Szittyakürt, 1970 (9. évfolyam, 1-11. szám)

1970-10-01 / 10-11. szám

1970. október—november hó SZITTYAKÜRT 9. oldal EGY ÜJ MENEKÜLT FELHÍVÁSA A MAGYARSÁGHOZ! Kedves Magyar Testvéreim! Idősek és fiatalok egyaránt! Az újságokból azt vettem ki, hogy a magyar “politikai menekültek” sza­badon hazamehetnek. Szórhatják a pénzt látástól vakulásig, mármint ki mennyit visz magával. Milyen jó, hogy a kommunisták most amnesztia ren­deletekkel utat nyitottak a külföldön élő magyar menekülteknek. Ügy lát­szik, nekik pénzre van szükségük. A “politikai menekülteknek” pedig ha­zára, méghozzá olyan hazára, ahol ki­tombolhatják magukat és pocsékolhat­ják a pénzüket. . . Nem gondolnak ar­ra, hogy csak szerencse dolga volt a kiszabadulásuk a jövőtlen nyomorból? Nem gondolnak arra, hogy amíg ők szórják a pénzt, addig magyar testvé­reik keserves verejtékkel kínlódnak a mindennapi életért? Lehet feledni mindent, mert itt kényelmesebb az élet? Nem gondolnak arra, hogy irigy­séget keltenek, talán megbotránkozást okoznak a szűkölködők közt, akiknek nem telik ilyesmire, mert nem nyugat­ról tértek haza? A menekültek, ami­kor kijöttek, az első nehézségeket még a haza felszabadításának gondolatával kezdték. Csak évekkel később, amikor már beolvadtak, akkor vált minden közömbössé a szemükben. Ne felejtsék, hogy még eljön az idő, amikor szabadon haza lehet menni,— akkor ők hová fogak menni szórakoz­ni? A jövő mindig változást hoz, de meglepetéseket is rejteget! Tudom, hogy vannak, akik belefá­radtak a várakozásba és beletörődtek a sorsukba. De ne csüggedjen senki! Vannak még harcos magyar fiatalok, Az “ÉSZAKI VÁRTÁN” 38. számából Történelmünk utolsó ezer éve iránt kicsit is érdeklődő előtt nem ismeret­len a név: Anonymus. = Névtelen, a Gesta Hungarorum szerzője neve. A jobban értesült azt is tudja, hogy el­nevezését a Gesta elején olvasható: “P. dictus magister, Belae regis no­tarius = P. nevű mester, Béla király jegyzője” rövid feljegyzés alapján kap­ta, mivel többet sem magáról, sem arról nem mond, melyik Béla király jegyzője volt. Illetve, ha mondott vol­na is, az a Gesta első lapjáról hiány­zik: kivakarták. Névtelenségét 700 évig őrizte, né­melyek már a Gesta hitelét is kétség­be vonták emiatt, mire most hirtelen megmutatta arcát. A kivakart lapot a legújabb technika segítségével, az u.n. palimpsest-módszerrel Karsai Gé­za dr. Pannonhalmán megszólaltatta és az elővarázsolt szöveg a következőt mondja: — Pósa, akit püspöknek neveznek, a hittudomány magisztere és az egy­házjog doktora, egykor Ugrin kalocsai érsek teljhatalmú megbízottja, a bol­dog emlékű legdicsőségesebb Béla ki­rály belső titkára: Ugrin spalatoi ér­seknek, az írástudás kedvelőjének, a hittudomány magiszterének üdvözletét és kérése eredményét küldi. — akik tettlegesen belenyúlnak a sors alakulásába! Ha kell, fegyverrel a kézben megyünk a “jólétből” vissza a hazánkba! Mi nem várunk segítséget senkitől, de magyaroktól igen! Elsősorban lel­ki segítséget. Kitartást, elismerést, példamutatást ahhelyet, hogy átnézné­nek a fejünk fölött. Hívjuk azokat, a­­kik még nem feledkeztek meg magyar mivoltukról! Szükség van minden fia­talra és öregre. Feladata mindenkinek akad a nemzet szolgálatában. Számta­lan formában lehet támogatni a ma­gyar Lövész Mozgalmat, ahol öregek és fiatalok olyasmiért dolgoznak, ál­doznak, amire egyszer szüksége lehet a hazának. Lesz rá szüksége vagy nem lesz? Nem fontos! Lehet, — és ez elég ahhoz, hogy számítsuk rá és felkészüljünk hozzá. A Lövészmozgalom természetesen if­júsági. Fiatalok kapnak benne elmé­leti és fizikai kiképzést, hogy magya­­rabb magyarok maradjanak, és áldo­zatosabb magyarokká váljanak. Az anyagiakat magunk teremtjük elő. De ahhoz bizony, hogy a kiképzést ma­gasabb szintre emelhessük, már szük­ség lenne szélesebb körű támogatásra. Komoly érdeklődést és adományo­kat erre a címre kérünk: “American Hungarian Rifle Association, — Emer­gency Fund; c/o Mr. Zoltán Vasvári, 256 Dayton Avenue, CLIFTON, New Jersey 07011.” Magyaros szeretettel üzeni mindezt a magyaroknak egy nemrég kijött fi­atal magyar: Tormás Béla re írta, közvetlenül a mongoldúlás után kezdhette, felhasználva Domon­kos-rendi szerzetes társa, Julián barát adatait is, melyekhez, mint IV. Béla Nagyurunk bizalmas embere, titkos jegyzője közvetlenül juthatott az 1238- tól boszniai püspökséget is kapott tu­dós. Mire befejezi, Ugrin is, Béla Nagyúr is halott. Eredeti ajánlását ezért érvényteleníti kivakarással, így kapja meg Ugrin utóda, Rogerius püs­pök és így kerül a király neve elé a: “quondam bene memoriae = néhai boldog emlékű” betoldás. Halála idején a szöveg mellett elő­került képek 1272-re, IV. László trón­­ralépése utánra valószínűsíthetik. A Ladislaus L-iniciáléjában a fiatal ki­rály képe látható. Alatta egy koporsó: “Pousa eps” = Pósa püspök felírással. Budai Anonymus-szobrunk arcát ta­karó csuklyát tehát sikerült felemelni, amely alól egy nagyműveltségű tudós magyar történetíró nemes vonásai ke­rültek elő: Pósa püspöké, aki törté­nelmünk egyik legváltságosabb szaka­szában vetíti elénk múltunkat biztatá­sul minden válságba jutott unokának is: hogy minden, halálosnak szánt csa­pás után új életre tudunk kelni, ha ma­gunk is akarunk és érte küzdeni is tudunk. Ma percemberkék dáridója tart, De építésre készen a kövünk. Nagyot végezni mi mégis eljövünk Nagyot, szépet, emberit, MAGYART. (Ady Endre) Hallom, hogy Amerikában magyar ifjúsági konferencia lesz. De jó lenne, ha ez rendezné a sorainkat, és előbb­re vinné mindnyájunk nagy magyar ügyét! A magyar fiatalság külföldön is megkapta az alapokat ahhoz, hogy épí­teni is tudjon. Ez tőke, amit szüléink­től és nevelőinktől kaptunk. A mi dol­gunk: kamatoztatni. Produkálni belőle. A fiataloknak példát kellene mutat­­niok: kezet fogni egymással. Vannak akik nem hisznek abban, hogy érde-Az Arab Palestinian Resistance c. folyóirat meglepően sok tanulmányt és cikket közöl Palesztina őstöréneté­­ről. A szíriai folyóirat fő feladatának tekinti a nemzetközi közvélemény meggyőzését a palesztinai ügy igazá­ról. Mi közük lehet a több ezer évvel ezelőtt lezajlott eseményeknek a mai közel-keleti valósághoz? Az összefüg­gés nagyon is aktuális: a hatalmas apparátussal működő nemzetközi zsi­dó propagandának a világközvéle­mény jelentős részében sikerült több téveszmét is meggyökereztetnie. Az egyik ilyen téveszme Izráel tör­ténelmi joga egész Palesztina terüle­tére. A judaista propaganda érvelése leegyszerűsítve így hangzik: amikor a zsidó törzsek az i.e. 13,—14. század­ban eljutottak Palesztinába, primitív és barbár törzseket találtak ott. Meg­teremtették azt a csodálatosan magas­rendű, biblikus civilizációt, amelynek a dávidi és salamoni királyság volt a csúcspontja. Amikor elpusztult a zsi­dó királyság, és a Róma-ellenes fel­kelések leverése után a zsidó nép szét­szóródott a világ minden részébe, Pa­lesztinába beözönlött a barbárság és a primitívség kora. Vagyis Palesztiná­ban csak akkor volt igazi élet, amikor zsidó állam volt a területén. Az a több mint kétezer év, amely az első zsidó királyság és a mai Izráel-állam óta eltelt, teljesen érdektelen intermezzo. Furcsa logika — nem? Az Arab Palestinian Resistence fontos feladatának tekinti e hamis ér­velés szétzúzását és annak bizonyítá­sát, hogy Palesztina hosszú történeté­ben éppen a zsidó periódus volt in­termezzo. Dr. Ghazi Husszein a folyó­irat 1969. szeptemberi számában érde­kes tanulmányt közöl “Jeruzsálem­­arab város” címmel. A szerző azt bi­zonyítja, hogy Jeruzsálemet az i.e. 3000 körül, Juszadek király uralma idején, az Arab-félszigetről idevándor­­ló jebuzeusok alapították. Mivel Jusza­dek híres volt a békeszeretetéről, a város a “Szalem”, azaz béke nevet kapta. Generációkkal később a kánaá­­nita arabok hozzáfűzték ehhez a név­hez az “Úr”, azaz város szót, s így keletkezett az Ur Szalem, azaz a Béke Pósa püspök alakja már nem isme­retlen történelmünkben. Nemes, az Aranybulla egyik kikövetelője II. End­rétől, utána rövid ideig országbíró. Fe­lesége egy Győr-nembeli Pata lány, három gyerekes családapa. Teológiát Párizsban hallgat, évfolyamtársa a címzett Csák Ugrinnak. Jogi doktorá­tust Bolognában szerez. Gestáját volt évfolyamtársa kérésé­■ A KERESZT ÉS KARD MOZGALOM HANGJA Kiadja a mozgalom központja XII. évf. 10.—-11. szám — 1970. október—november hó Levelezési cím: Kereszt és Kard Mozgalom c/o Vasvári Zoltán, 256 Dayton Ave., Clifton, N.J. 07011 mes? Azért ezek is jó magyarok, biz­tosan. Csak bizalmatlanok és nem tet­szenek nekik a magyar szervezetek. De miért nem? Fogjunk össze és tegyük olyanná, hogy bizalommal le­hessünk a tagjai mindannyian! Képzeljük el, milyen kitűnő magyar ifjúsági szervezetet lehetne csinálni, ha mindenki beleadná a tanultságát, és a szerte-szét szerzett tapasztalatait! Egy célra, a nagy magyar célra össz­pontosítva minden törekvést és mun­kát! Meg kellene próbálnunk! Az ifjúsá­gi konferenciának csak akkor lesz e­­redménye. Mutassuk meg, hogy mi magyarok és fiatalok is — tudunk! Vasvári Enikő Városa név, a mai Jeruzsálem elneve­zés őse. Marvan Haddad az ősi héber civi­lizációval foglalkozó cikkében pedig azt bizonyítja, hogy a Palesztinában letelepedett zsidó törzsek a kánaánita araboktól vették át az írást, sőt az ugarita feliratok szerint, az ószövet­ség számos állandóan visszatérő jel­zője — epitheton ornansa — is ká­naánita eredetű. Ugyanez vonatkozik az ősi héber építészetre és az orna­mentikára is. Ibrahim Al-Abid cikke a folyóirat 1970 februári számában igen szemlé­letesen vitatja a kétezer év előtti álla­pot helyreállításának jogosultságát. Amennyiben Izráel történelmi joga helytálló — állapítja meg — akkor Mexikó visszakövetelheti az Egyesült Államok területének egy részét, az arabok jogot formálhatnak Spanyolor­szágra, a sziu és az irokéz törzsek ma­gukénak követelhetik egész Észak- Amerikát. Rövid hazai hírek • A kalauznak a hazai vonatokon jo­ga van pénzbírságot kiszabni arra az utasra, aki bömbőlteti a táskarádióját. Ha a pézbirság nem segít, a kalauz le­szállíttathatja a csökönyös utast a vo­natról. Az unatkozó utasok valamikor kö­rülrajongták volna azt, aki közülük hangosan rádiózott volna. Igaz, akkor a zene még zene volt, és nem dzsun­gel-zörej — rekedt ordítozással... • Egy fiatal magyar asszonyka, aki már külföldön született, az idén ott­hon töltötte a fél nyarat. — Milyen érzés volt, hogy a környezetében csak magyarul beszélnek az emberek? — kérdezték meg tőle, amikor visszatért. A fiatalasszony — remek debreceni tájszólással — azt válaszolta, hogy sem a pesti szórakozóhelyeken, sem a Balaton mellett nem hallott ő maga körül egy kukk magyar beszédet sem. .. • AZ ÚJ ANGOL KORMÁNY nyi­latkozataiból kiderül, hogy Anglia nem is nagyon akar a Közös Piachoz csatlakozni. Az indok jellemző a brittekre: félnek attól, hogy európai­vá válnak a Piac keretein belül. Ok — angolok akarnak maradni. Csökönyös hagyományaik és életfor­májuk szerint. Csak az a kérdés hogy ázsiai meg afrikai gyarmatok nélkül lehetnek-e külön "angolok" — Európa peremén. • A János-hegyi kilátóhoz vezető új drótkötélpálya hossza több mint egy küométer. Szent István napján nyitot­ták meg rajta a forgalmat. KI VOLT ELŐSZÖR PALESZTINÁBAN? ANONYMUS NEVE AZ IFJÚSÁG HANGJA: PRÓBÁLJUNK ÉPÍTKEZNI!

Next

/
Oldalképek
Tartalom