Szittyakürt, 1977 (16. évfolyam, 1-12. szám)
1977-11-01 / 11. szám
10. oldal «ItmKOfcT 1977. november hó Néhány szó az Amerikai Magyar Szövetség közgyűléséről Már a közgyűlés előtt érezhető volt, hogy ez nem olyan lesz mint a többi szokott lenni. Erre az is rászolgált, hogy az izgő mozgó Dr. Száz Zoltán utazgatott össze-vissza Eszenyi László alelnök megbízásából. Furcsa volt az is, hogy a befolyással bíró személyeknek egész előadást tartott arról, hogy nagy személyi változásra van szükség az AMSz-nél, hogy eredményes munkát tudjon produkálni. Ha a szálakon végig mentünk mindig Eszenyi Lászlóhoz ért a vége. Közben kiderült az is, hogy az újságoknak leadott “Amerikai Magyar Szövetség közleménye, amely nagy vihart váltott ki a nemzeti emigráció körében Eszenyitől származott. Ennek alapján a Kereszt és Kard Mozgalom vezetője ki egyben az Amerikai Magyar Szövetség alelnöke, arra kényszerült az igazság jegyében, hogy elmondja az alábbi közleményt, hogy a Magyarság széles rétege tudomást szerezzen arról, hogy a szőrös kezek az Amerikai Magyar Szövetséget is birtokba akarták venni. Szószerint leközöljük Vasvári Zoltán beszédét, amit az igazgatósági ülésen mondott el: Igen tisztelt Elnök Űr, Tisztviselő társaim és kedves Barátaim! Nehezemre esik egy katona bajtársammal szemben felszólalni, de az igazságot nem hallgathatjuk el. Eszenyi Lászlóval valamikor a bolsevizmus ellen küzdöttünk együtt egy célért. Ügylátszik az emigrációban az emberek megváltoznak az idők folyamán. Az elveket és fogaidalmakat amiket tettünk, amikor a kardunkat összecsördítettük, elfelejtik. Felolvasok egy tételt, amit én igen értékesnek tartok: Egy kiegyezés a hazai bolsevistákkal, többek között azt is jelentené, hogy az emigráció hivatalosan is hozzájárul, hogy Kádárék és Czinegéék teljesen kiszolgáltassák a magyarságot orosz-szovjet csapatokként a kínai határon, vagy egy más nemzet hasonló 1956 szerű szabadságharc mozgalmának a letiprására. Egy kiegyezés beleegyezést jelentene Magyarország legteljesebb kiszolgáltatottságára gazdasági vonalon is, de beleegyezést abba is, hogy fiataljaink Ázsiában haljanak meg Szovjet érdekekért. Egy kiegyezés beleegyezést jelent az összes szovjet rablás! lehetőségekbe, esetleg újabb magyar területek elvesztésébe, jóvátételek fizetésébe, avagy a Brezsnyev doktrína érvényesítésére. Egy kiegyezés beleegyezést jelent abba, hogy Kádárék semmit sem tettek az erdélyi magyarok, a felvidékiek és más kisebbségben élő magyarok megvédésére, kulturális támogatására. Egy kiegyezés az emigráció ellenzéki szerepének teljes feladását is jelentené. Az emberi jogokért való küzdelemben úgy a Kádár—Czinege bábkormányzat, mint a sztálinista Ceausescu ellen együtt kell dolgozni, védeni a magyarság érdekeit, nem pedig az anyanyelvi konferenciára, IBUSZ utazásokra szervezni az emigrációt. Kádárék több mint egymillió külföldi turistát várnak az évre. Minimálisan számítva 500 dollár költőpénz csak bármely nyugati valutában, Kádárék 500 millió doidoilár bevételt jelent, amelyet a Szovjetnek továbbítanak, s ha a turisták ezer dollárt költenek fejenként, ami valószínű, ami egy billió dollár támogatása a magyar nép rabságának fenntartására. Ezért hirdetnek amnesztiát, jöjjön be csak külföldre szakadt kedves honfitársunk, kérelmét majd egyénileg bíráljuk felül. Ezért szerveznek anyanyelvi konferenciát, ezért