Szittyakürt, 1973 (12. évfolyam, 1-12. szám)
1973-03-01 / 3. szám
12. oldal. mtmicditt 1973. március hó A TURÁNI NÉPEK INTELLIGENCIÁJA Az utóbbi időben Angliában jelent meg egy könyv, mely tudományos vonalon foglalkozik a fajok intelligenciájával. Nagy dolog ez mostanában, amikor a "faj” tudatot igyekeznek eltüntetni a köztudatból. Hát még, amikor egy árja-német születésű (nem turáni ember mutatja ki, hogy a turáni népek magasabb intelligenciájuak, mint az árja és néger fajuak. Nagy port is vert fel a tudomány világában és a sajtóban. Erről a könyvről írt összefoglaló tanulmányt a svájci 'Die Weltwoche’ nevű polgári liberális lap “Újabb vita a fajok intelligenciájáról” címmel. Ennél talán még nagyobb meglepetés, hogy a hazai sajtó ettől a svájci laptól ("Magyarország” .politikai hetilap, 1971. 38. sz. 18. old.) átvette és röviden leközölte. Igen jelentős dolog, hogy sem a könyv íróját, sem a svájci lapot nem lehet "nácinak", még csak jobboldalinak sem nevezni. Ugyanis az árja-német születésű író az ellen pólusú fajt, a turáni fajt emeli ki; a svájci újság pedig köztudomásúan nem jobboldali lap. Ez a könyvben közölt tény a másik két fajnak kellemetlen lehet, általában tagadják és hamisítják is. Ha azonban végigtekintünk az emberiség történelmén Kr. e. 6—7000- től napjainkig — sőt ma már a MU-t vehetjük az emberiség kifejlődésének alapjául, akkor több tízezer évre mehetünk vissza — akkor látni fogjuk, hogy vallásalapítók, hadvezérek, építőkultusz, csillagászat, test és lélek ismerete, gyógyítása, stb., stb. főként turáni emberek ill. turáninak nevezett emberfajta alkotása. tJjabb vjta a fajok intelligenciájáról A tudományos viták ritkán szerepelnek a lapok szalagbetűs címeiben. Kivételt képez, ha valami általános érdeklődésre számot tartó témáról van szó: orvosi problémáról, szexuális kérdésekről vagy pedig a még meglevő tabuk egyik legkényesebbikéről, a faji kérdésről. Angliában nagy vihart kavaró vitákra és rengeteg nyomdafesték elpazarlására vezetett H. J. Eysenck népszerű tudományos zsebkönyve: „Faj, intelligencia és nevelés.” Ebben a könyvében ugyanis az egyik legismertebb angol pszichológus, akinek a modern pszichológia problémáiról és módszereiről szóló tudományos zsebkönyvei ezerszámra fogynak, a liberálisok és a baloldali beállítottságú társadalomtudósok megdöbbenésére azt a tézist állította fel, hogy a különböző fajok tagjai nemeseik a bőrük színe, a vércsoportjuk gyakorisága és más testi tulajdonságok terén különböznek genetikailag, hanem intelligencia-fokuk vonatkozásában is. Eysenck tanulmánya a sors iróniája folytán a „Towards a New Society’ (Üj társadalom felé) című sorozatban jelent meg, amelynek kiadói Eysenck könyvének megjelenése után a nyilvánosság előtt elhatárolták magukat tőle. Eysenck azzal érvelt, hogy az Egyesült Államokban folytatott megbízható intelligencia-tesztek vizsgálata alapján kitűnt, hogy a feltűnő különbségek, amelyek az intelligenciafok átlagának kiszámításakor mutatkoztak a fekete és a fehér amerikaiak között az utóbbiak javára (15 százalékról van szó), nem a környezeti befolyásokra vezethetők vissza, mint ahogy egalitariánus társadalomtudósok állítják, hanem a fajok genetikai különbségeire. Eysenck ezzel az állításával bekapcsolódik abba a két éve folyó vitába, amely az amerikai Jensen vitatott, sokhelyütt eretnekségnek nevezett vizsgálatai alapján bontakozott ki. Jensen volt az első, aki az intelligencia-fokra vonatkozó meghökkentő teszteredményeket úgy magyarázta, hogy a fekete amerikai lakosság az Egyesült Államokban intelligenciáját tekintve átlagosan alsóbbrendű. Tudományos körökben nagyrészt elutasítják ezt a megállapítást. Eysenck viszont azt állítja, Jensen következtetései arra a már régen elfogadott igazságra épülnek, hogy egy ember intelligenciája négyötödrészt örökölt tényezőkre vezethető vissza és csak egyötödrészt környezeti befolyásokra. Szerinte így hatályát veszti az az érvelés, hogy az amerikai négereknél intelligencia-tesztek során elért viszonylagos kedvezőtlen eredmények részben hátrányos nevelési és környezeti helyzetükre vezethetők vissza. Eysenck elismeri, hogy a demokratikus politikusok számára kedvezőtlen az általa levont következtetés, de tudomásul kell venni, hogy az intelligencia-különbségek nagyrészt született tényezőkre vezethetők viszsza, és gondos iskoláztatással még nem lehet felszámolni azokat, mivel bizonyos faji különbségekből adódnak. Nem így áll a helyzet az ugyancsak kedvezőtlen körülmények között élő „gettó-bázisú” indiánoknál az Egyesült Államokban: sőt, a keleti származású amerikaiaknál — japán vagy kínai származásúak - ról van szó — a tesztstatisztikák szerint 15 százalékos különbség mutatkozik ez utóbbiak javára a fehér átlaggal szemben. Miután Eysenck nem rendelkezik részletes tesztstatisztikákkal a feketeafrikaiakra vonatkozóan, számításait az Egyesült Államokban élő feketékre és fehérekre korlátozza. Eysenck behatóan foglalkozik általában az intellingencia-tesztek értékének kérdésével is. Ez egyébként egyik speciális munkaterülete. Igyekszik alátámasztani a 4:1 arányú öröklés—környezet-tézist, amennyiben kiemeli a minimális különbségeket a polgári és a munkáskörnyezetben élő néger gyermekek között. Ezzel igyekszik magyarázni az amerikai négerek nevelésére vonatkozó programok elvi kilátástalanságát. Ezek a programok, így a Headstart-terv is, abból a feltevésből indulnak ki, hogy a négerek a fehérekkel azonos intelligenciával rendelkeznek, és annak kibontakozásában csupán a környezet akadályozza őket. Eysenck szerint ez tévedés, a tényekkel szemben álló liberális vágyálom. Eysenck bírálói, a pszichoanalitikusoktól kezdve az orvosokon át egészen a természettudósokig, kétségbe vonják a pszichológia professzorának tudományos integritását és újabb publikációját baljós, ízléstelen vállalkozásnak tekintik. A kritikusok szerint munkája személyi ellentétek hordozója, ahelyett, hogy előmozdítaná a tényleges tudományos vitát. Az egész ügy csúnya vonása, hogy Eysenck, aki Angliában végezte egyetemi tanulmányait, Németországban született, és éppen ezért állásfoglalása a faji kérdésben sokak szemében különösen kérdésesnek tűnik. Eleve igyekezett biztosítani magát a fasiszta gondolkodásmód vádjával szemben, amenynyiben hangsúlyozta a náci zsidóüldözések és a fajelméletek iránti gyűlöletét, ezt iskolásgyermekként szerzett tapasztalataira vezeti vissza. MAGYARORSZÁG 1971 38------- MAGYAR RÉGÉSZETI------________KIÁLLÍTÁSOK ________ A Magyar Nemzeti Múzeum és a Csongrád megyei Múzeumi Szervezet közös rendezésében régészeti kiállítás kelt