Szittyakürt, 1977 (16. évfolyam, 1-12. szám)

1977-01-01 / 1-2. szám

10. oldal «IffVAKÖkT 1977 január—február hó Az Erdélyi Világszövetség Movimento mo im hírei [RDíLífRT MOZGALOM A nyugaton élő románok, Nagy-Romániával együttműködve — Mün­chenből postázva —- a következő román nyelvű röpiratot terjesztik: w ' Ronane din Occident, fii gata, cu ama ln minä, cäci ziua iztucnirii räzboiului.ruso-chinez se apropie. In aceastä luptä colosalä rusul, släbit, o sä fie nevoit sä se apere, ba chiar sä lupte pentru supravie^uire, cäci de data asta el se aflä in fa^a unui uriag care va puné, infine, capät despotis­­mului barbarilor de Xa Hoscova. Roáané'diii OccTdejrt^fii deci gata, cu aroa In Dinä, sä intri in ■fara ta, cäci frafii täi de acolo te agteaptS, ci au ne­veié de ajutorul täu nu raraii pentru a siüucí Banarabia noasträ din gniarele barbarilor, ci ?i pentru salvgardarea Trar.silvaniei. Cäci trebuie sä fii minte, sä nu uifi nici o clipa cä tu ai doi dujeani: rusul §i ur.gurul, doi barbari venifi de pe aceleapi stepe de la Räsärit., sä se ageze in raijlocul civiliza­­tiei noastre. Deci, traditia gi sentisentele nträmogegti comme ii tin unifi, cot la cot, contra románilor. De accea, rurul are o totálé incrcdere in fratele säu naghiar, care, in ochimb, e devotat pina la mäduvä regiaului rusesc.Devotat chiar de la inceput. De aceea, istoria revclufiei unguregti din 1956 nu e decit un mit in slujba propagárii anticomur.ismului occidental. Cáci revolufia asta, intradevár, n-a fost decit o räscoalä de pugeäriagi, de netrebnici gi de vaga­­bonzi radiodirijafl de peste ho'tare, antrer.ind, ín preaima tensiunii, si cífiva oameni cinstifi. Agadar íntreaga tarä ungureascé s-a sinfit ugurata gi a fost foarte multuisitá cir.d tancurile rusegti au curäfat-o de tulburátori. Faptul ásta a dezváluit din nou fráfia ruso-maghiará gi dovedeste cá toatá ungurimea áorejte si susfine prezenfa rusilor In Europa orientals. Sustinut, la rindul säu, de cátre rugi, ungurul Incurajat píndeste ocazia recuperárii Transilvaniei. Dar tu, románé din Occident, susfinut de o putere mai colosaié, aceea a chir.ejilor, repe­­zeptete, in monentul oportun, ín Transilvania ca sä o aperi contra ung”rilor. Pa-ti Dine sea.ua, ca fára participarea ta, Transilvania poate fi perdutä. Loverte, oaoarä färä milä,, sä nu ráuíie ín viafä nici un ur.gur, cäci nu exists o alta so­­lutie pentru conéervarea Transilvar.iei decit ninicirea totalá a ungurilor. Deoarece asicilarea lor e irealizabilä, Ceausescu't. Incercat sä-i risipeascä pe cale adni­­nistrativä, dar nici asta nu e 0 solutie, cäci nici un fei de coexistenfä pacificä nu e posibilä cu ungurul, pentru cá el nu vrea sä renunte la recuperarea Transii­­vaniei. Fiind deci iraposibil sä ne tocrim cu el, sä gäsin ínpreuná o fórrá de no­­dus-vivendi, s-o scoateu. In sfirsit, la capät cu el pe cale pacificä, adevärata solufie nu poate fi decit brutalä. Solufia asta se aflä ín revolverül täu, ronane din Occident, cu care tu vei sävirgi actul definitiv. Dar bagä de seanä sä nu te ivegti r.ici odatä ín fata dusnanului; ascurüe-te, fii lucid si insesizabil ata­­cíndu-1 pe la spate, färä rise, cäci tu trebuie sä ränli In viatä. Implineste deci misiunea ta istoricä cu singe rece, färä ecofie: un glor.t In cäpätlna vesnicului täu duscan. Dacä egti In stare sä-1 lichidezi, instaleazä-te ln casa lui, cäci asta e o metodä patriotica consacratä gi legalizatä, dupä ocupafia nazistä, In Belgia si ín Franta, deci o pofi inita gi tu cu succes. ii-ai nici 0 fricä de unci­­rii lui Kadar, cäci colosul chinez intinde, treptat, in continuä cregtere, o plasä subversive pretutindeni ln jurul rugilor care, epuizafi, inäbusiti, depäsiti, vor fi nevoiti sä abandoneze frafii lor naghiari. üanifestul ästa exprinä vointa unaninä a tuturor románilor de pe cele cinci continente. Ronane din Occident, copiazá-1 si difuzeazä-1 printre frafii täi, cu cea aal mai-e discretie, cäci succesul depir.de §i de tine. Fordítás románból: “Nyugati román, fegyverrel a kézben légy kész, mert közeleg az orosz — kínai háború kitörésének napja. Ebben a harcban a legyengült orosz kolosszus védekezésre, az életéért csatára kényszerül, hiszen ezúttal oly óriás­sal kerül szembe, mely végre-valahára megdönti a moszkvai barbárok ön­kényuralmát. Nyugati román, fegyverrel kezedben légy tehát kész, hogy hazajöjj, hol testvéreid várnak, akiknek szükségük van reád nemcsak azért, hogy Bessza­­rábiánkat kiragadjuk a barbárok karmaiból, hanem Erdély megmentéséért is. Mert egy percig se feledd, hogy két ellenséged van: az orosz és a magyar; kér barbár, mely kelet sztyeppéiről jött, hogy beüljön civilizációnk kellős közepébe. Hagyományaik és ősi érzelmeik szorosan egyesítik őket a román­ság ellen. Ezért az orosz teljesen megbízik magyar testvérében, aki hű az orosz rendszerhez; hűséges volt kezdettől fogva. Ezért az 56-os magyar forradalom története nem más, mint mithosz, mely a nyugati antikommu­­nizmus terjesztését szolgálja. Mert ez a forradalom valójában csak bör­töntöltelékek, semmirekelők és csavargók kivülről irányított felkelése volt, melyben belekevertek néhány becsületes embert is. Ilyenformán egész Ma­gyarország boldogan fellélegzett, amikor az orosz tankok megszabadították a rendzavaróktól. Ez a tény újból nyilvánvalóvá tette az orosz —magyar test­vériséget és bebizonyította, hogy egész magyarság kívánja és támogatja az oroszok kelet-európai jelenlétét. Az orosz által támogatott, felbiztatott magyar csak az alkalmat lesi, hogy Erdélyt visszaszerezze. De te, nyugati román testvérünk, kit hatalmas erő, a kínaiak támogatnak, a megfelelő pillanatban siess Erdélybe, hogy megvédd a magyarok ellen. Vess számot azzal, hogy nélküled Erdély elveszheti Üss, ölj könyörtelenül, egyetlen magyar se maradjon életben. Mivel Erdély megtartására nincs más meg­oldás, csak a magyarok teljes megsemmisítése. Mivel beolvasztásuk meg­valósíthatatlan, Ceausescu megpróbálta közigazgatási úton való szétszó­rásukat. De nem ez a megoldás; a magyarral semmiféle békés együttélés nem lehetséges, mivel a magyar nem akar lemondani Erdély visszaszer­zéséről. Tekintve, hogy békés úton lehetetlen megegyeznünk és együttesen modus vivendit találnunk vele, az igazi megoldás csakis brutális lehet. Nyugati román, a megoldás a te fegyveredben rejlik, ezzel hajtod végre a végső tettet. De jól vigyázz, sose kerülj ellenséged színe elé, bújkálj, légy résen, észrevétlenül támadd őt hátba, így nincs kockázat. Neked kell életben maradnod. Ne izgulj, hidegvérrel teljesítsd történelmi küzdelmedet, mely: egy golyó örökös ellenséged koponyájába. S ha leszámoltál vele, ülj be a házába, hiszen ez már elismert és törvényes hazafias módszer a belgiumi és a franciországi náci megszállás óta. Nincs miért félned Kádár magyarjaitól, mivel a kínai kolosszus fokozatosan kiterjeszti egyre növekvő földalatti háló­zatát az oroszok körül, akik kimerülve, legyőzötten