Szittyakürt, 1976 (15. évfolyam, 3-12. szám)
1976-03-01 / 3. szám
12. oldal «ITTVAKÖkT 1976. március hó nak kérdését jelölte meg előadása tárgyául. Ma (1953) Európa nem képes sem biztonságáról, sem megélhetéséről önmaga gondoskodni. Nyugateurópa úgy érzi, hogy a mai állapotért nem felelős és azért a neutralizmus felé törekszik . . .” Eckhardt folytatja: — Amikor Amerikába jött (CHORIN) az előadót felkérte a Foreign Policy Association, hogy" beszéljen Magyarország békecéljairól. Akkor ő (CHORIN) azt mondotta, hogy nem a magyar békecélokról kíván beszélni, hanem arról, hogy egész Európára kiterjedő becsületes rendezésre van szükség. A becsületes rendezés két követelményt támaszt. Az egyik az, hogy Oroszországnak nincs helye Európában, a másik, hogy vissza kell állítani a német federációt. Minden német állam függetlenségét, az európai federáció minden állama garantálja .. . ” A térképvázlaton látható — Csehszlovákiából és Ausztriából nyugati irányba néző két kérdőjelhez, vagyis a Német-Római Császárság visszaállítására való törekvéshez — CHORIN FERENC 1953-ban való tervezetéhez — itt van a szöveg. Eckhardt beszéde viszont világosan mutatja, hogy "a közvéleményt kell alakítani a jövő terveket illetően .. . Pl. mi, magyarok, kicsik vagyunk, stb. . . . ésmégis egész Európát rendező hatalmakká válunk CHORINÉK, Habsburgok szemében, s velünk "becsületesen” átrendezik a dunavölgyi békét is. Eckhardt folytatja: — Historia est vitae. Az oroszoknak nincs helyük Európában. Waterloo után a bécsi kongresszus minden nemzetének igyekezete arra irányult, hogy az orosz befolyást kiszorítsák Európából. 1814-től 1914- ig nem is volt egész Európára kiterjedő háború . . A magyaroknak úgy rémlik — ezt Eckhardt kifeledte — mintha az oroszok jártak volna, ha nem is egész Európában, de hazánkban egészen biztosan, még pedig a Szent István koronáját viselő magyar király kérésére, — hogy segítsenek vérbefolytani a magyar szabadságot. Felkiáltó jel kell maradjon ez nekünk, magyaroknak, mert azt bizonyítja, hogy a Szent István koronáját viselő magyar király — osztrák-római császár — igen nagy hajlandóságot mutatott — s mutat ma is — hogy terveit keresztül vigye mindenáron. A történelmi hűség kedvéért itt meg kell említenünk azt is, hogy annak idején, mikor vérbefojtották nemzetünket orosz segítséggel a Habsburgék, az orosz cár fiát, a cárevicset szalasztotta Bécsbe, hogy kérje a cár nevében a magyar királyt, — ne tegye akasztófa erdővé és temetővé Magyarországot. A cár kérése mit sem használt . . . Ezt is "kifeledte” a két háború közötti magyar "közoktatás”, de külföldön mindenütt fel van jegyezve . . . ! Chorin, Eckhardt az amerikai illetékeseket, de a "magyar közvéleményt” is elfeledte ezirányban is "alakítani”. Az 1953-ban New Yorkban a Magyar Helikonban elhangzott Chorin- Eckhardt tervezetet, valamint a térképvázlatot annak idején beadták amerikai illetékes szervekhez, — mint Eckhardt is említi, — mint Chorin által mutatott, európai "béke” tervet. Az itt szóban forgó és 1970-ben kiadott németnyelvű füzet, címoldalon a vázolt térkép, — azt mutatja, hogy ennek megvalósítása a célja minden — és idegenben — élő magyarnak. Nemcsak a magyar, de az idegenek "közhangulatát" is odairányítják, hogy a magyaroknak azon igyekezete, hogy a megszálló idegen hatalom kivonuljon hazánkból, — azonos a Habsburg-birodalom visszaállításának céljával ... Ez pedig hazugság! Ök maguk tudják ezt a legjobban . . . Az 1956-os események előkészítésében benne van a kezük . . . Éppen csak azt nem gondolták, hogy az számukra balul üthet ki ... A vértől-verejtéktől gőzös harc levegőjében, törekvéseikkel Győrig előreszaladtak . . . Mikor Győrnél a magyarok megtudták, hogy mire akarja használni a Habsburg igyekezet a magyar szabadságvágyat, — olyan felháborodott tiltakozás lett az eredmény, hogy alig tudták a bőrüket a "kamarilla tagjai” megmenteni, — inuk szakadtában kerültek vissza Münchenbe . . . ! Ez is történelmi tény ... És valahol Nyugaton, ez is fel van jegyezve! Gondoltunk-e már arra, hogy nemcsak a történelmi Magyarország képének hordozói, de