Szittyakürt, 1977 (16. évfolyam, 1-12. szám)
1977-08-01 / 8. szám
10. oldal n ítmicm 1977. augusztus hó AZ UTOLSÓ GENTLEMAN Királygyilkosság volt évszázadunk elején Belgrádban. A szerb hadsereg tiszti karának felkelése elűzte az addig uralkodó Obrenovics-dinasztiát, Sándor királyt és feleségét a puccs során megölték. A szerb királyi trónt 1903-ban a Karagyorgyevicsházbeli I. Péter foglalta el. I. Ferenc József, az Osztrák-Magyar Monarchia uralkodójának meggyőződése szerint a gyilkosság értelmi szerzői a Karagyorgyevicsek voltak. Ezért a szerb királyi ház tagjait sohasem fo gadta, és mereven elzárkózott a velük való érintkezéstől. „Gyilkosokkal nem fogok kezet”, mondotta, és elhatározása mellett szilárdan kitartott. Ferenc József szavai mély benyomást gyakoroltak kortársaira, akik ezért a császárt az „utolsó gentleman” jelzővel tisztelték meg. Az „utolsó gentleman” 61 éve halott, a Monarchia összeomlott. Szerbia Horvát-Szlavonországgal, valamint Magyarországtól és Ausztriától elcsatolt területekkel felduzzadva, Szerb-Horvát-Szlavon kirányság, később Jugoszláv Királyság néven folytatta állami létét Péter utóda, Sándor király uralma alatt. Sándor 1934- ben Marseillesben merénylet áldozata lett, fia II. Péter követte a jugoszláv trónon (fiatal kora miatt nagybátyja, Pál herceg gyakorolta a tényleges hatalmat). A második világháború következtében megdőlt a királyság, Jugoszlávia Tito partizánjainak hatalmába került. Tito kommunista államot formált Jugoszláviában. Uralmát tümeggvilkosságok sora vezette be, több százezer ember, horvátok, magyarok, németek estek Tito „államalakításának” áldozatául. A tömeggyilkosság minden kommunista államszervezés kísérő jelensége, így történt Oroszországban, később a szovjet által bekebelezett balti államokban, Magyarországon, Csehszlovákiában és mindenütt, ahol kommunisták jutottak uralomra. A szabad világ felháborodott kijelentésekkel ítélte el a kommunista rémtetteket, de azért a véreskezű kommunista gyilkosok rövidesen szalonképessé váltak államfők palotáiban, királyi udvaroknál, sőt a Va' tikánban is. És így nem is csodálatos, hogy június 9-én VI. Pál pápa 50 perces magánkihallgatáson fogadta Kádár Jánost, a Magyarországi Kommunista Párt első titkárát. Egy nappal később a Washington Post és több nyugati lap nagy képekben mutatja be a pápa és Kádár kézfogását. Nem csodálatos, de megdöbbentő, hogy ez is megtörténhet: a római pápa, Krisztus földi helytartója, barátságos mosollyal parolázik a bolsevizmus magyarországi helytartójával ... XI. Pius pápa átokkal sújtotta „az istentelen kommunizmust" — Szent Péter jelenlegi utóda, VI. Pál pápa kitárta előtte a Vatikán kapuit! Jimmy Carter, az Egyesült Államok elnöke „igen meleghangú” levélben üdvözölte Menachem Begin izraeli elnököt hivatalba lépése alkalmából. Sok sikert kívánt működéséhez, és meghívta Washingtonba. Begin a meghívást „örömmel fogadta el”. Menachem Begin, az ultranacionalista Likud pártvezére viharos múltra tekinthet vissza. Ö volt az Irgun nevű zsidó terrorszervezet vezetője. Ez a szervezet 1946ban felrobbantotta Jeruzsálemben a Dávid Király szállodát. A merényletnek 100 halottja volt. 1948-ban az Irgun, Begin parancsára, megtámadta a Dir Jassim nevű arab községet, és az ott talált asszonyokat, gyermekeket és öregeket legyilkolták. Az áldozatok száma: 254. És júliusban a televízió képernyőjén világszerte látható volt Jimmy Carter amerikai elnöknek Menachem Begin izraeli miniszterelnökkel való baráti kézfogása. „Gyilkosokkal nem fogok kezet”, mondotta I. Ferenc József, Ausztria császára, Magyarország apostoli királya, és ezért őt „az utolsó gentleman” jelzővel tisztelték ... Nyugat és kelet között ismét tárgyalások folynak, a belgrádi tárgyalások megkezdődtek. Jelentős döntések természetesen majd csak a konferencia őszi, külügyminiszteri