Szittyakürt, 1970 (9. évfolyam, 1-11. szám)
1970-09-01 / 9-10. szám
12. oldal SZITTYAKÜRT 1970. szeptember—október hó MEG NEM TETTUNK MEG MINDENT! Kaliforniából G. J. testvérünk és hűséges olvasónk köszöntötte hoszú levélben a HSzM-et a nagyvonalú Trianoni Kongresszus megrendezéséért. Igenis: Trianon kapuit szüntelenül döngetni kell! — írja. Döngetni, mert az öregebb nemzedék tudja csak, hogy milyen égbekiáltó hazugságokkal és csalásokkal jött létre ez a békediktátum, de a magyar fiatalság alig halott róla, ezért közönyös azzal szemben, pedig ez a közöny egy-két évtized múltán végzetes lehet nemcsak a magyarságra, de az egész Kárpátmedencére ! A mi ifjúságunkkal is tudatosítani kell, hogy Trianon, mely a Mohácsi Vésznél is tragikusabb fejezete történelmünknek, még jóvátehető. De méginkább tudatosítani kell az európai nemzetek és Amerika fiatalságával azt, hogy Trianon történelmi rémtett volt. Hogy Középkelet-Európa legéletképesebb gazdasági egységét, s legvirágzóbb kultúrcentrumát tépte életképtelen darabokra. Nem tudja meg másképp a világ, hogy mi miért tiltakozunk egy “békemű” ellen, melyre különben is már öt évtized elmúlása rakodott rá, és 1938—41 között történt részbeni javítgatását szeretik elfeledni s feledtetni. Az én véleményem szerint — írja G. J. — nemcsak az ú.n. világnyelvekre kellene lefordítani az ilyen tiltakozó kongresszusokon elhangzottakat, és brossurákkal árasztani el a világot, hanem oroszul s az utódállamok nyelvén is hirdetni kell, mert a mi igazságunk a világ igazsága is! Ennélkül pedig nem tartható fenn sokáig semmiféle elrendezés. Az utódállamoknak népe semmit sem tud Trianon tévedéseiről, hazugságairól és csalásairól, — pedig érdekelt benne, mert szülőföldje az érintett táj. Ha nem világosítjuk fel őket, akkor ellenük irányuló gyűlölködésnek látják a magyar irredentát, és sohasem fogamzik meg a lelkűkben az az igazság, hogy jobb a békés szomszéd, mint a rabolt országrész. Gondosan megírt történelemkönyvben ajánlatos volna megszólaltatni angal, francia, német, olasz írókat, poli-AZ 1956-OS SZABADSÁGHARC Clevelandi Emlékbizottsága 1970.. november 1-én, vasárnap délután fél öt órai kezdettel a Manger Hotel nagytermében EMLÉKÜNNEPÉLYT rendez a 14. évforduló alkalmából. tikusokat, nemzetközi jogászokat és neves újságírókat. Az emigráció a legjobb alkalom arra, hogy ilyen körökben személyes ismeretségek és komoly barátságok jöjjenek létre magyarok meg külföldiek között. Trianon kérdésében rengeteg prominens külföldinek azonos a vélemnye a magyarságéval! Arra is időt kellene szakítani,munkát áldozni, hogy a legnevesebb államférfiak emlékirataiból kiválogassuk és idézzük az idevonatkozó elítélő megállapításokat. Elvégre a szakértőknek — élőknek és holtaknak — túlnyomó többsége helyteleníti az első és második világháború után érvényre erőszakolt “rendezést”, és abszurdum, hogy ennek ne legyen soha foganatja. Példát százszámra sorolhatnék — írja G. J. — hadd említsek meg egyet. David Hunter Miller elismert nemzetközi jogász és Volt diplomata művét: “My Diary at the Conference Paris, with documents”. Alaposan le van benne leplezve az, hogy hogyan is jön létre egy “békeszerződés”! Ne követeljenek mások se többet tőlünk, mint amennyit mi várunk a világtól és környezetünktől: Magyarország sohasem aspirált ezeréves országánál nagyobb, idegenbe nyúló területekre! Az, hogy nyugati nemzet lettünk, nem zárja ki gazdasági és kultúrális orientációnkat Kelet felé, pláne nem a mai korban. A jövő Oroszországával is elő kellene készítenünk baráti kapcsolatainkat! De különösen Délkelet- Európa országai felé. Ne feledjük, hogy 30—40 évvel ezelőtt Magyarország ebben az irányban való tapogatózó tájékozódása már kezdett a hivatalos külpolitika irányává válni, s legfeljebb azért nem ért el nagyobb intenzitást, mert ütközött a Hitleri-Németország aspirációjával. Nem volna szabad kihagyni a nemzetpolitika programjából annak munkálását sem, hogy egyszer talán létre tud jönni az Egyesült Európa. Ennek már a tervében is el kellene kezdeni a magyar fészkelődést. Létrejötte nem rajtunk múlik, de az igen, hogy a rá való előkészülésünket elvégezzük, mert csak így találhatunk benne magunknak megfelelő helyet. • Megszívlelendő, szép gondolatokat vet fel G. J. honfitársunk, de nem elégszik meg ennyivel. Közli azt is, hogy a felvilágosító munka költségeihez felajánlja egyhavi nyugdíját! Megilletődéssel mondunk érte köszönetét minden magyarok nevében! Vajon hány hasonlóan áldozatos magyar ajánlata lenne hozzá szükséges? Megjelent a Krónika új kötete: A MAGYAR TALÁLKOZÓ évenkénti háromnapos tárgyalásainak, előadásainak anyagáról, valamint az ÁRPÁD AKADÉMIA új tagjainak székfoglalóiról szól a KRÓNIKA kilencedik kötete újdonság, hogy terjedelme jóval nagyobb az eddigieknél. Szent István születésnek millenniuma alkalmával egy történelmi sorozattal bővült 110 oldalon. Tizenegy neves tudós — köztük négy egyházi, élükön Mindszenty hercegprímás írásával — a honalapító nagy személyének kijáró tisztelettel és egyetemes magyar hódolattal megírt tanulmányait az olvasó közönség figyelmébe ajánlhatjuk, mert egy könyvbe gyűjtve, a szentistváni kornak páratlanul érdekes, széles dimenzióju panorámája jelenik meg szemünk előtt. Az írók különböző szempontjaikból és tárgyköreikből, bármiről szólnak is, bőven hömpölyögnek felénk a X. század magyar eseményeinek históriái, képei. Ahány író — annyi téma és meglátás segít megérteni az első koronás keresztény király nagy tettét! . . . Az idei Krónika nemcsak címének felel meg konkrét értelemben, hanem a tizenegy író “spiritus hungaricus” világán át szimbolikusan összeköt Szent István évezredes múltunkból most felemelkedő hallhatatlan emlékével, jelentőségével. A háromszázhúsz oldalas kötet nem kevésbé értékes és érdekes tudományos, irodalmi és művészi anyaga tájékoztat az emigráció szellemi kitűnőségeinek évi munkájáról és annak eredményeiről, világviszonylatbani síkon is. — Nagy terjedelme miatt a KRÓNIKA ünnepi kötetének ára $4.50. Megrendelhető a Magyar Találkozó Állandó Titkárságánál — Grace Ave 1425, Cleveland, Ohio 44107 U.S.A. AZ “ÚJ KELET” C. ÚJSÁG ÍRJA: MILYEN ÖSSZEGET FIZETTEK KI A NÉMETEK EDDIG? — A német kártérítésekkel kapcsolatban különböző és gyakran ellentmondó adatok jelentek meg. A legutóbbi hivatalos jelentés, mintegy két évvel ezelőtt látott napvilágot, amelynek alapját az 1968. június 30-iki statisztikai adatok képezték. Ha ezeket összehasonlítjuk az egy évvel később, 1969. június 30-án megjelent számokkal, megállapíthatjuk, hogy addig, amíg 1968. július 1-ig 299.899 kérelem feküdt elintézetlenül a német kártérítési hatóságok előtt, az elintézetlen ügyek száma egy évvel később 218.983- ra süllyedt. Ami azt jelenti, hogy az ügyek intézése, ha nem is a kívánt mértékben, de meggyorsult. — A Schlussgesetz életbeléptetésével, vagyis 1965. szeptember 17-el a 255.435 elintézetlen kérelemhez, újabb 798.813 kérelem futott be. Ennek ellenére 1965. november 18-án, a hivatalos kimutatások szerint, 835.265 kérelemben történt döntés. Ebben az időpontban tehát a mérleg 218.983 elintézetlen ügyet mutatott ki. A fenti 835.265 kérelemből mindössze 319.503 ügyben hoztak pozitív döntést, míg 198.335 kérelmet véglegesen elutasítottak. A fennmaradt különbözetben, vagyis 317.427 ügyben az történt, hogy ezek egy részét áttették a Landok-hoz, más részében elrendelték az adatok vertifikálását. ügyileg, a kifizetett összeg az 1953. október elseje előtt jöttek részére: 26 milliárd, 305 millió 009 ezer, 145 márkát tesz ik. Ehhez jönnek a további kifizetések (DM-ban): BÜRG 1969.VI. 30. 