Szittyakürt, 1980 (19. évfolyam, 1-12. szám)
1980-07-01 / 7-8. szám
2. oldal n ITTVAKOfcT 1980. július—augusztus hó ra? Ifjúságunk magyarnak való megmaradása érdekében, a magyar nyelv, a magyar tudás, a magyar eszme ápolására. Kedves Barátaim! Az Ashland Kollégium örül, hogy helyet adhat a magyar ifjúságnak igazi magyarrá való oktatására és nevelésére. Ragadjuk meg ezt a rendkívül kedvező alkalmat, lehetőséget és éljünk azzal. Az Ashland Kollégium ezzel megteszi kötelességét a magyarság felé. Tegyük meg mi is kötelességünket. Ezzel tartozunk önmagunknak, ifjúságunknak, és a magyar jövendőnek. Kérem kedves magyar barátaimnak és minden magyarnak a támogatását! A bentlakás tandíjjal és ellátással együtt kb. havi kétszáz dollárba kerül tanulónként. Hétvégeken a diákok hazatérhetnek szüleikhez, vagy bentmaradhatnak az akadémia otthonában. Érdeklődhetünk írásban Szalontay László címén: Ashland Academy Room 501, Bixler Hall Ashland, Ohio 44805 Ugyancsak felvilágosítást ad a magyar tagozattal kapcsolatban Ft. Dömötör Tibor, 1657. Centerview Dr. Akron, Ohio 44805, telefon (216) 666-1313, vagy (216) 666-4600. A tanulás költségei adómentesek, ha a befizetések a Magyar Alapítvány pénztárán keresztül történnek. Adómentes adományokat erre a célra szeretettel kérünk és nyugtázunk a következő címen: Magyar Alapítvány 2631. Copley Rd. Akron, Ohio 44321 Egyházak, egyesületek, vagy egyének ösztöndíjak felállításával is segíthetik és támogathatják a szegényebb sorsú, de tanulni vágyó magyar fiatalokat. A MADRIDI ÉRTEKEZLET ELÉ . . . (Folytatás az 1. oldalról) utazási korlátozások rá is vonatkoznak. Márpedig ilyen körülmények között otthoni tartózkodása egyáltalán nem veszélytelen és nem biztonságos. A helsinki zárónyilatkozatot aláíró kormányok kötelezettséget vállaltak arra — olvassuk tovább a memorandumban —, hogy tiszteletben tartják az emberi jogokat. A valóság viszont az, hogy Magyarországon az alapvető emberi szabadságjogok is hiányoznak, következésképp nincs mit tiszteletben tartani. 1947 óta nem voltak választások több párt részvételével, nincs szabad szakszervezet, a munkásokat megfosztották sztrájkjoguktól és ellenzéki véleményért ma is börtön jár. De legkirívóbb a vallásszabadság hiánya. A vallás szabad gyakorlása csak papíron létező jog: a tény az, hogy az állam minden lehető módon akadályozza az egyházak munkáját, elsősorban a katolikus egyházét. A memorandum idézi a Társadalmi Szemle 1977 decemberi számának egy mondatát: “A pártideológia a vallásos ideológia ellenfele, ezért most ideológiai háború folyik! ” — És e háborúban a katolikus egyház meg van bénítva. A vallásoktatás elé egyre több akadályt gördítenek, a katolikus kiadványok számát minimálisra korlátozzák, de legrosszabb a helyzet a rádió és televízió vonatkozásában: a televíziótól teljesen el van zárva a katolikus egyház, a rádióban pedig csak vasárnaponként kap fél órát, reggel hét órakor, amikor jószerivel még mindenki alszik. A Helsinkiben elfogadott ún. Harmadik Kosár ról — az információk és az eszmék szabad áramlásáról, cseréjéről — megállapítja a memorandum, hogy a magyarországi rendszer ezt is semmibe veszi, mert Segítse Erdélyt, díszítse lakását eredeti színes felvétel Mátyás király kolozsvári szobráról! 8x10 in. nagyságban $ 5.50 11x14 in. nagyságban $10.50 Előre fizetendő (Money back gar.) American Transylvanian Assoc. 3708 Macomb St. N.W. Washington, D.C. 20016 »TTTTTTTTTTTTITITi11YITTTTT nemcsak az emberek utazását gátolja, de hermetikusan bezárja a határait minden olyan külföldi újság, folyóirat és egyéb kiadvány előtt, mely bírálja a diktatúrát és csak olyan nyomtatványokat enged be, amik rokonszenveznek az uralkodó társadalmi renddel. A Szabad. Magyar Jogászok Világszövetsége befejezésképp arra kéri az Egyesült Államok kormányát: mint az egyezmény egyik aláírója, hívja fel a magyar és a szovjet kormány figyelmét arra, hogy vállalt kötelezettségeiket megszegik és megsértik a zárónyilatkozaban foglaltakat. A State Department képviselője április 2-i kelettel nyugtázta a memorandum vételét és köszönetét fejezte ki az adatokért, ígéretet tett azok kivizsgálására és a madridi konferencia elé vitelére. Időközben nyilvánosságra került az Egyesült Államok kongresszusa mellett működő Európai Bizottság és Együttműködési Bizottság (United States Commission on Security and Cooperation in Europe — megalakult 1976. június 3-án) 380 oldalas jelentése, melyet “Fulfilling our promises: the U.S. and the Helsinki Final Act” címmel bocsátottak ki. Ebben részletes analizist olvashatunk az öt évvel ezelőtt született egyezményt aláíró országok “hozzáállásáról” s arról is, hogy mit tett és mit nem tett az Egyesült Államok a zárónyilatkozat tiszteletbentartásáért, illetve annak érdekében, hogy érvényt szerezzen a határozatoknak. A jelentésből kibontakozó kép eléggé vigasztalan, de legalább alapot ad arra, hogy más magyar egyesületek is megszerkesszék beadványaikat az amerikai külügyminisztérium részére, s ezzel is segítsék a madridi konferenciára való alapos felkészülést. És segítsék a szabadságjogaitól megfosztott magyar nép ügyét. Nem szabad még egyszer előfordulnia annak, ami nemrégiben Erdéllyel kapcsolatosan történt: hogy az amerikai külügyminisztérium hiányosan volt tájékoztatva egy magyar vonatkozású kérdésben, erdélyi véreink sorsáról. A helsinki zárónyilatkozatot Románia is aláírta: Madridban az erdélyi magyarság szabadságjogaira vonatkozólag is fel lehet tenni majd kérdéseket!... A következő hetekben Madridra kell vetnünk vigyázó szemünket! Ha a jelenlegi világhelyzetben nagy horderejű döntésekre nem is számíthatunk, egy, az igazságot kendőzés nélkül feltáró madridi értekezlet számunkra már sikert jelenthet, mely egy szerény lépéssel előbbreviheti a Kárpátmedencében élő magyarság szabadságügyét. (Független Magyar Hírszolgálat, IV. évf., 5. számából.) ROMÁNIA JOGIGÉNYE Erdély területén semmivel sem bizonyítható. A “dákó —román kontinuitás” elméletét 1800-ban Petru Major kreálta, melyet a román történészek ma is kritikátlanul elfogadnak. Az UNESCO történelmi szakbizottsága pedig elvetette. — Nevüket: blacchos, vlacchos s görögöktől kapták. Jelentése: pásztor. Ezt a népet éppen a görögök kényszerítették a továbbvándorlásra megbízhatatlanságuk miatt. — A Magyar Király fennhatósága alá tartozó kenézségből alakult 1200-ban a havasalföldi (munténiai) oláh vajdaság, mely a török előrenyomulásáig tartott. — A török fennhatóság alól a két vajdaság csak 1878-ban szabadult fel. Ezt megelőzően 1861-ben — még a török uralom alatt — a két román fejedelemség egyesült és megalakult az ún. román állam, melyet a berlini kongresszus is elismert és 1881-ben lett királyság. Ezek alapján történelmi jogigényünk nekünk lehetne bizonyos regáti területekre — de minek?! — Különös öröm számunkra, ha román részről — ritkán — objektív megnyilatkozással találkozhatunk. Ilyen volt Ghibenescu képviselő, aki 1924-ben ezeket mondta a román kamarában: “Nekünk tisztelnünk kell a magyar történelmet, amelynek részese a mi népünk is és a magyar királyokat, akiknek köszönhetjük politikai, kulturális és gazdasági fejlődésünket.” A győztes hatalmak az ezeréves magyar birodalomból erőszakkal kiszakították Erdélyt és odaadták az alacsony kultúrájú román népnek, minden történelmi jogcím nélkül. Nagy tévedése a mai román történelem tanításnak az, hogy ők ajándékozták meg kultúrával a barbárnak minősített magyarokat, mert Lupu Vazul idejéig a két román vajdaságban csak elvétve találni egyegy glagolita vagy cirill írású egyházi szertartás könyvet. A magyarok ezekkel az írásjelekkel soha nem írtak, de írtak rovással, melynek az eredetét már 7 ezer évre lehet visszavezetni. A történelemtudomány tisztázta, hogy 1500-ig semmilyen román írott nyelvemlék nincsen. Nagyon lényeges tudni, hogy az első románnyelvű nyomtatott, un. “Szászvárosi ószövetséget” (Palia) Geszthy Ferenc dévai zászlós úr költségén Erdélyben nyomtatták 1582-ben, mely azonban nem a bizánci ortodox biblia alapján készült, hanem a kolozsvári tudós Heltay Gáspár magyar biblia román nyelvű fordítása. Ennek előszava sem oláh származású személyt, de Báthory Zsigmondot és Geszthy Ferencet méltatja. — 1648- ban románnyelvű Újszövetség jelent meg Gyulafehérvárott és ezt 1651- ben követte egy románnyelvű zsoltárfordítás, mely ugyancsak a gyulafehérvári Rákóczi nyomdában készült. Ezt követte többek között Szegedi Gergely, Angyalfalvi Sándor Gergely, idős Halics Mihály, Viski János, Gönczi György, Dávid Ferenc, Szenczi Molnár Albert írásainak románnyelvű fordításai. A Kárpátokon túli románság kultúrája ezekben az időkben mozdulatlan. Nincs iskolájuk, nincs nyomdájuk. Román nyelvet először 1600- ban kezdtek tanítani a gyulafehérvári és nagyenyedi kollégiumokban. Az első magasabb igényű román iskolát erdélyi mintára Lupu Vazul moldvai vajda alapította, magyar és olasz szerzetesek bevonásával. — Az első román —latin szótár Pápai Páriz Ferenc vezetésével készült ugyancsak Nagyenyeden! Ezek után nem igényel további bizonyítást, hogy a román kultúrát a magyar, illetve erdélyi humanizmus indította útjára. — Joggal következik, hogy mindezért mi volt a hála? Az esztelen mészárlás, vér, könny, gyász ártatlan magyarok számára. A Kolozsvárt nevelkedett Gheorge Baritiu, az Observatioul c. újságban ezt írta: “A magyar szteppék vágták el a románokat a nyugati kultúrától.” — Álljon itt nyers fordításban Baloescu primitív verse: “Hallottam Abrudbánya romjai között egy ifiu, magas termetű, szép havasi lányt, édes és fájó dalt énekelni. Egy ifiu, boldog román lányról énekelt, akit Flórának hívtak, s aki azért volt boldog és szerencsés, mert román volt és itáliai eredetű. Boldog volt, mert nem tudott magyarul, Anyja sem tudott egy szót sem. Boldog volt, mert csak azt szerette, ami román volt, és esküt tett, hogy sohasem fog magyart szeretni, amíg a földön csak egy román lesz.” — Ezzel szemben Ady így verselt: “Dunának, Oknak egy a hangja.” Ezzel összecseng József Attila verse: “Románnak, tótnak joga van e honban. ” A trianoni békekötés után született román népdalból kibuggyant a román nép őszinte öröme: “Kukorica szár nélkül, Vettünk hazát vér nélkül. ” És ugye ez a fontos. — Napjainkban jelszavuk: Tiszától a Dnyeszterig. Ezzel és ezekkel szemben egy imának is beillő versike: “Egymás szíves falán, Végzetünk éjén, Mint jeladást a katakombák mélyén, Egy néma jelszót kikopogtatunk: Isten nevében Magyarok maradunk. ” NYILATKOZAT TRANSYLVANIAN WORLD FEDERATION ERDÉLYI VILÁGSZÖVETSÉG Az Erdélyi Világszövetség Északamerikai Tagozatának megválasztott vezetősége az alábbiakban foglalja össze álláspontját és célkitűzéseit: 1. Erdélyt és Erdély magyar őslakosságát mindenkor úgy tekintjük, mint a Magyar Haza és a magyar nemzettömb erőszakkal és ideiglenesen elszakított részét. 2. Bár az erdélyi magyarság emberi jogainak védelmében minden lehetőt elkövetünk, Erdély magyar őslakosságának nemzeti jogairól soha, semmi körülmények között sem mondunk le. Hirdetjük, hogy Erdély mind geopolitikailag, gazdaságilag, mind ezeréves nyugati keresztény kultúrája alapján is a Kárpátmedence magyar életének szerves része. A Magyar Hazához való mielőbbi visszacsatolása tehát nem csupán jogos és igazságos követelésünk, hanem Európa egyensúlya szempontjából is nélkülözhetetlen. 3. Örömmel működünk együtt mindazokkal, akik Erdély magyarjainak megmentését, sorsuknak megkönnyítését őszinte szorgalmazzák. 4. Bizodalmunkat az Úristenbe helyezzük annak tudatában, hogy az O rendelése folytán a jó előbb-utóbb diadalmaskodik a gonosz fölött, emberi, nemzeti és világpolitikai viszonylatban is. 1980. május havában Dr. Nádas János Dr. Wass Albert főtitkár elnök
