Szittyakürt, 1979 (18. évfolyam, 2-12. szám)
1979-07-01 / 7-8. szám
10. oldal «imAKÖfcT 1979. július—augusztus hó Yves de Daruvár: Az emigráció szerepe a magyar sorskérdésben (Krónika, 1979. június) A ..szabad világban" élő magyar ..diaszpóra" súlyát és jelentőségét legközvetlenebbül e közösség kétmillióra becsülhető lélekszámúban jelölhetjük meg. Ez a ..diaszpóra" sokrétű történelmi esemény hatása folytán jött létre: a múlt század végén szociális-gazdasági okok. a két világháború végén pedig politikai hatás következtében keletkezett és ezzel magyarázható azután eredete, érdekköri különbözősége. valamint az összetartás erejének sajnálatos hiánya. Gazdasági és kulturális szerepe azonban régtől fogva nagyjelentőségű, ami igen nagy mértékben járult hozzá — a legkülönbözőbb területeken — Magyarországnak az egész világon való tüneményes hírnevéhez: mind tudományos és technikai vonalon, mind az orvostudományban.hasonlóképpen az irodalom terén, a festészetben. vagy ezen túlmenően a filmvilág, az ismeretterjesztés és sajtó területén, melyeket szinte elárasztanak a magyar nevek. És a sportban tenmészetesen. Azonban a legutóbbi háború és a szovjet megszállás óta. mint annyiszor a magyar történelem folyamán, mely az idegen elnyomást. — hajdan éppúgy, mint jelenleg — igencsak megismerte, ismét politikai szerepe került előtérbe. Az ország leigázottsága nem csupán fizikai, hanem ideológiai is, ami azt jelenti, hogy a jelen körülmények között egyedül az emigráció képes megtartani a nemzeti, történelmi és kulturális örökséget. E feladatban összpontosul az emigráció jelenkori felelőssége, mert a nagy világesemények és kényszerítő körülmények hatása folytán maga a ..diaszpóra" vált az ősi tradíciók folyamatos megőrzőjévé. E lélekszigetek felelőssége, hogy hamisítatlan maradjon a nemzeti szellem, megmaradjon a nemzeti erények érvénye és a Haza hőseinek tisztelete. — különösképpen az utóbbi háború és az 1956-os szabadságharc hőseinek tisztelete, akiknek áldozata a látszat ellenére sem volt hiábavaló. És mindezt azért kell folytatni, hogy ezzel a ..szabad világot" minden erre alkalmas pillanatban emlékeztesse. Megtörténhetik, hogy a nemzeti szellem olykor csak egy egész kisszámú embercsoportra korlátozódik. amelyik a pillanatnyilag hallgatásra kényszeritett és megbénított nemzeti közösség egészének szem előtt tartásával ..éberen őrködik". Ilyen egyszersmind a szabad emigráció is, mely egyesegyedül tudja kézben tartani a remény fáklyáját, a nemzetnek a függetlenségben és szabadságban való feltámadását, még a területi sértetlenséget is, amit a szovjet megszálló által megfélemlített ..hivatalnokpolitikusok" szóvá tenni sem mernek. Erről szólva a szerencsétlen magyar kisebbségekre gondolok, különösen a teljesen sorsukra hagyott erdélyiekre, kiknek helyzete ma drámaibb, mint valaha. Mert legyünk meggyőződve arról, hogy nincs politikai és erkölcsi irányelv mindaddig, míg a magyarság jogos követelése, ügye nem nyert világos és cafolhatatlan bizonyítást a világ közvéleménye előtt. Sót, az ügy igazságának állandó bizonyításában szünetet, pihenőket nem tarthatunk. A magyar probléma indokoltságának fényes bizonyítékául szolgálnak az utóbbi 50 év alatt Közép- és Kelet-Európábán lezajlott tragikus fejlemények, valaminnt a két világháború nagy győztesei és kis szövetségeseik által elkövetett hibák és a legkülönbözőbb fajta túlkapások, amelyek önfejűségről tanúskodnak, s „ma vagy holnap, de mindig erőszakhoz vezetnek” . . . Magyarország ma, valóban újra felvetheti — magasra emelt dicsfénnyel övezett fejjel s azzal a jelentőségteljes tekintéllyel, amit az 1956-os október-novemberi hősi felkelés az egész világon kölcsönzött neki — azokat az indokokat, amiket régi ellenfelei vele szemben felhasználtak azért, hogy tönkretegyék. Most ellenük fordíthatja összes, a nemzetiségekről, a