Szittyakürt, 1978 (17. évfolyam, 1-9. szám)
1978-01-01 / 1. szám
Szocializmust - magyar módra! XVII. évfolyam, 1. szám 1978. JANUÁR HÓ Ára: 85 cent jjjlte ISTEN LEGYEN VELED, SZENT-KORONÁNK! ISTEN LEGYEN VELED SZENT KORONÁNK! . . . MENJ HÁT, MENJ CSAK HAZA, HA ÍGY IGAZÍTJÁK A SORSBA KONTÁRKODÓ KEZEK. MÉG MILLIÓK TARTANAK OTTHON SZÍVÜKBE ZÁRVA, S MILLIÓK ÖRVENDEZNEK MAJD — FÉLTŐ REMEGÉSSEL IS — MEGÉRKEZÉSEDEN. RAJTAD VAN ŐSI TURÁNI MÚLTÚNK UTOLSÓ EZREDÉVÉNEK MINDEN PATINÁJA, NYÚJTS HÁT REMÉNYT TIKKASZTÓ SZOMJÚSÁGÁBAN A TURÁNI MAGYAR NEMZETNEK. TÉGY CSODÁT! VIDD VISSZA ÁRPÁD PAPKIRÁLYUNK BIRODALMÁBA Á KÁRPÁTKOSZORÜBA, A NAGY DUNAKANYAR TÁJAIRA AZ ISTEN-HIT MELLÉ Á HITVALLÓ ŐSI NEMZETVEZÉRLÉS SZELLEMÉT. KÖSD OTT ÁRPÁD PAPKIRÁLYUNK ÖRÖKSÉGÉBEN ÜJRA ISTEN BOKRÉTÁJÁBA A SZÍVEKET, MELYEKBEN KÖZÖS ÖSÖK VÉRE ÉS TESTVÉREK VÉRE BUZOG. TÉGY CSODÁT! PUSZTÍTSD EL AZ IDEGEN BEFOLYÁST, A TERRORT, A RETTEGÉST, A BOSSZÜT! ALAKÍTSD KRISZTUSI SZOCIALIZMUSSÁ Á MARXIBA FERDÜLTET, S HOZZ VÍG ESZTENDŐKET TURÁNI FAJTÁNKRA, KIKET A BALSORS OLY RÉGEN TÉP! . . . DÖNTSD LE ÁRPÁD PAPKIRÁLYUNK ÖRÖKSÉGÉBEN A BÁLVÁNYOKAT, FARAGJ SZOBROKAT HELYIBÜK A NEMZET VÉRTANÚIRÓL! AZTÄN HÍVD ÉS VONDD HAZA A KITASZÍTOTTAKAT. ADJ AZ ÖREGEKNEK MAJD BÉKÉS KIS SÍRVERMET, S A FIATALSÁGUNKNAK NEMZETÉPÍTÖ MUNKATERÜLETET, HOGY TEHETSÉGÉVEL ÉS SZELLEMÉVEL GYŐZZÖN A SUMIR-MAGYÁR A NAGYVILÁGBAN! LÉGY ÁRPÁD PAPKIRÁLYUNK SZABAD BIRODALMÁBAN A TOVÁBBI ÉVEZREDEINKBEN IS A VILÁG EGYETLENMAGYAR SZENTKORONÁJA! ZOLCSÁK ISTVÁN: ROMÁN BÉRENCEK Az Amerikai Erdélyi Szövetség a romániai 3 milliós magyarságból, csak kb. 2 milliót ismer el. (A tanulmány a “Katolikus Szemle”-ben - Róma, 1977/3., 259—268 o. - jelent meg.) Nem kétséges, hogy a magyar emigráció közé beépült román des információs szolgálat jól dolgozik — legalábbis erre enged következtetni az emigrációs sajtóban már régen folyó, de most újra erősödő román propaganda sikere, amely anti-revizionista magyar csoportot tud bevetni a becsületes magyarság ellen nyugaton. A legújabb ilyen próbálkozás az erdélyi magyarság létszámával kapcsolatos román hamisításokat van hivatva hitelesíteni a magyarság neve alatt külföldön — egy, az Amerikai Erdélyi Szövetség Tanulmányi Csoportja névvel jegyzett tanulmánnyal —, amely a gyanútlan “Katolikus Szemle”-ben jelent meg. A tanulmány nem más, mint a Román Szocialista Köztársaság 1977-ben megtartott népszámlálását — illetve annak eredményeit előzetesen — és nem hivatalosan ismertető román jelentés magyar fordítása és mint a “Tanulmányi Csoport” úja: az adatokat a Román Kommunista Párt hivatalos lapjából, a Scinteia 1977. június 14-i számából vették. A forrás, már magában véve, kizár minden tudományosságot és tárgyilagosságot, pedig az Amerikai Magyar Szövetség Tanulmányi Csoportja kétségtelenül azért vette fel ezt a nevet, hogy “tudományos” mezbe öltöztessék a Scienteia jelentését. Tudvalévő, hogy a még nem hivatalos román adatok szerint Romániában (és nem Erdélyben) 1.707.000 magyart és 1064 székelyt (gettó székelyt) számoltak össze. Becsületérzésünkre nagyon megnyugtató, hogy még a román statisztika szerint is 1,708.064-ból csak 1064 nem vallja magát magyarnak, vagyis azonosítja magát az Amerikai Erdélyi Szövetség megosztó fajelméletével, amely szerint erdélyi egyesületekben csak székelyek, erdélyi magyarok lehetnek — magyarok nem . . . De ne vágjunk a desinformációs Tanulmányi Csoport mondanivalója elé, mert az piros-fehér-zöldes szem forgatás után a következőkben foglalja össze “tanulmánya” eredményét: “Minthogy a magyarság népi állományát lényeges számú