Szittyakürt, 1979 (18. évfolyam, 2-12. szám)
1979-10-01 / 10. szám
XVII. évfolyam, 10. szám 1979. OKTÓBER Ára: 85 cent DR. KOVÁCS ERNŐ: “Historia est magistra vitae.” (Történelem az élet tanítónője.) OKTÓBERI GONDOLATOK Ez a hónap a magyar önvizsgálat hónapja kellene, hogy legyen; bárhol is élünk, otthon, vagy szétszóródva a világban, tűzzük ki gyászlobógót és emlékezzünk történelmünk gyásznapjaira. Lech mezejére, Mohi pusztára, Mohácsra; Nagymíjtény síkjára, hol Rákóczi “Hazáért és Szabadságért” feliratú lobogói lettek földbe szúrva, a győztes császári fővezér előtt meghódoló kuruc harcosok zászlói és fegyverei: Világos, az 1849-es honvédek fegyverletétele az orosz világhatalom hadvezérei előtt és Árad, hol tábornokainkat vesztőhelyre vitték; Trianon, több mint XII százados Nagy-Magyarországunk temetője; négyéves világháborús helytállásunk után igazságtalan szégyen-béke. Hírére megszólaltak a gyászharangok a Csonka- Hazában és ismeretlen magyarok sírva borultak egymás vállára. Öt millió kisebbségbe taszított magyar még ezt se tehette — elbújva, csak befele, némán gyászolhatott; 1945 tele, Budapest ostroma, hazánk Szovjet megszállása, a dúlások legaljasabbja a “felszabadulás”. 1946, a párizsi szégyen-béke, mely nem okulva a közelmúlt történetéből, szentesítette az országrablást, csonkítást és Közép-Európa szovjetorosz uralmát, bolsevizálását. 1956 októbere: egye hetes szabadság, ifjúságunk tízezreinek élete árán. Nyugat árulása miatt. A vesztett harc után szörnyű szovjet megtorlás következett: elhurcoltak, földönfutók, bebörtönzöttek légiója; igazi nemzeti szerencsétlenség. Ezekre a gyásznapokra emlékezünk minden ősszel októberben. Nem azért, hogy nagy szavakban éljük ki magunkat. Azért sem, hogy sajnáltassuk magunkat. Hanem, mert csak múltunkból meríthetünk erőt, tanulságot, acélos akaratot a felemelkedésre. A felsorolt sötét rováson talán 1848—49 történelme a legjelentősebb, legtanulságosabb. A reformkor, 1848 eredményes forradalmába torkollott. Úgy látszott, mintha a rendiség már rég (kb. 60 éve) elavult intézményeit, megrögzöttségeit levetve, Magyarország is felzárkózik az európai élvonalhoz. A jobbágyság felszabadítása, az ország függetlensége, szabadsága, nemzeti hadsereg, (Folytatása 2.oldalon) MAGYAR NEMZETI VÁNDORZÁSZLO FOGADÁSA!________LENGYEL—MAGYAR ZÁSZLÓCSERE! AZ 1956-OS NEMZETI FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC huszonharmadik évfordulója alkalmából Clevelandban, a Hungária Szabadságharcos Mozgalom 1979. október 28-án, délben 1 órakor, a Nyugat-oldali Magyar Református Egyház nagytermében (15300 Puritas Avenue) rendezi meg a hagyományos MAGYAR SZABADSÁGHARCOSOK DÍSZEBÉDJÉT és az azt követő LENGYEL—MAGYAR TESTVÉRI TALÁLKOZÓJÁT A TESTVÉRI TALÁLKOZÓ ÜNNEPI SZÓNOKAI: SIRCHICH LÁSZLÓ a Csehszlovákiai Magyarok Nemzeti Bizottmányának elnöke JOSEPH PTAK a Lengyel-Amerikai Kongresszus Közp. Igazgatósági Tanácsának tagja és MOGYORÖSSY LÁSZLÓ a Lengyel—Magyar Világszövetség főtitkára Rendezvényünkre nemzettestvéri szeretettel hívja Cleveland magyarságát, a Hungária Szabadságharcos Mozgalom Hozzájárulás személyenként: 7.00 dollár. Az ebédjegy megrendelhető a 228-5562 vagy a 888-4674 számokon. ŐRSÉGVÁLTÁS Cleveland és Los Angeles között több mint 2000 km a távolság, de nem a távolság, hanem egészségi okok akadályoznak a személyes megjelenésben, hogy együtt emlékezzünk hőseinkre, vértanúinkra, akik 1956 őszén vérükkel írták az új világtörténelem kezdetét, ami Nyugat végzetes gyávasága és embertelensége következtében talán beláthatatlan időkig újra megakadt, ha csak az annyiszor óhajtott isteni csoda valamilyen módon bele nem avatkozik az ember sorsába. Ezen a napon, az emlékezés napján, a Magyar Nemzeti Vándorzászló őrségváltása is megtörténik Clevelandban. Fent említett egészségi okok miatt csak néhány szó, néhány sor írás vigye az üzenetet. Amikor felvetődött az őrségváltás gondolata, egy régi kedves kis történet jutott eszembe, nincsen