népek szabad önrendelkezési jogáról vallott magasztos elveiket, melyeket egykor oly fennkölt módon hangoztattak és amik oly nagy mértékben hozzásegítették őket 1918-ban és 1945- ben a győzelemhez. Ma tehát, minden kétséget kizáróan, Magyarországon a sor, hogy élő valósággá változtassa ugyanazon, de sokkal szilárdabb és meggyőzőbb érvekkel alátámasztva, azt a jogot és igazságot, amit egykori rágalmazói és az utolsó két világháború győztesei oly botrányos módon megcsúfoltak. Ha pedig bizonyos mértékig elfogadjuk azt a megállapítást, hogy az otthonmaradt magyarok „azonosítják" magukat a megszállóval és páncélosaival rájuk kényszerített kormánnyal azért, hogy az időt „átvészeljék", az egyáltalán nem jogosítja föl a szabad emigrációt — és nincs is arra semmiféle elfogadható érv, — hogy az úgynevezett „reálpolitika" nevében ebbe belenyugodjék, mert részéről ez azt jelentené, hogy lemond legmagasabb és legszentebb hivatásáról, amivel árulójává válna az otthon maradt magyarságnak, amelyik joggal elvárja tőle, hogy „urbi et orbi" hirdesse mindazt, amit ők maguk nyíltan nem hangoztathatnak . . .! És ne jöjjenek azzal elő, hogy mennyire javult a gazdasági helyzet Magyarországon — amit nem vonunk kétségbe —, mert ebben az esetben nem azon van a hangsúly és nem az a lényeges. A lényeg a nemzeti függetlenségben és a szabadságban rejlik, melyre ne szűnjön meg emlékezni s amiért 1956 október-novemberében 30 ezer magyar áldozta életét! Bármily soká tartson is a megpróbáltatás. az igaz ügy végülis lerázza azt. A Történelem bizonyítja, hogy minden erőszakra épített uralmi rendszer múlandó. Ami pedig a szovjet uralmat illeti, ezt az agyaglábú kolosszust, melyben az oroszok a felét sem teszik ki a lakosságnak, egy Amarlik nevű fiatal szovjet történész legutóbb mintegy I 5 évet jósolt neki ahhoz, hogy összeomoljék, — saját szavaival élve —: „vérbe, anarchiába, gyűlöletbe és erőszakba". A berlini, poznani, budapesti, prágai és más felkelések csak első reccsenései voltak annak a hatalmas épületnek, mely könyörtelenül arra ítéltetett, hogy egy szép napon összeomoljon és eltűnjön! Nem kell tehát elcsüggednünk a múló évek okozta fáradtság, magárahagyatottság és sokféle gyalázkodó, rágalmazó támadás következtében, mely még a „szabad világban" is körülvesz bennünket és nem szabad föladnunk nekünk az igaz ügyért folytatott harcot, melynek győzelme nincs is 2 d Csehszlovaki GS Jugoszlá via GB Bulgária [SD Románia A trianoni kényszer-békeszerződések után. (I)aruvár: feldarabolt Magyarország, 87. old.) talán oly messze. Azt sem szabad elfelejteni, hogy a száműzetésben való hosszú és kemény megpróbáltatás mindig lehetőséget nyújt a történelemben arra. hogy a bátorságban és hitükben szilárd jellemek mindig elkülönüljenek és kiváljanak a gyenge karakterüektől és kicsinyhitüektől. valamint a mindenféle véleménnyel egyetértő opportunistáktól, akik napjainkban, sajnos. Nyugatot es Keletet egyaránt elárasztják. S hogy kijelöljük magunknak az utat és megszilárdítsuk elhatározásunkat, gondoljunk minazokra a bátor és rettenthetetlen férfiakra, akik bennünket időben megelőzve maguk is ismertek a száműzetés és üldöztetés lesújtó hatását, s akiket később. haláluk után hazájuk hősökként tisztelt és dicsőített. A magyar történelem pedig, melyet századról-századra. idegen beavatkozás következtében levert nemzeti felkelések sora jellemez, megmutatta a száműzetésben és üldöztetésben való szenvedélyes hősi állhatatosság mintaképét. Ezek pedig az olyan egyének voltak, mint Rákóczi vagy Kossuth, avagy mint napjainkban nagy Mindszenty hercegprímásunk. akik korukban mintegy önmagukon keresztül testesítették meg a hajthatatlan, nemes magyar szellemet: az ezeréves Magyarországot! o o o o fo a a a.o a..o a a.a a a a.o a o_o o o o o a o a a o o a o o a a a a o a o a e a a a e a a a a a a a a a a a a a a