Szittyakürt, 1970 (9. évfolyam, 1-11. szám)
1970-09-01 / 9-10. szám
6. oldal SZITTYAKÜRT 1970. szeptember—október hó A SZLOVÁK NÉP TÖRTÉNETÉHEZ . . . Nemrégiben jelent meg a szlovák történészek folyóiratában, a Histricky Casopisban Julius Alber thy tanulmánya, amelyben azt vizsgálja, hogy miként tükröződik a Csehszlovákiával szomszédos államok közoktatásában a szlovák nép múltja. Alberthy körülbelül 70 tankönyvet vizsgált meg, és különös gonddal azokat a műveket, melyekből az illető államok szlovák nemzetiségű kisebbségei tanulnak. Így elsősorban magyar, szovjet, kelet- és nyugatnémet, román, osztrák és jugoszláv kiadványokat. A legtüzetesebb elemzés alá Alberthy a csonkamagyarországi tankönyveket veti, “mivel az elemi iskolai oktatás adja meg azokat az alapokat az emberek nagy többsége számára, amelyekre a továbbiakban ítéleteiket, elképzeléseiket építik”. Részletesen beszámol az általános iskolai történelemkönyvek szlovákokra vonatkozó részeiről, külön analizálja a tankönyvek szerzőinek szóhasználatát, és nagy figyelmet fordít arra, hogy a magyarországi szlovák nemzetiség anyanyelvén — magyarból fordított tankönyvekből — tanulja hazája történetét. “Hadd írjam le jóleső érzéssel” — írja E. Fehér Pál a Népszabadságban —, “hogy a magyar tankönyvek nem buknak el a vizsgán: egy-két adatszerű pontatlanság, néhány számunkra is érthetetlen hiány ellenére, — például az 1848-as szabadságharc fájdalmas konfliktusai során, említetten marad a szlovák nép tragikus sorsú vezetőjének, L. STŰR-nak a neve, — egy-két vitatott terminológiai kérdés dacára sem Azt hiszem nem kis eredmény ez: hozzájárulhat a magyar fiatalság helyes szellemiségű neveléséhez, a szomszéd nép igaz megbecsüléséhez”. A különböző irányú “nemzeti elfogultságok” és a “nacionalizmusok mérge” ellen L. STŰR munkásságának és érdemeinek elismerése nélkül aligha lehet eredményesen küzdeni. STÚR, amikor nyelvi programmját kibontotta és a szlovák nép számára a magasabb művelődés útját kijelölte, nem hirdette a magyar hazától való elszakadást, sőt azt remélte, hogy a haza megjutalmazza kultúrtörekvéseiket. “A szlovákok nem akarnak jogokat kötelesség nélkül, a magyar haza iránti hűségünket és engedelmességüket látta minden század.” (1) Amikor a 18. század végén Magyarországon is megindult a magyarság és a nemzetiségek nyelvi, kultúrális harca, a magyar nyelv uralkodóvá tételéért folyó küzdelem beleütközött az ország területén élő nemzetiségek törekvéseibe is: a szentistváni Magyarország nemzetiségeinek nyelvi követeléseibe. így került összeütközésbe a magyar nacionalizmus a szlovák nacionalizmussal. A harc, amely létrejött, nem a két nép egymással szemben vívott harca volt, hanem a polgárság szerepét betöltő magyar nemesi osztály és a szlovák értelmiség egymás közti küzdelme. Ebben a küzdelemben talált kemény ellenzőre a magyar nacionalizmus Stúrban. Stúr és az általa irodalmi rangra emelt középszlovák nyelvjárás cseh részről is kemény ellenzésben részesült. Az önálló szlovák nyelv elleni cseh akciókra Stúr így válaszolt: “A cseh nyelvben a mi népünk sohasem élt, a nyelvnek tehát nincs élete a népben, sem a népnek a cseh nyelvben”. (2) .................................. Rendkívül figyelemre méltó és a csonkamagyarországi szlováknyelvű tankönyvekben mellőzhetetlen Stúmak a Havlicek-Borovsky Národni Noviny-jében írt cikke (1848. május 2.), amelyben Stúr a csehek felé is megokolja az önálló szlovák irodalmi nyelv megalapításának szükségességét. Stúr szerint az önálló szlovák irodalmi nyelv a nemzeti fejlődés elengedhetetlen követelménye, a cseh nyelvet többek között azért sem fogadhatták el irodalmi nyelvül a szlovákok, mivel a magyar nemesség részéről az a vád merült fel ellenük, hogy a hazát Magyarország határain kívül keresik. A szlovákok nem akarnak rombolni, írja Stúr lapja, az igazság, a jog és a kultúra útján kívánnak haladni. A magyar nemesség népbarát magatartásában azonban Stúréknak csalódniok kellett, az 1840-es évek magyar sajtója pedig érzéketlenül szemlélte a szlovák nacionalizmus