közvetlen kapcsolata a zászlóval, de talán közvetve aktuális tanulságra hívja fel a figyelmet. Történt, hogy az első világháborúból — többek közt — Budapestre került egy orosz hadifogoly, keresztneve Flórián. Hamar megszerette Magyarországot, ahogy tudott tanult magyarul. Kopott táskájával járt házról házra a munkás kerületekben és kínálta portékáját. Flórián barátunk fogkrémet, cipőkrémet, szappant, cérnát, ceruzát stb. árult. Hat napon át szorgalmasan dolgozott, vasárnaponként templomba ment, szerette a templomot és szerette a gyerekeket. Egyik alkalommal fiatal házaspár ajtaján kopogott és jelentette, hogy elhozta a megrendelt árút. Flórián éppen akkor érkezett, amikor a Mama a kis csemetéket testi fenyítéssel térítette vissza a helyes útra, mint ilyenkor szokás, a csemeték sírtak. Flórián megsimogatta a gyerekeket, majd a Mama felé fordulva komolyan így szólt: “Na, na Mama, ne bántsd Te azok gyerekek, ahol élet van ott mozog van.” Eddig a történet. Flórián magyar nyelvtudása nem volt tökéletes, de amit mondott igaz volt, akkor és most is. Az élet nem mozdulatlanság! Ahol élet van, ott mozgás van. Nekem és társaimnak, a Vándorzászló Bizottságnak az a meggyőződésünk, hogy a Hungária Szabadságharcos Mozgalom, Nemzeti Emigrációnknak az a szervezete, ahol van élet, van mozgás. Öntudatos élet, céltudatos cselekvés. Ezért: a szabad világot már körül járt, illetve Európában, Észak- és Dél-Amerikában, Ausztráliában és Dél-Afrikában élő magyar közösségek által lelkesen fogadott, úgy egyházi, mint világi vonalon elismert, valamint idegen hatalmaktól hivatalos fogadtatásban részesített zászlónkat, idegen csillagok alatt szent missziót teljesítő Magyar Nemzeti Vándorzászlót további megőrzésre, békében és harcban győzelmes felmutatásra a Hungária Szabadságharcos Mozgalomnak ezennel átadjuk. Én hálát adok Istennek, hogy a hontalanságban és erőtlenségemben erőt adott nékem, hogy e szent magyar missziót, a Vándorzászló megalapítását és világkörüli irányítását — társaim segítségével — sikerrel elvégezhettem. Vándorzászlónk körül járta a világot, de küldetése még nem ért véget. Most azért tisztelettel kérem Nagy tiszteletű Elek Áron püspök urat, hogy a Magyar Nemzeti Vándorzászlót átvenni, illetve a Hungária Szabadságharcos Mozgalomnak átadni szíveskedjék. Kérésemben legyen nyilvánvaló az én hitem is: Ha jogfosztott sorsunk a mi időnknél tovább tartana, úgy majd a Vándorzászló-őrség e zászlót szintén adja tovább az utánunk jövőknek, a bátor, okos magyar fiataloknak, akik ha üt az óra, erős lélekkel, halált legyőző hittel, biztos kézzel kibontják és viszik tovább, egészen hazáig, a Kárpátokig, együtt a Szabadságharc dicsőséges lobogójával. Végül: Az emlékezés napjain, néha majd emlékezzetek azokra is, akik ezt a Vándorzászlót a száműzetés viharos vándorútján elsőként vitték országhatárokon át lélektől lélekig. Sok jó magyar nevét őrzöm emlékezetemben, akik még köztünk vannak és akik már elmentek. Bizonyságul álljon itt néhány név, akik az elmúlt időben és részben a jelenben, áldozatos képviselői a Vándorzászlónak és eszmei küldetésének. Mindenek előtt emlékezzünk nagy olasz barátunkra, Romanelli Guidó ezredesre, meghatalmazott miniszterre, aki magyarként szerette Hazánkat és sok magyar életet mentett meg, akiket a nemzetközi vörös bűnszövetkezet jogtalanul halálra ítélt. ROMANELLI GUIDÓ ezredes — M.V.B. örökös tiszteletbeli elnöke. Dr. CSENDES JÓZSEF egyetemi tanár — Észak-Amerikában. BERZY JÓZSEF író, lapszerkesztő — Dél-Amerikában. SZORKOVSZKY ELEMÉR A.M.Sz.K. elnöke — Ausztráliában. Dr. BOGLÁRY MIKLÓS O.S.M. — Dél-Afrikában. ALMÄSSY BARNA M.H.B.K. vezető — Európában. Fent jelzett földrészeken ők képviselték és irányították a Vándorzászlót. Ők azok, akik a Magyar Nemzeti Vándorzászlót eddig győzelemről győzelemre vitték. Nevük legyen áldott! Emlékük éjen sokáig a végtelen időben. A Vándorzászló átadva. “HA ISTEN VELÜNK, KI ELLENÜNK?!” 1979. október SERES PÉTER