Szittyakürt, 1977 (16. évfolyam, 1-12. szám)

1977-11-01 / 11. szám

12. oldal «ITTVAKÖfcT 1977. november hó DR. PÉCSI KORNÉL: HtREK AZ EMBERI JOGOK KÖRÜL Az emberi jogok tiszteletbentar­­tásának következetes hirdetése és követelése jellemzi hát az USA el­nökét, J. Cartert. — Ki hitte volna, hogy ez mégis hatásos repeszbom­bának kezd bizonyulni. Ma már annyi szép, fennkölt jelszótól volt hangos a világ, s ugyanannyi csaló­dás érte miatta az embereket, hogy már igazán nem csoda, ha keserűen legyintve tovább mennek azzal a meggyőződéssel, hogy úgysem lesz változás. Most tehát, mintha az indokolt borúlátást fölváltaná a derűlátó re­ménykedés. Természetesen akár­­hová nézünk, éppen az aggódó két­kedésre van elegendő ok. — Itt van mindjárt Lauri Andropov, a KGB jelenlegi főnöke, aki a Cseka alapí­tója születésének 100. évfordulóján Brezsnyev jelenlétében kijelentette, hogy a rendszerrel szembeszegülök, disszidensek, a külföldnek hazug híreket szállítanak. Andropov sze­rint ezek kifejezetten agybetegek, de róluk az orvosi titoktartás miatt nem mondhat bővebbet. Pár pilla­nat múlva elfeledkezve erről a szent­­séges titoktartásról, Leonid Pli­­ucstcs-ról azt mondta, hogy “gyó­gyíthatatlan skizofréniában (tudat­­hasadásban) és újítási mániában szenved”. Ha van e tragikomédiában való­ban mindkét elemből: tragikumból és komikumból, akkor azt a m. hó 22-én letartóztatott Éli Sgnéguirev, ukrán filmrendező esete példázza. Ö Brezsnyevhez intézett feliratában javasolta, hogy őmindenhatósága 7 nap alatt megváltoztathatná a szov­jet világ képét. Például a KGB meg­szüntetésével, ami azonnal csökken­tené a büntettek számát. A 4. napon fölszámolhatná a marxizmust. A 7. napon senkisem akarna már kiszök­ni vagy menekülni az országból: a Vörös Paradicsomból. — Ha pedig nem tetszik, írta a tréfás ukrán, akkor a következő lehetőségekkel számol: pszichiáter kórházi kezelés, közbűntényesként kezelése, meglin­cselik a megsértett (értsd: felbérelt) “hazafiak”, vagy egy közúti “bal­eset”. — Államellenes vétség miatt letartóztatták, mert igazat mondva, vétett a rendszert fenntartó Hazug­ság ellen. A helsinkit most követő belgrádi összejövetel maga is súlyos erőpró­bának ígérkezik. Célkitűzésébe ma­ga a Pravda, a szovjet vezetőség szócsöve is beleegyezik, hogy ott “a békéről, a biztonságról, az államok közti kapcsolatok javulásáról, együttműködéséről és a feszültség enyhítéséről” tárgyaljanak. Jelleg­zetes szószaporítás, amit a magyar nyelv a “duma” szóval pontosan kifejez. Hiszen tudjuk, jönnek majd a “de”, a “mégis” és a többi bénító “nyet”. A “belügyekbe beavatko­zás” szándékának vádja . . . Sötétenlátásra följogosít s semmi­esetre sem véletlenül időzített új szovjet alkotmányt bemutató brezs­­nyevi másfélórás szónoklat. A benne foglalt fenyegetések az úgynevezett szocializmus védelmében hangoz­tatták mindazt, ami nem más, mint az egyén szabadságának korláto­zása! Az előcsatározások során különö­sen érdekelhet minket Van der Walk, holland delegátus felszólalá­sából ez: “Egyetlen kormány sem járulhat hozzá majd az államok közti