Szittyakürt, 1977 (16. évfolyam, 1-12. szám)

1977-11-01 / 11. szám

1977. november hó $*ITTVAKÖ*T 11. oldal Az idei, immár 17. Magyar Találko­zó, a VI. Magyar Kongresszus Thanks­giving hétvégén, november 25—27 között kerül megrendezésre Clevelandban gaz­dag programmal. A Találkozó péntek délután, a fiata­labb magyar értelmiség ankétjával kezdő­dik, amelyen megvitatják a külföldi ma­gyarság egyik legégetőbb kérdését, a nem­zedék- és őrségváltást Somogyi Lél veze­tésével. Pénteken este kerül sor a Találkozó ünnepélyes megnyitására az egyre na­gyobb népszerűségnek örvendő irodalmi és művészesttel, amelyen emigrációnk szellemi értékeinek legkiválóbbjai szere­pelnek. Szombaton de. a Felvidék és Kárpátalja kérdéseinek megvitatása áll a tárgyalások középpontjában legkiválóbb szakelőadóink közre­működésével. Az ankéton való közreműködésüket máris megígérték: dr. Chdszár Ede, Homonnay Elemér, Kollányi Károly, dr. Kontz Zoltán, Msgr. dr. Marina Gyula, gr. Révay István, Sirchich László és dr. Szendrey Tamás előadásaikkal és dr. Brogyáni Károly, nt. dr. Lud­wig Aurél és dr. Nagy György hozzászólásaikkal. Nagy érdeklődésre tart számot a szombat délutáni tanácskozás is, amelynek bevezető előadását dr. Nagy György tartja: “Mire megyünk a dialógussal” címmel. A magyar emigráció vezetői fogják ezt a kérdést a nagy nyilvánosság előtt megvitatni. Szombaton este kerül sor a mindig ünnepélyes Díszvacsorára, amelyen kiosztják az idei Árpád-érmeket, kihirdetik az idei pályázat eredményeit, valamint bejelentik, kiket választottak meg az év magyar emberének, magyar családjának és magyar egyesületének. Személyek, egyesületek javaslatba hozását köszönettel veszi a rendező bizottság. A szombat esti díszvacsorát a hagyományos Magyar Bál követi, amely valóban a közeli és távoli vidékek magyar szellemi elitjének nagy találkozója lesz. A Magyar Kongresszussal egyeidejűleg tartja az Amerikai Magyar Szövetség országos igazgatósági ülését, az Árpád Akadémia orvos és könyvtárosi szakosztálya tudományos ülését, a Magyar Mérnökök és Építészek Világszövetsége, a Szent László Társaság és Rend ülését, valamint az őstörténészek, akik újabb kutatásaik eredményeit ismer­tetik. A Magyar Kongresszus három napja alatt festmény, iparművészeti, emigrációs könyv- és művészi fényképkiállítás is lesz. Erre a nagy Magyar Találkozóra az idén is mintegy kétszáz más városbeli magyar vendéget várnak az USA és Kanada különböző vidékeiről. A rendező bizottság szeretettel hívja a magyar társadalom tagjait, vegyenek részt ezen az eseményekben gazdag, felemelő Magyar Találkozón. vitéz DUSKA LÁSZLÓ: A Széchenyi Társaság munkájáról XVII. A Széchenyi Társaság 1963-ban alakult Kanadában. Két évvel ké­sőbb, 1965-ben federális chartert biztosított magának, Kanada hatá­rain túlmenő érvényességgel (incor­porated by Letters Patent), egyide­jűleg biztosítva az adókedvezmény státust, adónyugta adási joggal. A Társaság célkitűzéseit a cleve­landi Magyar Találkozó XIV. sz. Krónikája közölte a 77 — 84. olda­lakon. — Egészen röviden: egy olyan fúrumot kell a magyarságnak léte­sítenie, mely bizonyító erővel tudja cáfolni a magyarságra zúdított rá­galmakat, a nem magyar sajtóban rendszeresen feltörő, tankönyvekbe és könyvtárakba beépített, a ma­gyarságra káros írásokat és “tudo­­mányos”(?) műveket. Csak egy példa a XIV. sz. Krónikában ismertetett számos példa közül: A Modern American Encyclope­dia (New York, 1948) harmadik kö­tetének 1030. oldalán Hungary fej­cím alatt a következő hamis adatok olvashatók: “Population (1939) 9,106,000. This population, extrem­ely mixed, includes Magyars, Swab­ians, Rumanes and Jews, the Ma­gyars, the ruling class, being in the minority.” Amilyen nevetségesen naivnak tű­nik ma ez a nyomtatott valótlanság, annyira más lesz az értelme 100 év múlva. Indok lehet a “ruling class” eltüntetésére a Kárpát medencéből (vágón kérdés), valamint Magyaror­szág leradírozására a térképről. A Széchenyi Társaság (Széchenyi Society, Inc.) egy