kénytelenek lesznek magukra hagyni magyar testvéreiket.” “Ez a kiáltvány öt világrész románságának egységes akaratát fejezi ki. — Nyugati román, másold le ezt és terjeszd a legnagyobb körültekintéssel test­véreink között, mert a siker tőled is függ.” * * * A. “Valóság" 1976. évi 10. számá- A tanulmány alapján örömmel ér­­ban, “Kiegészítések egy nyelwita tesítjük azokat — akiket érdekel, történetéhez" címmel Háry György- hogy a magyar-szumir kapcsolatok né tanulmánya megjelent. ügye — Magyarországon is, komoly tudományos felkészültséggel bíró szakemberek állítása szerint — a magyar nyelvben igenis nagyon szá­mottevő szumir örökség található. A Valóság hasábjain, sajnos, így zárták a “sumer-magyar” nyelvro­konság problémáját: “Köztudott dolog, hogy a magyar nyelvtudományt — s a nyelvtudo­mányon túl a nagyközönség bizonyos rétegeit — évtizedek óta foglalkoz­tatja a feltételezett sumer—magyar nyelvrokonság problematikája. Szer­kesztőségünkbe is számtalan kézirat érkezett és érkezik, amely a felleng­zős dilettantizmustól a tudományos érvelésig különféle szinteken tárgyal­ja ezt a problémát. 1975. 12. számunkban közöltük Pusztay János Vázlatpontok a ma­gyar nyelvhasonlítás történetéhez cí­mű tanulmányát, amely egyértel­műen és megalapozottan utasítja el a sumer—magyar nyelvrokonságot. A válaszként beérkező ellenvélemé­nyek közül a fentiekben Háry Györgyné írását tartjuk érdemesnek közölni. Három okból. 1. Háry Györgyné jelen cikke szolid hangvé­telével és higgadt gondolatmenetével előnyösen különbözik a korábbi, hason témájú publikációktól (lásd Háry Györgyné cikke: Magyar Múlt, Sydney, 1975. 2. sz.). 2. Jellemzően és közérthetően foglalja össze a su­mer-magyar nyelvrokonság hívei­nek álláspontját és gondolatmene­tét. 3. A “sumerológusok” visszatérő panasza, hogy szinte megfosztják őket a publikálási lehetőségektől, akárcsak múlt századi elődeiket, akikre oly gyakran hivatkoznak. Ezt a vádat is szeretnénk Háry Györgyné cikkének közlésével elhárítani. Ugyané számunkban közöljük Ko­­moróczy Géza A sumer nyelv rejtélye mint őstörténeti probléma című tanulmányát, amely felfogásunk sze­rint a téma tudományosan helytálló elemzését adja. A kérdés iránt ér­deklődők figyelmébe ajánljuk Ko­­moróczy nemrég megjelent könyvét (Sumer vagy magyar? Magvető, 1976), amelynek jegyzetanyaga rész­letesen kitér a Haryné cikkében em­lített filológiai problémákra is. Itt csak néhányra utalunk. Nem fedi a tényeket, hogy a múlt század máso­dik felében a finnugor nyelvi rokoni­­tás hívei hatalmi szóval vagy admi­nisztratív eszközökkel szorították vol­na ki ellenfeleiket a tudományos életből. Vámbéry Ármin nem hall­gatott el, Munkácsi Bernát művei az Akadémia kiadásában, illetve a tu­dományos élet fórumain jelentek meg. A kitűnő költő, Szabédi László nyelvelméleti munkáját sokan és sok­szor bírálták már, legutóbb Hajdú Péter a Korunk 1976. 1—2. számá­ban. Ami Dolgopolszkijt illeti: az ő “boreisch”, másképp “nosztratikus” elmélete erősen vitatott. Érdemes azonban arra figyelni, hogy az ő nyelvei között nem szerepel a sumer; észak — északkelet- eurázsiai nyelvek­ről (például a paleo-szibériai) van szó. Dolgopolszkij elemzései világo­san oda konkludáltak, hogy a sumer és a többi eurázsiai nyelv rokonságá­nak valószínűsége sokkalta kisebb, mint a többi eurázsiai nyelv egymás közti rokonságának valószínűsége. A fenti két tanulmány közlésével a témát — folyóiratunk szintjén — le­zártnak tekintjük. — A szerk. ” * * * Az Erdélyi Világszövetség néven tömörült több, mint száz magyar szervezet és egyesület rendkívül nagy örömmel üdvözli soraiban az újon­nan csatlakozott: 1. Svájci Magyar Egyesületek Szö­vetséget, 2. Zürichi Magyar Egyesületet, 3. Svájci Keresztyén Magyar Mun kásszövetsége t, 4. Burg-Kastli Magyar Gimná­zium “Bethlen Gábor” Erdélyi Ifjú­sági Kört, 5. Vitézi Rend Argentínai Cso­portját, 6. Magyar Evangéliumi Reformá­tus Keresztyén Egyházat (Argentí­na), 7. MHBK calgary-i Csoportját (Kanada). A fenti egyesületek a tagságuk ha­tározatából — az Erdélyi Világszö­vetség alapelvei szerint — politikai és vallási szempontokra való tekintet nélkül — együtt kívánnak küzdeni az elnyomott erdélyi magyarság nemzeti-, emberi- és polgári jogai­nak elnyerése érdekében. Az egyesületek elnökei, vagy az el­nökök által kijelölt megbízottak, automatikusan tagjai az Erdélyi Vi­lágszövetség Elnöki Tanácsának, az Erdélyi Világszövetség legfőbb fóru­mának. * * * Benedek András honfitársunktól kapott biztos értesülés alapján meg­tudtuk, hogy Comaneci Nádját — Kemenes Annának hívják. — O is és szülei is, jól beszélnek magyarul. A család gyergyói — “később köl­töztették át” őket Onestbe, Mold­vába. E köré az ősi falu köré építették fel azután G. Dej iparvárost, ahol a Kemenes család most lakik. Zolcsák István NEMZETISÉGI KLUBBOK ÉS TÁBOROK KAPCSOLAT AZ ANYANEMZETEKKEL A nemzetiségek anyanyelvi műve­lődésének, hagyományaik ápolásá­nak növekvő lehetőségei mindjob­ban felkeltik a nemzetiségi kultúrá­­lódás igényét. A magyarországi dél­szlávok, németek, románok, szlová­kok az utóbbi időben fokozottabban érdeklődnek nemzetiségi dalaik, táncaik, viseletűk, szokásaik — népi hagyományaik iránt. A Kulturális Minisztérium Nemzetiségi Osztálya éppen ezeknek az igényeknek a ki­elégítését segíti elő a most kezdődött esztendőben. 1977-ben is megszervezik a nem­zetiségek néprajzi-honismereti tábo­rait, amelyekben hazai és az anya­nemzetek kutatói is részt vesznek. A Népművelési Intézet közreműködé­sével egy-kéthetes továbbképző tan­folyamot tartanak a nemzetiségi színjátszó és tánccsoportok, kórusok vezetői és könyvtárosai részére. Egy másik pályázat témája a nemzetiségi népi gyermekjátékok gyűjtése s szín­padra alkalmazása. Továbbra is tá­mogatják a hazai és külföldi amatőr együttesek, kulturális szakemberek, pedagógusok kölcsönös látogatását, szereplését. Ezáltal nemcsak a ha­gyományokat ápolják, hanem bőví­tik a magyarországi nemzetiségek és az anyanemzetek kapcsolatait. A tervek szerint Áta és Drávasz­­tára községek délszláv amatőr tánc­­együttese például a zágrábi nemzet­közi folklór szemlén, a mohácsi dél­szláv együttes a hagyományokhoz híven a Vinkovci Ősz rendezvényein vesz részt, míg a Szerb és a Szlovén SzSzK-beli együttesek Magyarorszá­gon szerepelnek. Szlovák nemzeti együttes — szintén hagyományo­san — a jövő nyáron a detvai folklór fesztiválon lép fel, s magyarországi vendégeskedésre érkezik a breznoi színjátszó- és folklóregyüttes. A mecseknádasdi német amatőr művé­szeti együttes az NDK-ba látogat, a Domowina Budysin kórust pedig a németlakta községekben fogadják majd a jövő nyáron. * A párizsi metró Concorde állomá­sán egy baleset következtében néhá­­nyan könnyebben megsebesültek. Ezzel kapcsolatban érdekes kimuta­tást tettek közzé. A párizsi metró fönnállásának hetvenhat éve alatt kevesebb balesetet okozott, mint a gépkocsik ma egy hét alatt. (Le Quotidien de Paris)

Next

/
Oldalképek
Tartalom