Szittyakürt, 1979 (18. évfolyam, 2-12. szám)

1979-07-01 / 7-8. szám

12. oldal__________________ _____________________________** im a Kök t 1979. július—augusztus hó A román ortodox pátriárka Észak-Amerikában Justin Moisescu román orthodox pátriárka — írja a Montreal Star ápr. 28-i számában megjelent “Pat­riarch to visit” c. közleményében — Teoctist moldvai, Nicolae bánáti metropolita, Antonie vikárius, Banateanu titkár és Ionita, a buka­resti teológia tanárának kíséretében Észak-Amerikába érkezett, hogy megünnepelje az Amerikai Román Orthodox püspökség megalapításá­nak 50. évfordulóját. Kíséretéhez csatlakozott az Észak-Amerikai Ro­mán Orthodox Egyház vezetője, Victorin érsek is. Körútja során Montrealba is ellátogatott, ahol máj. 6-án az 50. évforduló meg­ünneplésére főpapi misét mond a Kér. Szt. Jánosról elnevezett román ortodox templomban. G. Chisca, a templom plébánosa ezzel kapcsolat­ban ezeket mondta: “A pátriárka megjelenése nagy megtiszteltetés számunkra, akik hiszünk hazánk (melyiknek?!) jövőjében, ahol olyan szabadságot élvezünk, mint sehol máshol. — Nagy tisztelettel nézünk fel legfőbb lelki vezetőnkre, a román ortodox egyház Szent Szinodusának elnökére, a román nemzetgyűlés tag­jára, aki ott a nép és az egyház érdekeit képviseli. ’’ Ugyanez az újság máj. 5-i számá­ban megjelent “Patriarch’s tour stirs protest” c. közleményben már egé­szen másként ír Justin Moisescu pát­riárkáról, aki “minden fenntartás nélkül marxistább, mint bármelyik másik ortodox vezető”, s akinek a látogatása tiltakozási hullámot váltott ki, mert együttműködik a ro­mán kommunista kormánnyal. A közlemény szerint az amerikai román ortodox egyházak három csoportba tartoznak: Az első csoport az 1951-ben alapí­tott Eszakamerikai Román Or­thodox Missziós érsekség, amelyik egyházjogilag a bukaresti pátriárka joghatósága alá tartozik. Itteni veze­tőjük a Detroitban székelő Victorin érsek, Kanadában pedig Chisca montreáli plébános. A második csoport a Száműzött Román Orthodox Egyház, amelyik­nek a feje a New Yorkban székelő Philaret metropolita, aki egyben az összes többi nem-kommunista orszá­gokban működő román ortodox egy­házaknak is a feje. így az ő jogható­sága alá tartozik a Montreálban szé­kelő Vitaly Oustinou érsek és az ottani Annunciata templom plébá­nosa, P. Popescu. A harmadik csoport az 1929-ben alapított Amerikai Román Or­thodox püspökség, melynek a Jack­­sonban (Mich.) székelő Valerian Trifa a vezetője, aki a New Yorkban székelő Theodosius metropolita, az Amerikai Orthodox Egyház prímá­sának joghatósága alá tartozik. Ala­pításuk 50. évfordulóját magukban ünnepelték és Justin Moisescu pát­riárka vezetésével megtartott ünnep­ségeken mégcsak nem is képvisel­tették magukat, pedig éppen az ő ünneplésükre jött ide nagy kíséret­tel. De a második csoport Mont­realban székelő vezetői sem jelentek meg még az ott megtartott ünnepsé­gen sem. A közlemény a tiltakozások közül kiemeli a “Truth About Romania Committee” nevében Rev. Florian Galdau és Prof. Brutus Coste által C. Vance külügyminiszterhez írt tiltakozást a bukaresti pátriárka lá­togatása ellen, aki “a brutális elnyo­mó akciókban szorosan együttmű­ködik a kommunista párttal és a biztonsági rendőrséggel”. A tiltako­zó levélben megemlítik Calciu Du­­mitreasa esetét, akit orvosnövendék­ként fogtak el és 16 év (1948-64) után engedtek szabadon. Ezután el­végezte a teológiát, ortodox pap és a fiatalabb nemzedék tiszteletben álló vezetője lett. Miután beszédeit elő­zőleg nem mutatta be a patriarká­­tusnak, 1979 márciusában újra le­fogták és bebörtönözték. De nem ő az egyedüli, mert az utóbbi hóna­pokban számos ortodox és protestáns papot tartóztattak le hasonló ok miatt. A második csoporthoz tartozó montreali Annunciata templom plébánosa, Popescu pedig távirat­ban tiltakozott a kormányzónál, a tartomány miniszterelnökénél, a montreali bíboros érseknél és a