Szittyakürt, 1972 (11. évfolyam, 1-12. szám)

1972-05-01 / 5. szám

6. oldal »fTTVArGlti 1972. május hó A 2,7 ezrelék ellen! A hazai rezsim 1971-ről szóló hiva­talos jelentése közölte, hogy az elmúlt esztendőben 2.6-ra csökkent az ezer la­kosra jutó természetes szaporulat. A kárpátmedencei turáni magyarság bio­lógiai megsemmisítését célzó népese­déspolitika eredménye az, hogy 1971- ben csak 150 ezer 458 gyermek született a trianoni országhatárok között. A nép­­szaporulat tragikus mélyre zuhanásá­nak okát vizsgálva Mozgalmunk Vezető Tanácsa az elmúlt 5 év alatt számos hazai íróhoz, költőhöz és közéleti sze­mélyiséghez intézett jelhívást. A felhí­vások nemcsak a szovjet kizsákmányo­lásról, az erőszakolt életforma átalaku­lásáról, a megdöbbentő lakásviszo­nyokról, az anya- és családvédelem hiányos szocialista megalapo­zottságáról íródtak. Szószólói voltunk néhány “népfrontos" kíván­ságnak is. Az ilyen fajtájú kívánságokat otthon ma így fogalmazza meg a rabmagyar élet: “1966-ban — amikor a 3.6 ezreléken álló természetes szaporo­dás ismét riasztott —- a Népszabadság e tárgyú kerekasztalbeszélge­­tése összegezésében leszögezte, hogy az abortusz-rendeleten minden­képpen változtatni kell. Közben tovább csökkentünk a 2.6 ezrelékre, de a rendelet módosítása mindmáig nem került napirendre. E moz­dulatlanság egyik oka kétségkívül a szabadság fogalmának szinte nihilista értelmezésében keresendő. A gyermekektől való tetszőleges tartózkodást semmiképpen se lehet abszolút szabadságjognak tekin­teni, ha az alapvető közösségi érdeket sért. Szociális rendben elkép­zelhetetlen társadalmi kötelezettségek nélkül élni. Az össztársadal­mi érdekek mellett a legszentebb magánügy is csak másodlagos lehet.” (Magyar Nemzet, 1972. február 22. szám.) Az abortuszok száma meghaladja az évi 200.000-ret, egy mun­kanapra pedig 647 csírába szökkent magyar élet megszakítása jut. Nép és Nemzetírtás ez! Egy nép kiirtása, sorvasztása a kommunista “szabadság" vívmányának ürügyén! A nemzeti érzés, a faji öntudat és a gyermekáldásért való lelkesülés akkor és csak addig van, míg lélek, hit, kegyelem — Isten lakik bennük. Amíg az édesanya hisz, addig lelke fiatal — addig gyö­kerei és örök forrásai vannak a, nemzetnek. Ilyen örök forrás a jövendő szabad magyar életnek a tízgyer­mekes Mátis család is. Amikor a mostoha körülmények között meg­születő kis magyarok megsegítésére indultunk az “Arccal magyar véreink felé" akciónkkal, ezt a nemzetmentő szolgálatot vállalta mozgalmunk. Vállalta Czikk Lajos magyar testvérünk is, aki eddig 1500 dollárt és 12 ruhás-csomagot küldött a Mátis család részére. Czikk Lajost a győrmegyei Gyarmat községből sodorta Kana­da földjére a vörös vihar. Ma mezőgazdasági dolgozó, és négycsalá­dos Édesapa! A katonai kitüntetésénél csak egyre büszkébb: a Mátis családban egy gyermeknek Ó a keresztapja és őt gyermeknek pedig bérmakeresztapja. Czikk Lajos és családja ma a 2.6 ezrelék elleni küzdelem egyik legáldozatosabb magyarja! Nem lennénk igazságosak, ha az "Arccal magyar véreink felé” akciónk nevében nem mondanánk köszönetét egy tanácselnöknek, egy termelőszövetkezeti vezetőnek, mert mindenkor ott állnak segítőkészségükkel