Szittyakürt, 1970 (9. évfolyam, 1-11. szám)
1970-06-01 / 6-7. szám
4. oldal SZITT YAKÜRT 1970. június—július hó. KONGRESSZUSI HATÁROZAT BÉLYEGZI MEG DR. POGÁNY ANDRÁST ÉS AZOKAT, AKIK TRIANONT AGYONHALLGATNI IGYEKEZNEK A Clevelandban 1970 május 29—31 között megtartott, a világon szétszórt magyarság legjelentősebb Trianoni Megemlékezése és Kongresszusa elkerülhetetlen kötelességének tartotta, hogy foglalkozzon a Kanadai Magyarság c. hetilap 1970 márc. 28 és ápr. 4-i számaiban megjelent "Az amerikai külpolitika és amit az számunkra jelenthet..c. cikkel, különösképpen azért, mert azt dr. Pogány András, a Szabadságharcos Világszövetség amerikai szervezetének elnöke írta. Szabad világban élünk, minden emigráns magyarnak joga van véleményét kifejteni, ha az az ésszerűség, a politikai bölcsesség és a magyar tisztesség keretein belül mozog és főleg a halálos bilincsekben vergődő nemzetünk érdekeit nem veszélyezteti. A fenti cikk ellen azonban a leghatározottabban tiltakoznunk kell s ellenvetéseink a következők: 1. A szóbanforgó cikk a világon szétszórt magyarság már előkészítés alatt álló trianoni megemlékezéseinek megfontolt ellenzése. 2. Az abban foglalt kritika értékes eszközt adott a magyar nemzet legelkeseredettebb ellenségeinek a kezébe. 3. Aláásta a magyar emigráció nagyon sok kishitű és elesett tagjának, amúgyis gyenge lábon álló reménységét. 4. A magyarság híve a Dunavölgyi Integrációnak, de annak első feltétele az igazság érvényesítése és az elkövetett nemzetgyilkosságok és az anyagi károk jóvátétele. 5. Kinek használt a cikkíró akkor, amikor idézte az U. S. A. elnökének — kétes tanácsadói által sugalmazott — azon kijelentését, hogy "Oroszország némi joggal hivatkozhat arra, hogy Kelet- és Közép- Európa volt az a felvonulási terület, ahonnan történelme folyamán ellenségei ismételten megrohanták.” Történelmi tény ezzel szemben, hogy 1848, 1914, 1941 és 1956-ban Oroszország támadta meg Magyarországot. 6. Méltatlan a magyar történelemhez az a felhívás, hogy az Egyesült Államok külpolitikáját "mint külpolitikai realitást nekünk is nagymértékben figyelembe kell venni", amikor félvad, most felszabadult törpe országok is visszautasítják és néha kiebrudalják még a nagyhatalmak diplomáciai képviseleteit is, ha azok nemzeti érdekeiket sértik. 7. Mi szükség van arra, hogy az otthoni, jelenlegi, a magyar lélektől távolálló politikai zsargont a magyar emigráció közéletében meghonosítsuk? Itt a cikkíró által említett "az amerikai és kanadai magyarság felelős szerveinek összhangjával” kapcsolatos megjegyzésre hivatkozunk, mely így szól: "... ez az új mehanizmus működésben van.” 8. Visszautasítjuk a magyarságra nézve sértő következő kijelentést: "Idejétmúlt jelszavak, irredentának hangzó vagy minősülő kijelentések, két háború közötti politikai vagy nemzetközi fogalmak szajkózása___forrófejű és a nagyidai cigányok mintájára minden alap nélkül, makacsan birodalmi álmokat kergető nemzetnek fognak tartani bennünket." A nagyidai cigányokkal való összehasonlítást — a legenyhébb jelzőt alkalmazva — kétbalkezesnek tartjuk. 9. Mosolyognunk kellene — ha nem szorongatná torkunkat a zokogás 50 év mérhetetlen magyar szenvedéseire gondolva — Pogány András azon naiv kitételén, amikor az előző pontban mondottakkal kapcsolatban nemzetközi jogról beszél. Neki tudnia kellene, hogy szuverén országok területéről nyíltan elrabolnak, vagy ott legyilkolnak idegen zsoldosok politikai ellenfeleket vagy "háborús bűnösöket". Nyílt tengereken hajókat fognak el, repülők sértik meg szabad országok légiterét, repülőket rabolnak el nemzetközi légi kalózok s két-három évtizede tartanak rabszolga sorsban — nemzetközi egyezmények ellenére — hadifoglyokat! Milliószámra gyilkolnak le vagy éheztetnek halálra öregeket, nőket s főleg gyerekeket! Ököljog van, nemzetközi jog legfeljebb papiroson! 10. Felelősségünk tudatában kijelentjük, hogy addig szomszédainkkal nincs megegyezés, még az emigrációban sem, amíg azok el nem ismerik, hogy az általuk megtizedelt magyarságnak joga van nemzeti jellege teljesen szabad kifejlesztésére és a rajta esett sérelmek teljes jóvátételére. A magyar emigráció vezetői 25 év óta kísérleteznek a társemigrációkkal egy "módus vivendi"-t találni, s az eredmény a legvitriolosabb magyarellenes cikkek halmaza, sőt olyan térképek terjesztése még a nyugati határunkkal kapcsolatban is, mely további magyar területek elrablását helyezi kilátásba. 11. A történelmi felelősség lerögzitése végett, a Magyar Szabadságharcosok Trianoni Kongresszusa elvárja, hogy a Magyar Szabadságharcos Világszövetség amerikai szervezete, a világon szétszórt magyarság színe előtt nyilatkozatot tesz, hogy elnökének, Dr. Pogány Andrásnak ezzel a cikkével azonosítja-e magát? A kongresszus nevében: Gyékényes! Gy. László, Homonnay Elemér, Burján Gyula, dr. Fazakas Ferenc, Osery K. Mihály dr., Major Tibor, Pápay Elemér, vitéz Arady Vigh Mihály, Vasvári Zoltán, vitéz Darabont Ferenc, Véghely Tibor, Szucsán Károly. A KONGRESSZUS AZ USA ELNÖKÉHEZ SZOL Elnök Ür! A magyar szabadságharcosok Clevelandban ülésező TRIANONI KONGRESSZUSA megdöbbenéssel vette tudomásul azt a hírt, hogy az Egyesült Államok őrizetében levő Magyar Szent Koronát az Államok kormánya lehetőnek tartja kiadni a központi hatalmat jelenleg bitórló magyarországi szovjet-kommunista párt vezetőinek. A híradással kapcsolatban szükségesnek tartjuk kihangsúlyozni a következőket: A Magyar Szent Korona nem anyagi értékű aranykincs, nem muzeális királyi ékszer, de mégcsak nem is tisztelt templomi ereklye. A Magyar Szent Korona a nyugati keresztény kultúra szellemtörténetében kibontakozott különleges és egyedülálló jogerkölcsi és közjogi fogalom, s mint ilyen az ezeréves magyar történelmi alkotmányos jogrend szent szimbóluma, másszóval a magyar nemzet, az ősi föld és a központi hatalom eszmei foglalata. A Magyar Szent Korona jogos és illetékes tulajdonosa tehát az a független magyar nemzet, mely egy évezred óta tevékeny alkotó-tényezője a nyugati keresztény kultúrának és civilizációnak. A magyar nemzet ma nem független, s a központi hatalmat bitorló szovjet-kommunista párt erőszakos elnyomása miatt a nyugati keresztény civilizációból is kiszakadt. A Magyar Szent Koronát Budapestnek most kiadni tehát annyit jelent, mint egyenesen Moszkvába küldeni azt. Elnök Űr! Bizton reméljük, hogy mint a legelső nyugati nagyhatalom vezetője, de mint nyugati műveltségű ember, e kultúrmerénylethez soha hozzájárulni nem fog! Cleveland, 1970. május 30. Tisztelettel: A Magyar Szabadságharcosok Trianoni Bizottsága Gyékényesi Gy. László elnök, Pápay Elemér főtitkár, Major Tibor, Véghely Tibor, Vasvári Zoltán, Szucsán Károly, v. Darabont Ferenc, Andreánszky Károly mozgalmi vezetők. “Justice for Hungary — 1920-1970” A magyar Szabadságharcosok 1970 május hó 30-án Clevelandban megtartott Trianoni Kongresszusán, mint meghívott vendégek vettek részt a torontói Turul Szövetség képviselői, kik erre a jelentős eseményre nem üres kézzel jöttek el. Itt mutatták be és ismertették a gyászos évforduló emlékére általuk kiadott “Justice for Hungary 1920—1970" c. gyönyörű, fekete vászonba kötött könyvet. Ebből a könyvből szétküldtek a világ összes politikusainak, E. N. SZ. delegátusainak egy-egy példányt ajándékba, a trianoni békekötés részleteinek és a Magyarságra nézve tragikus véget jelentő eseményeknek ismertetésére. Végre ebben az emigrációban fegyvert kapott kezébe az egyszerű, angolul nehezen boldoguló emigráns, ki eddig csakis saját szavaival igyekezett az angolszász közösséget a magyarság igazáról meggyőzni. Ezzel abban az előnyös helyzetbe kerültünk, hogy a könyvet csak át kell adjuk átolvasásra angolnyelvű barátunknak vagy ismerősünknek és majd a könyv megteszi a maga hatását. A könyvet számos igen szép kép illusztrálja a tömör rövid angolnyelvű magyarázat mellé. Valóban a könyv eddig egyedülálló a maga nemében, mely az évforduló idejére elkészült és rendelkezésre áll. A magyar emigráns számára most már csak az van hátra, hogy minden erejével támogassa ezt a nagyszerű kezdeményezést, vásárolja és terjessze a könyvet. A könyv ára $10.— és megrendelhető a HUNGARIAN TURUL SOCIETY INC. P. O. Box 67. West-Hill, Ontario, Canada címén. A postaköltséget a kiadó vállalta. Amennyiben valaki légipostán akarja megrendelni, úgy a különbözetet csatolnia kell. Tekintettel arra, hogy a könyvet egyéni adakozásokból állították elő, a költségek így is mérhetetlen nagyok és túlterhelték a Turul Szövetség tagjait anyagilag. Az emigrációban élő magyarság kötelessége, hogy ezekből a terhekből mi is derekasan kivegyük részünket, a könyvek minél nagyobb számban történő megvásárlásával. A Turul Szövetség tagjainak csak annyit mondhatunk, hogy valóban derekas és szép munkát végeztek, mely igazán a magyarság egyetemes érdekeit szolgálja. (Szerk.) A MAGYAR TURUL SZÖVETSÉG ÜZENETE A TRIANONI KONGRESSZUSHOZ Örömmel vettünk részt a Hungária Szabadságharcos Mozgalom május hó 30-án Clevelandban megtartott Trianon gyászos emlékére rendezett Kongresszusán. Megtiszteltetésnek vettük, hogy egyik jelenlevő munkatársunk felszólalhatott és ismertetőt adhatott a Turul Szövetség célkitűzéseiről, — munkájáról, valamint a gyászos emlékű Trianoni békeszerződés 50-ik évfordulójára kiadott "Justice for Hungary 1920—1970" c. könyvünkről. Felejthetetlen élmény marad mindannyiunk számára az a meleg testvéri fogadtatás, melyben a Kongreszszus rendezősége és a Kongresszus résztvevői részesítettek bennünket. Az elhangzott történelmi beszámolók a tudományos alaposság s tárgyi objektivitás szellemét tükrözték viszsza, mely párosult az egész Kongresszus, előadók és hallgatók határtalan hazaszeretetével, mely nem csak szülőhazánk Magyarország, de közép-Európa jövőjéért aggódva igyekezett kiútat találni, a ma még reménytelennek látszó, mesterségesen összekúszált európai helyzetből. Az a tárgyilagos történelem szemlélet, a helyzet igazságos, — a Dunamedence népei-közös érdekeinek szolgálatát kidomborítva világította meg azokat a feladatokat, melyek előttünk Északamerika földjén élő magyar emigránsok előtt áll. Úgy éreztük történelmi jelentőségű alkotó munkában vehettünk részt, melynek kihatásai érezhetővé válnak emigrációs tevékenységünk felelevenedésében, — a kitűzött feladatok megvalósításában. Kötelességünk ennek a Kongresszusnak alkotó szellemét életben tartani, mindennapi gyakorlati munkánk, tevékenységeink erőt, lelkesedést nyújtó vezérelemévé tenni. A felejthetetlen napért köszönetünket fejezzük ki minden résztvevőnek! Fülöp Jenő a Magyar Turul Szövetség elnöke
