Szittyakürt, 1972 (11. évfolyam, 1-12. szám)

1972-06-01 / 6. szám

6. oldal «imAKÖM 1972. június hó Mongoliát. Mennyire ismeretesnek tűnik ez nekünk elégedetlenség mutatkozott meg a “Szocialista Tá­­— magyaroknak —, akik ugyanezen okok miatt bor” keretein belül. Nem véletlenül történt az, hogy szenvedünk az utóbbi évszázadok óta Kelet-Európá- éppen Magyarországon és Mongoliában mertek a ban! A világnak tényleg két sarka van és történelmi munkások fellépni a legmesszebb menő követelé­­idők óta e két sarokban fordul meg a világhelyzet seikkel. És az sem volt véletlen, hogy az oroszok ügye: 1920-ban és 56-ban a Kárpátmedencében és éppen az elégedetlenkedő Mongoliából küldtek ka­­most ebben a pillanatban a Mongol-medencében! tonaságot a forradalmaskodó magyar testvéreik el- Professzor Mackinder is felismerte azt, hogy “Aki len. így mostmár érthető az, hogy miért támogatták Ázsia szívét uralja az uralja Ázsiát. Aki Ázsiát ural- a kínaiak nagysietve a szovjet ellenes magyar forra­­ja az a világ ura!”." dalmat — bár még csak erkölcsileg és nem kato-Ausztria, Trianon, Németország és jelenleg az nailag! oroszok — mind óvatos geo-politika alkalmazásával Hruscsov lebukása után a Szovjet és a nyugati «•» ««ÁH HAMR------­BCCXVASZrpTT uralták a Kárpátmendencét és azzal Európát. Az oroszok és később a japánok is geo-politikával sze­rezték meg Mongoliát és most a kínaiak próbálgat­ják ki terveiket Ázsia uralmának megszerzése céljá­ból. Különösen 1956 elején mutatkozott meg a kí­naiak érdeklődése Mongoliával kapcsolatban és ők voltak azok, akik a "szabadabb lélegzés” szükséges­ségét javasolták Mongolia részére is. Már akkor ab­ban reménykedtek, hogy Külső-Mongoliát elnyerhet­nék az oroszoktól. Következetesen, 1956-ban itt-ott erők ismét megpróbálkoztak a kínai kolonizáló pró­bálkozásoknak ellenállni és egy újabb belpolitikai káoszt segítettek létrehozni Kínában, amelyek nyíl­tan Mao ellenesek voltak. Azonban a moaista nem­zeti erőket és összefogást nem voltak képesek le­rombolni ezúttal sem. Azóta az oroszok kényszerült helyzetük miatt kénytelenek voltak szárazföldi hadi­erejüknek egynegyedét felsorakoztatni, azaz 44 had­osztályt Kína északi és nyugati határai mellé elhe­lyezni. A Nyugat pedig legújabban politikai és gaz­dasági bűvészkedéssel próbálkozik meg a hatalmas Kínát térdrekényszeríteni. Kína a Külső-Mongolia megszerzésével olyan előnyös gazdasági és stratégiai helyzetbe kerülhetne, ami egynéhány évtizeden belül a világhatalmak első­jének léptetné elő őt. Mongolia Ázsiában azt a sze­repet tölti be, amit a Kárpátmedence Európában és ezért nevezik mindkettőt a kontinensük kenyeres kosarának! Mongoliához nyúlni tehát annyit jelent ma, mint élő parázsba nyúlni csupasz kézzel! Ezt az öreg és tapasztalt Mao Ce-tung is nagyon jól tudja. Az oro­szok között nemrégen divatossá is vált egy mondás, hogy: a helyzet javulása csak akkor lesz előrelátha­tó, ha majd Kínában egy "Maozóleum” lesz felszen­­telveP­A Nyugat attól tart, hogy mint ahogyan az USA a közelmúltban a ''világdemokráciát” próbálta a világra sózni — úgy Kína, minden joggal, megkísé­relheti a kínai típusú "világkommunizmust” ajánla­ni és létrehozni.i;t Nyugaton is úgy remélik, hogy