város polgármesterénél a román pátriárka látogatása ellen. Nem tudjuk, hogyan zajlott le ezek után a pátriárka montreali lá­togatása, s azt sem tudjuk, hogy mi történt kőrútjának előző és további állomásain. Az elmondottak után nem is fontos. Foglalkozni is csak azért foglalkoztunk vele, hogy min­denki lássa, tudja, kikkel állunk szemben. Az egészből részünkre az a legfon­tosabb tanulság, hogy a szabad föl­dön élő románok, akárhány részre vannak tagolódva, még vallási vona­lon is, mind egyformán soviniszta román. Hogy ez mennyire így van, az bizonyítja a legjobban, hogy nem­csak rólunk, magyarokról, hanem még a katolikusokról — Romá­niában a katolikusok 90%-a nem ro­mán — sem szólnak, mert tudják jól, hogy sok esetben a hallgatás a leghatásosabb fegyver. Bár nem tartozik szorosan ide, mégis röviden írnunk kell a lap feb. 17-i számában megjelent közlemény­ről is, amiben Keith Price, a mont­reali Christian Direction ügyvezető igazgatója beszámol jugoszláviai, magyarországi és romániai missziós körútjáról. Mr. Price többek között ezeket mondta: “Ahol felolvasást vagy be­szédet tartottam, mindenütt teljes szabadságot élveztem . . . Meg vol-Kiemelkedő magyar kulturális események színhelye volt Japán két művelődési központja, Kyoto és Nara. Kyotóban a Szangjo Kaikan, az iparegyesület székháza színház­­termében magyar estet rendezett az ország legnagyobb példányszámú napilapja, az Aszahi Simburn és a Japán—Magyar Baráti Társaság. A zsúfolásig megtelt teremben Murai Maszanao orvosprofesszor, a baráti társaság elnökségének tagja mondott bevezető beszédet, majd nagy sikerű hangversenyt adott elő Koté László hegedűművész, a tokiói Muzsasino zeneakadémia vendégtanára és Takahasi Naoku zongoraművész. Az ünnepi est magyar filmek bemu­tatójával ért véget. A történelmi nevezetességű Nará­­ban, a távol-keleti szigetország ősi fővárosában és mindmáig egyik leg­tam hatva, hogy a meglátogatott gyülekezetekben milyen lelki élet folyik . . . Kellemes meglepetés volt számomra, hogy sok tekintetben a ‘szenvedő egyház’ (suffering church) helyzete egészen más, mint ahogy azt bizonyos nyugati kiadványok híresz­­telik . . . Nem volt alkalmam min­dent megismerni, de az az érzésem, igen fontos, hogy ne fogadjunk el vakon mindent, amit a szélsőséges jelentések a való tények meghamisí­tásával írnak ...” Románia útjával kapcsolatban pedig többek között ezeket mondta: “Körülbelül egy évvel ezelőtt az egyik román város (Brassó?) vezető­sége rendeletet kapott, hogy a vallá­sukat gyakorló keresztényeket el kell bocsájtani. Hamarosan rájöttek, hogy így számos fontos beosztást, munkahelyet nem tudnak betölteni, mire a rendeletet visszavonták ... A fenyegető helyzet ellenére, amiben hitüket megvalló keresztények mun­kahelyükön részesülnek, csak ebben a városban 11 templom működik és nem egy gyülekezetnek több mint 1000 tagja van ... A fiatalok százai csatlakoznak a gyülekezetekhez és ott aktív munkát végeznek önkén­tesen ...” Magyarországi útjáról és tapasz­talatairól egy árva szóval sem emlé­kezett meg. Az elmondottak maguk helyett beszélnek. A magunk részéről csak annyit fűzünk hozzá, hogy Mr. Price misz­­sziós körútja, különösen a romániai, és sajtóbeszámolója közönséges, jól megfizetett propaganda, aminek többek között az volt az egyik célja, hogy Justin Moisescu pátriárka amerikai körútját előkészítse. Kísér­tetiesen hasonlít ez Billy Grahamnek közvetlen a Szent Korona kiadása előtti magyarországi evangélizáló kőrútjához és az utána tartott beszá­molóihoz. jelentősebb vallási központjában megnyílt a Szépművészeti Múzeum és a Nemzeti Galéria műkincseiből válogatott festészeti kiállítás. Itt említjük meg, hogy a Japán­ban történt kulturális bemutatko­zással egyidőben fontos eseményre került sor Budapesten. Magyar­­japán műszaki-tudományos egyez­ményt írtak alá a Kulturális Kap­csolatok Intézetében. Az okmány egységes keretbe