Szittyakürt, 1973 (12. évfolyam, 1-12. szám)

1973-08-01 / 8-9. szám

10. oldal «IttVAKÖfet 1973. augusztus—szeptember hó A múlthoz való hűségben is a jö­vőhöz lenni hű: nem könnyű dolog. Valóban hungarista hit, nagy állha­tatosság, sok kockázat és bizony nagy türelem is kell hozzá. Az 1956- os Szocialista Forradalmunk törté­nelmi magaslatain a kommunizmus elutasítása nem jelentette a kapita­lista, a két világháború közötti Hor­­thy-rendszer politikai, gazdasági és társadalmi rendszerének visszaállí­tását. Éppen ezért mint a magyar szocializmus hívei korántsem va­gyunk hajlandó együtt üvölteni a judeo-államkapitalizmus ellen, a ju­­deo-kapitalizmus táborával. Valljuk, hogy a jövő alakulása hazánkban 1956 tanúsága szerint is, még sem egyesek kommunista vagy kapitalis­ta hitén és elvhűségén fordul meg, hanem azon, hogy a népélet — anya­gi és szellemi tekintetben — hogyan alakul és merrefelé fordul. A judeo-bolsevizmus fölött aratott győzelem napjaiban a munkásság túlnyomó többsége, a parasztság és az értelmiség nagy tömegei szilárd hívei voltak a magyar szocializmus gondolatának. Mindszenty bíboros-hercegprímás annak idején belpolitikai vonat­kozásán többször is kihangsúlyoz­ta, hogy az egyház “nem helyezke­dik szembe a történelmi haladás igazolt irányával". 1956. november 4-én reggel pedig, amikor a szov­jet imperializmus páncélosainak gyűrűje bezárult Budapest körül, a külföldi sajtó képviselőinek a következőket mondotta: “A sza­badságharc folyamán soha nem merült föl a világháború előtti rendszer visszaállításának kérdé­se. A munkásságot az a kommu­nista rezsim zsákmányolta ki, amely ellen a dolgozók egyhangú­lag fellázadtak. Az orosz támadás végét veti annak a reménynek, hogy a magyar nép sorsa irányí­tását a saját kezébe vehesse." Nem kételkedünk a hercegprímási kijelentések tartósságában, de meg kell jegyeznünk azt — tisztelet a ki­vételnek —, hogy az Eminenciás Úr mögött olyan sötét politikai reak­ció is gyülekezik, akiknek nagyrész­ben köszönhető volt a három millió koldust számláló magyarok országa, s éppen e "darutollas hazafiasságu­kért” egy szabad és független szo­cialista Magyarország nem hintót, de hintapacit sem tudna adományozni. Mozgalmunk politikai hitvallásá­ból sarjad a független szocialista Magyarország megvalósításának a programja. Ez a program pedig ugyanaból a forradalmi meggyőző­désből ered, amelyet — szovjet-elle­­nességében — a kommunista pán­szláv imperializmus zsarnokságából felszabadult és néhány napig szaba­don lélegző nemzet is magáénak val­lót. Nem sokat ér az, ha a hazai szov-NÉMETORSZÁGBAN növekedett a rokonszenv az Egye­sült államok iránt. A német kancel­lár amerikai látogatása után és L. Brezsnyev bonni tartózkodása után a németek rokonszenve megnöveke­dett Amerika irányában. Ez volt az eredménye a Wickert-intézet közvé­leménykutatásának, melyet Tübin­­genben 2067 szavazópolgár körében folytatott le. Arra a kérdésre, hogy "nézete sze­rint melyik nagyhatalom barátsága a legfontosabb a német szövetségi köztársaság szempontjából?” — a válaszok így oszlottak meg: USA 57, Franciaország 15, Anglia 10, Szovjetunió 9 százalék. ÖMMAGUMKRŐL jetbérenc rezsim cselédei papíron proklamálják a munkásosztály ‘mar­xi szocialista vezető szerepét’. A "ve­zető szerep” — helyesebben aminek lenni kellene — a munkásság nem­zetépítő szerepe nem holmi rang, valami cím és jelleg, hanem az amit a történelem vitathatatlanul a mun­kásságnak adományozott, amelynek elismerését az "elméleti hangoztatás helyett”, ha valóban szocializmus építéséről van szó — gyakorlatilag kellene érvényesíteni. A munkásság nemzetépítő hivatá­sa a szocializmus talajából sarjad, a nemzeti függetlenség, a nemzeti szu­verenitás formai és tartalmi ismér­veivel. A nemzeti tudat, a nemzeti érzékenység valóságos politikai rea­litás. Politikai realitás volt ez 1956-ban, és valóságos politikai realitás ma is, a rabmagyar életben. Éppen ezért nekünk nemzeti for­radalmároknak a magunk felelőssé­gének nyílt vállalása mellett is szem­ben kellett fordulnunk a Hungária Szabadságharcos Mozgalom volt leg­felsőbb politikai vezető szervének, az MSzFT-nek elvi tévedéseivel. Ezek a viták tagadhatatlanul egy időre a Szittyakürtre is rányomták a maguk sajnálatos bélyegét. A Hungária Szabadságharcos Moz­galom nem kíván együttműködni az­zal, ami hazugság és erőszak, mert magyar szocializmus csak nemzeti feltételek között épül — csak így épülhet — és ennek figyelmen kívül hagyása a politikában, a gazdaság­ban és a kultúrpolitikában egyaránt a magyar szocializmus gondolatát kompromitálja. A pánszláv imperia­lizmussal, aminek a természetéhez tartozik a katonai, politikai és gaz­dasági leigázás, nem lehet kiegyezni. A nemzet függetlenségéért és sza­badságáért folytatott harcunkban nem becsüljük le a hazai magyar­vérű baloldallal való és eddig kiépí­tett kapcsolatainkat és szövetségün­ket. A szövetségi politika következe­tes érvényesítése pedig szükségessé teszi, hogy odafigyeljünk szövetsége­seink szavára, komolyan vegyük és megfontoljuk véleményüket és el­gondolásaikat. Ez azonban nem jelentheti az ideo­lógiai különbségek elmosását, és nem vezethet elvi engedmények­hez a magyar szocializmussal el­lentétes nézetekkel szemben. Csak a szovjet-ellenességben meg­nyilvánuló nacionalizmusukkal tu­dunk egyetérteni. És ebben a harc­ban továbbra is szövetségeseinknek tekintjük őket. Major Tibor /4 A "náci” szó minden nyelvben nemzetközi szidalmat és becsmér­lést jelent már régóta. Ha valakit lehetetlenné akarnak tenni, a "náci” jelzőt alkalmazzák rá. Ez a divatos szokás néha egészen különös kinö­vésekhez vezet az izraeliek és az ara­bok közt folyó viták során: az iz­raeliek az arabokat nevezik nácik­nak, mert Izraelt le akarják törülni a térképről s az ott élő zsidókat a tengerbe akarják szorítani, míg az arabok azt vetik az izraeliek szemé­re, hogy Palesztinában nácik mód­jára viselkednek, onnan az arabokat kiűzik s birtokaiktól megfosztják. Ha egy arab partizán bombát rob­bant, ez az izraeliek szemében "tisz­ta nácizmus”. Majd amikor erre az izraeliek megtorló intézkedéseket al­kalmaznak, ezt az arabok nevezik "kifejezetten náci” eljárásnak. A náci-hűhó nemrég érte el tető­pontját az ENSz múlt novemberben megtartott nagygyűlésén, mikor az ENSz 6. bizottsága a nemzetközi terrorizmus kérdését vitatta meg. Több afrikai és ázsiai ország azt a javaslatot terjesztette elő, hogy a New York-i "Palesztinái Arab Fő­bizottság” egyik képviselőjét is hall­gassák meg a bizottság előtt. E ja­vaslat ellen Izrael képviselője, Ja­kob Doron, hevesen tiltakozott, arra hivatkozva, hogy a palesztinai arab bizottság mögött a jeruzsálemi fő­mufti áll, ki Hitlerrel és Eichman­­nal közreműködött 6 millió zsidó ki­irtásában. E tiltakozás ellenére a bi­zottság megadta a felszólalás jogát a főmufti képviselőjének, egy bizo­nyos Issza Nakhleh-nek, ki az iz­raelieket "hódítóknak, betörőknek és gyilkosoknak” titulálta, majd ki­jelentette, hogy a 6 millió zsidó kiir­tása nem más, mint egy szédületes hazugság. Állítása szerint a "meg­gyilkoltak" javarésze most is él s mindaz a sok valótlanság, amit a zsidók által kézbentartott nemzetkö­zi hírközlő és közvélemény irányító szervek szerte a világon elterjesztet­tek, csak azt a célt szolgálja, hogy a zsidók számára a más népek rokon­­szenvét megnyerjék s az izraeliek Palesztinában elkövetett gonosztet­teit leplezzék. Az Egyesült Államok pedig a Palesztinában fennálló zsidó gyarmati rendszert minden eszköz­zel támogatja úgy politikailag, mint katonailag. Szeretetteljes kérelem Mindszenty József hercegprímás úrtól Hercegprímás Uram! Utoljára Magyarországon találkoztunk. A hévízfüdői házamban, amit a nép Hadnagy Szállásnak nevezett el. Ott voltunk hárman: Pehm József zalaegerszegi plébános, az alis­pán és jómagam. A hercegi és papi nagybir­tokok árnyékában, a zalai magyar paraszt földben való szegénységéről emlékeztünk. A papi birtokok felosztásának kérdésében ugyan nem voltunk azonos véleményen —­­de hiszen azóta úgyis felosztódott a föld is meg a paraszt is és ma idegenek szolgája mind a kettő. Azóta Te Nagyuram Hercegprímásként állsz Isten és ember előtt, én meg itt — a szabadság földjén — halni készülő Nemze­tünk ősi lelkének erejét szeretném az Ür Jé­zus segédemével új életre kellteni. És éppen ennek ügyében írattak le ezek a sorok. Hozzád fordulok Uram, aki a nyomorúság napjaiban sem hagyta el a Nemzetet. Hozzád Uram, akinek volt ereje, lelke és bátorsága szembeszállni az antikrisztussal még akkor is, ha Jézus Urunk Igéje szerinti úton a ró­mai Pápaság tévedése akart leállítani. Nem részletezek — hisz követed, akit XII. Pius Öszentségéhez küldtél — itt — Délameriká­­ban lett nekem lelki társam és testvérem. Mi úgy tudjuk itt, hogy áldozatod és meg­alkuvás nélküli kitartásod a Magyar Nem­zet ereiét akarta megacélozni. Száműzted Magad a világból, önkéntes rabságot vállal­tál 15 éven át azért, hogy a Magyar Nép el ne veszítse önmagát, hogy megmaradjon az Istenben vetett bizodalmában és a Jézus Urunk adta Feltámadás reménységében. Mi úgy tudjuk, hogy minden áldozatot a Ma­gyar Népért vállaltál és ebbe a „MAGYAR NÉPBE” nemcsak a római katolikus hitűek tartoznak bele, hanem minden másvallású is, aki egyáltalában nem azonosítja magát sem a római hittel, sem a római vallás politikájá­val. Mi úgy hittünk eddig Benned, hogy az egész Magyar Nemzet Apostola vagy, aki a Nemzetért szembeszállt még XII. Pius Pá­pával is akkor, amidőn az Antikrisztus földi helytartójával —- Vorosilovval -— tárgyalás­ba kezdett. De valóban így van-e ez ma Hercegprímás Uram. ..? Valóban a Magyar Nemzet ügyét a római valláspolitika érdeke elé helyezed-e... ? MAGYAR VAGY-e előbb Hercegprímás Uram, vagy a római „ecumenia” szolgálata után gondolsz csak Nemzetedre...? Össze­vethető-e életed áldozata az „ecufnenia ko­­exisztenciális irányzatával”. .. ?-+ * * Nem várok feleletet ezekre a kérdésekre, mert ha „csak” Rómát szolgálod, akkor ma­gad rekeszted ki híveid közül a Magyarság fele részét, aki nem római hitű. * * * A Magyar Népnek most nem széthúzásra, hanem összeforrásra van szüksége. Egybeol­vadásra úgy, miként a különböző fémek ösz­­szeállása termi a rozsdamentes acélt is. Hogy a NEMZETI EGYSÉGBEN összeforrott Jé­zus-követők lelkének lángja meghozza az erőt a Feltámadásra, a szaporodásra, a szol­gaság letiprására és a Magyar Nemzet való­ságos szolgálatára. A judeo-cristianizmus kü­lönböző felekezeteiben vergődő Magyarság azonban sem az Igazi Jézust, sem önmagát ebben az állapotban meg nem találhatja, mert hamis tanokkal van eltérítve az igazi Jézus-Hittől. A sok vallás sokfelé huzza a nemzetet. A Magyar Nemzet Egységét csakis a Ma­gyar Nemzet egységes és tiszta MAGYAR VALLÁSA teremtheti meg. Az a Jézus-kö­vetés, melyet Péter Apostol babiloni gyüle­kezete hirdetett. Az a Jézus-követés, melyet a 15. századbeli zsidó apollogetikus írások a „Názáreti Jézus vallásának — a Magya­rok Hitének” mondanak. Az a mózesi iga nélküli Jézus-hit, melyet „pogánynak” neve­zett őseink követtek. Ha Te — Nagyuram — így állsz az Űr Jézus mögé és a Magyar Hitben tömöríted „egy akolba” a mai judeo-cristianizmus szek­táiban kóborló Magyarságot, — FELTÁMAD A MAGYAR NEMZET — éppen úgy, mint Izraelt feltámasztotta Nemzeti Vallása az el­nyomatásból. Mi az „ecumenia” követésében Veled NEM MEGYÉNK, de kérünk, hívunk, hogy emeld fel a MAH-GAR Népből testet öl­tött Jézus Urunk igaz követésében a tiszta­ság és az igazság zászlaját. A MAGYAR Jé­zus Hit EGYHÁZÁBAN Új Életre kél mö­götted minden magyar. Számkivetetted Magadat a világból a Ma­gyar Nemzet szolgálatáért. Nem kért erre senki. Magadtól tetted... s így mondtad’. „Népemért.” Most a Néped kér arra, hogy vesdd ki Maga<l Uram a judeo-cristianiz­mus béklyóiból.” Támadjon fel Benned Pé­ter Apostol Igazsága — Jézus Urunk igaz Magyar Egyházában, a MAGYAR HITBEN. Csakis így mented meg az Űr Jézus Igaz­ságát is és Népedet is. Leborulva könyör­­gök az Úr előtt, hogy adja meg Neked vilá­gosságát, mert a Te elhatározásod most a Magyarság Feltámadását és az Új ezerév re­ményét hozza. Jézus Urunk követésében és szolgálatában boldog és a Magyar Nemzeti Vallást, a Sze­retet Vallását építő, őszinte híved kér e so­rok megfontolására és Nemzetünknek az ŰR Jézusban való feltámasztására. Fontold meg jól Nagyuram. „Igenlő” szavadra a Magyarság milliói .egyemberként” állanak mögéd — s ha elve­ted magadtól a Magyar Nemzet Egyesítését — a nemzetköziekkel csak Magad maradsz. Nekem bocsásd meg őszinte szavaimat. Én úgy hiszem és vallom, hogy Jézus Urunk követésében csak egy utunk van. Az ö Igéje. Az Ö tanítása és ez maga az Igazság Bennünk. Ez az őszinteségben nyeri tisztaságát. Az őszinteség már Jézus-követés. Azért fordulok Hozzád így — nyíltan __ mindenki előtt. Őszintén hívlak a nemzetköziségből a „nemzetiességre”. Hiszen az Üristen bölcses­sége azért teremtette a nemzeteket, hogy az egyén Öt — az Istent — a Nemzetén keresz­tül szolgálja. Ezért van az a történelemben, hogy „egy nemzeti vallással rendelkező Nép valóban Isten szolgálatában él, mig „nemzeti vallással nem rendelkező” or­szágok népe mindég csak veszekedő tö­meggé válik, ahol nem az Isten, hanem az „érdek” uralkodó. A Magyar Nemzetnek Egységesen kell az Űr Jézus mögé állnia, hogy elhivatását — az Ige megtartását és hirdetését — betöltse. Kérünk és hivunk Uram: állj élérc a Ma­gyar Nemzet Jézus Hitű Egyházának és légy Valódi Pásztora Nemzetednek. Ezt kéri Tőled minden igaz magyar nevé­ben híved: Badiny Jós Ferenc * >i: * Kérek minden magyar testvért, aki e ké­relemmel egyetért, hogy a Hercegprímás Űr­­nak az északamerikai útján hozza tudomá­sára a kérelmemhez való csatlakozását egyenként vagy aláírásokkal, tömegesen. (Ősi gyökér — I. évf. 3. számából)

Next

/
Oldalképek
Tartalom