kapcsolatok javulásához, ha nem élvezi a maga állampolgárai bi­zalmát. Egyes országokban az em­beri jogok tiszteletbentartására csak valamelyes bizonyíték is alig van.” Ki ne gondolna itt elsősorban az erdélyi magyarságra!? — S most föl­vetődik a felelősségteljes kérdés: ki lesz az elszakított területek magyar­ságának, sérelmeinek szószólója a konferencián? Végül ezt az idők jeleiből: A PLO-t (OLP), az ICAO (OACI) okt. 3-án közgyűlésén 77 szavazattal tag­jává választotta! 33 állam, köztük Kanada, tartózkodott a szavazástól, de hozzájárult ahhoz, hogy a fölvé­teli kérdést szavazat tárgyává te­gyék. Izrael arra hivatkozva tiltako­zott, hogy a PLO nem képvisel sem államot, sem valamely nemzetközi szervezetet. Viszont ne feledjük, hogy a PLO már 74 novembere óta a UNO-ban megfigyelő s több szerve tanácskozó tagja pl. a UNESCO- nak, IBT-nek stb. KÉT BIBLIOGRÁFIA Széplaki József, a Minnesotai Egye­tem tanára és könyvtárosa, újabb két úttörő munkával gazdagította az emigráns szakirodalmat. Az egyik “Bibliography on Cardi­nal Mindszenty (1892 — 1975)”. Az ízléses kiállítású 32 oldalas fü­zetet Mindszenty bíboros képe vezeti be, amit életrajzi adatainak felsoro­lása követ. Maga a bibliográfia 64 könyv, 329 cikk, 4 sokszorosított kiadvány, 3 16mm-es film, 3 dia­pozitív gyűjtemény, 2 hangszalag, 1 több mint 200 fényképet tartalmazó album, s 2 újságcikk gyűjtemény cí­mét tartalmazza pontosan megjelöl­ve azok kiadási, illetve őrzési helyét. A függelékben pedig Feketekúty László spanyol, francia és német nyelven megjelent füzetének és a kü­lönböző svájci és francia lapokban megjelent, írói álnévvel (Spactator, Spektator, Hungaricus) jelzett 37 cikkének címét közli. Igen kívánatos lenne, hogy ez a bibliográfia, márcsak a szentté­avatás érdekében is, teljesebb tarta­lommal — én magam is rögtön több adatot küldtem a szerzőnek — rövi­desen újra megjelenne. A másik “Hungarian Newspapers in Microform Available in the United States and Canada”. A 20 oldalas füzetet a szimbólu­mok és rövidítések jegyzéke vezeti be. A füzet, amint a címe is mutatja, azoknak az Ausztriában (3), Kana­dában (8), Csehszlovákiában (1), Franciaországban (2), Magyarorszá­gon (74), Romániában (1), Szovjet­unióban (1), Egyesült Államokban (23) és Jugoszláviában (1) megjelent magyar újságok címét és adatait tar­talmazza, melyeknek mikrofilmje Amerika és Kanada különböző ál­lami, városi egyetemi könyvtáraiban és kutatóintézeteiben megtalálha­tók. A filmrevett magyar lapoknak, nemcsak az otthoniaknak és újabb­­keletűeknek, hanem a külföldieknek és régebbieknek is a zöme kommu­nista, szocialista vagy legalábbis szél­sőségesen liberális. A 114 mikrofilm­re vett lap között alig akad néhány nemzeti irányú lap. Ennek oka min­den valószínűség szerint az, hogy az amerikai és kanadai könyvtárak és intézmények vezetősége zömmel szél­sőségesen liberális. Az otthon meg­jelent és mikrofilmrevett lapok kö­zött szerepel 8 olyan, amelyik 1848- ban, 1-1, amelyik 1850-, 1878-, 1880-, 1887-ben jelent meg először. A két világháború között otthon megjelent lapok közül csak 6 szere-A SUMER KÉRDÉS ÉS A VALÓSÁG Kedves Olvasóink! Lapunk okt. számában Hajdú Péter, e számunk­ban pedig Bart ha Antal írásával be­fejezzük közleményünket a Magyar Tudományos Akadémia hivatalos értesítőjének 1977. április 4-i szá­mából. A SUMIR-MAGYAR AZONOS­SÁG “pertraktálását" Hajdú Péter és Bartha Antal akadémikusok felkéré­se nélkül is VÁLLALJUK! A Szerk. * * * Meglepő őstörténeti javaslat érke­zett a magyar kormányhoz címezve, így hangzik: “meggyőződéssel, jó szívvel, okos megfontolással tegye magáévá, helyezkedjék a minden te­kintetben és felülmúlhatatlan su­­mér —magyar folytonosság alapjá­ra . . .” A döcögő mondat az Élet és Irodalom 1976. december 4-i számá­ban jelent meg. Az is kiderül, hogy a javaslatot “bizonyos széles értelmisé­gi rétegek” megbízásából “egy nem idehaza élő”, szakmájában elismert jogász szerkesztette össze. Közreadá­sának Cseres Tibor szentelt időt. Tegyük fel: a “neves jogász” mű­kedvelő fellépését valamelyik ide­haza élő őstörténeti szakértő elra­gadtatásában valamilyen jogi ter­mészetű indítvánnyal viszonozná egy “nem idehaza” működő kormányhoz címezve. Éspedig hasonló szellem­ben. Felülmúlhatatlan méltánylás­ban részesülne javaslatának az az el­vi indoklása, amelyben beismerné, indítványának tárgyi megalapozása, harmadában tekinthető is bizonyí­tottnak, hazafias okokból az eddig összegyűjtött adatokat teljes bizonyí­téknak kellene tekinteni és minősí­teni. Aki nem fogadja el, el kell hall­gattatni. Ellenállhatatlan érvelés. Értéke pontosan azonos a sumér — magyar folyamatosság hitelével. Tisztában vannak ezzel a konzerva­tív, reakciós és fasiszta emigrációs körök is, amelyek az őstörténeti jel­mezek ládájából előhúzták a sumér­­kodás molyrágta köntösét. Az eufo­­riás mámor, amelyik az emigrációs sajtót — a nyilasokéval bezárólag — a sumerkodás ügyében hatalmába kerítette, a szülő eszmék önreklá­mozása. Ez esetben az önreklám a lényeget minősíti, amit egyébként a sumerista irodalom amúgy sem rejt véka alá. Nevezetesen a szélsőséges nacionaliz­pel és azok közül is 1, a Magyar Nemzet, még most is létezik, persze kommunista kiadásban. Ezzel azért foglalkoztam kissé rész­letesebben, mert a magyar kérdéssel foglalkozó amerikai és kanadai szak­emberek ilyen módon meglehetősen egyoldalú, sőt kimondottan hamis és ferde képet kapnak a magyar élet­ről. Ezen föltétlenül segíteni kellene valamilyen módon. A két ismertetett bibliográfia út­törő munka s így a dolog természe­ténél fogva korántsem teljes. Mégis a szerző azok összeállításával, a Katoli­kus Magyarok Vasárnapja azok ki­adásával igen értékes szolgálatot tett az összmagyarságnak. A füzetek megrendelhetők a Ka­tolikus Magyarok Vasárnapjánál (1739 Mahoning Ave., Youngstown, Ohio 44509, USA). Ára füzetenként $1.50 plusz 25 cent szállítási költség. (v. E.I.) Ragasztója lettem minden széthullónak: amennyi ereje van az igric szónak, amennyit kimenthet egy kis életcsónak, ha világraszóló árvizek bomolnak. A csíki virágok méze édességes. Bakonyi, sárosi virág méze édes: legyen minden lélek magyar mézre éhes, magyarok, épüljön az új magyar