és támogathatják a szegé­nyebb sorsú, de tanulni vágyó ma­gyar fiatalokat. A MADRIDI ÉRTEKEZLET ELÉ . . . (Folytatás az 1. oldalról) utazási korlátozások rá is vonatkoz­nak. Márpedig ilyen körülmények között otthoni tartózkodása egyálta­lán nem veszélytelen és nem bizton­ságos. A helsinki zárónyilatkozatot aláíró kormányok kötelezettséget vállaltak arra — olvassuk tovább a memoran­dumban —, hogy tiszteletben tart­ják az emberi jogokat. A valóság vi­szont az, hogy Magyarországon az alapvető emberi szabadságjogok is hiányoznak, következésképp nincs mit tiszteletben tartani. 1947 óta nem voltak választások több párt részvételével, nincs szabad szakszer­vezet, a munkásokat megfosztották sztrájkjoguktól és ellenzéki vélemé­nyért ma is börtön jár. De legkirí­vóbb a vallásszabadság hiánya. A vallás szabad gyakorlása csak papí­ron létező jog: a tény az, hogy az ál­lam minden lehető módon akadá­lyozza az egyházak munkáját, első­sorban a katolikus egyházét. A memorandum idézi a Társadal­mi Szemle 1977 decemberi számá­nak egy mondatát: “A pártideológia a vallásos ideológia ellenfele, ezért most ideológiai háború folyik! ” — És e háborúban a katolikus egyház meg van bénítva. A vallásoktatás elé egy­re több akadályt gördítenek, a ka­tolikus kiadványok számát minimá­lisra korlátozzák, de legrosszabb a helyzet a rádió és televízió vonatko­zásában: a televíziótól teljesen el van zárva a katolikus egyház, a rádióban pedig csak vasárnaponként kap fél órát, reggel hét órakor, amikor jó­szerivel még mindenki alszik. A Helsinkiben elfogadott ún. Harmadik Kosár ról — az informá­ciók és az eszmék szabad áramlásá­ról, cseréjéről — megállapítja a me­morandum, hogy a magyarországi rendszer ezt is semmibe veszi, mert Segítse Erdélyt, díszítse lakását eredeti színes felvétel Mátyás király kolozsvári szobráról! 8x10 in. nagyságban $ 5.50 11x14 in. nagyságban $10.50 Előre fizetendő (Money back gar.) American Transylvanian Assoc. 3708 Macomb St. N.W. Washington, D.C. 20016 »TTTTTTTTTTTTITITi11YITTTTT nemcsak az emberek utazását gá­tolja, de hermetikusan bezárja a ha­tárait minden olyan külföldi újság, folyóirat és egyéb kiadvány előtt, mely bírálja a diktatúrát és csak olyan nyomtatványokat enged be, amik rokonszenveznek az uralkodó társadalmi renddel. A Szabad. Magyar Jogászok Világ­­szövetsége befejezésképp arra kéri az Egyesült Államok kormányát: mint az egyezmény egyik aláírója, hívja fel a magyar és a szovjet kormány fi­gyelmét arra, hogy vállalt kötelezett­ségeiket megszegik és megsértik a zárónyilatkozaban foglaltakat. A State Department képviselője április 2-i kelettel nyugtázta a me­morandum vételét és köszönetét fe­jezte ki az adatokért, ígéretet tett azok kivizsgálására és a madridi kon­ferencia elé vitelére. Időközben nyilvánosságra került az Egyesült Államok kongresszusa mellett működő Európai Bizottság és Együttműködési Bizottság (United States Commission on Security and Cooperation in Europe — megala­kult 1976. június 3-án) 380 oldalas jelentése, melyet “Fulfilling our pro­mises: the U.S. and the Helsinki Final Act” címmel bocsátottak ki. Ebben részletes analizist olvashatunk az öt évvel ezelőtt született egyez­ményt aláíró országok “hozzáállásá­ról” s arról is, hogy mit tett és mit nem tett az Egyesült Államok a záró­nyilatkozat tiszteletbentartásáért, il­letve annak érdekében, hogy érvényt szerezzen a határozatoknak. A jelentésből kibontakozó kép eléggé vigasztalan, de legalább