foglalja és tovább­fejleszti a magyar és a japán ku­tatók, egyetemek már eddig is kiala­kult sikeres együttműködését. Az új elvi jellegű megállapodás lehetőséget kínál tudósok és műszaki szakemberek kölcsönös látogatására, publikációs anyagok, információk és kutatási eredmények rendszeres cse­réjére. "Mozifilm készülj I; Papp Lászlóról Részletek z > a nagy mérkőzésekből I: Filmesek forgatnak az Országos Munka- és Üzemegészségügyi Intézet előadótermében, Papp László kísé­reteként érkeztek, hogy megörökít­sék az ökölvívók szövetségi kapitá­nyának élménybeszámolóját. A nép­szerű sportoló reflektorfényben vála­szolt a baráti találkozón megjelentek kérdéseire. Arra például, hogy ki volt a legnagyobb ellenfele? Miért nem verekedett meg a profi világ­­bajnoki címért? Lát-e jövőt a szuper­nehézsúlyban? Az itt készült felvé­telek csak néhány jelenetét teszik majd ki annak a másfél órás, egész estét betöltő mozifilmnek, amelyet a Balázs Béla Stúdió három tagja: Gulyás Gyula, Gulyás János és Kozák Gyula forgat “Papp Lacit nem lehet legyőzni!” címmel. Amikor a forgatásra engedélyt kaptunk, Papp László még az Óbuda TSz-nél dolgozott, de mire megkezdtük a felvételeket, már újból ő állt a szövetségi kapitány posztján — mondják. — így első­ként azokat a jeleneteket rögzítet­tük, amikor először ült össze az ököl­vívók új vezérgárdája. Elkísértük a kamerával a kapitányt a János­­hegyre, a sisánc melletti edzőtábor­ban tett első látogatására is. A film feleleveníti majd Papp László néhány nagy mérkőzését is, az archív anyagok segítségével, sőt profi meccseiből is láthatnak a nézők részleteket. A stáb tagjai nemcsak élménybeszámolóra kísérték el a többszörös olimpiai bajnokot, de megörökítették a nemzetközi sport­­lottó húzásán, egy sporthorgászati vetélkedő zsűrijében és a televízió “Most mutasd meg!” versenye köz­ben is. Készülnek felvételek Papp Laci lakásán, családja körében, és elkísérik Rugonfalvára, 102 éves nagymamájához. Ott lesznek a fil­mesek a moszkvai előolimpián, a kölni Európa-bajnokságon és az or­szágos ökölvívó bajnokságon, hogy meglessék őt az edzőteremben és a szorító mellett. A filmben orvosok, pszichológusok, szociológusok be­szélnek Papp Lászlóról, továbbá neves magyar sportolók és a szurko­lók is. Szívesen vállaltam ezt a fil­met — mondta a felvétel szünetében Papp László. — Mert amit eddig még sehol sem tudtam elmondani, azt most majd elmondhatom. Bár egy kicsit fárasztó, hogy fél éven át mindenütt ott a sarkamban egy teljes filmes stáb. «ITtVAKÖltt Megjelenik havonta Publ. Monthly — Publ. mensuelle Felelős szerkesztő — Editor: MAJOR TIBOR Kiadó — Publisher: HUNGÁRIA SZABADSÁGHARCOS MOZGALOM Levelezési cím — Corresp. Offices: HUNGÁRIA SZABADSÁGHARCOS MOZGALOM P. O. Box 534, Edgewater Branch, Cleveland, Ohio 44107, U.S.A. ELŐFIZETÉS: Egy évre $10.00 — egyes szám ára 85 cent — Légiposta előfizetés: USA, Kanada és Mexico egységesen 14.00 dollár. Európa, Dél-Amerika és a Földközi-tengerrel határos ázsiai és afri­kai országokban 18.00 dollár. Ázsia, Ausztrália és New Zealand 20 dollár és 50 cent. A csekket kérjük “Szittyakürt” névre kiállítani. Printed by Classic Printing Corporation 9527 Madison Avenue Cleveland, Ohio 44102. KOSSUTH BOOKSHOP HATÁROK NÉLKÜL MAGYAR TÖRTÉNELEM, Megjelent a Kanadai Magyar írók 6. antológiája Határok nélkül cím-ŐSTÖRTÉNET szó alatt. A szép és tartalmas 192 és egyéb könyvek, HANGLEMEZEK oldalas könyv megrendelhető a Szövetség címén: Canadian Hungarian Authors Association Kívánságra árjegy zéket küld 840 St. Clair Avenue, Cím: W. Toronto, Ont. M6C 1C1 Canada 14025 Lakota Ave., Vászonkötésben $10. — , puhakötés-Cleveland, Ohio 44111 ben $7. —. A megrendelt mennyiség árának előzetes beküldése mellett. A Tel.: 941-0654 könyv árában a szállítási költség is bennfoglaltatik. A VIRRASZTÓ hírszolgálata A magyar kultúra bemutatása Japánban

Next

/
Oldalképek
Tartalom