a Mátis család mö­gött. A félrevert harangokkal további híveket toborzunk! — (m. t.) KEDVES TESTVÉREINK! Kérjük, hogy adományaikat csekken a következő címre juttassák el: “HUNGARIAN FOR HUNGARIAN” No. 11-5591-9 The Broadview Savings & Loan Co. 11623 Clifton Blvd., Cleveland, Ohio 44120 Czikk Lajos A 750 ÉVES ARANYBULLA (Folytatás az 5. oldalról) magyarság éppen olyan hontalanul bolyongott a Hazában, mint előbb. Óriási kiterjedésű egyházi és más birtokok, megmaradtak azok kezé­ben, ahova még a Habsburgok ke­gyelméből kerültek. A vezető réteg óriási többségben a Monarchia korá­ból maradtak, vagy azok ivadékai voltak. Szellemiségünkben — mint a felmerülő események mutatták ké­sőbb — magyarrá lenni nem tudtak, magyar érdeket képviselni méltók nem voltak. A Trianoni Csonka-ország 7 millió lakosából 3 millió koldús van — emeli fel hangját a magyarságért mélységesen., aggódó., egyik ..legna­gyobb író Oláh György. — Népi vál­ság van a népi Magyarországon írja a nagy próféta Milotay István. Az országgyűlési képviselői választások pedig rámutattak, hogy melyik az a politikai irányzat, amelyben a nem­zeti magyarság kívánalmait biztosít­va látja. Lackó Miklós munkásságában, amely Nyilasok és Nemzet szocialis­ták címen Budapesten jelent meg 1966-ban, a legnagyobb mellébeszé­léssel sem tudja a magyar nemzeti­szocialista pártok előretörését meg­hazudtolni, a választási statisztikák feldolgozásánál. • Hazánk kulcsterület Kelet és Nyu­gat között. Többféle nép különböző szándékainak ütközőjében. így a II. világháború is elvonult fölöttünk törve-zúzva élet- és anyagi javainkat. A magyar kormányzó Horthy Mik­lós 1944-ben a Nemzet megkérdezése nélkül tárgyalni kezdett a Hazánk egyrészét már megszálló haderővel — és letette a fegyvert előttük, meg­szegvén a Nemzet védelmére tett es­küjét. A Nemzetre ezzel visszaszállt az Aranybullában elismert jog — a ki­rály, ill. az államfő akaratával szem­­beszállt, és felvette az államfő által letett fegyvert. A Magyar Alkotmány értelmében az utolsó törvényes választások 1939- ben voltak Hazánkban. Mikor idegen haderő egyetlen tagja sem volt jelen. Ez az utolsó, alkotmányos ország­­gyűlés 1944 októberében koalícióban egyesült. Az Alkotmány szellemének megfelelően, Szálasi Ferencet Nem­zetvezetőnek választotta, majd az előrenyomuló megszálló haderő elől, Nyugatra kényszerült. Feloszlatva — a mai napig nincs. Ebből eredő az Aranybulla értel­mében, mind az, ami ma Magyaror­szágon van, kényszerítő körülmé­nyek hatására van, nem a nép sza­bad megnyilvánulásának eredménye. Szálasi Ferenc a Szent Korona előtt tett esküjével — mint annak­idején Hunyadi János kormányzó — a Magyar Nemzetnek mindazon jo­gait visszaszármaztatta, amelyet még az Aranybulla előtt, Szent István — sőt előtte, a honfoglaló Árpád Vezé­rék iktattak pontokba a pusztaszeri Nemzetgyűlésen. Ezen a tényen nem változtat az, hogy a kor szereplői, a kortársak milyen személyes érzelmeket táplál­nak e történelmi eseménnyel kapcso­latban. Nemzeti életünkben — jövőt formáló. A mai Magyarországon megválto­zott az államforma is, a királyság után, köztársaság lett. Európában sem az első, hogy még úgynevezett katolikus királyságok is átmentek már jóval előbb a köztársasági ál­lamformába. Azonban ezt az állam­formát Hazánkban nem a nép akara­tának megnyilvánulása hozta életre, hanem a megszálló haderőre támasz­­kodók, részben idegen állampolgá­rok — moszkoviták, stb. igyekezete. Jól lehet, hogy a magyar nép üd­vösnek találja ezt az államformát, azonban, hogy elfogadhassa, ahhoz előbb ki kell vonulni a Szovjet meg­szálló csapatoknak és alkalmat biz­tosítani a magyar népnek, hogy nyi­latkozzon saját akaratából az állam­forma kérdését illetően is. Mind­addig, amíg idegen haderő — akár egyetlen egy is — van az országban, semmis minden szerződés, minden törvény, amelyet a magyar nép nevé­ben kötnek. Éppen úgy semmis azonban min­den olyan megállapodás is, amelyet Nyugaton élő és különböző politikai lobogókat magukra öltő személyek, csoportok, vagy ún. "magyar sajtó” hangadói, különböző szándékú ér­dekcsoportokkal kötnek az időre, ha a Szovjet megszállás alól felszabadul Nemzetünk. Az 1956-os Szabadságharc idejéből igen markáns megnyilatkozásokat volt módunkban tapasztalni e té­ren — azóta ún. “szabadságharco­sokkal számuk még szaporodott is. Hasonlatos a nyugaton különböző felelős helyek felé való sündörgések azokhoz a ténykedésekhez, amelyek a török, Hazánkból való kivonulását előzték. Egyéni érdekeik szolgálatá­ban idegen érdekeket csempészni be a felszabaduló országba. Ilyen nyu­gati "hálára” indító cselekedetekre azt mondjuk mi, hogy túlságosan él a Rákóczi-féle szabadságharc emlé­ke és az 1848-as szabadságharc ke­serve a Nemzetünk lelkében. 1678 IV. ismétlődni többé nem fog. Az angol Magne Carte és a magyar Alkotmánynak sorsa is hasonló. Mint tudjuk a történelemből, példa van arra, hogy az angol Alkotmány kül­földön volt — emigrációban, akár a mai magyar országgyűlés. És mégis a Magne Carte adta vissza az angol nép szabadságát és függetlenségét annakidején. Mi tudatában vagyunk annak, hogy a győztes Hatalmak tisztában van­nak azzal a jelentőséggel, hogy az Alkotmányos Magyarország soha sem csatlakozott a keleti Blokk országai­hoz. így a II. háborút veszített ma­gyarság kérdését nem lehet azonos értelemben tárgyalni, mint azokét, akik önként csatlakoztak a Keleti Blokkhoz. Meggyőződésünk, hogy az Európát rendezni óhajtó Hatalmak megtalálják a módját a magyar kér­dés olyan megoldásának, hogy a ma­gyarság ismét visszanyerje azt a sze­repét Délkelet-Európában, amelyen míg magyar volt őrségen, több bizto­sítékot nyújtott egész Európának. Az Aranybulla, II. Endre által 1222-ben megerősített, de valamikor még Etelközben, majd Pusztaszeren megszerkesztett Hon-védelmi és ma­gyar Nemzetvédelmi szempontból rendkívül értékes okmánya tehát, a mai napig sem veszített értékéből. Áldott legyen Őseink emléke, míg magyarok jele a Nap az égen lesz. TRIANONI GYÁSZÜNNEPÉLY ««» li. ^1. . > A A .i « . I» I * - - * -A HUNGÁRIA SZABADSÁGHARCOS MOZGALOM jú­nius 4-én du. fél 4 órai kezdettel, a West 98—Denison Ave. sarkán lévő evangélikus templom nagytermében rendezi ez évi gyászünnepélyét, amelyre lapunk hasáb­jain keresztül is szeretettel hívja Cleveland és környéke magyarságát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom