Szittyakürt, 1973 (12. évfolyam, 1-12. szám)
1973-03-01 / 3. szám
4. oldal «ITTVAKOfcT 1973. március hó r RÉGÉSZETI KIHATÁSOK A II. HONFOGLALÁS KORÁRÓL-, Történelmünk egyik legizgalmasabb kérdése a második honfoglalás és az államalapítás korának vizsgálata. A korszak kutatói fokozott figyelmet szentelnek a X. századi földvárainknak. Ezeknek, valamint a közelükben kialakult váralja településeknek a feltárása választ adhat történelmünk több fontos kérdésére: például, hogy mennyire értek meg egy feudális állam létrehozásának feltételei a második honfoglalást végrehajtó őseink körében, kész szerkezeteket sajátított-e ki a magyarság, vagy vannak-e az államalakításnak közvetlen, csak hozzájuk köthető előzményei. A csonka-magyarországi régészeink munkája a szabolcsi földvár területén már eddig is számos anyagot hozott felszínre, bizonyítva, hogy egyik legépebb földvárunk az államalapítást közvetlenül megelőző időkben létesült, és végső kiépítése valószínűleg Géza és I. István idejében történt. Régebben az a nézet alakult ki egyes tudósok között, hogy a második honfoglalást végrehajtó magyarság csak “kívülről ismerte a várakat, azokat az itt élő szláv népektől (?) vette át”. Györffy György régészünk szerint ezzel a nézettel szemben áll az a tény, hogy a magyarság olyan területen alakult ki, amelyet sajátos földvár kultúr a jellemez. Az etelközi magyarság már ismerte ezeket, maga a "vár" iráni jövevényszó is ezt bizonyítja. A IX. századi mohamedán források szerint a magyarság már ekkor nem nomád, hanem félnomád életmódot folytatott. A dél-orosz sztyeppén őseink a folyók mellett töltötték el a telet, ott, ahol sok szántóföldjük volt, nyáron pedig állataikat legeltették. Ez a gazdálkodási mód a folyóra merőleges mozgást jelent, szemben a nomád főemberekével, akik a folyóval párhuzamosan mozogtak a téli és nyári szállásuk között. Erről a mozgásról Györffy György régészünk a mongol kori utazók feljegyzéseiből veszi bizonyítékait. Plano Carpini 1246-ban, Rubruk 1253-ban megfigyelte, hogy Batu kán és családtagjai, valamint a főemberek egy-egy folyó partján nomadizáltak és a végpontok mindig a révhelyeknél voltak, Batu kán alsó szálláshelye, ahol palotája, Saraj is állt, egy régi iparos város közelében volt. A felső szállás Ükék: török neve megerősített helyet jelent. Mindkét révhez mohamedán kereskedőket és vámszedőket telepítettek, maga a nép Belső-Ázsiában ugyanakkor nemzetségek szerint váltotta téli és nyári szálláshelyét. • ÁRPÁD CSALÁDJA Mohamedán leírások említik, hogy a második honfoglalás előtt a magyaroknak két fejedelmük volt, a kende és a gyula. Egy bizánci kútfő közli, hogy 895-ben a bizánciak két magyar fejedelemmel, Árpáddal és Kusannal tárgyaltak. Hogy kettőjük közül ki viselte a kende méltóságot, arról Anonymustól értesülhetünk: ő közli, hogy Kurszán személyével azonosítható az Annales Alamannciben Kusal néven említett magyar vezér, akit 904-ben a bajorok egy lakomán megöltek. Konstantinos Porphyrogennetos pedig pontosan megadja a 948-ban élt Árpád-házi hercegek leszármazását. Árpád legidősebb fia Tarhos volt, az ő fia és unokája Tevel és Tormás. A második fiú Jeleh vagy Üllő, leszármazottja Tass. A harmadik fiú Jutas, a negyedik Zolta fia és unokája Taksony, illetve Géza. Krónikáink két esetben kifejezetten megmondják, hogy Tass és Taksony vezér szállása a nevüket viselő falvakban volt. Heckenast Gusztáv kutatásai meggyőzően bizonyították, hogy ezek körül olyan szolgáló népek falvai csoportosulnak, amelyek foglalkozást jelölnek. Györffy György ezt a megfigyelést arra használta fel, hogy bizonyítsa, a hercegi udvarhelyek fekvésében ugyanaz a szabályszerűség figyelhető meg, mint a nomádoknál. Anonymus szerint Árpád nyári szállása a Csepel szigeten volt. Téli szálláshelyét az Árpád nevű falu jelzi a mai Pécs környékén. Fejedelemtársa, Kurszán, Óbudán