Szittyakürt, 1973 (12. évfolyam, 1-12. szám)
1973-05-01 / 5. szám
1973. május hó «ITTVAKÖfcT 9. oldal A KERESZT ES KARD MOZGALOM HANGJA TLEN EMBEREK ÖNZETLEN MUNKÁJA VISZI ELŐRE A MAGYAR ÜGYET! Harcra hívlak benneteket Passaic magyarsága mint minden évben az idén is lelkesen készült ünnepelni az 1848-as dicső szabadságharcunk emlékét. A rendezőség összeállította a műsort az ünnepi szónokot is felkérte a lövészek és a cserkész fiatalság lelkesen készült az ünnepre. Az utolsó nap a felkért szónok betegsége miatt kénytelen volt lemondani szereplését. A rendezőség az utolsó pillanatban felkérte Vasvári Zoltánt a Kereszt és Kard Mozgalom vezetőjét, hogy az ünnepi műsorban ne legyen fennakadás. Vasvári vállalta a szereplést és az alábbi beszédet mondotta el a nagyszámban megjelent Passaic és környéki magyarságnak: Magyar Testvéreim! Palányi Lajosnak: Az Aradi Vértanúkról című versének egy szakaszával kezdem beszédemet: Oh áldott harcnak áldott vértanúi Századok fognak tőletek tanulni S dicsőt nagyot, ha tesznek egykor mások Az is oh szentek a ti alkotástok. Miért is küzdöttek őseink 125 évvel ezelőtt a szabadságért, ezt Jókai szavaival fejezem ki. Magyarországnak és Ausztriának volt egy átokmentője ez a "kamarill” volt. Ez volt minden bajnak az okozója, ez szította föl a háború üszkét, ez tette siralomvölgyé Magyarországot. De hát mi is volt ez a szörnyszülött, minő anya vagy átok szülte? ... Egy eszme szülte "absolute ein Oesterreich” a korlátlan egységes Ausztria eszméje. Korlátlan uralom Magyarország felett. Az elnyomás minden időben kitermel egy új eszmét, amelyet az elnyomottak szembe állítanak az elnyomókkal. Ez pedig az alkotmányos magyar állam eszméje volt. A francia forradalomból keletkezett szabadelvű és nemzetiségi eszme megifjította Magyarországot. Költők, államférfiak lépnek föl, akik az eszmék alapján hirdetik és követelik, hogy egyesüljön minden magyar lakta föld. Töröltessék el minden rendekre osztó priviligium és legyen e hazának minden ember egyenlő jogú és kötelességű polgára. Hirdetik és követelik, hogy legyen szabad a föld, legyen szabad az ipar, kereskedelem emelkedjenek az iskolák számai, hogy a milliókra menő nemzet gazdag és művelt legyen. Követelik továbbá az országnak törvényszerint való függetlenségét, kívánják, hogy azt ne Bécsből kormányozzák, hanem kormányozza a király az országot felelős minisztériummal. Ezt nevezzük reform kornak. A párizsi forradalom Lombardia olasz népeinek felkelése nálunk is nyugtalanságot okozott, ennek alapján végül Magyarország is sürgeti már 25 éve előkészített kívánt és követelt reformokat. Az ifjúság márciusi nyílt felkelése miatt áprilisban Ausztria enged és megszületik a független felelős minisztérium gróf Battyányi vezetésével. Ennél a pontnál álljunk meg és nézzük meg mi is történt. Abban az időben Pozsonyban ülésezett az országgyűlés ... Kossuth Lajos mint képviselő, ott tűnt ki javaslataival és a nemzetet felrázó beszédeivel. Ö nem csak elmondta beszédeit, hanem le is írta a Parlamenti Naplójában és azt kiadta. A diákok azt sokszorosították és terjesztették országszerte. Terjesztett írások mindenütt lázba hozták a népet ennek alapján a diákok és a fiatalok forradalmi gócokat hívtak életre. Ilyen volt a pesti is, akik a Pilvax kávéházban jöttek öszsze és ott tárgyalták meg forradalmi elképzeléseiket. Petőfi ott szavalta el először a "Nemzeti Dalt” amelylyel nem csak a diákokat hozta lázba, hanem az egész várost is, ezzel kezdetét vette a nemzeti felkelés ország szerte. Az tény és valóság, márciusi ifjak nélkül soha nem lett volna 1848-as magyar szabadságharc, mint ahogy 1956-ban sem lett volna, ha nem lettek volna a pesti srácok, akik önfeláldozással dobták oda saját testüket a szabadság virágait legázoló orosz tankok elé... Magyar Testvéreim, csak hősök írnak történelmet és csak róluk emlékezik meg az utókor. Gyávákat, megalkuvókat elsöpri a sors zivatarja és nyomtalanul tűnnek el a nemzet életéből. Az utókor csak hősöket állíthat példaképül a felnövekvő ifjúságnak. A márciusi ifjak lelkesedését Kossuth Lajos politikai vonalon kamatoztatta, mikor a nemzetgyűlés megszavazta a 200.000 katonát s 42 milliót az ország megmentésére, Kossuth így kiáltott fel: annyi energiát a kivitelben, mennyi hazafiasságot a felajánlásban. A nemzet valójában csodát művelt. Az osztrák ármádiában szolgáló magyar ifjak tömegével szöknek haza, hogy felesküdjenek a magyar zászlóra és küzdhessenek a többi lelkes ifjúval együtt a magyar szabadságért és függetlenségért. A történelmünk lapjaira piros betűkkel van felírva a földből előbújt honvédeink dicső tettei. Végezetül a közönyös Nyugat akár csak ma eltűrte, hogy az osztrák császár az oroszokat hívja segítségül, hogy közös erővel gyűrjék le a magyar nemzet élet-halál harcát. Ne áltassuk magunkat a hibákat is mondjuk meg, sokan voltak a magyarok közül, akik tétlenül nézték a nemzet vergődését, sőt voltak, akik a magyar ellen harcoltak az osztrák hadsereg oldalán. Nem csak a túlerő, de a magyar közöny és árulás is volt az oka Világosnak. Mennyi idegen nevű hozott áldozatot a magyar szabadságért, ezzel szemben mennyi jó magyar nevű cimboráit az ellenséggel. Magyar testvéreim mi igen könynyen vagyunk haj lamossak arra, hogy bajainkért mindig másokat okolunk. A hiba bennünk is van, mert nem tudunk összetartani, sőt vannak minden időben, akik az ellenségért lelkesednek az összmagyarság rovására. Fordítsuk figyelmünket az elbukott 1848-as szabadságharcunkról a mai életünkre ... Helyzetünk semmivel sem rózsásabb, rosszabb, mert külföldről kell irányítani és vezetni népünket a szabadságért vívott harcában. Ifjaink, most nem az osztrák hadseregből szöknek közénk, hanem a szláv kommunista célokat szolgáló magyar kommunista hadseregből. A cél ugyan az, csak a szín más... Itt kint vigyázzatok mit adtok az ifjak kezébe, az ma már nem elégséges, hogy beszél vagy énekel magyarul a lényeget nézzétek, hogy MOZGALMI HÍREK A Kereszt és Kard Mozgalom minden évben hűségesen megemlékezik 1945. április 4-éről. Ügy érezzük ezt nem csak kötelességből kell tennünk, hanem szent magyar hitből is, mert sorsunk, jelenünk és jövőnk szorosan összefügg e nappal. Idén 1973. április 7-én jöttünk össze Passaicon a magyar református templomban felekezetre való tekintet nélkül. Templomi egyházi szolgálatot Nt. Kecskeméthy József kitűnően látta el. Az idő múlása sem tudta elhalványítani e napnak a jelentőségét ezt bizonyítja a megjelent magyar testvérek nagy létszáma. Simon Zoltán löv. rajv. imája és bibliai felolvasása után Vasvári Zoltán lépett a szószékhez és komoly szavakkal ecsetelte e nap szörnyű emlékét. Majd egy nagy magyar szavaival fejezte be templomi megemlékező beszédét: “Magyar ifjúság vigyázz nehogy azt mondhassák te nem vagy a régi gyökér hajtása, mert feledted 1945. április 4-ét az új magyar fájdalmat." Ámen. Bethlen Gábor lövész csapat tagjai látták el a zászló melletti őrszolgálatot. Schenectady N. Y. Az ottani magyar klub rendezésében megtartott 1848-as Szabadságharc emlék ünnepélyén v. Serényi István a KKM főtitkára volt az ünnepi szónok. A szép számú hallgatóság előtt Serényi mélyen szántó beszédet tartott. Lövész-tiszti megbeszélés volt 1973. április 7-én du. 3 órai kezdettel a passaici lövész otthonban. Az idei lövész tábornak “Petőfi” lövész tábor lesz a neve. Ideje 1973. július 22-től aug. 12-ig, tehát három hét. A lövész központ felhívja a szülőket, hogy az időpontot szíveskedjenek előjegyezni. További értesítést időben megkapják. Madách Est New Yorkban! Lövészek Irodalmi Színpad keretében jól sikerült Madách estet rendeztek a költő 150. születés napjára való emlékezéssel a Független Református Egyház nagy dísztermében 1973. március 24-én. Az est anyagát írta és összeállította Kleiner Béla fiatal felvidéki magyar. Narrátorok voltak: dr. Somogyi László és Vasvári Zoltán. Közreműködtek: Balázs Jánosné, Balogh Ica, Meckler Adrienne, Tamási Béláné, Bayer László, Lázár Miklós, Papp László és Szarvasy Mihály, szavalatokkal. Zenei aláfestésről és műszaki berendezésről Tamási Béla gondoskodott. Madách arcképét Danku Attila rajzolta. A résztvevők nagy tapsokkal jutalmazták az amatőr szereplőket. Ezt az előadást megismétlik Passaicon az ottani Református Egyház Kálvin termében 1973. május 6-án vasárnap du. 3 órai kezdettel a Lórántfy Zsuzsanna Egyesület rendezésében. Legyünk ott minél többen. Vasvári Zoltán a Petőfi kiállításon.
