Szittyakürt, 1977 (16. évfolyam, 1-12. szám)
1977-11-01 / 11. szám
12. oldal «ITTVAKÖfcT 1977. november hó DR. PÉCSI KORNÉL: HtREK AZ EMBERI JOGOK KÖRÜL Az emberi jogok tiszteletbentartásának következetes hirdetése és követelése jellemzi hát az USA elnökét, J. Cartert. — Ki hitte volna, hogy ez mégis hatásos repeszbombának kezd bizonyulni. Ma már annyi szép, fennkölt jelszótól volt hangos a világ, s ugyanannyi csalódás érte miatta az embereket, hogy már igazán nem csoda, ha keserűen legyintve tovább mennek azzal a meggyőződéssel, hogy úgysem lesz változás. Most tehát, mintha az indokolt borúlátást fölváltaná a derűlátó reménykedés. Természetesen akárhová nézünk, éppen az aggódó kétkedésre van elegendő ok. — Itt van mindjárt Lauri Andropov, a KGB jelenlegi főnöke, aki a Cseka alapítója születésének 100. évfordulóján Brezsnyev jelenlétében kijelentette, hogy a rendszerrel szembeszegülök, disszidensek, a külföldnek hazug híreket szállítanak. Andropov szerint ezek kifejezetten agybetegek, de róluk az orvosi titoktartás miatt nem mondhat bővebbet. Pár pillanat múlva elfeledkezve erről a szentséges titoktartásról, Leonid Pliucstcs-ról azt mondta, hogy “gyógyíthatatlan skizofréniában (tudathasadásban) és újítási mániában szenved”. Ha van e tragikomédiában valóban mindkét elemből: tragikumból és komikumból, akkor azt a m. hó 22-én letartóztatott Éli Sgnéguirev, ukrán filmrendező esete példázza. Ö Brezsnyevhez intézett feliratában javasolta, hogy őmindenhatósága 7 nap alatt megváltoztathatná a szovjet világ képét. Például a KGB megszüntetésével, ami azonnal csökkentené a büntettek számát. A 4. napon fölszámolhatná a marxizmust. A 7. napon senkisem akarna már kiszökni vagy menekülni az országból: a Vörös Paradicsomból. — Ha pedig nem tetszik, írta a tréfás ukrán, akkor a következő lehetőségekkel számol: pszichiáter kórházi kezelés, közbűntényesként kezelése, meglincselik a megsértett (értsd: felbérelt) “hazafiak”, vagy egy közúti “baleset”. — Államellenes vétség miatt letartóztatták, mert igazat mondva, vétett a rendszert fenntartó Hazugság ellen. A helsinkit most követő belgrádi összejövetel maga is súlyos erőpróbának ígérkezik. Célkitűzésébe maga a Pravda, a szovjet vezetőség szócsöve is beleegyezik, hogy ott “a békéről, a biztonságról, az államok közti kapcsolatok javulásáról, együttműködéséről és a feszültség enyhítéséről” tárgyaljanak. Jellegzetes szószaporítás, amit a magyar nyelv a “duma” szóval pontosan kifejez. Hiszen tudjuk, jönnek majd a “de”, a “mégis” és a többi bénító “nyet”. A “belügyekbe beavatkozás” szándékának vádja . . . Sötétenlátásra följogosít s semmiesetre sem véletlenül időzített új szovjet alkotmányt bemutató brezsnyevi másfélórás szónoklat. A benne foglalt fenyegetések az úgynevezett szocializmus védelmében hangoztatták mindazt, ami nem más, mint az egyén szabadságának korlátozása! Az előcsatározások során különösen érdekelhet minket Van der Walk, holland delegátus felszólalásából ez: “Egyetlen kormány sem járulhat hozzá majd az államok közti kapcsolatok javulásához, ha nem élvezi a maga állampolgárai bizalmát. Egyes országokban az emberi jogok tiszteletbentartására csak valamelyes bizonyíték is alig van.” Ki ne gondolna itt elsősorban az erdélyi magyarságra!? — S most fölvetődik a felelősségteljes kérdés: ki lesz az elszakított területek magyarságának, sérelmeinek szószólója a konferencián? Végül ezt az idők jeleiből: A PLO-t (OLP), az ICAO (OACI) okt. 3-án közgyűlésén 77 szavazattal tagjává választotta! 33 állam, köztük Kanada, tartózkodott a szavazástól, de hozzájárult ahhoz, hogy a fölvételi kérdést szavazat tárgyává tegyék. Izrael arra hivatkozva tiltakozott, hogy a PLO nem képvisel sem államot, sem valamely nemzetközi szervezetet. Viszont ne feledjük, hogy a PLO már 74 novembere óta a UNO-ban megfigyelő s több szerve tanácskozó tagja pl. a UNESCO- nak, IBT-nek stb. KÉT BIBLIOGRÁFIA Széplaki József, a Minnesotai Egyetem tanára és könyvtárosa, újabb két úttörő munkával gazdagította az emigráns szakirodalmat. Az egyik “Bibliography on Cardinal Mindszenty (1892 — 1975)”. Az ízléses kiállítású 32 oldalas füzetet Mindszenty bíboros képe vezeti be, amit életrajzi adatainak felsorolása követ. Maga a bibliográfia 64 könyv, 329 cikk, 4 sokszorosított kiadvány, 3 16mm-es film, 3 diapozitív gyűjtemény, 2 hangszalag, 1 több mint 200 fényképet tartalmazó album, s 2 újságcikk gyűjtemény címét tartalmazza pontosan megjelölve azok kiadási, illetve őrzési helyét. A függelékben pedig Feketekúty László spanyol, francia és német nyelven megjelent füzetének és a különböző svájci és francia lapokban megjelent, írói álnévvel (Spactator, Spektator, Hungaricus) jelzett 37 cikkének címét közli. Igen kívánatos lenne, hogy ez a bibliográfia, márcsak a szenttéavatás érdekében is, teljesebb tartalommal — én magam is rögtön több adatot küldtem a szerzőnek — rövidesen újra megjelenne. A másik “Hungarian Newspapers in Microform Available in the United States and Canada”. A 20 oldalas füzetet a szimbólumok és rövidítések jegyzéke vezeti be. A füzet, amint a címe is mutatja, azoknak az Ausztriában (3), Kanadában (8), Csehszlovákiában (1), Franciaországban (2), Magyarországon (74), Romániában (1), Szovjetunióban (1), Egyesült Államokban (23) és Jugoszláviában (1) megjelent magyar újságok címét és adatait tartalmazza, melyeknek mikrofilmje Amerika és Kanada különböző állami, városi egyetemi könyvtáraiban és kutatóintézeteiben megtalálhatók. A filmrevett magyar lapoknak, nemcsak az otthoniaknak és újabbkeletűeknek, hanem a külföldieknek és régebbieknek is a zöme kommunista, szocialista vagy legalábbis szélsőségesen liberális. A 114 mikrofilmre vett lap között alig akad néhány nemzeti irányú lap. Ennek oka minden valószínűség szerint az, hogy az amerikai és kanadai könyvtárak és intézmények vezetősége zömmel szélsőségesen liberális. Az otthon megjelent és mikrofilmrevett lapok között szerepel 8 olyan, amelyik 1848- ban, 1-1, amelyik 1850-, 1878-, 1880-, 1887-ben jelent meg először. A két világháború között otthon megjelent lapok közül csak 6 szere-A SUMER KÉRDÉS ÉS A VALÓSÁG Kedves Olvasóink! Lapunk okt. számában Hajdú Péter, e számunkban pedig Bart ha Antal írásával befejezzük közleményünket a Magyar Tudományos Akadémia hivatalos értesítőjének 1977. április 4-i számából. A SUMIR-MAGYAR AZONOSSÁG “pertraktálását" Hajdú Péter és Bartha Antal akadémikusok felkérése nélkül is VÁLLALJUK! A Szerk. * * * Meglepő őstörténeti javaslat érkezett a magyar kormányhoz címezve, így hangzik: “meggyőződéssel, jó szívvel, okos megfontolással tegye magáévá, helyezkedjék a minden tekintetben és felülmúlhatatlan sumér —magyar folytonosság alapjára . . .” A döcögő mondat az Élet és Irodalom 1976. december 4-i számában jelent meg. Az is kiderül, hogy a javaslatot “bizonyos széles értelmiségi rétegek” megbízásából “egy nem idehaza élő”, szakmájában elismert jogász szerkesztette össze. Közreadásának Cseres Tibor szentelt időt. Tegyük fel: a “neves jogász” műkedvelő fellépését valamelyik idehaza élő őstörténeti szakértő elragadtatásában valamilyen jogi természetű indítvánnyal viszonozná egy “nem idehaza” működő kormányhoz címezve. Éspedig hasonló szellemben. Felülmúlhatatlan méltánylásban részesülne javaslatának az az elvi indoklása, amelyben beismerné, indítványának tárgyi megalapozása, harmadában tekinthető is bizonyítottnak, hazafias okokból az eddig összegyűjtött adatokat teljes bizonyítéknak kellene tekinteni és minősíteni. Aki nem fogadja el, el kell hallgattatni. Ellenállhatatlan érvelés. Értéke pontosan azonos a sumér — magyar folyamatosság hitelével. Tisztában vannak ezzel a konzervatív, reakciós és fasiszta emigrációs körök is, amelyek az őstörténeti jelmezek ládájából előhúzták a sumérkodás molyrágta köntösét. Az euforiás mámor, amelyik az emigrációs sajtót — a nyilasokéval bezárólag — a sumerkodás ügyében hatalmába kerítette, a szülő eszmék önreklámozása. Ez esetben az önreklám a lényeget minősíti, amit egyébként a sumerista irodalom amúgy sem rejt véka alá. Nevezetesen a szélsőséges nacionalizpel és azok közül