Magyarságtudo­mányi egyetemi katedrát akar léte­síteni, amit csak alapítvány útján lehet állandósítani. Mai értékben kifejezve, az alapítványnak közel 600.000 ezer dollárnak kell lennie. — Ennek az összegnek több mint egyharmada: $212.000 van együtt, további $50.000 megajánlással és néhány örökhagyással. Az alapítványt csak a magyarok áldozatkészsége valósíthatja meg. Egy állandósított katedra (tanszék) számos nemzedéken át folytathatja a felvilágosító szellemi harcot. Gene­rációkat fog a magyar sorskérdések megértésére felkészíteni. Ezt a fel­adatát akkor is el tudja látni, amikor a magyar nyelvet ezen a kontinensen már nagyon kevesen fogják beszélni. Az írek és zsidók közül is kevesen beszélik itt a nyelvüket, mégis min­den erejükkel segítik a fajtájukat. — Ezzel szemben, sajnos, a magyarság egy része mindig és mindent szívesen kritizál, de komolyabb áldozatra nem hajlandó. Mégis, vannak akik hajlandók áldozni. Vannak magya­rok, akik megértették a jövőbe néző célt és eljuttatták adományaikat a Széchenyi Alapítványba. így cselekedtek a clevelandi MHBK tagjai Dávid Gyula vezetése alatt, akik közgyűlési határozattal három részletben $2500-t adomá­nyoztak az alapítványnak, számos egyéni adomány mellett. Dávid Gyula példáját Amerika-szerte kö­vették az MHBK csoportok és lelkes magyarok egyaránt. — Az USA-ból beküldött $12.180 összegű adomá­nyokról a kampány adminisztrátora, Kovács Márton számol be nyilvános nyugtázás keretében. — Calgary magyarjai példás áldozatkészséggel 47.300 dollárt adtak össze és ezzel fejezték ki bizalmukat a Széchenyi Társaság felé. Aki elolvassa a XIV. Krónikában közölt beszámolót, át fogja érezni, hogy az alapítvány támogatása sür­gősen szükséges. A beszámolót szíve­sen elküldjük minden érdeklődő honfitársunknak. Calgary, 1977. augusztus 5. A SZAHAROV BIZOTTSÁG CÉLKITŰZÉSEI A dániai Szabadságot Mindenki­nek Bizottság világhírt szerzett 1973- ban az emberi jogok lábbal tiprá­­sára rávilágító Szaharov Tribunal megrendezésével a dán parlament­ben. A bizottság azóta a Nemzetközi Szaharov Bizottság nevet viseli és ér­demei közé tartozik az orosz disszi­­dens, Vladimir Bukovski kiszabadí­tása és Nyugatra “száműzése” 1976 decemberében első fogolycsere ak­ciója révén. A bizottság most két fontos célt tűzött maga elé: 13 orosz és chilei politikai fogoly kicserélését és a második nemzetközi Szaharov Tribunal megrendezését. A Volt Magyar Politikai Foglyok Világszövetsége, a Magyarországon és a Szovjetunióban bebörtönzött magyar hazafiak sorsának enyhítése és a politikai foglyok szabadlábra helyezése érdekében minden emberi jogokért küzdő szervezettel kapcso­latban áll. A Nemzetközi Szaharov Bizottsággal a magyar politikai fog­lyok érdekvédelmi szervezete nem­csak kapcsolatot tart fenn, hanem ennek a bizottságnak amerikai kép­viselője. így elsőkézből tudja, hogy a Szaharov Bizottság tárgyalásokat folytat a chilei és a szovjet kormá­nyokkal a következő politikai foglyok kiszabadítása és kicserélése érdeké­ben: Valentin Moroz ukrán történész, aki 12 éve van börtönben és súlyos májbetegségben szenved. Georgij Vins, az oroszországi baptista egyház feje szintén beteg és 1975-ben 10 évi börtönre ítélték politikai okokból. A kevésbé ismertek: Viatcheslav Chor­­novil és Sviatoslav Karavanskij új­ságírók. Sergej Kovalev kutató, Igor Ogurt fordító, Vladimir Osipov író, Eduard Kuznetson és Jurij Shukhe­­vich állásnélküliek. A következő asszonyokat egészségi állapotuk rosz­­szabbodása miatt ajánlotta szabadu­lásra és fogoly cserére a dániai bi­zottság: Oksana Popovich, aki 20 évi Irina Senik 14 éve van börtönben; Irina Staniv-Kalyn 1972 óta van bör­tönben és súlyos vesebajban szenved. A cserére ajánlott csileiek között ezúttal nem szerepelnek magasrangú kommunista párt vezetők. A Nemzetközi Szaharov Bizottság másik célkitűzése a második Szaha­rov Tárgyalás megrendezése novem­ber 25 —27-én Rómában. Ez alka­lommal a Szovjetunió mellett a kelet-európai országok is szerepelnek a