Szittyakürt, 1977 (16. évfolyam, 1-12. szám)

1977-03-01 / 3. szám

6. oldal «ItTVAKOftT 1977 március hó EBREDJ MAGYAR! (Folytatás az 5. oldalról) intézkedései alapján világosan kiér­tékelhessük szándékaikat és céljai­kat. Csak tények ismeretében alkot­hatunk véleményt elnökünkről és kormányáról. A legközelebbi jövő­ben bizonyára alkalmunk lesz a fő vonalaiban felismerni az új admi­nisztráció valódi értékét. Addig pe­dig éber figyelemmel és megfelelő óvatossággal kell vizsgálnunk az US vezetőinek ténykedését. Az idő múlása az emigrációk ha­lálos ellensége. Rohamosan ritkul­nak azoknak sorai, akik a nemze­tünket ért tragikus eseményeket közvetlen, személyes tapasztalataik és átélésük alapján szemlélik. Után­pótlásuk az emigrációban felnőtt, vagy más az emigrációban született itjúság soraiból kerül ki. Ök a ma­gyar sorskérdéseket sok tekintetben másképp értelmezik, más történel­mi szempontok szerint értékelik, mint az “öregek” és el kell ismerni, nézeteik sok esetben “korszerűb­bek”, jobban megfelelnek az idők szellemének. Vannak azonban igazságok, me­lyeket csak egyféleképpen lehet ma­gyarázni és ezt ifjúságunk egy része bizonyos idegen eszmék és befolyá­sok hatása alatt gyakran nem érti meg. Ilyen kérdés például a triano­­ni-párizsi békediktátumok revízió­jának kérdése, melyet igen sok fiatal magyar “romantikus álmoknak” minősít. És ez igen szerencsétlen, veszedelmes felfogás, több mint ezer éves vitathatatlan történelmi jogok tagadása. Ifjúságunk harcol az er­délyi magyarság, vagy ahogy ők ezt kifejezik, a “romániai kisebbségek” emberi jogaiért. Ha azonban az el­szakított területeink magyarságá­nak csak a kisebbségi jogait akatj'uk biztosítani, akkor lemondunk tör­ténelmi jogainkról és hallgatóla­gosan elismerjük ellenségeink rava­szul kiagyalt, hazugságokra alapo­zott “elméleteit". Nyilvánvaló, hogy ezidőszerint hazánkat megcsonkító békediktátu­mok kérdése még nem oldható meg, de nemzetünk ezirányú jogairól nem mondhatunk le. A területi kérdések a szovjet-uralom alól annak idején felszabadult nemzeteknek kell az arra legalkalmasabb időpontban és eszközökkel megoldani. Ezeknek a kérdéseknek megfelelő rendezése nélkül a Kárpátmedencében békes­ség, nyugalom soha nem lehet. Tehát, ha jelenleg nem is érhetünk el pozitív eredményeket, jogainkról lemondani nem szabad. Igényeinkről tovább hallgatni sem szabad, különös tekintettel ar­ra, hogy Magyarország szomszédai egyre szemérmetlenebbül hirdetik, hogy hazánktól még további terüle­teket akarnak leszakítani. A KERESZT ÉS KARD MOZGALOM New York-i fiókja jelenti: Elmaradt jelentést közlünk: 1976. nov. 29-én nagyon jól sikerült film­­bemutatót rendeztek a 69. utca Re­formátus Egyház Kossuth termében. Magyarország 50 éve címmel. A vendégeket Pályi Balázs a fiók veze­tője köszöntötte, majd felkérte v. Serényi Istvánt, hogy Füry Lajos írót köszöntse. A kiváló filmet Fűry Lajos és barátai állították össze amerikai zsákmányolt anyagból, így ő vezette be a filmet. Annak a reményünknek adunk kifejezést, hogy Pályi bajtár­sunk megtalálja a módját, hogy a jövőben is rendezzen a fiók hasonló szellemű filmelőadást. * Olaszországban a mozijegyek árát mintegy háromszorosára emelték fel. Ez nem mindenkinek tetszik. Vannak “engedetlenkedő fiatalok", így hívják Rómában azoknak a szél­sőbaloldali szervezeteknek a tagjait, akik tüntetést rendeztek, és szerve­zetük felszólította a tagjait, hogy ne fizessék meg a kiírt árakat, hanem csak annyit, amennyit ezelőtt kértek a jegyekért. (II Giornale) HÚSZ EVE MÁR Mi történt húsz éve Pest-Budán Tort ült, vért okádott a megveszett sátáni Egy nép ment bátran, kacagva a sírba, Elárvult otthonok maradtak romokba... És ment a halálra szánt dicső sereg, Öreg, fiatal és serdülő gyermek! A légió útjában minden leomott. Kivívtak maguknak nagy csodálatot Zsenge gyermek-fáklya lobogva égett! Százezer szájból zengett az ének... Mint hajdan az ötszáz welszi bárd. Hát ne éljen a zsarnok Eduárd! A nép ment elesett testeken át, Dalolva a halálra ítélt bárdok dalát! Hullott a vér, az ember és a könny, Felelet volt rá a lármás közöny. SZÓNOKOK SZAVALTAK SZERTE A VILÁGON! De nekünk porba hullt egy véres álom. Húsz éve, hogy ezernyi kis gyermek, Kipirult arccal a mennybe érkezett. Ezer drága, édes kicsi halott. . . Te bűnös világ! Érted életet adott. Az 1956-os forradalom emlékére írtam Torontó­ban. 1957-ben. Ma 20-éve és örökké aktuális, de ÉRTÜNK nem mertek háborút kezdeni. írja-e az ember keserű fájdalmát, mikor minden igaz ügyön a közöny szennyes hulláma csap át? Csikós Csíder Károly AZ EGYESÜLT MAGYAR EGYLETEK 1977. MÁRCIUS 13-ÄN, vasárnap délután Vi4 órai kezdettel a BETHLEN TEREMBEN (EAST BLVD. ÉS BUCKEYE RD. SARKÁN) SZABADSÁG ÜNNEPÉLYT rendez MŰSOR 1. AMERIKAI és MAGYAR HIMNUSZ — énekli Bodnár L^josné: zongorán kísér dr. Ács Imréné. 2. IMA — Nt. dr. Szabó István. 3. BEVEZETŐ — Bojtos Anita. 4. MEGNYITÓ BESZÉD — vitéz Kemes László, elnök. 5. NEMZETI DAL — iQ. Simonyi Viktor. 6. PETŐFI NÉPDALAI — énekli a Mindszenti Kamara Kórus; karnagy Alapi Endre. 7. A CSERKÉSZEK SZAVALATAI — Daróczy Zsuzsi, Fricke Andrea, Goda Ági, Gráber István, Madzsar Erzsi, Szentkirályi Bea, Vlrágh Zsuzsi, Zala Marianne. 8. ÜNNEPI BESZÉD - Torday Egon, az MHBK clevelandi főcsoportjának vezetője. 9. Herczeg Ferenc: “A KÖLTŐ ÉS A HALÁL". (Drámai játék.) Szereplők: Jankó Katalin, Szabadkai Krisztinka, Dömötörffy Zsolt, Csáky Armand, Péterváry Károly, Takács Theodor. Bevezetőt mond: Bócsay Klári. 10. A nyugatoldali cserkészcsapatok REGÖS-csoportjának táncszámai. 11. ZÁRÓ IMA — Főt. dr. Záhorszky Gyula. 12. SZÉKELY HIMNUSZ — énekli a Mindszenty Kamara Kórus. Rendező: Szabadkai Sándor, titkár, a Rádió Színpad igazgatója. Műsorvezető: Csatáry Katalin Színpadmester: Smetána György Belépődíj nincs. Önkéntes adományokat köszönettel veszünk. Ingyenes és ellenőrzött parkolás az Első Református Egyház, és a Benedekrendi Iskola parkolóhelyén. Az Egyesült Magyar Egyletek küldöttsége március 12-én (szombaton) megkoszorúzza a Központi Könyvtárban lévő Petőfi-szobrot és a Sheraton-hotelben lévő Kossuth emléktáblát Március 13-án (vasárnap) megkoszorúzza a Kossuth szobrot Március 15 én (kedden) reggeltől estig a városháza tornyán magyar lobogó leng FELHÍVÁS ! A helsinki konferencián a Szovjetunió és kapcsolt részei hangzatos tormában biztosították a leigázott népek emberi jogait. Alig múlt el egy kis idő már is tömeges megszegésről érkeznek hírek. A magyar emigráció is várj’a az otthoni értelmiség magyar "charta 77-ét”. Ez igen jó lenne, ha a belgrádi konferencia előtt látna napvilágot. Nehogy abba a kétes gyanúba essék a világ előtt a magyarság, hogy teljes egészében egyetért a szovjet-orosz kommunista hatalom hadseregének a jelenlétével és az emberi jogok lábbal tiprásával. Ennek terjesztését a magunk részéről, ha megérkezik, a leg­messzebbmenő támogatásban részesítenénk. Ha pedig a magyar kormány továbbra is “vazalus” szerepét akarja betölteni, akkor alkalmatlanná vált. mint már többször is. hogy a magyarság nevében beszéljen és cselekedjen. Ezzel megadta a végső jelet arra, hogy a magyar nép a süllyesztőbe Vasvári Zoltán __________________ a KKM vezetője Philadelphia, 1977. február 19. NYILATKOZAT! A Kereszt és Kard Mozgalom, Szent Korona Örs. és a Pa-i. Forra­dalmi Bizottság vezetői ünnepélyesen kijelentik, hogy a mesterségesen közéjük ültetett elválasztó szálkát kihúzták. A magyar sors meg­követeli az erők egyesítését. A harcot tovább együtt vívják meg. Szántó János visszavette a Kereszt és Kard Mozgalom philadelphiai képviseletét és az Amerikai Magyar Lövész Egyesület USA Kelet-kerület vezetését. A Kereszt és Kard Mozgalom vezetője és az Amerikai Magyar Lövész Egyesület pk-a kijelenti, hogy a Szent Korona Örs. és a Pa-i Forradalmi Bizottság működését a legmesszebbmenően támogatja. Maradunk hazafias üdvözlettel a jobb jövő reményében. Istennel a hazáért! Szántó János Vasvári Zoltán Pa-i Forradalmi Bizottság vezetője, a KKM országos vezetője. Szent Korona őrs pk-a. A.M.L.E. pk-a. A KERESZT ÉS KARD MOZGALOM HANGJA Kiadja a mozgalom központja XVIII. évf., 3. szám —1977 március hó c/0 Levelezési cím: Kereszt és Kard Mozgalom Vasvári Zoltán, 8 Scudder St., Garfield, N. J. 07026

Next

/
Oldalképek
Tartalom