akaiják az emigráció hangját elnémítani. A magva nemzet szabadságáért lehet küzdeni itt, a közömbös világban, ahol a közönyös nyugatiak Kádárékkal cimboráló magyar emigránsok viselkedését és hivatalos utazgatásait emlegetik a maguk pilátusi kézmosására. Szeretettjeink és otthon maradt hozzátartozóink barátaink meglátogatása nemcsak megérthető, de természetes. De a hivatalos koccintgatások pártbasákkal, nyilatkozatok, avagy nagyzoló hencegések, elítélendő cselekmények. A magyarságnak küzdeni nem lehet otthon, mert a szovjet cinkosainak, börtönőreinek elnyomása alatt állnak. A kommunista megtorlás pedig komoly életveszélyt hozhat ellenzékiségünkhöz. A rendszer enyhülése csak átmeneti szelepny it ugatás részükről, nehogy a rabnemzetek esetleges közös forradalma elsöpöije a vörös szovjet diktatúrát. A szabadvilág nagy része védelemre fegyverkezik a szovjet támadás ellen, ugyanakkor turisták és s^ját hazájukból külföldre szakadt honfitársaink hordják a dollárt, évi egybillió dollárt a Kádár rendszer és szovjet főnökeinek valutáris megsegítésére és ellenünk, a szabad világ lerohanására. MI A LÖVÉSZ? Többek kérésére közöljük a felnőtt lövészek meghatározását és feladatát: A lövész a honvédelem és a magyar föld védelmének elsőrendű oszlopa, a lövész elsőrendű katona, kinek a golyója az anyaföid védelmében halálos biztonsággal talál célba. A lövésznek tudni kell, hogy a magyar sors a történelem folyamán mindig nehéz volt és nehéz lesz, s ezt a nehéz sorsot a magyar lélek mindig halálos komolysággal vette. Lövésszé válni magyar kötelesség, lövésznek lenni több a kötelességnél, mert a lövészélet hősi honfiúi áldozat. A lövész a polgári életben a magyar összefogás és a magyar öntudat ápolója, a hadban példaadó megvalósítója. A lövész az országépítés és a nemzeti jövendő kovásza, egyébként a maga környezetében a nemzetnevelés felelős tényezője. A lövész minden gondolatot, minden üzenetet, minden parancsot habozás nélkül tettben valósít meg, s ezzel a lövész a magyar cselekvő élet hűséges gyakorlója: a lövész a kiáltó nemzeti akarat és a szótlanul cselekvő nemzet. A lövész nemcsak néhanapján és életének kiszakított óráiban áll a haza és a nemzet szolgálatában, hanem a lövészi élet teljes egészében és minden fordulatán nemzetszolgálatos, áldozatos élet. A lövésznek tudnia kell, hogy minden gondolatával és cselekedetével egyetlen közös nagy célt kell szolgálnia: az öntudatos katonákból álló, fegyelmezett katonaállamot, s ezáltal pedig az új boldog NAGYMAG Y ARORSZÄGOT. Istennel a hazáért! Lövész központi parancsnokság. Hazánk megszállásának 32. évében. A nyugaton élő magyarság nem lehet kettős szolgálatban. Vagy ott legyen velük a komminista börtönőrökkel koccingatva, vagy itt, ahol a lehetőségeinkhez képest küzdeni kell a magyar nép szabadságáért és fennmaradásáért. De itt is és ott is szerepet játszani nem lehet. Te hol állsz? Ott az elvtársakkal, vagy itt velünk küzdve az elnyomottakért? De itt is és ott is egyszerűen nem lehet. Ez egy magyar embernek nem a tulajdonsága. Annak ellenére sem, hogy az emigrációban sok időt töltöttünk el és a külföldi erők szívóhatása talán egy kissé befolyásol bennünket. De azért vagyunk az Amerikai Magyar Szövetség vezetői, azért csinálták az ősök, hogy véreink ügyeit képviseljük, mert ők nem tehetik. Nekünk mindig többet kell követelnünk, amit lehet, mert a tárgyalásoknál néha engednünk kell. Tehát azért nagyon helytelennek tartom, amikor hallom itt a fiatalok részéről, hogy minek beszélni Erdélyről, vagy Felvidékről, vagy Burgenlandról, vagy erről vagy arról. Ha már itt lemond valaki valamiről, akkor az örökre elveszett. Az Űr Isten megadta nekünk azt a lehetőséget, hogy szellemi, fizikai, erkölcsi képességünk van, kötelességünk küzdeni, még akkor is, ha kilátástalannak is látszik a harcunk (úgy van, úgy van!). Azért állított ide bennünket az Üristen, hogy az egyéni érvényesülést vagy boldogulást tegyük félre. Az ember egyéni élete a nemzetével szemben nem számít. Ha nem így csinálja az Amerikai Magyar Szövetség, akkor kénytelen vagyok elmenni innét, mert az Isten azokban a harcokban, amelyeket a hazámért tettem megedzett és ma sem változtam meg. Kérem az Amerikai Magyar Szövetséget, ha erkölcsi testület akar lenni, akkor feladatainak és határozatainak minden időben és mindenkor érvényt kell szereznie. Ezért vagyok ma is itt. Én nagyon sajnálom, hogy Eszenyi Lászlóval szemben azt kell mondanom, hogy nem értek vele egyet, és nem tudok bízni benne, mint az amerikai magyar nép külügyi vezetőjében, mert nem tudom, hogy a hátam mögött az otthoniakkal mit tárgyal. Mindig tisztán egyenesen szembe akarom látni a magyar testvéreimért való küzdést, nem pedig ezt a csalóka játékot. Kérem az Amerikai Magyar Szövetség tisztelt vezetőségét, a philadelphiai határozataink alapján, ahol megfogadtuk azt, hogy az Amerikai Magyar Szövetség vezető főtisztviselője nem lehet az, aki hazajár, tárgyal a kommunista rendszer vezetőivel. Kérem, tessék érvénybe léptetni ezt a határozatot, másrészt pedig fegyelmi eljárást kérek Eszenyi László ellen és addig a leváltását is kérem. * * * Ilyen szellemben zajlott le a közgyűlés és nem úgy, ahogy azt egyes újságok leírták. A Kereszt és Kard Mozgalom fájdalommal jelenti, hogy régi, hűséges tagja bessenyől BESSENYŐ ZSIGMOND volt m. kir. gazdasági felügyelő türelemmel viselt hosszú betegség után, a halotti szentségekkel megerősítve, életének 89. évében, október 16-án meghalt. Elhamvasztott földi maradványai hazai földbe lesznek örök nyugalomra helyezve. Gyászolják: bessenyői Bessenyő Zsigmondné szül. csókfalvi Hadnagy Berta, özvegye; Dr.bessenyői Bessenyő Zsolt, unokája; véggyulai Gyulay Antalné szül. bessenyői Bessenyő Terézia, testvére; Dr. Fonyó Antalné, menye; valamint kiterjedt rokonsága és barátai Magyarországon, Erdélyben, az Egyesült Államokban és Kanadában. Nyugodjék békében. 1 Grove Place Schenectady, N. Y. 12307 Juhász László: BURGENLAND című, nagyszerű útikalauzának ára 8 dollár, és 50 cent portóköltség. Trianon után több ország jussolt az elrabolt magyar földből. Nyugat- Magyarország egy részét Ausztria ragadta magához. Ennek a legnyugatibb magyar földdarabnak, amit ma Burgenlandnak neveznek, olyan remek, alapos, történelmi, földrajzi, néprajzi képét adja Juhász László, amire a század elején megjelent “Magyarország vármegyéi és városai” című 23 kötetes kiadvány vonatkozó része óta nem volt példa. Kapható a Vasárnap könyvosztályán: 1739 Mahoning Avenue, Youngstown, Ohio 44509. B A KERESZT ÉS KARD MOZGALOM HANGJA Kiadja a mozgalom központja XVIII. évf., 11. szám — 1977. november hó Levelezési cím: Kereszt és Kard Mozgalom c/o Vasvári Zoltán, 8 Scudder St., Garfield, NJ 07026