útra a nyugati országokba. Mintegy 300 tárgyat választottak ki azokból a régészeti leletekből, amelyek Kr. e. 5000-től 2000-ig terjedő kor emlékeiként kerültek elő a föld mélyéből. Az idolok — kis istenszobrok — vallási célokra használt edények, mágikus jelvények képet adnak a Magyarország területén elsősorban a Dél-Alföldön, főleg a mai Csongrád megyében élt népek hitvilágáról a kerámia és az iparművészet akkori gazdagságáról. NYÍLT LEVÉL Poqány Andráshoz Kedves András: 19?0 előtt nem sokat tudtam felőled. Vezetésed alatt lévő Szövetségbe nem léptem be,mert működése távol állt az 56-os szabadságharcos esz - mé jétől. Amikor a tervbe vett Szabadságharcos Emlékmű felépítése már nevetség tárgya lett, társaid miatt akik az erre célra gyűjtött összeget rosszul használták fel.határoztam el, hogy mindent elkövetek,hogy csorba ne essen a szabadságharcos néven. Társaid gyűjtöttek, Ígértek,de annyi bizalom nem volt bennük,hogy 3 ezer dolláros kölcsönt aláírják, amivel az Emlékmű építését megkezdhessük. De jöttek az igazi szabadságharcosok, a becsületes magyarok,lengyelek, olaszok, amerikaiak,mexikóiak, ukránok és a világ legnagyobb magyar Szabadságharcos Emlékmű elkészült. Te hallgattál, még egy biztató levelet sem küldtél. Társaid azt Ígérték,hogy a "központ" 2 ezer dollárt fog küldeni melyből a mai napig sem lett semmi, pedig a végső befejezéshez még hiányzik a pénz. Az Emlékmű felépítése után vállaltam el az elnökséget,hogy úgy mint az építkezésnél közösen minden magyarral régi -újamerikásokkal egygyütt az 56-os szellemben tegyünk meg mindent Magyarország szabadságáért . Ilyen értelemben intéztem egy felhívást a kaliforniai magyarsághoz, melyet az újságok többek között az Amerikai Magyar Élet is leközölt.Ekkor vettél észre és amint Írod,siettél valászolni "Sietek gratulálni. Nemcsak,hogy jól van megirva.de árad belőle az igazi szabadságharcos szellem,amely sem jobbra,sem balra nem hajol,hanem megy előre.egyenesen.Jó tudni,hogy Benned is változatlanul és megmásitatlanúl él Ötvenhat áldott szelleme." Igen 1956 szelleme, mely tiszta volt minden jobb vagy bal oldali elhajlástól , cél ja a magyar szabadság volt,ezért vettem részt benne és ettől semmi el nem tértithet. Leveled olvasása után azt gondoltam, hogy Te is igy képzeled az 56-os szellemet. Sajnos tévedtem. Az első csalódás akkor ért amikor az árvízkárosultak részére megkezdtük a gyűjtést és ajánlottam Szörényi Éva 0.1. tagnak, hogy legyen a gyűjtés a Szabadságharcos Szövetség engedélyén,hogy az adományokat az adóból lelehessen vonni. Ő tőled kért tanácsot, a válasz megdöbbentő volt: "azt nem lehet , ebből kifolyólag nagy adópere volt Pogánynak, alig tudta magát kimosni - az Isten szerelmére nehogy megtudják,hogy a Szövetségnek adott adomány nem adómentes . " Második csalódás akkor ért mikor olvastam önvallomásodat,hogy Buda — pest ostroma alatt "halálos ellenálló voltam, az iratokat összeku - tyúltam." Vagyis, ezek szerint elősegítetted az oroszok magyarországi megszálását. Elgondolkoztató! Hogy lehet egy ilyen ember a Szabadságharcos Szövetség elnöke? Később találtam meg a választ 1 a több száz nemlétező los angelesi szavazattal választottak meg, a hamis szavazatok fejében társelnököt,intézöbizottsági tagságot osztottál azoknak akiknek soha semmi közük