Méhes! Mécs László must, fajelméletet, társadalmi ren­dünk, hazai tudományosságunk elle­ni rágalmakat. A tárgyilagosságot nélkülöző, mindenből kiábrándult emigránsok misztikus látomásainak semmi köze a tudományos őstörté­nethez. Gyermeteg ötleteik rövidsé­gét megtoldják koholmányaikkal. Ezen a téren teljesítményük felül­múlhatatlan. Az őstörténeti dilet­tantizmus kellékei közt kétségtelenül előkelő hely illeti meg szárnyaszegett ötleteiket. A fontoskodás vonatko­zásában ugyancsak kiváló teljesít­ményt nyújtanak. Bizonyosra vehető, hogy a sumer eredet áltudományos ötletét hirde­tők szemléletét nem osztó közvéle­ményt, a tudományosság látszatát keltő hókuszpókusz bűvölheti el. Talán ezzel magyarázható, hogy itt­hon is vannak olyanok, akik tana­kodnak, lehetne-e tudományos né­zetként fogadni a sumer eredet ötle­tét. Másfelől tény az, hogy élnek még körünkben a múlt eszmefoszlányait melengető emberek, akik a valósá­gos őstörténeti felfedezésnek fogják fel az emigrációból érkező áltudo­mányos nézeteket, és érzelmi alapon úgy vélekednek, hogy a hazai tudó­sok valamiféle presztízs okokból agyonhallgatják az emigránsok ős­történeti ötletét. Közönségünknek ez egy sajátos érdeklődésű része. Őszintén megvallva, nehezen kép­zelhető el, hogy a sumerkodás bűv­körébe került hazai olvasók ne érzé­kelték volna az eszmei lényeget, és az ne feszélyezné őket. (Prof. Badiny: “Mah-Gar a Magyar” c. könyvét másoló irodák sokszorosítják. A szerk.) Időközben Komoróczy Géza a tu­dományos sumer kutatások állás­pontjáról tájékoztatta az olvasó­­közönséget a sumer —magyar rokon­ság tarthatatlan voltáról. Sajnálato­san kis példányszámban megjelent kitűnő könyvének egy újabb kiadása további jó szolgálatot tehetne. Ko­moróczy Géza a tudományos sume­­rológia módszerével bizonyította be az emigráns sumerosok tudatlansá­gát a sumer nyelvben és történeti problémáiban. Tudatlanságuknál fogva sumer —magyar szóhasonlítá­saik “levegőbe épített felhőkakukk várak” (Sumer és magyar? 113. 1.). Figyelemre méltó Pusztai János írása (Valóság, 1975. 12. sz. 56 — 66. 1.), aki a történeti nyelvhasonlítás olda­láról mutatta ki, hogy a sumer és a magyar nyelvek semmiképpen sem rokoníthatók. (Egyáltalában nem mutatta ki, mert nem ért a sume­­rológiához. A szerk.) Mindezek alapján nem hiszem, hogy a sumerológusokkal folytatan­dó nyílt vita gazdagítaná tudomá­nyunkat, eligazítaná közönségünket. A sumerosok nem történelmi szakis­meretekkel rendelkező, hanem poli­tikai célokat követő emberek, olya­nok, akik régen megfosztották saját magukat attól, hogy demokratikus hazai fórumon meghallgatást kapja­nak. BARTHA ANTAL «ITTVAKÖfcf Megjelenik havonta Publ. Monthly — Publ. mensuelle Felelős szerkesztő — Editor: MAJOR TIBOR Kiadó — Publisher: HUNGÁRIA SZABADSÁGHARCOS MOZGALOM Levelezési cím—Corresp Offices: USA: Hungária Szabadságharcos Mozgalom P. O. Box 534 — Edgewater Branch, Cleveland, Ohio 44107 Előfizetés: Egy évre fi 0.00 — egyes szám ára 85 cent Printed by Classic Printing Corporation 9527 Madison Avenue, Cleveland, Ohio 44102

Next

/
Oldalképek
Tartalom