rendezkedett be, föltehetően ott, ahol ma a nagy katonai amfiteátrium áll, nyári szállásának emlékét pedig a Csallóközben Korzan falunév tartotta fenn. Kurszán 904- ben bekövetkezett halála után Árpád egyeduralkodó lett. Az Árpád-házi hercegek szálláshelyeinek emléke nem minden esetben maradt fenn. Tarhosnak és leszármazottainak szálláshelyét Tolna megyében kereshetjük. Itt a XII. századig szenior hercegek birtokai voltak. A többi Árpádfi a csepeli Dunaág, illetve a Kapos és a Sárvíz, valamint a Vajas mentén mozgott téli és nyári szállása között. Nagyobb változás 955-ben, a Lechmezei csatavesztés után következett be. Ekkor Taksony lett a nagyfejedelem, és ő a nyugati támadásoktól tartva, útvonalát a Duna keleti partjára helyezte át. Téli szállásául Apatint választotta, mellette a dunai révnél egy mohamedán falu feküdt, nyári szállása pedig Taksony falu volt. A mongol Karakorumhoz hasonló főváros Géza nagyfejedelem nevéhez fűződik: kiegyezett nyugattal és székhelyének Esztergomot tette meg, s évente kétszer kereste fel. — A nagyfejedelmekről, Árpádról, a 948-ban uralkodó Fajszról, Taksonyról és Gézáról megállapítható — Györffy szerint is —, hogy hoszszan birtokolták a Duna partvonalát. Árpád fiairól sem a helynevek, sem a krónikák tanúsága szerint nem bizonyítható be ugyanez, következésképpen Árpád halála után egyikük sem lett nagyfejedelem. Az Ősgesta nem említi meg 907 és Taksony uralomra jutása 955 közötti időben egyetlen nagyfejedelem nevét sem, A MAGYAR NYELV SZÉPSÉGE-----------------írta: B. KOVÁCS FRÉDA-------------“... Az a tény, hogy anyanvelvem magyar és magyarul beszélek, gondolkozom és írok, életem legnagyobb eseménye” — írja Kosztolányi Dezső. "Csak anyanyelvemen lehetek igazán Én ... itt megfeledkezem arról, hogy beszélek, írok. ." így vagyunk mindannyian vele. Tudhatunk két, három, vagy tíz nyelven, csak egy a mienk, — Édes anyanyelvűnk. Magyarul álmodunk, magyarul gondolkozunk és csak magyarul szárnyal igazán képzeletünk. így van. Nyelvében él a Nemzet! Egy nyelv nagyságát és szépségét nem az határozza meg, hogy hány millió ember beszéli. Hanem az, mennyire tudja magát tömören, félreértés nélkül kifejezni. Te árva magyar, — vedd egyszersmindenkorra tudomásul — a magyar az egyedüli, élő klasszikus nyelv. Nincs mit szégyenkezz nyelved miatt. Ellenkezőleg. Jogod van büszkén hirdetni, hogy magyar az anyanyelved! Mit nevezünk klasszikus nyelvnek? A latint, a görögöt. Miért? Mert ősiségük folytán annyira lecsiszolódtak, hogy minden segédszó nélkül, pontosan, félreérthetetlenül közük a gondolatot. Hogy mit értek ezalatt, miért klasszikus a magyar nyelv és miért nem az a milliók által beszélt idegen nyelv? Egyetlen példa bizonyítja! Kísérelje meg mindenki az általa legjobban tudott nyelvre vagy nyelvekre lefordítani ezt a mondatot: Hívtál, — jöttem. Küldesz — megyek. Aztán számítsa össze, hány szóval tudta értelmét kifejezni. A magyarban nem az értelem mondja meg, egy vagy több emberről van szó. Mi és én, írok és írunk között félreérthetetlen a különbség. A tárgyesetet nem a mondatfűzés kénye szabja meg. Nincs nyelv, ami olyan kifejező erővel, olyan hajszálfinom árnyalatokkal rendelkezne, mint a miénk! Elfogult magyar vagyok? Szólaljanak hát meg a magyar nyelv szerelmesei — az idegenek: MEZZOFANTI olasz nyelvész, aki 103 nyelven beszélt, az olasz és görög után a legdallamosabb nyelvnek a magyart tartja. A francia CHEVALIER DE BERRIS az általa ismert nyelvek közül a legszebbnek és legtisztábbnak a magyart mondja. EBERSBERG bécsi tanár így ír róla: “Olyan ennek a nyelvnek a szerkezete, mintha nyelvészek gyülekezete alkotta volna, hogy meglegyen minden szabályosság és emellett, szorgosan került volna minden közönséges, kiejtésbeli nehézséget és szabálytalanságot.” BROWNING angol tudós megállapítja: “Szerkezete olyan időkre nyúlik vissza, mikor a legtöbb