Szittyakürt, 1973 (12. évfolyam, 1-12. szám)
1973-06-01 / 6. szám
8. oldal «ITfVAKÖfcf 1973. június hó tését. Egyben pedig a kor szokása szerint, a pápától a maga számára koronát kért. Silvester, annyi ezrek megtérítésén örvendezve, nemcsak a tett intézkedéseket s a kinevezett püspököket erősítette meg, hanem a jövőre is jogot adott neki és utódainak, a magyar egyház ügyeit rendezni — végre maga és utódai (tehát a magyar uralkodók) számára egy kettős keresztet és koronát küldött... Szószerint ezt írta le Horváth Mihály azaz a Rómához való csatlakozás körülményeit. Mint a cím is mutatja, előbb apostoli (befejezett egyházi eredményt jelentett Rómának és nem "térítőket kért”) másodsorban “királyi”, — mint a kor szokása, a tekintély kifejezője. Az apostoli jog az első, az állam felügyeleti joga az egyház fölött, István király utódainak — a magyar nemzetnek. Horváth Mihály írja — István király alkotmánya — amelyet kihirdetett a nemzeti életben történt óriási változáskor el sem maradhatott volna! — elveszett, csak töredékeiben van meg és az utánna következő királyok alkotmánymódosításaiban, amelyekben — mindig az Országépítő király tc-jeire hivatkoznak. II. Endre az Aranybullánál is. Az alkotmánytöredékekből és a következő királyok alkotmánymódosításaiból tisztán kivehető, hogy a tíz egyházmegye élére, a káptalanok, kolostorok és egyházi intézmények élére kifejezetten magyar származású — tehát nem magyarosított nevű —, hanem magyar származású!!! — vezetőket lehet állítani. Hasonlatos ehhez a főbb közjogi méltóságok helyzete is. Ahol az állam és nemeztvédelem — nemzetnevelés és nemzetgazdálkodás összpontosul! Honvédelem! Könnyű tehát megérteni, hogy miért kell elmarasztalni az egyháziak részéről és miért kell az utókorral átkoztatni István királyt! ... AZ ŐSI MAGYAR ALKOTMÁNY ÉS A KRISZTUS HIT ÖSSZEEGYEZTETHETŐ! Akik a “Laterani Zsinat szellemi hátterének” kívánják nekünk “köz-oktatni”, a magyar alkotmányos nemzeti életet, álljon itt a Magyar Közjog Compendiuma, 1904-ben, Budapesten kiadott törvénytár. A "császári és királyi” törvénytár valószínűen azért tartotta szükségesnek kb. 10 évvel az 1. világháború kitörése előtt is az ősi alkotmányra való hivatkozást, hogy annak alapján, még az egyházi hűbériséghez való ragaszkodást is — a mi nyakunkba akassza. ... "Már az ázsiai törzsszervezet a közszabadság eszméjén alapult. A törzsi vezérek nem uralkodók, annál kevésbé despoták, hanem a törzs népe által szabadon választott vezetői a törzs életének, oltalmazói a törzsi jogrendnek, kormányzók, bírák és hadvezérek, a törzshöz tartozó nemzetségek fejeinek és az összes szabadoknak közreműködésével — továbbá, ... Nincs szünet alkotmányosságunkban a királyság keletkezése miatt, ami azt is mutatja, hogy nem a királyság alkotása az alkotmány, de örökölte és fenntartotta azt a nemzet a régi időkből, módosítva annak elveit és intézményeit, az önalkotta új nemzetorganum a "királyság” természetének kívánalmaihoz képest... és ... Az ősi államfelfogást, a közszabadság érzetét azonban sem a monarchikus principium beoltása (királyság) sem a Krisztus vallása nem semmisítette meg, meg nem tendált erre, kiegyeztethető volt vele ... Ez az, amit a magyarság a történelem folyamán megérteni nem tudott. Hogyha olyan alkotmányunk volt már a törzsi szervezetben, hogy az a Krisztus vallással "összeegyeztethető volt”, akkor a Laterani Zsinat szellemiségének miért volt annyira "eretnek” hogy tűzzel-vassal irtotta emlékét is. És történetírásunk, közoktatásunk miért csak a Laterani Zsinattal és az egyházi hűbériséggel kezdődik? ... Ideértve a Magyar Közjog Compendiuma fent idézett törvénytár következő bejegyzését is: A keresztény hit felvétele (már t.i. a Rómához való csatlakozás) a magyar nemzetélet őseredeti — ázsiai! — jellegét lényegesen megváltoztatja. A pogány erkölcsök helyébe lépett keresztény erkölcs az állami életre kihat, s a keresztény erkölcs és szellem alapján királyság e hatást erős kézzel vezeti, érvényesíti... E tétel szerint volt hát nemzeti szellemiségünk úgy irányítva, hogy állandóan szemünk előtt lebegjen, "ősázsiai jellegünk” és ragaszkodjunk ahhoz, ami azt megváltoztatja. Ezzel egyszerre éket is vertek miközénk és ázsiai véreink közé — mi kendőzzük a jelleget, ami őket jellemzi. S ebben az 1904-ben kiadott törvénytárban — szinte fenyegetőleg az 1848-as eseményekre vonatkoztatva — azt írják: ... Nagyon tévednek azok, akik azt hiszik, hogy az 1848-ban bekövetkezett átalakulásokkal elenyészett az a 900 évszázados (már csak ennyi éves az előbbi "ősi-alkotmány”!) közjogi rendszer — a korona közjogi rendszere. Éppenséggel nem! ... Míg az Árpád-házat "kihalttá” nem nyilvánították, nem sikerült hübérré tenni Magyarországot. Szt. László összeforrasztatja a két királyi koronát is. Pajzsára nem egyházi, hanem nyilaskeresztet tesz. Valószínűen azt kívánta szimbolizálni, hogy mindkét egyház védelemben részesül, egyenlő hatáskörrel Nemzetünk életében —, de mindkettővel szemben — ha kell, megvédjük nemzeti szellemiségünket. Valószínűen azért az ősi fegyver keresztben. Csák Máté és Apor vajda erre az ősi alkotmányra való hivatkozással küldik vissza Robert Károlyt, akit a pápa királynak küldött Magyarországra ... — A pápának nincs joga királyt küldeni, legfeljebb csak annyi, hogy szentesítse azt, akit a nemezt felterjeszt. Az állam felügyeleti joga érvényesül az egyházi ügyekben ... Elbukik Csák Máté, Apor vajda és a nemzeti párt. Robert Károly király lesz — az ország és nemzet — egyházi hűbér. Hunyadi Jánostól időben nem telik annyi, Csák Máté és koráig —, mint a mi korunktól Rákóczi Ferencig. Az ősi Alkotmány szellemisége vakítóan világít a rabláncra vert, minden nemzeti javakból kiforgatott magyarság előtt. Hunyadinak, mikor egyhangúlag kormányzóvá választják, első ténykedése, a nemzet függetlenségének viszaállítása. Esküjével visszaszármaztatja és első teje, hogy még a hercegprímás sem fordulhat a Szent Székhez az országgyűlés tudta — és beleegyezése nélkül... Érvényben az ősi Alkotmány! A pápa III. Calixus fejedelmi bíbort és keresztet küld Hunyadinak. Az ősi Alkotmány és a Krisztus vallás — összeegyeztethető! Mint István király korában volt__ Ha az ősi Alkotmány Hunyadival vissza nem állt volna, Mátyás királyt a Dunajegén királlyá választani nem lehetett volna! ... A Szent Szék — Laterani Zsinat — Czilley Ulrikot küldte Hunyadi nyakára ... Sem a mohácsi vész, sem a török megszállás nem tudta az Ősi Alkotmányt kitörölni a nemzet leikéből... Mikor a törökhódoltság után az 1687/ IV. kicsavarták legerősebb fegyverét — az ellenállás jogát — akkor csapott lángra a szívekben őrzött függetlenség- és szabadság lángja, az Ősi Alkotmány szikrája legjobban. Mint ahogy sohasem volt “turáni átok", nem volt "magyar széthúzás” az Ősi Alkotmány jegyében, most sem volt. Egyemberként állt az ország Rákóczi Ferenc mögött... Rákóczi Ferenc az ősi Alkotmány alapján állt, amely a “Krisztus vallással összeegyeztethető" és a Szent Szék kiátkozta!... Hazaárulás címen. Az egyházi átkot az akkori hercegprímás, Keresztely Ágost szász választó fejedelem, aki a győri egyházmegye püspöke volt hirdette ki. Az István király és Róma közötti megállapodás értelmében, idegen ebben az egyházi méltóságban nem is ülhetett volna. Még a halott Rákóczinak sem volt kegyelem —, csak 200 esztendő múlva, 1906- ban "kegyelméből” az idegen eredetű királyunknak, hozhatták haza porait. 1848-as Szabadságharcunkat ugyancsak az ősi Alkotmányból táplálták. Éppen a "Laterani Zsinat szellemi hátterének” “közoktatói" szeretik feltüntetni “forradalomnak” — mint 1956-ot is —, ahol az ifjak egyik percről a másikra, a "szabadság-függetlenség” jelszavával és Talpra magyar verssel, lerázzák a zsarnokot és a köztársaságot kikiáltják... Az ősi magyar Alkotmányról e cikkemben leírt minden ismertetőt szószerint Horváth Mihály tói — a Kossuth köztársasági kormányának kultuszminiszterétől idéztem. Magyarok Története címen, 1842-ben adta ki. Hat évvel az 1848-as szabadságharc kirobbanása előtt... Ez azt jelenti, hogy a könyv kiadásától is 6 év telt el, s ért a vetés azok előtt is, akik ha nem tudták volna előbb . . . megtudták Horváth Mihály és Kossuth és társaiktól, hogy az Ősi Alkotmányban van egyedül és kizárólag a független, szabad Magyarország. Tehát, nem egyik percről a másikra szóló fellobbanás volt. Deák Ferenc a kiegyezéskor erre céloz, amikor azt mondja Ferenc Józsefnek: ... amit erő és hatalom elvesz, azt az idő és szerencse visszahozhatja, de amiről a nemzet önmaga mond le, annak a visszaszerzése nehéz és — kétséges! 1944. okt. 10. tc-vel az idő és szerencse — és életüket is áldozni tudó férfiak — visszahozta, a nemzet pedig mint az előtt nem mondott le az ősi Alkotmányban örök időkre lefektetett jogairól — most sem mond le ... se Keletre, se Nyugatra! ... Amely oldalról az Aranybullával és Laterani Zsinattal kapcsolatos cikk ezt a fenti szöveget kiváltotta belőlem — a most 125 éves Kossuth féle szabadságharc emlékét, mint "vezérszónokok” többen méltatták. Ismerve most a kettő közötti differenciát, azt kérdezzük, hogy milyen módon tudták összeegyeztetni... a szabadságot-függetlenséget és a hűbériséget? ÍRÓK - KÖNYVEK Padányi Viktor, a két világháború között felnőtt magyar történészek egyik legtehetségesebb és legmarkánsabb egyénisége, aki a mostoha sors következtében itt az emigrációban csak a kenyérkereseti munka mellett tudta folytatni hivatásszerű munkáját, a történetírást, a magyarság mérhetelen kárára 1963. dec. 3-án meghalt. Halálos ágyán boldog örömmel kezébe élete főművének, a ryariának első kész példá. v .uiben történelmünk egyik legfontosabb és legkevésbé feltárt szakaszát rögzítette le hevenyészve, de mégis elég szilárdan ahhoz, hogy a jövő történészei abból kiindulva a siker biztos reményével kezdhetik meg visszafelé eredetünk tisztázását, előrefelé pedig kárpátmedencei történelmünknek minden külső hatalmi érdektől mentes, nemzeti szempontú átértékelését. Padányi Viktor azonban csak testileg távozott el közülünk. Mert az elmúlt tíz év alatt néhány áldozatos magyar egymásután tárta fel gazdag szellemi hagyatékának értékeit és adta az olvasók kezébe. 1964-ben a Padányi Viktor Társaság "Two Essays" címen két angolnyelvű tanulmányát adta ki — anyagiak hiányában sajnos csak 200 sokszorosított példányban — 1967-ben pedig a Hídfő Baráti Köre az "Egyetlen menekvés” című politikai végrendeletét, amiben az Európát pusztulással fenyegető "pánszláv-veszélyt" tárta fel, annak minden tragikus következményével. A most megjelent "Történelmi Tanulmányok” című gyűjteményes munka ugyancsak a Hídfő Baráti Köre áldozatkészségéből, a Transylvánia Könyvkiadó Vállalat gondozásában, sötétbordó vászonkötésben kerül az olvasó kezébe. A gyűjteményes munkában Padányi Viktor szellemi hagyatékának a gondnoka azokat a kisebb tanulmányokat válogatta össze, amelyek zömmel csak sokszorosítva és kis példányszámban jelentek meg. Ezek a következők: Tér és Történelem — Történetbölcseleti vázlat. (Melbourne, 1956.) Two Essays — 1. Her-aha—Harku —Herka. 2. A New Aspect of the Etrusean Prevenance (Sydney, 1964). Vérbulcsú — Egy ezredéves évfordulóra. (Buenos Aires, 1955.) Adalékok Szent István élettörténetéhez — 1. Géza fejedelem második házassága. (Virrasztó, Svájc, 1970.) 2. István és Vászoly. (Melbourne, 1955.) 3. A Gizella-rejtély. (Virrasztó, Svájc, 1970.) Rákóczi — 1711—1961. (Melbourne, 1961.) Rákóczi, az író. (Nyomtatásban itt jelenik meg először.) A magyar történetírásnak ezek a gyöngyszemei, ha tárgyuknál és időbeli sorrendjüknél fogva nem is tartoznak szorosan egybe, mégis kerek egészet alkotnak, mert mindegyik az átértékelés jegyében Íródott és az események olyan mozzanataira világítanak rá, amelyeket történetírásunk eddig akarva, vagy akaratlanul, de következetesen homályban hagyott. Nyugodtan elmondhatjuk, hogy ez a gyűjteményes munka méltóképpen zárja be Padányi Viktor nagyszerű, mérföldkövet jelentő történelmi és politikai munkáinak sorát. De a legfőbb értéke az, hogy a zömmel már idegenben felnőtt fiatalabb magyar nemzedék ezeket az örökbecsű írásokat egyben kapja kézhez. És ez a lényeg, mert Padányi nem a mának írt és dolgozott, hanem a jövőnek ... (Megrendelhető a kiadónál: Fabó László, 22 Hancock St., San Francisco, Calif. 94114, USA — Ára: $7.—) Csikménasági