is 1, a Magyar Nemzet, még most is létezik, persze kommunista kiadásban. Ezzel azért foglalkoztam kissé részletesebben, mert a magyar kérdéssel foglalkozó amerikai és kanadai szakemberek ilyen módon meglehetősen egyoldalú, sőt kimondottan hamis és ferde képet kapnak a magyar életről. Ezen föltétlenül segíteni kellene valamilyen módon. A két ismertetett bibliográfia úttörő munka s így a dolog természeténél fogva korántsem teljes. Mégis a szerző azok összeállításával, a Katolikus Magyarok Vasárnapja azok kiadásával igen értékes szolgálatot tett az összmagyarságnak. A füzetek megrendelhetők a Katolikus Magyarok Vasárnapjánál (1739 Mahoning Ave., Youngstown, Ohio 44509, USA). Ára füzetenként $1.50 plusz 25 cent szállítási költség. (v. E.I.) Ragasztója lettem minden széthullónak: amennyi ereje van az igric szónak, amennyit kimenthet egy kis életcsónak, ha világraszóló árvizek bomolnak. A csíki virágok méze édességes. Bakonyi, sárosi virág méze édes: legyen minden lélek magyar mézre éhes, magyarok, épüljön az új magyar Méhes! Mécs László must, fajelméletet, társadalmi rendünk, hazai tudományosságunk elleni rágalmakat. A tárgyilagosságot nélkülöző, mindenből kiábrándult emigránsok misztikus látomásainak semmi köze a tudományos őstörténethez. Gyermeteg ötleteik rövidségét megtoldják koholmányaikkal. Ezen a téren teljesítményük felülmúlhatatlan. Az őstörténeti dilettantizmus kellékei közt kétségtelenül előkelő hely illeti meg szárnyaszegett ötleteiket. A fontoskodás vonatkozásában ugyancsak kiváló teljesítményt nyújtanak. Bizonyosra vehető, hogy a sumer eredet áltudományos ötletét hirdetők szemléletét nem osztó közvéleményt, a tudományosság látszatát keltő hókuszpókusz bűvölheti el. Talán ezzel magyarázható, hogy itthon is vannak olyanok, akik tanakodnak, lehetne-e tudományos nézetként fogadni a sumer eredet ötletét. Másfelől tény az, hogy élnek még körünkben a múlt eszmefoszlányait melengető emberek, akik a valóságos őstörténeti felfedezésnek fogják fel az emigrációból érkező áltudományos nézeteket, és érzelmi alapon úgy vélekednek, hogy a hazai tudósok valamiféle presztízs okokból agyonhallgatják az emigránsok őstörténeti ötletét. Közönségünknek ez egy sajátos érdeklődésű része. Őszintén megvallva, nehezen képzelhető el, hogy a sumerkodás bűvkörébe került hazai olvasók ne érzékelték volna az eszmei lényeget, és az ne feszélyezné őket. (Prof. Badiny: “Mah-Gar a Magyar” c. könyvét másoló irodák sokszorosítják. A szerk.) Időközben Komoróczy Géza a tudományos sumer kutatások álláspontjáról tájékoztatta az olvasóközönséget a sumer —magyar rokonság tarthatatlan voltáról. Sajnálatosan kis példányszámban megjelent kitűnő könyvének egy újabb kiadása további jó szolgálatot tehetne. Komoróczy Géza a tudományos sumerológia módszerével bizonyította be az emigráns sumerosok tudatlanságát a sumer nyelvben és történeti problémáiban. Tudatlanságuknál fogva sumer —magyar szóhasonlításaik “levegőbe épített felhőkakukk várak” (Sumer és magyar? 113. 1.). Figyelemre méltó Pusztai János írása (Valóság, 1975. 12. sz. 56 — 66. 1.), aki a történeti nyelvhasonlítás oldaláról mutatta ki, hogy a sumer és a magyar nyelvek semmiképpen sem rokoníthatók. (Egyáltalában nem mutatta ki, mert nem ért a sumerológiához. A szerk.) Mindezek alapján nem hiszem, hogy a sumerológusokkal folytatandó nyílt vita gazdagítaná tudományunkat, eligazítaná közönségünket. A sumerosok nem történelmi szakismeretekkel rendelkező, hanem politikai célokat követő emberek, olyanok, akik régen megfosztották saját magukat attól, hogy demokratikus hazai fórumon meghallgatást kapjanak. BARTHA ANTAL «ITTVAKÖfcf Megjelenik havonta Publ. Monthly — Publ. mensuelle Felelős szerkesztő — Editor: MAJOR TIBOR Kiadó — Publisher: HUNGÁRIA SZABADSÁGHARCOS MOZGALOM Levelezési cím—Corresp Offices: USA: Hungária Szabadságharcos Mozgalom P. O. Box 534 — Edgewater Branch, Cleveland, Ohio 44107 Előfizetés: Egy évre fi 0.00 — egyes szám ára 85 cent Printed by Classic Printing Corporation 9527 Madison Avenue, Cleveland, Ohio 44102