Európa népei és országai is érzik, hogy mit jelentene a Kárpát-medencében egy a népidemokrácia hektikus légkörében. A budapesti Reformátusok Lapja, a rendszer egyházi szócsöve csak 1975 folyamán vagy nyolc-tíz ősi magyar református temető hivatalos felbolygatásáról közölt felhívásokat. Gyoma, Kiskunhalas, Báránd, Békésszentandrás, Solt, Székesfehérvár, Kunszentmiklós és Cegléd régi egyházi temetőiről jelentette, hogy azokat vagy a helyi, vagy a megyei Tanácsok "sajátították ki” (egyedül Kiskunhalason több mint 300 sírhe lyet), vagy valamiféle temetői igaz gatóság "nyilvánította elhagyottá”; két esetben pedig állítólag a helyi gyülekezet kívánja ismét temetkezési helyül felhasználni a kiürítendő területeket. Tehát miközben a békepüspökök és uszályhordozók külföldi útjaik során próbálják telezsolozsmázni a protestáns világot azzal, hogy milyen tökéletes az összhang és együttműködés az atheista állam és egyházaik között, odahaza már az egyházi temetők kiárusításánál, állami tulajdonba való átjátszásánál tartanak. Pedig ennek az egyházi életre nézve még súlyos elvi konzekvenciái lehetnek. Ez csak egy állami rendelet kérdése, hogy néhány éven belül a lelkipásztorok még a temetőbe sem kísérhetik ki majd elhunyt híveiket, mert kimondják a hatóságok, hogy "állami területen” bármiféle vallásos propaganda-tevékenység megengedhetetlen. — Hozzánk érkezett hírek szerint máris akadnak korrupcióra hajlamos helyi lelkészek, akik szívesen kapcsolódnak bele felsőbb egyházi hatóságaik kiárusítási akcióiba. Személyi jutalékokat vesznek fel az átadás zavartalan lebonyolításáért és nyugtalankodó híveik lecsendesítéséért a hatósági szervektől. Ha ügyesen végzik dolgukat, nevük rákerül a Zsinati iroda azon listájára is, amely a legközelebb Svájcba küldendő kiváltságos lelkészi üdülőcsoport válogatott névsorát tartalmazza. — Van azután ennek a temetőkkel való csúfos üzérkedésnek egy másik, a külföldön élő magyarság előtt részben ismeretlen oldala is. Amikor a hivatalos temetői közegek a felforgatott sírokban talált csontokat távoli közös sírokba szállítják el, a hátramaradt szép síremlékeket, köveket, amik nem egyszer drága márványból, gránitból készültek, az útfélre dobálják. Ott hevernek hónapokon keresztül, látszólag elhagyatva. De hiába jelentkeznék egy kései hozzátartozó, hogy máshová vitesse a számára erkölcsi és anyagi értéket képviselő követ, nem teheti. Ugyanis, abban a pillanatban, amikor egy köztemető kavalóban az ott élő népek békés együttélésén nyugvó, Kelet-Nyugat gazdasági kapcsolatait egészségesen összehangoló, összekötő pont. Különösen a mi korunkra, amikor a technika fejlődése a távolságokat összekötötte. De kérdezzük és kérdezi Nyugateurópa — milyen társadalmi és együttélési alap származhat abból, amit ez a térképvázlat és a Chorin-Habsburg terv mutat? Gondoltunk már arra, hogy ha visszaállana ez a hatalom a Kárpátmedencében, — őfelsége fején a korona még meg sem melegedne, a magyaroknak már indulni kellene, hogy a Korona országait — legelőbb Horvátországot — vérbe-tüzbe borítsák, magyarázván nekik a "korona iránti hűséget ...!?” És nézzük a két kérdőjel szerepét . . . A Kárpát-medencéből a harapófogó — nyugat felé, indulóban lenne betölteni szerepét . . . ! Átrendezni Európát. Akinek pedig ez a terv nem tetszik, — keleti politikát folytat” — még az esetben is, ha a keresztény világ legkimagaslóbb erkölcsi nagysága. púján behoznak egy sírkövet, az a szocialista jogi értelmezés szerint állami tulajdonná vált és elszállítása bűnvádi eljárás alapját képezi. Jóval később azonban az állami szervek mégis összegyűjtik és elszállítják titokban a sírköveket — a legközelebbi állami sírkőgyártó vállalatig. Ott levésik róla a régi feliratot, átfényezik és újként eladják a legközelebbi vevőnek, természetesen új felirattal. Persze, nem kis összegért. Ha a rendszer még sokáig fennáll, egy évszázad folyamán ugyanaz a sírkő három-négy halott emlékét is "megörökítheti” majd, hirdetve a szocialista termelékenység felsőbbrendű voltát. — Ma már még a ha-AZ OSI GYÖKÉR ÍRJA A MAGYAR KULTÜRFORRADALOM KAPCSÁN: Tudása és tudatosítása annak a ténynek, hogy a mezopotámiai nagy térséget az Eufrátestől az Indusig uraló — pártos-szkitának nevezett — elődeink magukat a názáreti sabarsamar népből született Jézus Urunk Népének vallották és mint "Jézus Népe” részt vettek az Ür Igazságának és Törvényének hirdetésében. Ők voltak a Jézushitűek és anyaszentegyházuk, mint Jézusi alapítás, Péter Apostol Babiloni Gyülekezeti Szervezetén át hirdette az Igét és élte a Jézushitű életét, amit Árpád Népe is magával hozott. Felismerése és tudatosítása annak a történelmi ténynek, hogy a Kárpátmedencétől a Kaukázusi térségen át — a Káspi tengervidéket is magába foglalva — a mezopotámiai deltavidékig beleértve a mai Palesztina — (akkor Palastunak nevezett) területét is — mindenütt Magyarfajú Nép lakott, mely magát a Hatalmas Kun-máh-gar Népnek nevezte és a mai történészek által megnevezett “őshazai” vidékek mind ebbe tartoznak. Ezen a területen a nép ugyanazt a Mah-Gar (ma sumirnak nevezett) nyelvet beszélte különböző tájszólásokkal, mint amit az ékiratokon és az Árpádházunk uralkodásának Kr.u. 10—12. századból eredő írott nyelvemlékeinken találunk. Kikutatása és felderítése annak a valószínűségnek, hogy az eddig "görögnek” tartott bizánci nyelv, melyet az Arsák-Vérü és pártos származású bizánci császárok honosítottak meg — nem a Mah-Gar nyelv egyik változata-e ...? Utalunk itt Morav-Még a halottaknak sincs A magyar közvélemény "alakitása” most uj jelszót röppentett fel: "Jobb a Habsburg, mint az orosz!” — olvassuk a "legnagyobb példányszámban megjelenő” emigrációs uji Ságban . . . Mintha a két egyforma zsarnoki hatalomnál — harmadik út nem is lehetne . . . Pedig van egy olyan harmadik út, amelyhez minden segítséget megad, — elsősorban a Felséges Üristen . . . azután Azok, akik ott ülnek a Felséges Isten zsámolyánál, őseink, akik megdicsőültek harctereken, vérpadokon, bitófákon végezték életüket, de utat mutattak a Történelmi Magyarország felé . . . Másodsorban minden segítséget remélhetünk Európa és Kelet egymásfelé irányuló, s mindkét irányban jobb életet remélő népeinek, nemzeteinek igyekeztéből. Tehát van harmadik ut, — a Történelmi Magyarország felé igyekvő ut . . . Nem vagyunk kicsik, mert világrendező helyen van szüksége az Istennek a magyarra. Kell, hogy ez a tudat erőt és bátorságot adjon a kezdeményezőnek. nyugalmuk lottaknak is csak a Párt biztosíthat zavartalan és békességes nyugodalmat. Mert a Párt halottai mindenütt kiváltságos parcellákba kerülnek. Még az I919-es kommunizmus kárvalottjainak a maradványait is összegyűjtötték már az ország minden részéből. Ott pihennek a budapesti Kerepesi úti temető közepén, mint "a fehér terror áldozatai”, Martinovicsék közelében, egy valóban művészi módon kiképzett és nagy költségeken fenntartott díszparcellában. A forradalmi osztályharc élcsapatai dicstelenül megrohamozták és beveték nemzeti temetőinket is már! (Református Hírek, 2. év/., 2. szám, 1976. február.) esik azon megállapítására, mely szerint: "A bizánci nyelv kutatása még nagyon hiányos ... hiányzik a bizánci nyelv leíró és történeti nyelvtana ... nélkülözzük a bizánci görögség szótárát is”. (Moravcsik: Bevezetés a bizantinológiába, Tankönyvkiadó, Budapest 1960. 66. old.) Miután dr. Aczél bizonyítja ennek a "görögnek” nevezett nyelvnek a magyarral való azonosságát — a subar-szabir elődeinknek Bizánchoz való eddigi kapcsolata, az “azonosság”, vagy "rokonság” alapján, újra átértékelendő. Végezetül pedig végérvényesen ki kell söpörni a Magyar Nép szellemvilágából a "finn-ugor rokonságnak” nevezett hamistant, mely hamisítás bizonyítását megtaláljuk a "Káldeától Ister-Gamig” c. könyvem 121. oldalán. «ITTVAKÖfcT Megjelenik havonta Publ. Monthly — Publ. mensuelle Felelős szerkesztő — Editor: MAJOR TIBOR Kiadó — Publisher: HUNGÁRIA SZABADSÁGHARCOS MOZGALOM Levelezési cím — Corresp. Offices: USA: Hungária Szabadságharcos Mozgalom P. O. Box 534 — Edgewater Branch, Cleveland, Ohio 44107 Előfizetés: Egy évre $8.50.— egyes szám ára 600 Printed by Classic Printing Corporation 9527 Madison Avenue Cleveland, Ohio 44102