szinten tartandó ülésszakán várhatók, ha ugyan lesznek egyáltalában jelentős döntések. Az emberi jogok kérdésének felvetését a nyugati tárgyaló felek kívánják, és az nyilvánvalóan az őszi ülésszak elé fog kerülni. Cyrus Vance külügyminiszter szerint az USA nem fog meghátrálni az emberi jogok kérdésében elfoglalt álláspontjáról. De milyen álláspontra fognak Amerika partnerei helyezkedni? Az emberi jogok kérdése az amerikai külpolitika középpontja — állítja a Carter-adminisztráció. Nagyon szépen hangzik, összhangban van Jimmy Carter beiktatási beszédével, valamint az orosz és cseh „disszidensek” ügyében tett nyilatkozataival. Jelentős eltérést látunk azonban a Romániával kötött kereskedelmi szerződést illetőleg. Carter elnök utasítására a State Department javasolta, hogy a Kongresszus továbbra is tartsa érvényben a szerződésben Románia számára a „legtöbb kedvezményt” biztosító záradékot. A szenátus pénzügyi bizottsága júniusban kihallgatásokat tartott, a románoknak nyújtott kedvezmények ügyében. A külügyminisztérium javaslata 12 oldalon foglalkozik az amerikai—román kapcsolatokkal, és érintik a kisebbségek helyzetét is. A javaslatnak az erdélyi magyarsággal foglalkozó része igyekszik elkendőzni, vagy legalább enyhíteni az Erdélyért küzdő szervezeteink által Carter elnök és a State Department tudomására hozott adatokat. Július 18-án a képviselőház illetékes bizottsága tartott kihallgatásokat a román kereskedelmi szerződés ügyében. Ezen a napon a „Committee for Human Rights in Rumania” tüntetést tartott Washingtonban. A tüntetés szervezői alaposan, jól felkészültek erre az akcióra, és nem róható fel ellenük, ha az eredmény nem volt kielégítő. Tüntetésekkel, küldöttségjárással lehet ideig-óráig tartó hatást elérni, de maradandó benyomást kelteni nem lehet a Kongresszus tagjaira, már pedig a román kereskedelmi szerződésben a Kongresszusé a döntő szó! Szenátoraink és képviselőink nem demonstrációkban, küldöttségekben és szervezetekben gondolkoznak, hanem szavazópolgárokban. Amíg a magyar és magyar származású polgárok nem hallatják szavukat, addig megmozdulásaink sok sikert nem eredményeznek. Az Erdélyi Világszövetség is hírt adott legújabb megmozdulásáról: memorandumot küldött a helsinki szerződést aláíró országok kormányainak, és az ahhoz csatolt bizonyítékok alapján követelte Erdély nagy részének Magyarországhoz való azonnali visszacsatolását. (Szittyakürt, július.) Az emlékirat teljes szövegének és mellékleteinek ismerete nélkül érdemleges véleményt alkotni az Erdélyi Világszövetség akciójáról nem lehet. A leghelyesebb és legegyenesebb eljárás természetesen az volna, ha az ugyanazokért a célokért küzdő szervezetek vezetői az általuk képviselt ügyben megtenni szándékozott lépéseikről egymást informálnák, és összehangolnák, nehogy egymás akcióit hátrányosan keresztezzék. Mert tudjuk: „sok bába között elvész a gyerek”. Nem lehet szó nélkül elmenni Zolcsák Istvánnak a Szittyakürt júliusi száma első oldalán megjelent cikkében foglalt néhány sor mellett: „Elismerem, hogy mi nehéz helyzetben vagyunk, mert nagyok az Önök véletlen szövetségesei. — Itt van például a magyar emigráció nagy része — amely a rajta esett sérelmek miatti elkeseredésében — Istenre, Szent Koronára, az ezeréves keresztény múltra hivatkozva akarja politikailag izolálni a magyarságot, akiknek Jimmy Carter, a Pápa és mindenki, aki bármilyen ügyben szóba áll a kommunistákkal — hazaáruló.” Kár, hogy Zolcsák István nem közölte érthetőbben gondolatait, és nem mondta ki nyíltan, világosan, hogy kik azok, akik „a rajtuk esett sérelmek miatt politikailag izolálni akarják a magyarságot”? Talán csak nem izolálási szándék, ha valakinek nem tetszik, és nemtetszését kinyilvánítja, ha Jimmy Carter olyan intézkedést tesz, amely a kommunisták malmára hajtja a vizet? Avagy talán a románok „véletlen” szövetségese az, aki kertelés nélkül megmondja, hogy VI. Pál pápa barátságos parolázása Kádár Jánossal nem felel meg ízlésének? Politikailag izolálni akarják a magyarságot azok, akik „Istenre és az ezeréves keresztény múltra való hivatkozással” ellenzik, hogy a Szent Koronát kiadják a magyarországi kommunistáknak? Befejezésül még csak annyit: nem mindenki hazaáruló, aki „bármilyen ügyben” szóba áll a kommunistákkal. Például nem tekinthető „hazaárulónak”, aki beteg édesanyja meglátogatása, vagy hasonló más, fontos családi ügyben, egy vízum erejéig „szóba áll” a kommunista konzulátussal. S még számtalan olyan dolog van, ahol az eféle szóbaállások elkerülhetetlenek. De bizony akadnak olyan ügyek is, melyekben a „kommunistákkal való szóbaállás” erősen megközelíti, sok esetben súrolja, sőt esetleg átlépi a nemzethűség és árulás közötti határt... Dr. K. B. * * * Sorbanállás van a Balatonnál — írják a magyarországi lapok. A balatonparti strandok éppoly zsúfoltak, mint a Gellért vagy a Palatinus. A forgalom már “kinőtte” a kereteket: az üdülőhelyek befogadóképessége maximálisan 350 ezer vendég és most egy-egy vasárnap félmillióan is felkeresik a Balatont. FMH * Gerevich Pál lett a kardvívás világbajnoka a Buenos Aires-i vívóvilágbajnokságon. Gerevich Pál Gerevich Aladárnak, minden idők egyik legeredményesebb kardvívójának a fia. A döntő asszót egyébként a szovjet Nazlimowal vívta. FMH Nemzeti emigrációnak nagy gyásza van! DR. BOKOR PÁL 1977. július 10-én otthonában, Passaicon meg halt, 89 éves korában. Az első kommunista terror leverésében tevékeny része volt. A szegedi gondolat ápolója, rendíthetetlen harcosa volt az elszakított területekért folytatott harcban. Minden nemzeti megmozdulásban résztvett. A nemzeti érzelmű emigránsnak mindig fájdalmas az, mikor hírül kapja, hogy egy megnem alkuvó b^jtárs kidől a sorból. Pali bátyánk Te is ilyen megingathatatlan magyar tölgy voltál egész életedben. Sok küzdelem és harc volt mögötted, de Te rendületlenül kitartottál a halálod pillanatáig a magyar igazság mellett. Soha nem alkudtál meg az elveszett magyar területek kérdésében, mindig fáklyahordozó voltál és példamutató a hűségben az ifjabb generáció számára. / Tudom sokszor ért igazságtalan támadás a fiatalok részéről, mert nem értették meg a gondolatvilágodat. Ök már sajnos olyan időben születtek, mikor az igazság igazságtalanságot, az erkölcs pedig erkölcstelenséget jelent, a hazafit pedig száműzték e társadalomból, mert nem kívánatos számukra az, aki nem megy velük együtt, vagy helyteleníti magatartásukat. De Te nem sokat törődtél e percemberkék szúrkálásával, hanem daccal magasabbra emelted a becsület szimbólumát jelentő háromszínű magyar koronás zászlót és elnéztél felettük és mentél tovább azon az úton, amelyet a mindenható rendelt számodra. A lelked már ott menetel a hadak-útján az elhunyt bajtársak között. Jelentsd nekik, hogy még vannak őrtállók, de ha nem jön egy nagy világváltozás, akkor azoknak is az lesz a sorsa mint a Tiéd, hogy csak a porhüvelyed tér haza. Ezekkel a gondolatokkal köszönök el a Kereszt és Kard Mozgalomba visszamaradt őrtállók nevében, hogy legyen örök nyugodalmad a sok vérrel öntözött magyar földben, amelyért Te annyit küzdöttél. Az Isten áldjon és örök fényesség vegye körül mindig az emlékedet. Visszamaradt bajtársak nevében, Vasvári Zoltán K.K.M. országos vezetője. Itt kívánjuk megjegyezni, hogy a Revíziós Liga eszméjét és további harcát rábízta Helm Árpád ifjú bajtársunkra, aki a Kereszt és Kard Mozgalom, N.J. szervezője, hogy a mozgalmon belül folytassa a harcot tovább a végső győzelemig. HA KERESZT ÉS KARD MOZGALOM HANGJA Kiadja a mozgalom központja XVIII. évf., 8. szám — 1977. augusztus hó Levelezési cím: Kereszt és Kard Mozgalom c/o Vasvári Zoltán, 8 Scudder St., Garfield, NJ 07026