kivándorlás nem apasztotta, a nemzetiségi statisztikai adatok hitelessége joggal megkérdőjelezhető és nagyon valószínű, hogy természetes szapo(Folytatás a 2 oldalon) SZÁLASI FERENC MAGYARORSZÁG UTOLSÓ ALKOTMÁNYOSAN VÁLASZTOTT ÁLLAMFŐJE, A SZENT KORONA ELŐTT LETESZI AZ ESKÜT. NT. DÖMÖTÖR TIBOR: ÚJ NEMZEDÉKKEL AZ ÖRÖK CÉLOKÉRT Az 1978-as esztendő elején érdemes egy pillantást vetni az amerikai magyarság eddigi történetére és jövendő lehetőségeire. Először is megállapíthatjuk, hogy az amerikai magyarság tömegeit három féle emigrálás hozta létre: gazdasági, politikai és katonai. Legnagyobb magyar tömegeink a munkanélküliség, a szegénység és a reménytelenség elől menekültek Amerikába: munkáért, gazdagságért és reménységért. Ez az emigráció, éppen úgy, mint a többi, csak rövid ideig akart idegen földön maradni, majd győzelmesen, céljait megvalósítva akart hazatérni. Ez az emigráció idegenben elérte célját, de kitűzött terveit megvalósítani nem tudta az első világháború gyászos tragédiája és hazánk és nemzetünk szégyenteljes feldarabolása miatt. Az első világháború után jött egy létszámban ugyan nem nagy, de befolyásban és összeköttetésben erős politikai emigráció, amely a nemzeti Magyarország győzelme elől menekült el és amely egyetlen céljának tekintette a nemzeti Magyarország Amerikában való lejáratását, eredményeinek lekicsinylését és a világ egyik legszabadabb országának véres diktatúraként való beállítását. Ez az emigráció is elérte célját, de hazatérésében éppen az általa remélt idegen világ megszületése lett az akadály. A második világháború után érkezett meg a katonai emigráció, amely egy elvesztett háború következtében lett hazátlan és üldözött és amelynek célja a Haza felszabadítása volt hatalmas katonai szövetségesek segítségével. Ez az emigráció is elvégezte missziói munkáját, de terveinek végrehajtásában éppen azok akadályozták meg, akiknek a segítségében reménykedett. Ezután jött az 1956-os emigráció, amelyben keveredett az előző három: tömegével gazdasági menekültek, kis részben a megdöntött rendszert hűségesen kiszolgálók, akik a szabadságharc győzelme elől menekültek és az igazi szabadságharcosok, akik, ha rövid időre is, de kiharcolták a nemzet szabadságát és függetlenségét. Ez a három típusú emigráció és az egyes emigrációkon belül ez a három típusú magyar egymással találkozni és együttműködni a nagy magyar célok érdekében nem tudott. Ezeket az ellentéteket fokozták még a magyar történelmi múltból eredő nemzetiségi ellentétek, a történelmi harcokban hősi halált halt magyarok helyére mesterségesen betelepített idegen vagy észrevétlenül benyomult magyar-ellenes elemek leszármazottai, akik nyíltan ellenünk fordultak idegenben, mert most már semmi érdek nem kötötte őket a magyarsághoz, de annál több a győztes oldalra került és új keretek között mesterségesen megteremtett országok uralkodó rétegéhez (név, nyelv, vér stb.). A társadalmi ellentétek is kiéleződtek, mert megszűnt az összetartó keret, amely ha mesterségesen és sokszor igazságtalanul is, de fenntartott bizonyos formákat, rangokat és tisztségeket. Az emigrációban mindenki szabadon engedhette érzéseit és jogosan vagy jogtalanul, de minden büntetés nélkül rúghatott bele a másikba, aki szerinte felelős volt az ő egyéni vagy családi sorsáért, az elvesztett háborúért, vagy az ország szétdarabolásáért és a nemzet megbüntetéséért. Bajainkhoz jelentős mértékben hozzájárultak még a vallási problémák. Az egyházak ahelyett, hogy egységessé tették volna a magyarságot a nemzeti célok felé fordulásban, részben történelmi okokból, I