a a a a a a a a a a 9 o o o 9 a o 9 jlíulb JLflJLfi JULajLjLgJLa.flJLtL8-gJL8 JL9_flXfl. Q.g (ULfi-flJLgJUUUíJ ERDÉLY A HONFOGLALÁS KORÁBAN (Folytatás a 9. oldalról) Bajk-Stephanos később összeütközésbe került erdöelvi rokonaival (Michaelis, a kis gyula) és önállóságukhoz való ragaszkodásukat és ellenállásukat súlyos hadjárattal, amelynek vezetője közös rokonuk Csanád vezér volt, igyekezett megtör* Úf KULTURÁLIS KÖZPONT GYŐRÖTT. Felújítják és kulturális központtá alakítják a győri belváros egyik legszebb műemléképületét, a volt Karmelita kolostort. A 18. század elején barokk stílusban épült rendházban az elmúlt évtizedekben üzletek, lakások és kereskedelmi raktárak kaptak helyett. A lakókat részben már kiköltöztették, és a közeljövőben teljesen kiürítik az egykori kolostort. A nemrégen megalalult kulturális rendezvényeket szervező iroda már itt működik. Más helyiségeit a városi tanács fuvózenekara és a Liszt Ferenc kórus részére próbateremmé alakítják át. Az épület boltozatos pincéjében kap majd helyet a városi művészklub, a földszinten nagy alapterületű helyiségek pedig kiállítótermek lesznek. ni. A gyulát elfogatta és családjával együtt elzáratta, birtokaik nagy részét elkobozta. De uralmát Erdély felett nem tudta sohasem megszilárdítani. Ez utódaira várt. Ajtony (Oxtum) volt az utolsó erdöelvi gyula, aki a Duna mentén Bodonyban (Vidin) kapta a keresztséget. Az általa alapított Ajtonymonostora nevét máig is viseli (Marosvár, a későbbi Csanád). Ezután hosszú időre sötétség borul Erdélyre. Egészen Szent Lászlóig mitsem tudnak a krónikák felőle. Ezért is lehet, hogy az erdélyi hagyomány Szent Lászlót tartja első királyának, mint ahogy Stephanos-Kalotha az első keresztény fejedelme. De Kalotha első keresztény fejedelme Magyarországnak is. így tudott Szent László után a két ország és népe tökéletesen egybeforrni. Severini * * * FORRÁSMUNKÁK: 1. Szilágyi Sándor: Erdélyország történelme — Kolozsvár, 1852 (Pest, 1863). 2. Kós Károly. Erdély, kultúrtörténeti vázlat — Kalotaszeg, 1929 (Kolozsvár, 1934). 3. Makkai László: Honfoglaló Magyar Nemzetségek Erdélyben — Századok VI. (Budapest, 1944). Trianoni emlékünnepély! A Kereszt és Kard Mozgalom vezetősége elhatározta, hogy országos megemlékezésre hívja fel az USA magyarságának a figyelmét a közeledő gyászos emlékű Trianon 60. évfordulójára való tekintettel. Ennek során egy aláírási albumot is felfektettünk, amely végig kíséri a magyarok által rendezett ünnepségeket, azzal a céllal, hogy ez egyúttal a magyarság tiltakozását is jelenti, lefotózzuk és elküldjük a tisztelt nagyhatalmak vezetőségének tiltakozásul. Az eredeti albumot pedig hazánk felszabadulása esetén a Magyar Nemzeti Múzeumnak adjuk át megőrzésre annak jeléül, hogy a száműzetésben levő honfitársak is kivették részüket az elszakított területek visszaszerzésében. Ennek jegyében rendeztük meg az első megemlékezést június 3-án Passaicon a róm. kát. Szent István egyház dísztermében nagy sikerrel. Szegedi Dénes bajtársunk könnyen szétszedhető és szállítható keresztállványt szerkesztett, amelyre a történelmi Nagy-Magyarországot fából kivágta és felakasztotta — élesen kimutatva az elszakított területeket. Minden területet más előadó ismertetett. Ez az újfajta előadási mód igen hatásos volt. Felhívjuk a rendezni szándékozó szervezetek figyelmét arra, hogy az aláírási albumot szíveskedjenek tőlünk elkérni, hogy az album mindenki által aláírva legyen. Mi kérésre szívesen postázzuk. Gondoljuk, jövő év június 4-re az egész USA magyarlakta helyeit be tudja járni. Előre is köszönjük a szíves közreműködést. Vasvári Zoltán A KERESZT ÉS KARD MOZGALOM HANGJA Kiadja a mozgalom központja 11 XX. évf., 7-8. szám — 1979. július—augusztus hó ■ W, Aj ■ 'wf»u it,*7 rniw? liV Levelezési cím: Kereszt és Kard Mozgalom c/o Vasvári Zoltán, 8 Scudder St., Garfield, NJ 07026
