Szittyakürt, 1974 (13. évfolyam, 1-5. szám)
1974-01-01 / 1. szám
6. oldal «ITtVAKÖkT ____________1974, január hó A Torontói Beszéd Korszakalkotó a magyarság jelenlegi életében. A Hercegprímás beszélt. Ő, aki már éppen ezen esemény tanúsága alapján nemcsak a nemzet "Martyrja", a nemzet jellemerőssége, állhatatosság példaképe, hanem a nemzet gondviselő őre, vezére, nekünk magasabb piedesztálon, mint az uralkodók, királyok, császárok voltak és vannak. És, akinek jóságos atyai szavait nekünk, mint a legszigorúbb hadparancsot kell követnünk, teljesítenünk és megvalósítanunk, éspedig azért, mert ezen szavak ezúttal a nemzeti lét vagy nemlét kérdése elé állítottak bennünket, a határozott kifejezés hangján. “Lelki megújulás nélkül Nincs nemzeti felszabadulás!" Ezek voltak a Hercegprímás előttünk szentnek tekinthető szavai. De, hogy útmutatást is adjon a cselekvésre, beszéde keretébe több olyan kifejezést is belefoglalt, melyek által rámutatott a fennálló nemzeti veszélyekre, de egyben utalt is az elhárításukra folyamatba teendő nemzetvédelmi cselekvés szükségességére is. A Szittyakürt 1973 októberi számában Homonnay Ottó Jánostól megjelent cikkben a szerző hozzáfűzi: a beszéd “sokat kifejezett az értő hallgatóság előtt. Megértettük, hogy megmondta, amennyit mondhatott”. Igen, megértettük mi emigráns magyarok, de nem mindnyájan, különösen azok "nem”, akik nem is akarják. Éppen ezért szükség van ezen beszéd kifejezései értelmének félreértést, sőt esetleg rosszindulatú félremagyarázást kizáró elemzésére és kiegészítésére. A beszéd: Rámutatott a magyar népsorvadásra, és egyben ezen veszély elhárítására, a nemzeti erő telj esség, a számbeli tömegerő kifejlesztésének szükségességére. (Lásd fentemlített cikk 2. old. első hasáb 20—21, és 25—26. sorokat.) Rámutatott a faji jelleg, eredeti, ősi, értékes, nemzeti tulajdonságaink megtartásának szükségességére, és egyben elődeink évszázadokon át meg nem szűnő létszámbeli pusztulására, és egyben, ezen pusztulásokat előidéző körülményekre. (Lásd a cikk 28—35 sorait.) Emlékezetbe idézte a magyar faj sorsának ezer év óta tartó folytatólagos, állandó romlását, pusztulását (cikk 37—41 sorait), mely — mint történelmünkből nagyon is ismeretes, éppen Árpádházi uralkodóink által kezdeményezett és bevezetett: Nyugat előtt való jóhiszemű és gyanútlan behódolás: házasságok és egyéb szellemi összeköttetések útján, valamint fajidegen elemek beengedése, és a magyarság hátrányára előnyökhöz juttatása által —, történt, mely már hagyományos szokássá vált, ami később már törvénnyé lett a Habsburgoknak a magyar trónra emelésével. S ezzel megindult előbb a Balkánról, utóbb a Nyugatról, de ez már az uralkodói hatalom által elősegítve — a jelenlegi nemzetiségek beáramlása, amely a magyarság általi túlzott nemzetiségi türelemmel való befogadása és elbánása által — Trianonnak lett előidézője. Igenis vannak az emigráció magyarjai közt olyanok, akik nagyon is “megértették” a beszéd szavait, sőt olyanok is vannak, akiknél ezek tetteket is eredményeztek. Már az előző időkben, az átlagnál nagyobb figyelemmel kísérve a Hercegprímás eddigi, régebbi, alkalmilag elszórt szavait, és egész eddigi magatartását és álláspontját, ezekből mindezen igazságokat, amik most Torontóban kifejezetten elhangzottak, már az ezt megelőző időkben is, kiérezhettük, s így ezek máris követésre találtak, sőt cselekvéseknek is kiinduló pontjai lettek. A Magyar Népesedésügyi Társulat eddigi, már régebbi keltű kiadványai tanúsítják ezt a munkát, amely a "Magyar Népesedésügy” című értekezésben került kiadásra a honfitársak használatára, és amit — az ügy iránt komolyan érdeklődő, esetleges jövőbeni munkatársak címére — a Szittyakürt szerkesztőségéhez címzett igénylésre, ingyen és bérmentve megküldünk. Az "értekezés” összefoglalja a Magyarság nemzeti, népi azon tulajdonságait, melyek gyengeségnek, hibának, sőt saját maga elleni bűnnek számítódnak, de egyben fel is sorolja, mindezek szemléltetésére azon tragikus történelmi eseményeinket, HOZZÁSZÓLÁS KASZÁS NAGY MÁTÉ ILYEN CÍMŰ CIKKÉHEZ Sok csodabogár látott napvilágot a IV. izrael—arab háború kapcsán. A legcsodálatosabbat Kaszás Nagy Máté izzadta ki a Kanadai Magyarság hasábjaira. — Megállapítja, amit mindenki tud, hogy "a Szovjet nem barátja az araboknak, de ellensége Izraelnek.” Hogy miért nem barátja egyiküknek sem, azt nem írja meg; tudniillik azt, hogy a Szovjet csak a maga érdekeinek a barátja. No, aztán csattan a toll, írván, hogy "Izrael egyedül áll a (Szovjet) hódítási szándékával szemben.” Hogy mennyire nem áll egyedül, hanem főleg az Egyesült Államok tetemes segítségével, arról itt siet megfeledkezni. Ha pedig hódítási szándékról esik szó, illenék tudni, hogy éppen Izrael imperialista hódítási hóbortja ellen hozott az Egyesült Nemzetek, az UNO már nem egy határozatot. Azt is olvasom K. Nagynál, hogy "nem engedhetjük meg magunknak azt a luxust, hogy... a Szovjet sikerekért szurkoljunk." Nohát ilyet! Elhiheti K. Nagy Máté, hogy eszünk ágában sincs szovjet sikerekért szurkolni, de abban egyetértünk vele, amikor állítja, hogy "sokan vannak köztünk, akik az araboknak drukkolnak." Hozzá is fűzi: "Érthető.” Ám azzal már — sajnos — adós marad, hogy miért,! Egyszerű pedig a dolog: Palesztina és a palesztinai arabok sorsa kísértetiesen emlékeztet országunk megcsonkítására, nemzettestvéreink kiűzésére. Azután meg sokan vagyunk, akik nem felejtettük el Rákosi-Roth idején Péter-Auspitz Gábor és Rosenberg Elza & Co. vezette ÁVO "hatásos” kezelését sem. Remélem, nem kívánja tőlünk Kaszás N. M., hogy megcsókoljuk ezeket a véres kezeket!!) és újabb sikereikért "drukkoljunk”! — A laikus "érthető” után ezt meg kellett volna kérem, világosan, érthetően írni, és az áldozatoktól nem elvárni, hogy mindent elfelejtsenek... Szép, amikor ez a hívatlan prókátor az araboknak "tisztességes békét és megnyugvást” kíván. Ámde akkor a Szovjetnek nem lenne többé semmi keresnivalója az arab olajkútak "védelmében”. Legörömestebb az lenne, ha sem a USA, sem az URSS nem érdeklődnék olyan forrón az izraeliták és arabok viszálya iránt. Söpörjön mindenki a saját portája előtt. Az is érthető, hogy Izrael állandó terjeszkedése és uUranacionaahol a magyarság drága áron fizette meg ezen hibáit. De, mindezek jövőbeli elkerülésére, megadja azon cselekvési módozatok tervezetét is, mely eljárások már eredmények elérését is célozzák, sőt hiánytalan keresztülvitel esetére, az alapos reményt is megadják a sikerre. Mindezek útján kívánjuk teljesíteni azon kötelességet, hogy pótlólag és félremagyarázást kizáróan kifejezésre juttassuk és szóvá tegyük mindazt, aminek a Hercegprímás beszédében helye nem lehetett, de értelmileg vele szoros összefüggésben van. A "beszédben" Feltámadásról van szó. A Magyar Nemzet feltámadásáról, akiről az "értekezés” úgy emlékszik meg: "a sírgödör szélén álló nemzet”, oda már talán be is hullott, tehát csak egy Feltámadás hozhatja vissza az élők sorába. De mit is hirdetnek már a magyarságnak gyűlölködő ellenségei: "A Kárpátmedencében már nincsenek magyarfajú népek." Ezt pedig (még lista intézkedései az arabokat szüntelen ingerli. Ezért is nehéz osztanunk Kaszás Nagy siránkozását Izrael háborús veszteségei fölött. Ki sírt a mi sokkal súlyosabb veszteségeink fölött? Aztán "aki szelet vet, vihart arat!” — ezt se feledjük el. — S most jön a bukfenc! írja ezt: "Igaz, Amerika segítségére legalább is a Nixon-kormány alatt — számíthatnak" Tel Avivban. Szóval, mint korábban, most is az Egyesült Államok tartja fenn ezt a mesterségesen és véres erőszakkal létrehozott "államot”. — Szerinte "ez a segítség fegyverekre és pénzre korlátozódik, katonai beavatkozást nem ígér.” Mivel e sorok nov. 17-én jelentek meg, Kaszás uram emlékezete ugyancsak gyors segélyt igényel. Ezért emlékeztetem az általános megrökönyödésre eltendelt okt. 25-i amerikai riadókészültségre ... A bakonyi mese, mármint Magyarország szovjet ugródeszkául használása — érdekes! —, most időszerűséget nyert. Alig pár hete a csodálatos Amerika kész volt Magyarországot a biztonsági értekezletről kizárni s így a Szovjet Európa ellen előretolt harcálláspontját ismételten szentesíteni. Hja, akkor úgy vélték Washingtonban, hogy ilyen és hasonló könnyelmű engedményekkel Izrael javára ki lehet fogni a szovjet szelet az arab vitorlákból. — Szurkoljunk hát az amerikaiaknak?! LOBBY ÉS MÉDIÁK Szinte pikáns, amikor ezt olvashatni Kaszásnál: "... még a washingtoni izraeli lobby, amit nagyon erősnek tartanak, sem tudja rábeszélni a Kongresszust arra, hogy katonákat küldjön Izrael megvédésére.” Pedigpedig K. Nagy fejtegetései szerint Gl-okra lenne szükség, mert — úgy véli —, "Izrael mindig az útjában állna az orosz hódításnak.” — Ismét feledékenységi tünet, amit sürgősen kezelnünk kell. K. Nagy ugyanis el-Juhász Gyula:------------------------ÁMEN Majd elmúlok szelíden, mint egy álom És följárok bús téli éjszakákon. A magyar bánat szenderét virrasztóm S kopogtatok a túlvilági ajtón. A magyar Istent kérem csöndesen meg, Hogy irgalmazzon árva nemzetemnek S véremnek bíborából lesz kelendő Az új hajnal, a boldogabb jövendő. 1925) ________________________________ hazugsággal is) csakis egy sorvadó létszámú és a “törpe nép” fogalmához rohamosan közelgő népre mondhatják. (Lásd ért. X. 26, 6. old. 29— 35. sorokat.) Tehát, a Magyar Nemzetnek szüksége van "feltámadásra", de ezt csakis "lelki megújulás” útján érheti el. Mit kell ezen szavakon érteni? Amennyire ez, sarkallatos pontja a beszédnek, ugyanúgy, csakis egyszerű, világos logika útján felelhetünk rá: Ha, nemzeti, népi, politikai hibáit, gyengeségeit, önmaga érdeke elleni bűneit (lásd "értekezést”) a magyarság elhagyja, kivetkőzik belőlük, ezen új állapot egymagában már magával hozza mindazon, életre keltő nemzeti sajátosságokat, képességeket, melyek megteremtik a beszédben előfeltételül szabott "lelki megújulást”. És az ily tartalommal bíró lelki megújulás önként, önmagából kiindulóan meghozza a "Feltámadást” is a magyar nemzet részére. T émusz felejti, hogyan erősödhetett ennyire föl a Szovjet? Talán mégiscsak ludas ebben az a bizonyos lobby..., az Alger Hissek, a Rosenberg-házaspár, Harry Gold, Klaus Fuchs és társaik, nem is szólva a szovjet csizma alá nyomorított népek kényszerű szolgáltatásairól Rákosi, Gerő, Vass, Pauker Anna, stb. készségéből! K. Nagy rémképében fölmerül Izraelnek "a tengerbe kergetésével” kapcsolatban az amerikai segítséget akadályozó, titokzatosnak feltüntetett media többszörös emlegetése, írja pedig ennek a titokzatos médiának átkos szerepéről, hogy "eddig a médiának ez a része inkább a belső robbantást, a polgári hagyományok és erkölcsök felforgatását szolgálta, vagyis — a Szovjet hódítási vonalán mozgott. — Ha Amerikát szétrágják belülről, akkor nem lesz semmi biztosítékuk sem Izrael jövőjének megőrzésére.” — Miért a köntörfalazás? A tojástánc? Aki A-t mondott, mondjon B-t is! Nevezze csak bátran nevén a gyereket Kaszás uram. Nevezze meg az Amerika társadalmát züllesztő Marcuse-t és társait. Vajon nem ugyanez a média rágta szét olyan "halálos tavasziban a keresztény kultúrát Európában? Vajon nem ugyanez a média idegen szellemű kulturális és politikai kényszerzubbonyt készíttet a magát kereső magyar lelkekre? Igen, ön is ismeri ugye ezt a lobbyt, amely ugyanazt a rombolást hajtja végig most Amerikában, amíg be nem következik az "ébredés”. Hja! de ez az a "kovász", amely a világ "haladó szellemiségét” erjeszti..., avagy mégis — a jelek szerint — az öngól klaszszikus példájával állunk ugye szemben! Leküzdhetetlen benyomásom, hogy K. Nagy Máté bizonyos avatottsággal írta cikkét s a média körül járt tojástáncában belegabalyodva a fölösleges köntörfalazásba —, elszólta magát. • Az Amerikai Atomerő Bizottság tévesnek minősíti azt a kormány jelentést, amely szerint a következő 150 évben az USA-ban 33.000 ember hal meg az atomerőművek kisugárzása által okozott rákos megbetegedésben, amennyibe nem akadályozzák meg a sugárfertőzést. A bizottság szakértői kijelentették, hogy 2000-ig évente "csak" 1—10 személy veszti életét a sugárzás okozta rák következtében. Marits László: —T— A YOM KIPPUR-HÁBORÚ UTÁN
