Szittyakürt, 1973 (12. évfolyam, 1-12. szám)
1973-10-01 / 10. szám
8. oldal «itmKökt 1973. október hó politikája ellen foglalt állást és minden elnyomott és leigázott népet támogatni fogja ezek igazságos harcában a szabadságukért és a külső beavatkozás elleni küzdelmükben, mindez a remény hajnalát kelti fel a yaltai rabszolgavásáron eladott milliók szívében. A magyar feltámadás útja e nyilatkozatokkal világosan meg van jelölve. A csinai bölcsességgel párosult japán vitézség ítélöszéke előtt kell bebizonyítanunk, hogy történelmi országunk reintekrációjára támasztott igényünk nemcsak igazságos, de a magyar hatalom új életrekeltése a távolkeleti nagyhatalomnak érdekében is áll. Ez annak a periratnak a tárgya, amelyet Csina eurázsiai küldetése címén írt könyvemben kívánok távolkeleti rokonaink közvéleménye elé terjeszteni hungarista jelszavunkkal: KITARTÁS! ÉLJEN MAGYARORSZÁG! Lássuk befejezésül gróf Potocki László lengyel követ beszámolóját az Új Európa-rend barcelonai közgyűléséről. • Potocki László, Count of Montalk írta nekem: 1969 elején barátságos meghívást kaptam a yaltai— postdami osztozkodással elégedetlen Új Európarend vezértitkárától, hogy vegyek részt a Rend húsvéti közgyűlésén, mint lengyel követ. Nekem azonban bő tapasztalatom volt az angol fasiszta, félfasiszta és álfasiszta szervezetekkel, amelyekben lényeges és veszélyes olyan szolgálatot teljesítettem, amelyet vállalni senki más nem mert, miután ezekben — főképpen ezek magasabb rangfokozataiban — mást mint rendőrügynököt, vagy agent provocatuerőket nem találtam. Ezekben két royalista (Stuart) társaság volt, amelyek célja volt beugratni (!!!) engem a nagy zsidó háborúba. Az egyetlen feltételezhetően becsületes (szervezet) William Joyce "Nemzeti szocialista ligája" volt. Ezek legaljasabb áruló szervezete az "Imperial Fascist Liga” volt, amely a háború után National Socialist Movement (Nemzeti Szocialista Mozgalom) címkéje alatt bukkant fel újra John Colin Campbell Jordan, egy grotesk rendőrügynök vezetésével, aki meghurcolásomra törekedett. Ezért azt válaszoltam, hogy szívesen jönnék két feltétel alatt: előszöris, hogy Colin Jordan nem kap a részvételre engedélyt és másodszor, hogy megengedik egy javaslat indítványozását, amely Lengyelország 18 századbeli és Magyarország 20. századbeli felosztását semmisnek (jogtalannak) nyilvánítja. Meglepetésemre feltételeimet elfogadták, aminek folytán nagyon jó véleményt alkothattam magamnak az Új Európa-rend becsületességéről. La Roque-sur-Geze-ig mentem, ahol a falu főtérién hagytam 20cv Citroenemet és innen Barcelonáig mentem Villáiba báró kocsiján, amelyet a bárónő ragyogóan vezetett pocsolyákon keresztül, esőfátyolban. Lelkesen választottak meg Lengyelország képviselőjének (delegátusának) és javaslatom egyhangúan ment keresztül. Később azonban a román delegátus konokul törekedett a Magyarországra vonatkozó rész törlésére. Mondottam neki: “mindannyian elismerjük, hogy Lengyelország felosztása bűntény volt. És mit gondol Ön” — mondtam — "Magyarország felosztása jobb valami volt? A lengyelek súlyosan felelősek voltak azért, ami velük történt, de mivel szolgált Magyarország arra, hogy ily gonoszul bántak el vele?” Az egyik albizottságban a román delegátus — Aemilian bajtárs leült azzal: "C’ est moi l’accusé” (Ez vád ellenem.) Nevetni akart. Keményen néztem rá: "Cui, C'est bien, vous l’accusé” (Igen. Úgy van, vádoltam Önt". Mindenképpen Magyarország érdekét úgy tekintettem, mint Lengyelország érdekét és kinyilvánítottam, hogy az én tagságom javaslatom a magyar részével áll, vagy bukik. Indítványom eredménye a következőképpen igazoltatott: A BARCELONAI NYILATKOZAT Lengyelország és Magyarország. “A közgyűlés nem hiszi, hogy új Európa-rendet lehet alapítani, ameddig egy európai nemzet uralkodik a másikon; semmisnek nyilvánítja Lengyelország felosztását (a 18. század végén és a 20. században Magyarországét).” "A közgyűlés úgy véli, hogy a közvetlenül érdekelt nemzetek közötti egyetértést a kérdéses problémák által érintett nemzetek képviselőinek megegyezése alapján lehet elérni.” Mindenesetre, amennyiben én, mint Lengyel- és Magyarország képviselője erre hivatva vagyok, az én javaslatom egyszerűen az, hogy azok az államok, amelyek az erkölcstelen annexiokért felelősek, ezeket mély megbánással adják vissza. Mellékesen (megjegyezve) rendkívül magas lengyel méltóság részéről tudom, hogy Hitler védés dac szövetséget ajánlott fel Lengyelországnak, amelynek egyik célja volt az ukrán—lengyel rész visszacsatolása Lengyelországhoz, amelynek királyai Kiev nagyhercegei voltak. Néhány nappal a közgyűlés után a horvát delegátus, Luburich tábornokot meggyilkolták, de bizonnyal nem zsidók, amint ezt az angol delegátus állítani kívánta, hanem a Tito néven ismert Jossip Brosz rendeletére. Ez Európa nagy vesztesége volt. Luburich őszinte barátja volt Lengyel- és Magyarországnak és folyékonyan beszélt magyarul. Áldott legyen a neve!" 1972 december Összevágó körülmények, vagy összeesküvés? GONDOLATOK EGY TÖRTÉNELMI ELŐADÁS UTÁN A júdeó-kereszténység vallási-szabályainak érvényessége mutatkozik meg abban a pszichológiai tüneményben, amikor a Magyarság az idegen elméletek évszázados hatása alatt eltért nemcsak társadalmi-szabályainak tradicionális gyakorlatától, de még a Természet biológiaitörvényeinek gyakorlatától is! A két legerősebb "megmaradásiösztön” a fajfenntartás és védelem azok az örökölt, biológiai, tehát normális ösztönök, amik dominálnak az élőlények életében, normális körülmények között! Éppen ezért a magyarság életében is ennek a két legtermészetesebb ösztönnek kellene betölteni normális funkcióit! Azonban nem élünk normális körülmények között... Az ellenség nem elégszik meg az évszázados demagógiái eredményével, mint: csonka Magyarország, idegen elnyomás, hazátlan milliók. Az ötödik hadoszlop ügynökeinek működése megmételyezte és elidegenítette a Magyar Emigráció ifjúságának nagy részét. Ugyanazzal a módszerrel, ahogy kollegáik sterilizálták az amerikai ifjúságot szellemi és erkölcsi vonalon! Evidens, hogy az ellenség tudatában van az Emigráció potenciális erejével és hatásával, különben nem lenne logikus az aknamunka feszültsége!? Viszont, ha turánisták mutatnak rá azokra az erőlehetőségekre, amikről az ellenség próbálja a figyelmet elterelni, akkor a liberális és szkeptikus álláspont bajnokai "szuper-patriótizmus”, "utópizmus”,"szuper-optimizmus” jelzőket rebegnek, míg a farizeusok “náci", "fasiszta”, "reakciós", sőt "anti-szemita” rágalmakat hörögnek veszett ebek módjára! Számukra a magyar élniakarás szentségtörés, heretikus megnyilvánulás, mert útjában áll a pán-szemitizmus imperialista terveinek! Felháborító és botrányos, hogy a magyari-gójok nem masíroznak a cionizmus vágóhídjára ökrök módjára, de élni akarnak, sőt fajtájuk és jövőjük érdekében vannak, akik harcolni is készek! A fajfenntartás negativitásainak nemzetünket érintő tragédiájáról nem kívánok értekezni ebben a keretben, mivel kritikám férfiak ellen irányul, elsődlegesen és kizárólagosan. "Az kinek nem ümögje, ne vegye magára” alapon! Mer’ ugye nem mind férfi az, ki nadrágot hord, csupán a természet biológiai-vicce következtében hímnemű ... Védelem a férfi kötelessége úgy biológiailag, mint társadalmi vonalon. Megvédeni viszont csak azt lehet, amit értéknek tartunk. Vice versa, ha valamit nem védünk, akkor, azt evidens, hogy nem tartjuk értéknek. Azonban, ha fajtánkat sem védjük, akkor annyira elhajlottunk a normálistól, pszichológiailag, hogy a legprimitívebb élőlénynek is alatta állunk!!! Szomorú, sőt nyomasztó ez a szituáció, amikor kénytelen vagyok egy ilyen passzív jellegű tényre rámutatni akkor, amikor idegenek még arra is büszkék, sőt nemzeti, faji öntudattal tekintenek, amit másoktól loptak! Magyarnak oka csak büszkeségre lehet: 1. A II. világháború alatt és után nem a magyar nők adták el magukat Hershey csokoládéért az ellenségnek, de, a "szuper-árja-faj” aszszonyai. 2. A II. világháború után nem Magyarországon születtek törvénytelen gyermekek az orosz katonáktól, de, Németországban az amerikai négerektől, ezrével. 3. 1956-ban Budapesten a betört ablakú kirakatok árúihoz nem nyúlt senki, bár a szükség nagyobb volt otthon, mint az USA-ban, de, itt még természeti csapások, mint földrengés, árvíz, tornádó után is az állam kormányzója kénytelen a nemzetőrséget a helyszínre kirendelni, hogy meggátolja a fosztogatást. 4. A II. világháború alatt a hősihalált halt magyar honvédek testébe baj társaik nem varrtak kábítószert az orosz frontról való hazaszállítás módszereként, de, kilószámra varrták a halott amerikai katonák testébe a heroint, Wawaii-ban, amikor Viet-Namból jövet a szállító gépek ugyanott feltankoltak. A példákat lehetne felhozni ad infinitum! Büszke csak arra lehet az ember, amivel azonosítja magát. Viszont, ha valaki nem büszke a saját fajtájára, akkor evidens, hogy más fajjal, néppel, kultúrával azonosítja magát! Ez rendben lenne végeredményben, mer' ugye dühöng a nyugati demokráciák szabadsága. Önállóság honol szerte és az emberfia azt cselekszi, amire éppen gusztusa van, de, ecsém, akkor ne gyere magyarok közé. Dacára annak, hogy szükségünk van minden magyarra, az is igaz, hogy renegátból nem lesz soha jó magyar! Tovább menve, a lelki sötétség amerikai változatával kénytelenek vagyunk találkozni a mindennapi életben, egy magyar öszszejövetel alkalmával viszont erre emlékezni egy fiatal magyartól egyáltalán nem lélekemelő, sőt bosszantó! Fiatal, liberális titán, az ki Los Angelesben a Balaton vendéglőben, miután egy idősebb és természetesen bölcsebb magyari testvér arra próbálta figyelmét felhívni, hogy annál az asztalnál, ahová éppen szándékában volt letelepedni, egy fajidegen, sőt egy nagyon is aktív ellenség van jelen, az amerikai sub-kultúra "felvilágosultságával" flegmán jelentette ki angolul, hogy: "I don’t classify people like that". Hmm!? Nos, nyilvánvaló, hogy aki azonosítja magát a Fehér Faj amerikai képviselőjével és a dakandens nyugati kultúra (?) amerikai változatával egy olyan erkölcsi és kulturális vákumban, mint Los Angeles, az az ember számomra már nem is sajnálatos, de tragikomikus, egyéniségének groteszk abszurduma következtében!!! Bár mit is felcserélni jobbal, tehát magasabb rendűvel törekvésnek lehet nyilvánítani, de, átvenni valamit, ami nemcsak, hogy primitív de idegen is, egy olyan fokú minőségi-megalkuvás, amiben logikát képtelen vagyok meglátni! A kritikai elmefuttatást szándékosan írtam és taglaltam előbb, hogy oz Olvasó képes legyen érzékelni a helyzet súlyát, ugyanis ez az apró bár, de fontos epizód a Balaton Vendéglőben azután történt, amit a következőkben fogok közölni: 1. A Körösi Csorna Társaság meghívta Dr. Fehér Mátyás Jenő történészt Buenos Airesből Los Angelesbe egy előadás, 1973. szeptember 8- án, este 7 órai kezdettel való megtartására. Tárgy: Magyar Honfoglalás Kr.u. 568? 2. Az előadást az “oy-ság” 7 óra helyett 8 órára hirdette. 3. "Valaki” különböző, egymásnak ellentmondó híreket kezdett tájékoztatni dátumot, időt, helyet illetően az előadással kapcsolatban. 4. Az előadás előtt a Körösi Csorna Társaság kapott egy névtelen levelet, amiben "valaki” azzal fenyegetőzik, hogy az előadás után, szintén "valaki” egy olyan kompromitáló kérdést fog dr. Fehérhez intézni, ami dacára annak, hogy egy rosszindulatú hazugság, a kérdés jellege következtében brutálisan ellenséges! 5. Az előadás alatt rendőrök jöttek be a terembe és dacára annak, hogy sem dr. Fehér nyugalmát nem zavarták, sem a közönséget, a helyiséget metódikusan átkutatták. Ismét, “valaki” felhívta a rendőrséget és bejelentett, egy “bomba fenyegetést"! 6. Az előadás alatt a felettünk lévő emeleten egy modern "zenekar” rendezett olyan zajt, hogy az elektromos hangszerektől még a padló is rezonált, mint egy kínai-gong. Kuriózumként említem meg, hogy az előadás szünetében a "zene” is szünetelt fentről, sőt, az előadás után egyszeriben megszűnt... 7. Az előadás után ismét "valaki”, a Balaton Vendéglő emeleti bejárata előtt a padlón szétszórta a Körösi Csorna Társaság asztalán felvehető tudományos közlések zerox-másolatait. Hozzáteszem, éspedig nyoma(Folytatás a 10. oldalon)