ala­pot ad arra, hogy más magyar egye­sületek is megszerkesszék beadvá­nyaikat az amerikai külügyminiszté­rium részére, s ezzel is segítsék a madridi konferenciára való alapos felkészülést. És segítsék a szabadság­­jogaitól megfosztott magyar nép ügyét. Nem szabad még egyszer elő­fordulnia annak, ami nemrégiben Erdéllyel kapcsolatosan történt: hogy az amerikai külügyminiszté­rium hiányosan volt tájékoztatva egy magyar vonatkozású kérdésben, er­délyi véreink sorsáról. A helsinki zárónyilatkozatot Románia is aláír­ta: Madridban az erdélyi magyarság szabadságjogaira vonatkozólag is fel lehet tenni majd kérdéseket!... A következő hetekben Madridra kell vetnünk vigyázó szemünket! Ha a jelenlegi világhelyzetben nagy horderejű döntésekre nem is számít­hatunk, egy, az igazságot kendőzés nélkül feltáró madridi értekezlet szá­munkra már sikert jelenthet, mely egy szerény lépéssel előbbreviheti a Kárpátmedencében élő magyarság szabadságügyét. (Független Magyar Hírszolgálat, IV. évf., 5. számából.) ROMÁNIA JOGIGÉNYE Erdély területén semmivel sem bi­zonyítható. A “dákó —román konti­nuitás” elméletét 1800-ban Petru Major kreálta, melyet a román tör­ténészek ma is kritikátlanul elfogad­nak. Az UNESCO történelmi szakbi­zottsága pedig elvetette. — Nevüket: blacchos, vlacchos s görögöktől kap­ták. Jelentése: pásztor. Ezt a népet éppen a görögök kényszerítették a továbbvándorlásra megbízhatatlan­ságuk miatt. — A Magyar Király fennhatósága alá tartozó kenézség­­ből alakult 1200-ban a havasalföldi (munténiai) oláh vajdaság, mely a török előrenyomulásáig tartott. — A török fennhatóság alól a két vajda­ság csak 1878-ban szabadult fel. Ezt megelőzően 1861-ben — még a török uralom alatt — a két román fejedelemség egyesült és megalakult az ún. román állam, melyet a berlini kongresszus is elismert és 1881-ben lett királyság. Ezek alapján történel­mi jogigényünk nekünk lehetne bi­zonyos regáti területekre — de minek?! — Különös öröm számunk­ra, ha román részről — ritkán — ob­jektív megnyilatkozással találkozha­tunk. Ilyen volt Ghibenescu képvi­selő, aki 1924-ben ezeket mondta a román kamarában: “Nekünk tisztel­nünk kell a magyar történelmet, amelynek részese a mi népünk is és a magyar királyokat, akiknek köszön­hetjük politikai, kulturális és gazda­sági fejlődésünket.” A győztes hatalmak az ezeréves magyar birodalomból erőszakkal ki­szakították Erdélyt és odaadták az alacsony kultúrájú román népnek, minden történelmi jogcím nélkül. Nagy tévedése a mai román törté­nelem tanításnak az, hogy ők aján­dékozták meg kultúrával a barbár­nak minősített magyarokat, mert Lupu Vazul idejéig a két román vaj­daságban csak elvétve találni egy­­egy glagolita vagy cirill írású egyházi szertartás könyvet. A magyarok ezekkel az írásjelekkel soha nem ír­tak, de írtak rovással, melynek az eredetét már 7 ezer évre lehet vissza­vezetni. A történelemtudomány tisz­tázta, hogy 1500-ig semmilyen ro­mán írott nyelvemlék nincsen. Na­gyon lényeges tudni, hogy az első ro­mánnyelvű nyomtatott, un. “Szász­városi ószövetséget” (Palia) Geszthy Ferenc dévai zászlós úr költségén Er­délyben nyomtatták 1582-ben, mely azonban nem a bizánci ortodox bib­lia alapján készült, hanem a kolozs­vári tudós Heltay Gáspár magyar biblia román nyelvű fordítása. En­nek előszava sem oláh származású személyt, de Báthory Zsigmondot és Geszthy Ferencet méltatja. — 1648- ban románnyelvű Újszövetség jelent meg Gyulafehérvárott és ezt 1651- ben követte egy románnyelvű zsol­tárfordítás, mely ugyancsak a gyula­­fehérvári Rákóczi nyomdában ké­szült. Ezt követte többek között Szegedi Gergely, Angyalfalvi Sándor Gergely, idős Halics Mihály, Viski János, Gönczi György, Dávid Fe­renc, Szenczi Molnár Albert írásai­nak románnyelvű fordításai. A Kárpátokon túli románság kul­túrája ezekben az időkben mozdu­latlan. Nincs iskolájuk, nincs nyom­dájuk. Román nyelvet először 1600- ban kezdtek tanítani a gyulafehér­vári és nagyenyedi kollégiumokban. Az első magasabb igényű román is­kolát erdélyi mintára Lupu Vazul moldvai vajda alapította, magyar és olasz szerzetesek bevonásával. — Az első román —latin szótár Pápai Páriz Ferenc vezetésével készült ugyancsak Nagyenyeden! Ezek után nem igé­nyel további bizonyítást, hogy a ro­mán kultúrát a magyar, illetve erdélyi humanizmus indította útjá­ra. — Joggal következik, hogy mind­ezért mi volt a hála? Az esztelen mé­szárlás, vér, könny, gyász ártatlan magyarok számára. A Kolozsvárt nevelkedett Gheorge Baritiu, az Observatioul c. újságban ezt írta: “A magyar szteppék vágták el a románokat a nyugati kultú­rától.” — Álljon itt nyers fordítás­ban Baloescu primitív verse: “Hal­lottam Abrudbánya romjai között egy ifiu, magas termetű, szép havasi lányt, édes és fájó dalt énekelni. Egy ifiu, boldog román lányról énekelt, akit Flórának hívtak, s aki azért volt boldog és szerencsés, mert román volt és itáliai eredetű. Boldog volt, mert nem tudott magyarul, Anyja sem tudott egy szót sem. Boldog volt, mert csak azt szerette, ami ro­mán volt, és esküt tett, hogy soha­sem fog magyart szeretni, amíg a földön csak egy román lesz.” — Ez­zel szemben Ady így verselt: “Duná­nak, Oknak egy a hangja.” Ezzel összecseng József Attila verse: “Ro­mánnak, tótnak joga van e hon­ban. ” A trianoni békekötés után szü­letett román népdalból kibuggyant a román nép őszinte öröme: “Kuko­rica szár nélkül, Vettünk hazát vér nélkül. ” És ugye ez a fontos. — Nap­jainkban jelszavuk: Tiszától a Dnyeszterig. Ezzel és ezekkel szemben egy imá­nak is beillő versike: “Egymás szíves falán, Végzetünk éjén, Mint jeladást a katakombák mélyén, Egy néma jelszót kikopogtatunk: Isten nevében Magyarok maradunk. ” NYILATKOZAT TRANSYLVANIAN WORLD FEDERATION ERDÉLYI VILÁGSZÖVETSÉG Az Erdélyi Világszövetség Északameri­kai Tagozatának megválasztott vezetősége az alábbiakban foglalja össze álláspontját és célkitűzéseit: 1. Erdélyt és Erdély magyar őslakos­ságát mindenkor úgy tekintjük, mint a Magyar Haza és a magyar nemzettömb erőszakkal és ideiglenesen elszakított ré­szét. 2. Bár az erdélyi magyarság emberi jo­gainak védelmében minden lehetőt elkö­vetünk, Erdély magyar őslakosságának nemzeti jogairól soha, semmi körülmények között sem mondunk le. Hirdetjük, hogy Erdély mind geopolitikailag, gazdaságilag, mind ezeréves nyugati keresztény kultú­rája alapján is a Kárpátmedence magyar életének szerves része. A Magyar Hazához való mielőbbi visszacsatolása tehát nem csupán jogos és igazságos követelésünk, hanem Európa egyensúlya szempontjából is nélkülözhetetlen. 3. Örömmel működünk együtt mindazokkal, akik Erdély magyar­jainak megmentését, sorsuknak megkönnyítését őszinte szorgalmazzák. 4. Bizodalmunkat az Úristenbe helyezzük annak tudatában, hogy az O rendelése folytán a jó előbb-utóbb diadalmaskodik a gonosz fölött, emberi, nemzeti és világpolitikai viszonylatban is. 1980. május havában Dr. Nádas János Dr. Wass Albert főtitkár elnök

Next

/
Oldalképek
Tartalom