3,200,429.483 Izrael—német szerződés 3,450,000.000 Landok által fizetve 124,324.236 Globális megállapodás 1,000,000.000 Üldözött tisztviselők 1,000,0000.000 Brutto: 8,874,753.719 A BÉG alapján: 26,305,009.145 összesen: 35,179,762.864 — Tekintetbe véve az egyéb kifizetéseket, mint a szociális juttatások, ékszerek, utolsó vagyon stb., az eddig kifizetett kártérítések összege 45 vagy 46 milliárd márkára rúg. JÓVÁTÉTEL? — Dollárba átszámítva, ez körülbelül 10 müliárd dollárt tesz ki. A zsidó világszervezetek által kimutatott károk, amelyeket az európai zsidóság a hitlerista üldözések következtében elszenvedett: 27 milliárd dollár. A németek tehát még mindig igen messze vannak attól, hogy “ a nemzeti szocialista igazságtalanságok által elszenvedett károk” jóvátételéről beszélhessenek. A KIFIZETÉSEK — Ha most áttekintjük a hivatalos adatokat, akkor rendkívül érdekes kép tárul elénk, a Nyugatnémet Szövetségi Kártérítési Hivatalokhoz benyújtott és az elintézések folytán kifizetésre kerülő igényjogosultságok tekintetében. Az alábbi kimutatás 1969. június 30-iki helyzet alapján készült: — Benyújtottak 1,412.557 kérelmet magában a Német Szövetségi Köztársaságban. A Szövetségi Köztársaság területén kívül 4,837.399 igényjogosultságot jelentettek be, úgyhogy a kérelmek száma: 6,249.965-öt tett ki összesen. Figyelembe véve, hogy voltak olyan igényjogosultak, akik két vagy három kérelmet is benyújtottak, a náci áldozatok számát, akik igényekkel léptek fel a kártérítési törvények alapján, mintegy kétmillió főre lehet becsülnünk. — Ami pedig a hatalmas méretű üldözésnek a jóvátételét illeti, pénz- * * • A Spiegel legutóbbi száma rendkívül érdekes hírt közöl Aba Even külügyminiszterünk bonni tárgyalásairól a kártérítsekkel kapcsolatban. A lap szerint, a német kormány tagjai kijelentették: 1. A német kormány 30 ezer esetben fizet egészségügyi kártérítést a jövőben. Az összeg 30 millió márkát tesz ki évente. 2. A német kormány megtette az az előkészületeket, hogy további kifizetéseket eszközöljön a többlet alapból (Steuerungsbetrag) azon jogosultak számára, akik 1953 után hagyták el keleteurópai lakhelyüket. Százötvenezer igényjogosult van, akik közül 120 ezer él Izráelben. • (Kommentár — nem szükséges ...) ttlftVAKÖfcf • Magyarország nyugati exportja jóval nagyobb arányban növekedett az idén, mint a kelet felé irányuló kivitel. Pedig Kína is keletre van, s az odairányuló export is emelkedett, több mint a negyedével. • A Szentkorona ügyében halk, de megnyugtató nyilatkozat hangzott el a Fehér Házból. Nem adják ki. Legalábbis egyelőre. • MAGYAR FIGYELMEZTETÉS EGYIPTOMHOZ. Egyiptom új budapesti követe bizalmas körökben érdeklődött aziránt, hogy mi a véleményük a magyaroknak a szovjetsegélynyújtás megbízhatósága felől. Azt a választ kapta, hogy Szovjeték igen nagylelkűek a barátok támogatása terén. Huzamos segítség folyamán az arabok is eljuthatnak oda, hogy szabadon importálhatnak majd külföldről még — homokot is. Megjelenik havonta Publ. Monthly — Publ. mensuelle Felelős szerkesztő — Editor: MA JOB TIBOB Kiadó — Publisher: HUNGÁRIA SZABAD8ÁGHABCOS MOZGALOM Levelezési cím — Oorresp. Offices: USA: Hung&riaSzabadsághareos Mozgalom P. O. Box 534 — Edgewater Branch, Cleveland, Ohio 44107 KANADA: Hungária Szabadságharcos Mozgalom P.O.Box 87 Longueuil, Que., Canada Előfizetés: Egy évre $5.00 — egyes szám ára 35c Printed by Classic Printing Corporation 9527 Madison Avenue, Cleveland, Ohio 44102