európai nyelv még nem is létezett..." Bizony mondom néktek, mindazok, akik fáradságot vettek maguknak, hogy megismerjék ezt a fölöslegesnek tartott, kis nép által beszélt nyelvet, szerelmesei lettek! És te magyar? Ápolod? Szereted? Használod? Büszke vagy rá? A nyelvészek egy nyelv ősiségét kutatva, azt tartják: amely nyelvben a legtöbb az egytagú szó, az a legrégibb. Hiszen a kezdet kezdetén, az emberiség egy szótaggal fejezte ki a körülötte lévő tárgyakat, fogalmakat. íme Blaskovics Lajos verse: A GOND Jött az est, és bűnt szült a vágy, Szállt a zord bú, hogy nőtt az árny. Nem járt ott más, tán a telt hold. Vagy még az sem, csak a vad gond. Az éj jött, s már lenn járt a hold, Egy hang sírt fel, egy vad hang szólt: Mért űz a gond, vád mért is ér? Az éj nem szólt — de sírt a szél. Egy rém fut, vagy fát tört a szél? Vak volt a völgy, rajt ült az éj. "A szív úgy ver, a bűn úgy fáj!” Zúg a gyors szél és zeng a táj... Fajszról is csak a görög krónikaíróktól értesülünk. A kronológiában így negyvenesztendős űr támadt. Hogyan sikerült kitölteni ezt a hézagot? Ki volt a nagyfejedelem Árpád halála után? "A magyar szeniorátusi trónöröklési rend szerint Árpádot nem fiának, hanem legidősebb férfi rokonának kellett követnie a fejedelmi trónon. Az Ősgestára visszavezethető krónikaszöveg szerint Árpád nagyapja Előd volt. Anonymus szerint pedig Előd fia Szabolcs volt. Őt azonban a krónikák a honfoglaló vezérek sorában Árpád után a másodikként említik. Minden bizonnyal a kronológiában második vezért a vezér névsorban is a második helyen nevezték meg a krónikások” — közli S. M. a Magyar Nemzet hasábjain. Györffy György szerint a szabolcsi földvár ásatási eredményei alátámasztják ezt a feltevést. Szabolcsnak az Árpád nemből való származását bizonyítja, hogy szállásterülete, a későbbi Fejér megye, az Árpádfiak szállásterületei közé ékelődik. A helynevekből pedig kimutatható, hogy herceg korában Árpád téli szállásánál, Baranyában nomadizált és Mecsekszabolcs meg Drávaszabolcs őrzi ennek emlékét. Valószínűleg ő szervezte meg a X—XI. században a trónörökös bihari dukátusát is, az ő nevét őrzi a Tisza-parti hatalmas szabolcsi földvár. Nagy fejedelemként birtokolta a Duna partvonalát Pécstől a Csepeli-szigetig és neki tulajdonítható Székesfehérvár építése a Fejér megyei mocsarakban. Szabolcs, a második nagyfejedelem, a jelek szerint nagy építtető és erős egyéniség volt. Krónikáink mégis másképp tüntetik fel őt, ennek magyarázata Györffy szerint egyszerűen az, hogy Szabolcstól származik a Csák nemzetség, amelynek tagjai nemegyszer léptek fel trónigénnyel. Elég ha a későbbi korokból, már az Árpád-ház kihalása után, Csák Mátéra gondolni. Kiknek az érdekében állt a soron következő nagyfejedelemnek Szabolcs emlékének az elfeledtetése? (m.) Ugye szép, egyszerű, könnyen érthető hangulatkép? De olvassátok át figyelemmel: Egyetlen kéttagú szó sincsen benne! Óh, gyönyörű magyar nyelv! Olyan vagy, mint egy sokhúrú hárfa! Megérteted magad, ha csak egy-két húrt pengetsz, de igazán szépen akkor szól, ha mesterként kezeled. Fejleszd magadban, használd, szeresd, gondolkozz róla. Gyújtsd szólásait csokorba.. . 1973. február hó 17-én a Los Angeles-i Körösi Csorna Sándor Társaság rendezésében DR. BOBULA IDA egyetemi tanár előadást tartott a sumír—magyar rokonságról. A nagy gonddal és szeretettel megrendezett és megtartott előadáson 300 lelkes magyar vett részt. MEGHÍVÓ Délmagyarország Felszabadító Tanácsa 1973. április 8-án, vasárnap délután 4 órakor Clevelandban a West Side-i Magyar Evangélikus Egyház (West 98 és Denison sarok) termében tartja rendes évi közgyűlését. A közgyűlésre a DFT tagjai mellett az emigráns szervezeteink vezetőit, a Délvidék barátait és az elszakított területeink problémái iránt érdeklődő minden magyart szeretettel hív és vár a Délmagyarország Felszabadító Tanácsának elnöksége