nem volt a Szabadságharchoz. A harmadik csalódás akkor ért amikor a .kommunista kultűr-követek öszszeeskíivést szerveztek az emigráció szétbomlasztására és Te tehetetlenül nézted,hogy cinkosaikkal templomok - ban,iskolákban, cserkésztáborokban terjeszthessék álcázva a kommunista propagandát. Nem tettél semmit mert rokonaid, barátaid, akik elnöknek választottak,segítették a hamis ügynökök útját.Valószínű egy hazai vendég -szereplésért,igyen repülőjegyért vagy egyébb előnyökért. Talán Te is azt gondoltad,hogy esetleg megkapod a Kossuth dijat az 1945-os segédkezésedért.a kommunista párttól? Negyedik csalódásom akkor ért mikor a vezetőségi gyűlésen leszavazott társelnök és három társa által az ifjúság részére gyűjtött összegből ezer dollárt elfogadtál. A helyi csoport 6 tagú vezetősége levélben kért,hogy az ezér dollárt küldd vissza mert az nem volt az alapokmány szerint megszavazva, melyet én is mint alelnök aláírtam. Nem volt idő elküldeni magán leve -lemet melyben Írtam,hogy ha az ezer, dollárt nem küldöd vissza,kilépek a szövetségből, én olyan személyekkel akik a szabadságharcos nevet megcsú-í följák,becsapják az ifjúságot nem leszek együtt. A kővetkező leveled melyet csak Te és Lovas irt alá,megszegve a szövetség alapszabályát mely szerint kizárási ügyben első fokon a helyi szervezet dönt,minden demokratikus jogol mint Hitler vagy Sztálin döntöttél 1 kizártál a szövetségből. Ezer dollárért eladtad a becsületet. Karácsonyi üdvözlőlapon még azt il tad,hogy hivatalos válasz megy.Nem jött,mivel nincs hivatalod. Működésed szégyen a szabadságharcos névre, Ébredjen fel lelkiismereted,kérünl azok nevében akik életüket.vérüket •adták a magyar szabadságért és azok nevében akik tisztán tartják a szabadságharcos eszmét: állj félre,hog; azok akik minden egyéni érdeket félre téve dolgoznak a magyar szabadság gért.folytathatsák nemes céljaikat. Ebben a reményben búcsúzok Isten és emberek bocsánatát kérve.cselekedeteidre, hisz nem tudod mint cseled szel. Maradok az ötvenhatos szellemben változatlant 1973. február Bogár Gyula SZABADSÁGHARCOS HIRAD' MEGÍRTÁK __ TOKAJ MONOGRÁFIÁJÁT _ A világhírű magyar borvidék “köziontja” — Tokaj — az idén ünnepli emnállásának kilencszázadik évforduóját. A jubileumra készülve a középis általános iskolák tanárai, továbbá i Tokajt szerető tudományos kutatók is szőlészeti szakemberek megírták a örténelmi múltú település monográiáját. A kétszázötven oldalas, fényképekkel illusztrált könyvben tíz feje:etben tárgyalják a hajdani város és 1 környező szőlőbirtokok kialakulásáíak, illetve fejlődésének történetét; Tokaj gazdasági és kultúrális életéíek alakulását egészen napjainkig. Mint érdekességet említi a könyv, logy Tokajban már az 1640-es évekaen lányiskola működött. Az ország ilső üyen intézménye volt. «ITTVAKOtrr Megjelenik havonta Publ. Monthly — Publ. mensuelle Felelős szerkesztő — Editor: MAJOR TIBOR Kiadó — Publisher: HUNGÁRIA SZABADSÁGHARCOS MOZGALOM Levelezési cím — Corresp. Offices: USA: Hungária Szabadságharcos Mozgalom P. O. Box 534 — Edgewater Branch, Cleveland, Ohio 44107 KANADA: Hungária Szabadságharcos Mozgalom P. O. Box 87 Longueuil, Que., Canada Előfizetés: Egy évre $7.00 — egyes szám ára 50c Printed by Classic Printing Corporation 95127 Madison Avenue, Cleveland, Ohio 44102