Mao halálával Kína belpolitikája teljes hátraarcot csinálhatna és jelenlegi állapota megszelídülhetne vagy teljesen fel is robbanhatna. Oroszországban Sztálin halálával állítólag a sztálinizmus is végétért és azzal a vaskezű Sztálin atya ideológiája is telje­sen ki lett forgatva. Sztálin után is és Mao ívtán is meg-meg csikordulhat a világ két sarka, de eltűnni vagy elkopni azok sohasem fognak! — paposi-jobb — JEGYZETEK I. II. E. Salisbury. War Between Russia and China. X. Y.: Bantam, 1970. Pg. (i. Í). S. Zagoria. The Sino-Soviet Conflict 1956-61. X. Y.: Athoiiununi, 19(>4. Pj>\ 44. 8. Zugoria, pg. 4H. 4. Zngoria, ]><»;. (51—(52. Ö. Zagoria, j>g. 08. 0. Zngoria, pg. 84. 7. Zngoria, pg. 890. 8. Harold Hinton. China’s Turbulent Guest. London: MacMillan Co., 1970. Pg. 125. 9. A. I)oak Barnett. Communist China and Asia—A Chal­lenge to American Policy. N. V.: Vintage Books, 1900., 878. 10. Salisbury, pg. 5—0. II. Salisbury, pg. ö—0. 12. Zngoria, Intoduction. 18. A. S. Whiting “The Longest .Journey”. A Television program. Aired Maréit 7, 1972. 11:45 p.m. Ch. 8, Pittsburgh, PA. • Újjászervezték a szatmári Álla­mi Magyar Liceumot. Ez az intéz­mény most 17 általános iskolai, 24 líceumi és 7 esti tagozati osztályával, valamint az ezekben oktató 76 tan­erővel Erdély egyik legjelentősebb oktatási intézménye. ♦ • Öt megye palóckutatói tanács­koztak a közelmúltban Hatvanban, hogy meghatározzák legfontosabb feladataikat. Kettős cél elérésén fá­radoznak. Igyekeznek megrajzolni az észak-magyarországi népi kultúra és életmód stílusát, ugyanakkor pedig a kultúra és társadalom összetevői­nek, elemeinek történeti előzmé­nyein túl viszgálni próbálják a palóc néprajzi csoport eredetét, amilyen mélységben csak lehet, beleértve a régészet és antropológia közreműkö­dését. A tanácskozáson több kutató annak a nézetének adott hangot, hogy erősíteni kellene a felvidéki palóckutatást is, mert annak ered­ményeivel válhat csak teljessé e nép­csoport folklórja. Mindezekkel kap­csolatban a Szlovák Tudományos Akadémia munkatársa, dr. Márkus Gyula kifejtette, hogy a maguk ré­széről a legmesszebbmenően támo­gatni fogják ezt a kezdeményezést. "Számunkra is hasznos lesz a ma­gyarországi kollegákkal való együtt­működés — hangsúlyozta —, hiszen Szlovákiában hasonló szenvedéllyel folyik a palócság néprajzának feldol­gozása. Minket ugyanakkor nagyon érdekel a szlovák etnikum magyar­országi megjelenése, továbbá a Bul­gáriáig, Romániáig ható kirajzás.” Kifejtette azonban dr. Márkus Gyű la, hogy a nemzetközi jellegű népraj­zi kutató munka csak úgy lehet ered­ményes, ha egymás nyelvét beszélő etnográfusok vállalkoznak a szom­szédolásra . .. ♦ • Lezárult a jelentkezés az idei nyelvműveléssel egybekötött gyer­meküdültetésre. Az ausztriai Burgen­­landból három csoportban, négy pe­dagógus kíséretével mintegy 110 gyermek érkezik két-két hetes üdü­lésre a káptalanfüredi ifjúsági tá­borba. A nyaralás ideje alatt ma­gyarországi pedagógusok külön is foglalkoznak majd a gyerekekkel; gazdagítják, szépítik nyelvkincsüket, megismertetik őket a magyar kultú­ra szépségeivel. Zamárdiban és Szán­tódon ugyancsak több, mint 100 kül­földi magyar gyermek üdül; ők egyé­nileg érkeznek