felkészülését a nagy nemzeti feladatokra. Az osztrák udvar, a Habsburgok magyarirtó politikája és a cári kormányzat azonban egyaránt felfedezték a szlovák nacionalizmusban rejlő “hasznos lehetőségeket” és mindent elkövettek, hogy a magyarság ellen a maguk céljaira kamatoztassák. A magyarországi szlovákok tankönyvében “említetlenűl” maradt Stúr nélkül, a szlovák nép nemzeti mazgalmainak története is csonkává vált. Pedig STŰR az 1840-es években a szlovák nemzeti mozgalmak vezérévé nőtte ki magát. Stúr neve egyet jelent a szlovák nemzet követeléseivel. A szlovákok “nemzeti követelései” pedig tisztán kifejezték azt, hogy a szlovák nép: nemzet, mely szabad nemzetként akar élni és fejlődni. Ha dunavölgyi felelősséggel vizsgáljuk Stúr munkásságát, vagy a szlovák nép liptószentmiklósi követeléseit (1848. május 10.) ezek végső megfogalmazásaikban egy szabad nemzet léte s fejlődése szempontjából tartalmaznak elengedhetetlen követelményeket. Nem tartalmazzák ugyan azt, hogy a szlovákok milyennek képzelik el a területi igazgatást, de világosan kéri “a magyar korona alatt élő testvéri nemzetek általános országgyűlését” (2. pont), ezenkívül pedig “külön nemzeti országgyűléseket” (3. pont), amelyeken az egész országot érintő kérdésekről tanácskoznának. A követelésekből nem nehéz kiolvasni a néprajzi határokat — az országon belül! És legfeljebb az ország federatív átszervezésének gondolatát a Magyar Szent Korona oltalma alatt, de semmiképpen nem a trianoni békediktátumhoz vezető szentistváni Magyarország megcsonkítását! Major Tibor Forrásmunkák: (1) Slovenskje Národnje Novini 1845. Ohlas o nich. (2) Hlas proti hlasom. Orol Tatranski 1846. 35—36 sz. Kovács Endre: Magyar—Cseh történelmi kapcsolatok. (Bp. 1952.) Lapunk nem sértheti meg az egyenlő elbánás elvét, ezért az aláíró kérésére itt közöljük az alábbiakat: Nyilatkozat Az “ALTÖTTINGI ORSZÁGGYŰLÉS TÖRTÉNETE" című könyvem bírálataként az 1939. évi június 10. napjára összehívott alkotmányos magyar országgyűlés "MARADÉK KÉPVISELÖHÁZA" néven, "ÁLLÁSFOGLALÁS" címen, Palló Imre sk., Papp József sk. és a kiadvány hiteléül Dr. Jakab Ferenc, mint az "elnöki iroda vezetője" aláírásával, körlevelet küldött szét sokszorosított példányokban. Nekem is megküldték, s ennek kézbevételét igazolom. Minthogy a magát "MARADÉK KÉPVISELŐHÁZNAK" nevező szervezet vagy ilyen meghatározás, fogalom a magyar alkotmányjogban nem ismert, érdemi válaszra nem alkalmas. Annyit mégis meg kell jegyeznem a nyilvánosság felé, hogy az állásfoglalásban foglalt alkotmányjogi elmefuttatások tendenciózusok és félrevezetők azok számára "akik a joghoz nem értenek, de akik csak kicsit is értenek a joghoz" — az Állásfoglalás kifejezését használva — azok az egyéni törvénymagyarázaton csak mosolyognak, amikor azt olvassák pl., hogy az altöttingi országgyűlés kormányzót választott. Az altöttingi országgyűlés lefolyását és jogerős határozatait az amerikai kormány akkori illetékes szervei tudomásul vették. Az "ÁLLÁSFOGLALÁS" országtanács létesítéséről is tesz említést. Ezidőben az "országtanácsnak" egy tagja volt, egy tag pedig nem tanács, még az országtanács esetében sem. így jogkört nem gyakorolhat. A "Maradék képviselőház" közjogi kritikáját, személyem elleni minősíthetetlen és méltatlan támadásra használta fel, azon világos céllal: éket verni a hazáját szerető és féltő jobboldal közé, melyhez csak ellenségeink tapsolnak. Ez a diabolikus személyi támadás a közjogi kritikájukat is vitára alkalmatlanná teszi. vitéz kisbarnaki Farkas Ferenc vezérezredes (Meg kell jegyeznünk, hogyamenynyiben az alkotmány-védelem érdemes célkitűzése személyi torzsolkodásra mutat vagy vezet, lapunk nem ad helyet további közleményeknek.) VI. PÁL PÁPA MEGEMLÉKEZÉSE SZENT ISTVÁN ÉRDEMEIRŐL A clevelandi kát. egyházmegye hivatalos közlönye augusztus 28-i számában a N.C. hírügynökség jelentése alapján közli, hogy VI. Pál pápa Castel Gandolfo-ból levelet intézett a magyarországi katolikus hívőkhöz Szent István születésének ezredik évfordulója alkalmából. A Szent Atya milleniumi levelében méltatja Szent István érdemeit, aki ezer évvel ezelőtt úgy nemzete, mint az Egyház alapjait lerakta. Levelének további részében elismeréssel emlékezik meg a magyar népnek a hitben való hűségéről, amelyet még lemondások és áldozatok árán is mindig megtartott. Buzdítja őket, hogy dolgozzanak földi országukért is, annak kultúrális és szociális haladásáért. A Szent Atya megállapítja, hogy az Egyház döntetlen épségben fog kikerülni a mai hitetlenség és szeretetlenség korszakából A Bulletin csak részleteket közöl a pápai levélből. Amint annak teljes szövegét megkapjuk, azt is közölni fogjuk. Az ilyen természetű levelet a pápa rendszerint a püspökökhöz és a katolikus hívekhez intézi egyaránt. Találgatásokra ad alkalmat, hogy ez a pápai levél címzésében nem szól a magyar püspököknek. Miért? Egyházi szakértők szerint azért, mert az odahazai rendszer még ma is “ellenségének” tekinti az ország prímását, Mindszenty kardinálist, aki az amerikai követség védelme alatt él. A másik verzió szerint azért, mert ennek a pápai levélnek kibocsájtását nem a magyarországi püspöki kar kérte. A találgatással kapcsolatban azonban érdemes megemlíteni, hogy mint ismeretes, a múlt évi, 1969-i Magyar Találkozón az emigráció képviselői nagy ünnepség keretében áldoztak Szent István halhatatlan érdemeinek, születésének 1000. évfordulója alkalmából. A Magyar Találkozó feliratban fordull VI. Pál pápához. Felhívta figyelmét az első magyar szent király születésének millenniumára, kérve egy pápai elismerés kibocsájtását. A latin nyelven írt feliratot dr. Somogyi Ferenc, az Árpád Akadémia főtitkára szerkesztette, s azt a Magyar Találkozó nevében dr. Nádas János elnök, továbbá a két ünnepi előadó, Msgr. Szabó János pápai prelátus, a Kat. Liga elnöke és dr. Béky Zoltán ref. püspök, az Amerikai Magyar Szövetség ig. elnöke írták alá. A Szent Atya Szent István jubileumáról való méltó megemlékezése és szenvedő népünk bátorítása jóleső visszhangot vált ki a magyar emigrációban. Macar hürriyet sava§cilarinm KOMiTENiN KAPANIS BEYANNAMESÍ C eveland (CHIC, USA) 23-31 Mayis 1970 tarlhlne déginen ilg gün süren Kongre devammca, esasli $ekilde ele alimp tett.ik eilt en TRIANON MUAHEDESI hakkmda vanlan neticeye göre, mcvzu bahis muahedenin aktinden béri gecen yarim asrrn bclirttißi mukni hak.katlara binaen, bu muahedenin hükümlelinín tamamiyle degütirllerek Karpatlar havzasi amlasuun turihl ge.eneglne istinat eden bir útimat ve idarl politikaiun ytnitien kurulu§unun zaruri cldugu kanátma varrnijdir. Bu beyannamede müntíertfe talepler cebren kabul ettlrilen Űanv Muahesc-nin yai -) Trianon lar ve imkán vyfíakiyetiiizll. :ar havzasindi te ya$amalan 1 Bu rnnksa' Ceklcrln, Strp i gösterdik eri n i :j.in .uklan oln ' .• :;uanc ^ 1 • ,.*cii giU ga Ö I .i .ctlerlnl, blh 93 i -.tahi. ne s Q i 13u millet!« 2 ' /ckledlkleri ki « I a-HÍANON mu w i bu duruma kai Ö i tlr; i Deir.ek o’u 3 1 havzamn esas £ TRtANCN’nu jj olnrak, faraziyes 3 KARPATLAR he g r.a gayp elmerni: Pl KARPATLAR 9» Jrinl bulabllmeleri ,yetini tekrardan < liginm esaslar m 'LAR havzasi Jeo Jö i&si ve bunu fttú I Bu vazlfe bír lyönelmekte veTF B mánáda tr simnkta J8 ktnda k&rarmm v jlanmis olan Maca ihi? bir zaman... I Sovyet tohalck mnkta ve Anavr.tí keza susmakta, fb r-ene zrrfmda íevl bizlm yerimlze kotiufu ídef, slyasl jorufinda virkin murit o-an Karpatah *v>nde birllk: ctmemistir Idartni ele alan: ültür hususunda lyetslz slyasl ölve Slovak millavznsi ananevl mi.letlerin ?en lr: ayneada onlara ecekleri cihetlo > bu milletlerln sí icáp edecekugunu millet, undan dolayt nevl mánásileri blrbirleivza medeni-m toplulugununeil KARPAT- mleketln ihhdási elzam.^" :ar milletíne;m ba?ka bir • milleti hák., Cleveland 1970 Mavis 31, Macar Hürrlvrt - Mücahltieri3' Trianon KomltcM Papsy Elemér. Ffttltkar. Vntvan Zoltán, Vég-1* hely Tibor, Prof. P, Jobb tndor. Malőr 'Tibor Mozaalml. kenesj Gy, Laslo Elnök. -----------------------------------» A Magyar Szabadságharcosok Trianon i Kongresszusának határozata a török nyelvű sajtóban.
