Szittyakürt, 1979 (18. évfolyam, 2-12. szám)

1979-10-01 / 10. szám

XVII. évfolyam, 10. szám 1979. OKTÓBER Ára: 85 cent DR. KOVÁCS ERNŐ: “Historia est magistra vitae.” (Történelem az élet tanítónője.) OKTÓBERI GONDOLATOK Ez a hónap a magyar önvizsgálat hónapja kellene, hogy legyen; bár­hol is élünk, otthon, vagy szétszó­ródva a világban, tűzzük ki gyászlo­­bógót és emlékezzünk történelmünk gyásznapjaira. Lech mezejére, Mohi pusztára, Mohácsra; Nagymíjtény síkjára, hol Rákóczi “Hazáért és Szabadságért” feliratú lobogói let­tek földbe szúrva, a győztes császári fővezér előtt meghódoló kuruc har­cosok zászlói és fegyverei: Világos, az 1849-es honvédek fegyverletétele az orosz világhatalom hadvezérei előtt és Árad, hol tábornokainkat vesztőhelyre vitték; Trianon, több mint XII százados Nagy-Magyar­­országunk temetője; négyéves világ­­háborús helytállásunk után igazság­talan szégyen-béke. Hírére megszó­laltak a gyászharangok a Csonka- Hazában és ismeretlen magyarok sírva borultak egymás vállára. Öt millió kisebbségbe taszított magyar még ezt se tehette — elbújva, csak befele, némán gyászolhatott; 1945 tele, Budapest ostroma, hazánk Szovjet megszállása, a dúlások leg­­aljasabbja a “felszabadulás”. 1946, a párizsi szégyen-béke, mely nem okulva a közelmúlt történetéből, szentesítette az országrablást, cson­kítást és Közép-Európa szovjetorosz uralmát, bolsevizálását. 1956 októ­bere: egye hetes szabadság, ifjúsá­gunk tízezreinek élete árán. Nyugat árulása miatt. A vesztett harc után szörnyű szovjet megtorlás követke­zett: elhurcoltak, földönfutók, be­­börtönzöttek légiója; igazi nemzeti szerencsétlenség. Ezekre a gyász­napokra emlékezünk minden ősszel októberben. Nem azért, hogy nagy szavakban éljük ki magunkat. Azért sem, hogy sajnáltassuk magunkat. Hanem, mert csak múltunkból me­ríthetünk erőt, tanulságot, acélos akaratot a felemelkedésre. A fel­sorolt sötét rováson talán 1848—49 történelme a legjelentősebb, legta­nulságosabb. A reformkor, 1848 eredményes forradalmába torkol­lott. Úgy látszott, mintha a rendiség már rég (kb. 60 éve) elavult intéz­ményeit, megrögzöttségeit levetve, Magyarország is felzárkózik az eu­rópai élvonalhoz. A jobbágyság fel­szabadítása, az ország függetlensé­ge, szabadsága, nemzeti hadsereg, (Folytatása 2.oldalon) MAGYAR NEMZETI VÁNDORZÁSZLO FOGADÁSA!________LENGYEL—MAGYAR ZÁSZLÓCSERE! AZ 1956-OS NEMZETI FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC huszonharmadik évfordulója alkalmából Clevelandban, a Hungária Szabadságharcos Mozgalom 1979. október 28-án, délben 1 órakor, a Nyugat-oldali Magyar Református Egyház nagytermében (15300 Puritas Avenue) rendezi meg a hagyományos MAGYAR SZABADSÁGHARCOSOK DÍSZEBÉDJÉT és az azt követő LENGYEL—MAGYAR TESTVÉRI TALÁLKOZÓJÁT A TESTVÉRI TALÁLKOZÓ ÜNNEPI SZÓNOKAI: SIRCHICH LÁSZLÓ a Csehszlovákiai Magyarok Nemzeti Bizottmányának elnöke JOSEPH PTAK a Lengyel-Amerikai Kongresszus Közp. Igazgatósági Tanácsának tagja és MOGYORÖSSY LÁSZLÓ a Lengyel—Magyar Világszövetség főtitkára Rendezvényünkre nemzettestvéri szeretettel hívja Cleveland magyarságát, a Hungária Szabadságharcos Mozgalom Hozzájárulás személyenként: 7.00 dollár. Az ebédjegy megrendelhető a 228-5562 vagy a 888-4674 számokon. ŐRSÉGVÁLTÁS Cleveland és Los Angeles között több mint 2000 km a távolság, de nem a távolság, hanem egészségi okok akadályoznak a személyes megjelenés­ben, hogy együtt emlékezzünk hőseinkre, vértanúinkra, akik 1956 őszén vérükkel írták az új világtörténelem kezdetét, ami Nyugat végzetes gyáva­sága és embertelensége következtében talán beláthatatlan időkig újra meg­akadt, ha csak az annyiszor óhajtott isteni csoda valamilyen módon bele nem avatkozik az ember sorsába. Ezen a napon, az emlékezés napján, a Magyar Nemzeti Vándorzászló őrségváltása is megtörténik Clevelandban. Fent említett egészségi okok miatt csak néhány szó, néhány sor írás vigye az üzenetet. Amikor felvetődött az őrségváltás gondolata, egy régi kedves kis tör­ténet jutott eszembe, nincsen közvetlen kapcsolata a zászlóval, de talán közvetve aktuális tanulságra hívja fel a figyelmet. Történt, hogy az első világháborúból — többek közt — Budapestre került egy orosz hadifogoly, keresztneve Flórián. Hamar megszerette Ma­gyarországot, ahogy tudott tanult magyarul. Kopott táskájával járt házról házra a munkás kerületekben és kínálta portékáját. Flórián barátunk fog­krémet, cipőkrémet, szappant, cérnát, ceruzát stb. árult. Hat napon át szorgalmasan dolgozott, vasárnaponként templomba ment, szerette a templomot és szerette a gyerekeket. Egyik alkalommal fiatal házaspár aj­taján kopogott és jelentette, hogy elhozta a megrendelt árút. Flórián éppen akkor érkezett, amikor a Mama a kis csemetéket testi fenyítéssel térítette vissza a helyes útra, mint ilyenkor szokás, a csemeték sírtak. Flórián meg­simogatta a gyerekeket, majd a Mama felé fordulva komolyan így szólt: “Na, na Mama, ne bántsd Te azok gyerekek, ahol élet van ott mozog van.” Eddig a történet. Flórián magyar nyelvtudása nem volt tökéletes, de amit mondott igaz volt, akkor és most is. Az élet nem mozdulatlanság! Ahol élet van, ott mozgás van. Nekem és társaimnak, a Vándorzászló Bizottságnak az a meggyőződé­sünk, hogy a Hungária Szabadságharcos Mozgalom, Nemzeti Emigrá­ciónknak az a szervezete, ahol van élet, van mozgás. Öntudatos élet, céltudatos cselekvés. Ezért: a szabad világot már körül járt, illetve Európá­ban, Észak- és Dél-Amerikában, Ausztráliában és Dél-Afrikában élő magyar közösségek által lelkesen fogadott, úgy egyházi, mint világi vona­lon elismert, valamint idegen hatalmaktól hivatalos fogadtatásban része­sített zászlónkat, idegen csillagok alatt szent missziót teljesítő Magyar Nemzeti Vándorzászlót további megőrzésre, békében és harcban győzelmes felmutatásra a Hungária Szabadságharcos Mozgalomnak ezennel átadjuk. Én hálát adok Istennek, hogy a hontalanságban és erőtlenségemben erőt adott nékem, hogy e szent magyar missziót, a Vándorzászló megala­pítását és világkörüli irányítását — társaim segítségével — sikerrel elvégez­hettem. Vándorzászlónk körül járta a világot, de küldetése még nem ért véget. Most azért tisztelettel kérem Nagy tiszteletű Elek Áron püspök urat, hogy a Magyar Nemzeti Vándorzászlót átvenni, illetve a Hungária Szabad­ságharcos Mozgalomnak átadni szíveskedjék. Kérésemben legyen nyilvánvaló az én hitem is: Ha jogfosztott sorsunk a mi időnknél tovább tartana, úgy majd a Vándorzászló-őrség e zászlót szin­tén adja tovább az utánunk jövőknek, a bátor, okos magyar fiataloknak, akik ha üt az óra, erős lélekkel, halált legyőző hittel, biztos kézzel ki­bontják és viszik tovább, egészen hazáig, a Kárpátokig, együtt a Szabad­ságharc dicsőséges lobogójával. Végül: Az emlékezés napjain, néha majd emlékezzetek azokra is, akik ezt a Vándorzászlót a száműzetés viharos vándorútján elsőként vitték országhatárokon át lélektől lélekig. Sok jó magyar nevét őrzöm emlékeze­temben, akik még köztünk vannak és akik már elmentek. Bizonyságul álljon itt néhány név, akik az elmúlt időben és részben a jelenben, áldo­zatos képviselői a Vándorzászlónak és eszmei küldetésének. Mindenek előtt emlékezzünk nagy olasz barátunkra, Romanelli Guidó ezredesre, meghatalmazott miniszterre, aki magyarként szerette Hazánkat és sok magyar életet mentett meg, akiket a nemzetközi vörös bűnszövetkezet jog­talanul halálra ítélt. ROMANELLI GUIDÓ ezredes — M.V.B. örökös tiszteletbeli elnöke. Dr. CSENDES JÓZSEF egyetemi tanár — Észak-Amerikában. BERZY JÓZSEF író, lapszerkesztő — Dél-Amerikában. SZORKOVSZKY ELEMÉR A.M.Sz.K. elnöke — Ausztráliában. Dr. BOGLÁRY MIKLÓS O.S.M. — Dél-Afrikában. ALMÄSSY BARNA M.H.B.K. vezető — Európában. Fent jelzett földrészeken ők képviselték és irányították a Vándor­zászlót. Ők azok, akik a Magyar Nemzeti Vándorzászlót eddig győzelemről győzelemre vitték. Nevük legyen áldott! Emlékük éjen sokáig a végtelen időben. A Vándorzászló átadva. “HA ISTEN VELÜNK, KI ELLENÜNK?!” 1979. október SERES PÉTER

Next

/
Oldalképek
Tartalom