a világ legkülönbö­zőbb országaiból. A résztvevők kö­zött amerikai, kanadai, nyugat-né­metországi, angliai, norvégiai, svéd­országi gyerekek mellett ausztráliai és brazíliai vendégek is lesznek. ♦ • A közelmúltban három könyv jelent meg a délvidéki magyar nép­­költészetről. Kettőt az újvidéki Fó­rum Könyvkiadó adott ki, egyet pe­dig a budapesti Akadémiai Kiadó jelentetett meg. A Budapesten meg­jelent könyv címe "Jugoszláviai ma­gyar népmesék”; az új magyar nép­­költészeti gyűjtemény 16. kötete. A Az elkövetkező nagyháborút az dönti majd el keleten, hogy Japán melyik küzdőfél mellé áll: Oroszor­szág mellé-e vagy Kína mellé ... A pár évtizeddel ezelőtt lezajlott japán hódítási háborúban a japánok keresztül rohantak az akkor még gazdaságilag és katonailag elmaradt kínai népen. A történelem kereke azonban forog és aki ma ellenség volt, holnap barát lehet a szükség­ben. Ez az eset áll a kínai népre is. Kína fejlődni akar és pedig gyors ütemben, hogy a történelme utolsó szakaszán történt mulasztásokat pó­tolja és nagy ellenségét, az oroszt legalábbis megközelítse a gazdasági és katonai, hadi-technikai fejlődés­ben. A japán politikai és gazdasági de­legációk tagjai egymásnak adják a kilincset a kínai szállodákban, ahol várják, mikor kínálkozik alkalom a tárgyalásra. Fiatal japán kiküldöt­tek'vasakarattal tanulnak kínaiul is. A kínai és japán nép között ideo­lógiai tekintetben nagy a különbség, azonban felismerhető, hogy a faji rokonság is egyengeti az utat a két nép közötti megbékülés felé. Japán­ban igen józanul ítélik meg a hely­zetet. Japán mindenáron meg akar­ja szerezni a 750 milliónyi kínai né­pet fogyasztónak. Ezidőszerint éven­te mintegy 800 millió dollár értékű áruforgalma van Kínával, amit több­szörösére lehet majd emelni. E te­kintetben Amerika jóval mögötte marad Japánnak, ami nem kis mér­tékben okozta, hogy Amerika nem avatta be Japánt előre a Kínával va­ló barátkozás ügyébe. E téren Ame­rika és Japán máris versenytársak, hátmég a jövőben! Az amerikai—kínai barátkozásnak — amint látjuk — nemcsak katonai hanem gazdasági oka is van. Érthető ez, hiszen a népek gazdasági javak­ból élnek . . . A kínaiaknak szükségük van mo­dern termelési eszközökre, mert hi­szen — Japánhoz képest — még pri­mitív módon termelnek. A másik ok az, hogy — japán—kínai barátság ésetén, még ha japán semleges ma­rad is a következő háborúban — Kí­na keleti határa biztosítva lesz. Japánban úgy vélik, hogy ha már kapitalista állammal barátkoznak a kínaiak, akkor az inkább ázsiai lesz, mint amerikai ... Az élet nem áll meg, a népóriások birkóznak egymással... (V. I.) INNEN - ONNAN KÍNAI JAPÁN BARÁTKOZAS jelenő Magyar Szó című napilap töb­bek között a következőket írja: "Kultúránk megbecsülésének és nép­­költészeti értékeink közkinccsé téte­lének mérföldköve ez a három könyv. Legalább egyikének mindenképpen ott a helye minden jugoszláviai ma­gyar asztalán”. Fórum kiadványai közül az egyik: "Szélördög” harminc bácskai erede­tű mesét közöl irodalmasított for­mában, a másik: "Idő, idő, tavasz­idő” címmel ugyancsak válogatás a délvidéki magyarság népköltészeté­ből. A könyvekről az Újvidéken meg-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom