Szittyakürt, 1974 (13. évfolyam, 1-5. szám)
1974-01-01 / 1. szám
1974, január hó «IttVAKÖfeT 9. oldal MAGYAR NEMZETI EGYHÁZ A trianoni békekötés, valamint 1945 után külföldre szakadt magyarság, külföldre távozásának fő oka nem gazdasági motívumokban keresendő elsősorban, hanem nagyon is mélyen gyökerező lelki indítékok, nem is inkább politikai okok, melyek a magyart szülőföldjének elhagyására késztetik. Ezek a lelki idító-okok elsősorban a politikai helyzetben beállott változásokból erednek, így magyarázható az, hogy politikai okokból hagyta el valaki a szülőföldjét. Vannak magyarok, akik a beállott politikai változások szülte, a nemzeti létre vagy nemzeti életre súlyosodó szellemi korlátok között élni nem tudnak, így inkább külföldre távoznak abban a reményben, hogy külföldön nemzeti, magyar lelki életüket szabadon, korlátozások nélkül élhetik tovább. Minden szándékuk az, hogy majd az új környezetben megmaradnak magyarnak, sőt jobb magyarnak, mint azt valaha a szülőföldön maradva elképzelték volna. Sajnos nagyon sokan minden jó szándékuk ellenére, igen hamar beolvadnak, felszívódnak és az új, idegen környezetnek sokkal hamarabb, mint azt valaha gondolni merték volna, szerves részévé válnak, ahol a magyarságtudatuk, magyar lelkiviláguk, teljesen az új környezethez idomulva elveszti magyar jellegzetességét, a magyar szellemi lét igényét. Ezek jobban tették volna, ha már eredetében ott maradnak a szülőföldjükön, mert a korlátozott körülmények ellenére, a magyar környezet hatására esetleg megmaradtak volna magyarnak. Nagyon sokan azonban az idegen, új környezetben, görcsösen ragaszkodnak magyar mivoltukhoz, magyar szellemiségüket ápolni kívánják, a magyar lelkületűk, a magyarságtudatuk élése igényeket támasztanak bennük egy magyar környezet megteremtésére. Ezen igények, szellemi, lelki igények kielégítésére alakulnak meg különféle egyesületek és a magyarul beszélő különböző vallási egyházak. Az ember hajlamos arra, hogy különösen válságok idején az utolsó menedékhez, az Istenhez forduljon segítségért, reményért és vigasztalásért. Így idegenben a legelső magyar létesítmények közé a templomok tartoznak, amiket igen nagy költségekkel, nagy nehézségek között épített fel a külföldön élő magyarság abban a reményben, hogy talajtalanságában, lelki eltaszítottságában, a hazátlanság nyomasztó bizonytalanságainak lidércében, lelki kiegyensúlyozottságot találjon magának. A közös együvétartozás lelki közösségében találja meg azt a magyar lelki környezetet, ahol lelki vigaszt és erőt meríthet elsősorban magyar lelkűiét ének megtartásához és annak tovább fejlesztéséhez is. Egy letűnt kor biztonságot nyújtó lelki, nemzeti közösségét keresve jut el a külföldön élő magyar a templomokba, ahol az elhagyott szülőföld régi levegőjét keresi a magyarnyelvű istentiszteletek múltat visszavarázsoló szabadnak hitt levegőjében. Vajon megtalálhatók-e ezek a nemzeti, lelki igény kielégülések a mai külföldi templomok nemzetközi szellemű, ellaposodott, semmitmondó, üresen kongó prédikációk gépiességének, magyar templomnak nevezett kőhalmazaiban? A külföldön élő magyarság legnagyobb többsége emigránsnak, politikai menekültnek tartja magát és nem kivándorlónak. Sajnos, a mai magyarul beszélő templomok falai között kivándorlóknak tekintik magyarjainkat, mely álláspontot nem is tagadnak meg, hanem nyíltan közlik is a hívekkel, mint például a Szív újság 46. évf. 10. számában, 1960 október, ahol a 10. oldalon a következők olvashatók: "A magyar egyházközségeknek főcélja azonban nem az, hogy érzelmi kiegyensúlyozottságot biztosítson a kivándorolt magyaroknak, sem az, hogy nemzedékeken keresztül megtartsa őket magyaroknak új hazájukban, hanem az, hogy megtartsa őket hitüket buzgón gyakorló katolikusoknak." A továbbiakban a 11. oldalon olvashatók a következő sorok: "— egy jó katolikusnak valóban meg kell felelnie a nevében is kifejezett követelményeknek, és katolikusnak, azaz egyetemesnek kell lennie, —” Itt van az óriási tévedés, mert mint már fentebb említettem, a külföldön élő magyar .elsősorban "érzelmi kiegyensúlyozottságot” keres a magyarul beszélő templomokban (szándékosan nem írtam, hogy magyar templomokban) magyarságtudatának ápolását, megerősítését, továbbá amit ő maga nem tud megadni magyarrá nevelés terén a gyermekeinek, mindezeket várja és véli megkapni a magyarul beszélő templomoktól. Amennyiben a temploma ezen kiegyensúlyozottsági érzését, magyar lelki igényeit nem tudja kielégíteni, akkor a templomot otthagyja és éli a maga életét, amenynyire tudja, magyar könyvek olvasásával, esetleg a szülőföldjére való visszalátogatással igyekszik valamiféle kiegyensúlyozottságot keresni magának. Sajnos, hogy a kényszerű helyzet ezt hozta, de örömmel is állapítható meg, hogy az elmúlt évek folyamán egyre többen érezték, majd nyíltan ki is mondták egy nem egyetemes, azaz nemzetközi, hanem egy tartalmában, céljaiban teljesen magyar nemzeti vallásnak a szükségszerűségét és időszerűségét. Mindszenty hercegprímás torontói látogatása alkalmával mondta, hogy: "lelki megújulás nélkül nincs nemzeti feltámadás!", ezt a lelki megújulást, mely nemzeti feltámadásunk elengedhetetlen kelléke, a jelenleg meglevő magyarul beszélő vallásaink, templomaink megadni nem tudják, de ennek a lelki megújulásnak még a lehetősége is ki van zárva azoknál az egyházaknál, melyek elsősorban az egyetemességet, vagyis nemzetköziséget tartják elsődleges fontosnak, minden magyar nemzeti érdek rovására. Ismét a hercegprímás levelére hivatkozom, mely a torontói Magyar Élet c. lap 1973. nov. 24-i számában jelent meg, ahol a következőket írta: "Az Egyház mai mély válsága ne ijesszen meg bennünket. Túlságosan és sokáig ráhagyatkoztunk az ősi múltra épült, a családi és nemzeti folytonosságba beágyazott keresztény hitre. E beágyazottság azonban csak támasz lehetett, de nem volt sem maga a hit, sem annak záloga.” A továbbiakban azt írja a hercegprímás: "a megmaradt kevésből újra kell építenünk a hazát. Ez a dolgunk ezen a világon. Ettől megszabadulni nem tudunk, csak elbújni előle.” Teremtsünk keresztény hitre épülő egyházi közösséget! — "Tanuljuk meg és használjuk idegen népek gazdag tapasztalatát és fordítsuk ezt a nagy célra.” E sorok mellé sok magyarázat nem szükséges, de érthetően és világosan megmondja a hercegprímás, hogyha lennének a magyar nemzeti érdekeinknek megfelelő keresztény egyházaink, akkor azokat meg kellene tartanunk vagy tovább kellene fejlesztenünk, de a hercegprímás nem ezt mondja, hanem azt, hogy ‘‘teremtsünk keresztény hitre épülő egyházi közösséget” vagyis teremteni azt szoktak, ami nincs! A magyar nemzeti vallás szükségszerűsége vitathatatlan a mai állapotaink között. Nagyon sokan beszélnek róla, vitáznak felette, ki így, ki úgy látja a megvalósulás útját. Minden nézet azonban megegyezik abban, hogy ez csakis egy olyan vallás lehet, mely ősi eredetünkkel együtt fakadt, a magyarság évezredes történelmén keresztül velünk volt, melynek fonalát a római kereszténységre való áttérítésünk után vesztettünk el, de tartalma népünk lelkében tovább élt és fennmaradt. Megtalálható e vallás lényege az utolsó ezeréves történelmünk magyar irodalmában, népművészetében. Ezen lelki újjászületésünk, vagyis történelmi és kultúrhagyományainkra épült magyarságtudatunk élése a kifejezője magyar hitünknek, melyet megvallva, vagyis vallásunkká téve, a következő négy sor fejez ki kristály tisztasággal, krisztusi egyszerűséggel: Hiszek egy Istenben, Hiszek egy Hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában! Ez a magyar vallásunk, nemzeti vallásunk mottója, theológiája. Ennek szellemében alakult meg 1973 decemberében Torontóban az az első közösség, mely az első Magyar Nemzeti Egyház neve alatt került bele az emigráció történetébe, mely lelki közösség egyetlen meglévő “magyar” épületben helyet nem kapott Torontóban, mert tartalmában, lényegében semmi más nincs, csak magyar hit és magyar szellem. így kénytelen volt ez a közösség idegenektől bérelt helységbe költözni és megnyitni a Magyar Nemzeti Vallás első templomát minden magyar lelki kielégülésre és magyar lelki kiegyensúlyozottságra vágyó nemcsak magyarul beszélő, de magyar atyánkfia számára. A templom Torontóban a 813. Queen St. W. alatti helyiségben van, ahol valóban magyar istentiszteleti összejövetel, minden vasárnap délelőtt 11.00 órai kezdettel várja a magyar hitüket élő és megváltani is akaró magyarokat. A magyarok Istene áldása kísérje mindazokat, kiknek anyagi áldozata és munkája lehetővé tette, hogy egy ezredéves tévelygés után, ma már a magyarok Istenéhez imádkozva kezdhetünk hozzá lelki megújulásunkhoz, egy igaz Magyar Nemzeti Egyház felépítéséhez, nemzeti feltámadásunk érdekében. Homonnay O. János SPANYOLORSZÁGBÓL JELENTIK: A spanyolországi magyarság és számos spanyol barát bensőséges körülmények között koszorúzta meg október 28-án a toledói Alcazarban elhelyezett emléktáblát, így adózva népünk 1956 októberi hősi harcának. A bevezető beszédet Czilchert Aurél, a madridi volt magyar királyi követség utolsó titkára tartotta, majd a spanyol barátok nevében Luis Villamea, a "Fuerza Nueva” hetilap kiküldöttje szólalt fel. Végezetül, Pongrátz Gergely a Korvin-köz volt főparancsnoka emlékezett meg a nevezetes évfordulóról és azok elesettjeiről, hangsúlyozva a magyar szabadságharcosok és Moscardo ezredes katonáinak a közös célért vívott harcát. Ezután a Magyar Hiszekegy elmondása következett 1 perces csenddel áldozva a magyar és spanyol hősök emlékének. Befejezésül Pongrátz Gergely felolvasta Mindszenty József bíboros hercegprímás üdvözlő táviratát, melynek szövegét az alábbiakban közöljük: Az ünnepséget követően a résztvevők viszonttávíratban köszönték meg Hercegprímásunk üdvözletét. te INDICAGlOtfES"'^, «. - ií' —‘-tv TELEGR AMA í 7*%h DIRECCION GENEHAL DE CORREOS Y TELECOMUNICACION 11 B WIEN A , ZCZC 31835 WIEN/TEL 9287 53/52 26 2315 INDiCACIONES, DESTINATARIO Y SENAS GERGELY PONGRÁTZ CALLE PEZ V0LA00R 12 J 3 0 MADRID30 J00C2*' NEPÜÉNK HELYTALíASA A MÚLTBAN,CSAK AKKOR LESZ FORRÁSA HOLNAPJÁNAK;HA MA MINDENT HEGTESZÜCNK FOÍLEMELKEDÉsÉeRT. HA SEMMI KICSI NEM TULKICSI HOGY ELHANYAGOLJUK,HA SEMMI NAGY NEM TULNAGY HOGY KEDVÜNKET VESZITSUfK. EZZEL kÖESZÖENTOEM AZ ALCAZARBAN OKTOBER 23 - AT UtNNEPLOt MAGYAROKAT ESv KUÉLDOCM aWsOHAT MINDSZENTY JOSEF ERSEKPRIMAS