tárgysorozatban. A terv szerint vi­lághírű jogászok fogják vizsgálni az emberi jogok megsértését Csehszlo­vákiában, Lengyelországban, Kelet- Németországban és Magyarorszá­gon. Dr. Szaharov, Nóbel-díjas atom­tudós, ismét elfogadta, hogy a neve alatt ilyen tárgyalást tartsanak. Egyetlen kérése az volt, hogy szava­hihető tanúkat idézzen meg a tár­gyalásra, akik maguk is szenvedő alanyai voltak a törvénysértéseknek. Ilyenek lesznek a cseh “Charter 7” a lengyel Munkásokat Védő Bizottság, és az orosz “Helsinki Egyezmény Be­tartását Vizsgáló Bizottság tagjai. A Nemzetközi Szaharov Bizottság a római tárgyalás költségeit adomá­nyokból kívánja fedezni, mert anya­gi támogatást kormányszervektől és titkos forrástól nem fogad el. Üdvös lenne, ha a magyar emigráció is hoz­zájárulna adományaival a dán bi­zottság munkájához. A Volt Magyar Politikai Foglyok Világszövetsége nem rendez gyűjtést a római akció támogatására, de kéri az összmagyarságot, hogy adomá­nyaikat egyenesen a bizottság folyó­számlájára a következő címre küld­jék el: Bank Account no. 164770 at the Privatbanken, Radhus Dept. Vesterbrogade 2A, 1620 Copenhagen V. Denmark. Helcz Tibor (Volt Magyar Politikai Foglyok Szö­­etségének sajtójelentése.) börtönbüntetését tölti 1974 óta; SZÓT KÉR AZ OLVASÓ TISZTELT SZERKESZTŐSÉG! Kérjük, adjon helyet tiltakozá­sunknak, mert úgy hisszük, hogy az alant felvetett ügy a magyarság egé­szét érinti. Néhány hete a Magyar Életben egy fényképes hirdetésben gyönyör­ködhettünk, mely szerint az Auburn Road 141 szám alatt egy “Hun­garian Gipsy Shirt”-ket áruló “Ci­gány Shop” nyílt meg. Nem hisz­­szük, hogy akadna magyar, akit ez az üzleti elnevezés nem sért. Sőt, bi­zonyosak vagyunk abban, hogy emögött sokkal komolyabb szándék húzódik meg. Kodály Zoltán halála után, a 60-as években, a magyarországi kul­túrpolitikának egy magyar-ellenes tendenciája alakult ki, mely azóta is tart. Ezekben az években kezdtek megjelenni olyan cigányzene leme­zek, melyek a rajtuk lévő számokat eredeti cigányzenének hirdették, holott a magyar népzene cigányos módon játszott darabjai szerepel­tek. Ennek eredménye: alig van a világon olyan nemzet, aki egyedül­álló népzenénket nem cigányzené­nek tartaná, holott a kettőnek egy­máshoz semmi köze. Díszítő művészetünket azonban eddig még senki nem próbálta a fenti durva módon meghamisítani (kivéve a románokat). Ez az első eset. Úgy hisszük, nincs szükség kü­lönösebb bizonyításra abban a kér­désben, hogy a magyar népművészet nem cigány eredetű, s olyan eleme­ket nem tartalmaz. Nem tartalmaz­hat, mert ha a fejre vagy derékra kötött színes kendőtől eltekintünk, akkor cigány népművészet, mint olyan, nem létezik. Az üzlet tulajdonosa árúját csak Magyarországtól, vagy Romániától szerezheti be. Véleményünk szerint, a legtöbben erre sem lennénk haj­landók, de ezért az üzlet tulajdono­sát nem kárhoztatjuk. Magánügy. Azonban a cégéres hamisítás ellen felemeljük szavunkat, mert az össz­­magyarság látja kárát. Éppen ma, amikor itt kinn és odahaza egyaránt tudósok sora kutatja sumír szárma­zásunk lehetőségeit. Éppen ma, amikor az emigráció után az otthoni magyarság is felemelte szavát az er­délyi magyarság elnyomása ellen, akkor kerülnek nyilvánosság elé a mezőkövesdi, kalocsai népművésze­ti remekeink, herendi porcelánok stb., mint cigány alkotások. Ha a boltot a helyszínen szem­ügyre vesszük, az egyenesen vérfor­raló. Felül, a kirakat teljes hosszá­ban nemzeti színeinket láthatjuk; alatta pedig a felírás nagybetűkkel: “Cigányi Shop”. Ha ez nem nem­­zetgyalázás, úgy nem tudjuk, mi az! Éppen ezért megkérjük az üzlet tulajdonosát, hogy az üzlet nevét sürgősen változtassa meg, a Magyar Élet T. Szerkesztőségét pedig arra, hogy ne adjon helyet a hirdetésnek, míg a névcsere meg nem történik. Szerkesztői megjegyzés: Nagyon sajnáljuk, de az ausztrá­liai előfizetőink fotómásolatban el­küldött névjegyzékét technikai okok­ból képtelenek vagyunk közölni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom