Szittyakürt, 1973 (12. évfolyam, 1-12. szám)

1973-03-01 / 3. szám

12. oldal. mtmicditt 1973. március hó A TURÁNI NÉPEK INTELLIGENCIÁJA Az utóbbi időben Angliában jelent meg egy könyv, mely tudományos vonalon foglalkozik a fajok intelli­genciájával. Nagy dolog ez mostanában, amikor a "faj” tudatot igyekeznek eltüntet­ni a köztudatból. Hát még, amikor egy árja-német születésű (nem tu­ráni ember mutatja ki, hogy a turá­ni népek magasabb intelligenciáju­­ak, mint az árja és néger fajuak. Nagy port is vert fel a tudomány vi­lágában és a sajtóban. Erről a könyvről írt összefoglaló tanulmányt a svájci 'Die Weltwoche’ nevű polgári liberális lap “Újabb vi­ta a fajok intelligenciájáról” cím­mel. Ennél talán még nagyobb meg­lepetés, hogy a hazai sajtó ettől a svájci laptól ("Magyarország” .poli­tikai hetilap, 1971. 38. sz. 18. old.) átvette és röviden leközölte. Igen jelentős dolog, hogy sem a könyv íróját, sem a svájci lapot nem lehet "nácinak", még csak jobboldalinak sem nevezni. Ugyanis az árja-német születésű író az ellen pólusú fajt, a turáni fajt emeli ki; a svájci újság pedig köztudomásúan nem jobbol­dali lap. Ez a könyvben közölt tény a másik két fajnak kellemetlen le­het, általában tagadják és hamisít­ják is. Ha azonban végigtekintünk az em­beriség történelmén Kr. e. 6—7000- től napjainkig — sőt ma már a MU-t vehetjük az emberiség kifejlődésé­nek alapjául, akkor több tízezer év­re mehetünk vissza — akkor látni fogjuk, hogy vallásalapítók, hadve­zérek, építőkultusz, csillagászat, test és lélek ismerete, gyógyítása, stb., stb. főként turáni emberek ill. turá­ninak nevezett emberfajta alkotása. tJjabb vjta a fajok intelligenciájáról A tudományos viták rit­kán szerepelnek a lapok szalagbetűs címeiben. Ki­vételt képez, ha valami ál­talános érdeklődésre szá­mot tartó témáról van szó: orvosi problémáról, sze­xuális kérdésekről vagy pedig a még meglevő ta­buk egyik legkényesebbi­­kéről, a faji kérdésről. Angliában nagy vihart ka­varó vitákra és rengeteg nyomdafesték elpazarlásá­­ra vezetett H. J. Eysenck népszerű tudományos zseb­­könyve: „Faj, intelligencia és nevelés.” Ebben a könyvében ugyanis az egyik legismer­tebb angol pszichológus, akinek a modern pszicho­lógia problémáiról és mód­szereiről szóló tudományos zsebkönyvei ezerszámra fogynak, a liberálisok és a baloldali beállítottságú tár­sadalomtudósok megdöbbe­nésére azt a tézist állítot­ta fel, hogy a különböző fajok tagjai nemeseik a bő­rük színe, a vércsoportjuk gyakorisága és más testi tulajdonságok terén külön­böznek genetikailag, ha­nem intelligencia-fokuk vonatkozásában is. Eysenck tanulmánya a sors iróniája folytán a „Towards a New Society’ (Üj társadalom felé) című sorozatban jelent meg, amelynek kiadói Eysenck könyvének megjelenése után a nyilvánosság előtt elhatárolták magukat tő­le. Eysenck azzal érvelt, hogy az Egyesült Államok­ban folytatott megbízható intelligencia-tesztek vizs­gálata alapján kitűnt, hogy a feltűnő különbségek, amelyek az intelligencia­­fok átlagának kiszámítása­kor mutatkoztak a fekete és a fehér amerikaiak kö­zött az utóbbiak javára (15 százalékról van szó), nem a környezeti befolyá­sokra vezethetők vissza, mint ahogy egalitariánus társadalomtudósok állítják, hanem a fajok genetikai különbségeire. Eysenck ezzel az állítá­sával bekapcsolódik abba a két éve folyó vitába, amely az amerikai Jensen vitatott, sokhelyütt eret­nekségnek nevezett vizsgá­latai alapján bontakozott ki. Jensen volt az első, aki az intelligencia-fokra vo­natkozó meghökkentő teszteredményeket úgy ma­gyarázta, hogy a fekete amerikai lakosság az Egye­sült Államokban intelligen­ciáját tekintve átlagosan alsóbbrendű. Tudományos körökben nagyrészt eluta­sítják ezt a megállapítást. Eysenck viszont azt állítja, Jensen következtetései ar­ra a már régen elfogadott igazságra épülnek, hogy egy ember intelligenciája négyötödrészt örökölt té­nyezőkre vezethető vissza és csak egyötödrészt kör­nyezeti befolyásokra. Sze­rinte így hatályát veszti az az érvelés, hogy az ame­rikai négereknél intelligen­cia-tesztek során elért vi­szonylagos kedvezőtlen eredmények részben hát­rányos nevelési és környe­zeti helyzetükre vezet­hetők vissza. Eysenck el­ismeri, hogy a demokra­tikus politikusok számára kedvezőtlen az általa le­vont következtetés, de tu­domásul kell venni, hogy az intelligencia-különbsé­gek nagyrészt született té­nyezőkre vezethetők visz­­sza, és gondos iskoláztatás­sal még nem lehet felszá­molni azokat, mivel bizo­nyos faji különbségekből adódnak. Nem így áll a helyzet az ugyancsak kedvezőtlen körülmények között élő „gettó-bázisú” indiánoknál az Egyesült Államokban: sőt, a keleti származású amerikaiaknál — japán vagy kínai származásúak - ról van szó — a tesztsta­tisztikák szerint 15 száza­lékos különbség mutatko­zik ez utóbbiak javára a fehér átlaggal szemben. Miután Eysenck nem ren­delkezik részletes teszt­statisztikákkal a fekete­afrikaiakra vonatkozóan, számításait az Egyesült Ál­lamokban élő feketékre és fehérekre korlátozza. Eysenck behatóan fog­lalkozik általában az in­­tellingencia-tesztek értéké­nek kérdésével is. Ez egyébként egyik speciális munkaterülete. Igyekszik alátámasztani a 4:1 arányú öröklés—környezet-tézist, amennyiben kiemeli a mi­nimális különbségeket a polgári és a munkáskör­nyezetben élő néger gyer­mekek között. Ezzel igyek­szik magyarázni az ameri­kai négerek nevelésére vo­natkozó programok elvi kilátástalanságát. Ezek a programok, így a Head­­start-terv is, abból a fel­tevésből indulnak ki, hogy a négerek a fehérekkel azonos intelligenciával rendelkeznek, és annak ki­bontakozásában csupán a környezet akadályozza őket. Eysenck szerint ez tévedés, a tényekkel szem­ben álló liberális vágy­álom. Eysenck bírálói, a pszi­­choanalitikusoktól kezdve az orvosokon át egészen a természettudósokig, két­ségbe vonják a pszicholó­gia professzorának tudo­mányos integritását és újabb publikációját bal­jós, ízléstelen vállalkozás­nak tekintik. A kritikusok szerint munkája személyi ellentétek hordozója, ahe­lyett, hogy előmozdítaná a tényleges tudományos vi­tát. Az egész ügy csúnya vo­nása, hogy Eysenck, aki Angliában végezte egyete­mi tanulmányait, Német­országban született, és ép­pen ezért állásfoglalása a faji kérdésben sokak sze­mében különösen kérdé­sesnek tűnik. Eleve igye­kezett biztosítani magát a fasiszta gondolkodásmód vádjával szemben, ameny­­nyiben hangsúlyozta a náci zsidóüldözések és a faj­elméletek iránti gyűlöletét, ezt iskolásgyermekként szerzett tapasztalataira ve­zeti vissza. MAGYARORSZÁG 1971 38------- MAGYAR RÉGÉSZETI------­________KIÁLLÍTÁSOK ________ A Magyar Nemzeti Múzeum és a Csongrád megyei Múzeumi Szervezet közös rendezésében régészeti kiállítás kelt útra a nyugati országokba. Mint­egy 300 tárgyat választottak ki azokból a régészeti leletekből, amelyek Kr. e. 5000-től 2000-ig terjedő kor emlékeiként kerültek elő a föld mélyéből. Az idolok — kis istenszobrok — vallási célokra használt edények, mágikus jelvények képet adnak a Magyarország terüle­tén elsősorban a Dél-Alföldön, főleg a mai Csongrád megyében élt népek hitvilágáról a kerámia és az iparmű­vészet akkori gazdagságáról. NYÍLT LEVÉL Poqány Andráshoz Kedves András: 19?0 előtt nem sokat tudtam felő­led. Vezetésed alatt lévő Szövetség­be nem léptem be,mert működése távol állt az 56-os szabadságharcos esz - mé jétől. Amikor a tervbe vett Szabadsághar­cos Emlékmű felépítése már nevetség tárgya lett, társaid miatt akik az erre célra gyűjtött összeget rosszul használták fel.határoztam el, hogy mindent elkövetek,hogy csorba ne es­sen a szabadságharcos néven. Társaid gyűjtöttek, Ígértek,de annyi bizalom nem volt bennük,hogy 3 ezer dolláros kölcsönt aláírják, amivel az Emlékmű építését megkezd­hessük. De jöttek az igazi szabadsághar­cosok, a becsületes magyarok,lengye­lek, olaszok, amerikaiak,mexikóiak, ukránok és a világ legnagyobb magyar Szabadságharcos Emlékmű elkészült. Te hallgattál, még egy biztató le­velet sem küldtél. Társaid azt Ígér­ték,hogy a "központ" 2 ezer dollárt fog küldeni melyből a mai napig sem lett semmi, pedig a végső befejezés­hez még hiányzik a pénz. Az Emlékmű felépítése után vállal­tam el az elnökséget,hogy úgy mint az építkezésnél közösen minden ma­gyarral régi -újamerikásokkal egy­­gyütt az 56-os szellemben tegyünk meg mindent Magyarország szabadsá­gáért . Ilyen értelemben intéztem egy fel­hívást a kaliforniai magyarsághoz, melyet az újságok többek között az Amerikai Magyar Élet is leközölt.Ek­kor vettél észre és amint Írod,siet­tél valászolni "Sietek gratulálni. Nemcsak,hogy jól van megirva.de árad belőle az igazi szabadságharcos szel­lem,amely sem jobbra,sem balra nem hajol,hanem megy előre.egyenesen.Jó tudni,hogy Benned is változatlanul és megmásitatlanúl él Ötvenhat ál­dott szelleme." Igen 1956 szelleme, mely tiszta volt minden jobb vagy bal oldali el­hajlástól , cél ja a magyar szabadság volt,ezért vettem részt benne és et­től semmi el nem tértithet. Leveled olvasása után azt gondol­tam, hogy Te is igy képzeled az 56-os szellemet. Sajnos tévedtem. Az első csalódás akkor ért amikor az árvízkárosultak részére megkezd­tük a gyűjtést és ajánlottam Szöré­nyi Éva 0.1. tagnak, hogy legyen a gyűjtés a Szabadságharcos Szövetség engedélyén,hogy az adományokat az a­­dóból lelehessen vonni. Ő tőled kért tanácsot, a válasz megdöbbentő volt: "azt nem lehet , ebből kifolyólag nagy adópere volt Pogánynak, alig tudta magát kimosni - az Isten sze­relmére nehogy megtudják,hogy a Szö­vetségnek adott adomány nem adómen­tes . " Második csalódás akkor ért mikor olvastam önvallomásodat,hogy Buda — pest ostroma alatt "halálos ellen­álló voltam, az iratokat összeku - tyúltam." Vagyis, ezek szerint elő­segítetted az oroszok magyarországi megszálását. Elgondolkoztató! Hogy lehet egy ilyen ember a Szabad­ságharcos Szövetség elnöke? Később találtam meg a választ 1 a több száz nemlétező los angelesi szavazattal választottak meg, a hamis szavazatok fejében társelnököt,intézöbizottsági tagságot osztottál azoknak akiknek soha semmi közük nem volt a Szabad­ságharchoz. A harmadik csalódás akkor ért ami­kor a .kommunista kultűr-követek ösz­­szeeskíivést szerveztek az emigráció szétbomlasztására és Te tehetetlenül nézted,hogy cinkosaikkal templomok - ban,iskolákban, cserkésztáborokban terjeszthessék álcázva a kommunista propagandát. Nem tettél semmit mert rokonaid, barátaid, akik elnöknek választottak,segítették a hamis ügy­nökök útját.Valószínű egy hazai ven­dég -szereplésért,igyen repülőjegyért vagy egyébb előnyökért. Talán Te is azt gondoltad,hogy esetleg megkapod a Kossuth dijat az 1945-os segédke­­zésedért.a kommunista párttól? Negyedik csalódásom akkor ért mi­kor a vezetőségi gyűlésen leszava­zott társelnök és három társa által az ifjúság részére gyűjtött összeg­ből ezer dollárt elfogadtál. A helyi csoport 6 tagú vezetősége levélben kért,hogy az ezér dollárt küldd vissza mert az nem volt az a­­lapokmány szerint megszavazva, mely­et én is mint alelnök aláírtam. Nem volt idő elküldeni magán leve -lemet melyben Írtam,hogy ha az ezer, dollárt nem küldöd vissza,kilépek a szövetségből, én olyan személyekkel akik a szabadságharcos nevet megcsú-í följák,becsapják az ifjúságot nem leszek együtt. A kővetkező leveled melyet csak Te és Lovas irt alá,megszegve a szövet­ség alapszabályát mely szerint kizá­rási ügyben első fokon a helyi szer­vezet dönt,minden demokratikus jogol mint Hitler vagy Sztálin döntöttél 1 kizártál a szövetségből. Ezer dol­lárért eladtad a becsületet. Karácsonyi üdvözlőlapon még azt il tad,hogy hivatalos válasz megy.Nem jött,mivel nincs hivatalod. Működé­sed szégyen a szabadságharcos névre, Ébredjen fel lelkiismereted,kérünl azok nevében akik életüket.vérüket •adták a magyar szabadságért és azok nevében akik tisztán tartják a sza­badságharcos eszmét: állj félre,hog; azok akik minden egyéni érdeket fél­re téve dolgoznak a magyar szabadság gért.folytathatsák nemes céljaikat. Ebben a reményben búcsúzok Isten és emberek bocsánatát kérve.cseleke­deteidre, hisz nem tudod mint cseled szel. Maradok az ötvenhatos szellemben változatlant 1973. február Bogár Gyula SZABADSÁGHARCOS HIRAD' MEGÍRTÁK __ TOKAJ MONOGRÁFIÁJÁT _ A világhírű magyar borvidék “köz­­iontja” — Tokaj — az idén ünnepli emnállásának kilencszázadik évfordu­­óját. A jubileumra készülve a közép­­is általános iskolák tanárai, továbbá i Tokajt szerető tudományos kutatók is szőlészeti szakemberek megírták a örténelmi múltú település monográ­­iáját. A kétszázötven oldalas, fény­képekkel illusztrált könyvben tíz feje­­:etben tárgyalják a hajdani város és 1 környező szőlőbirtokok kialakulásá­­íak, illetve fejlődésének történetét; Tokaj gazdasági és kultúrális életé­­íek alakulását egészen napjainkig. Mint érdekességet említi a könyv, logy Tokajban már az 1640-es évek­­aen lányiskola működött. Az ország ilső üyen intézménye volt. «ITTVAKOtrr Megjelenik havonta Publ. Monthly — Publ. mensuelle Felelős szerkesztő — Editor: MAJOR TIBOR Kiadó — Publisher: HUNGÁRIA SZABADSÁGHARCOS MOZGALOM Levelezési cím — Corresp. Offices: USA: Hungária Szabadságharcos Mozgalom P. O. Box 534 — Edgewater Branch, Cleveland, Ohio 44107 KANADA: Hungária Szabadságharcos Mozgalom P. O. Box 87 Longueuil, Que., Canada Előfizetés: Egy évre $7.00 — egyes szám ára 50c Printed by Classic Printing Corporation 95127 Madison Avenue, Cleveland, Ohio 44102

Next

/
Oldalképek
Tartalom