Szittyakürt, 1970 (9. évfolyam, 1-11. szám)
1970-05-01 / 5. szám
8. oldal SZITT YAKÜRT 1970. május hó “AZ AMERIKAI KÜLPOLITIKA ÉS AMIT SZAMUNKRA JELENTHET!” Határozat Dr. Pogány Andrásnak “Az amerikai külpolitika és amit az számunkra jelenthet” c. cikke tárgyában. Délmagyarország Felszabadító Tanácsa 1970 április 12-én megtartott közgyűlésén a DFT Központi Munkatörzse vezetője ismertette, illetve szószerint felolvasta Dr. Pogány András, a Szabadságharcos Szövetség amerikai tagozata elnökének a Kanadai Magyarság 1970 április 4-i számában megjelent "Az amerikai külpolitika és amit az számunkra jelenthet” c. írása II. rész “D” pontját. A DFT közgyűlése Dr. Pogány Andrásnak e pontban foglalt megállapításával kapcsolatosan az alábbi határozatot hozta: "A DFT közgyűlése megütközéssel vette tudomásul Dr. Pogány Andrásnak, a Magyar Szabadságharcos Szövetség USA tagozata elnökének "Az amerikai külpolitika és amit az számunkra jelenthet” cikke II. része "D” pontjában foglaltakat s azokat leghatározotabban elitéli és visszautasítja nemcsak teljesen téves és tarthatatlan politikai megállapításai miatt, de modortalan és sértő kitételei miatt is. Délmagyarország Felszabadító Tanácsa ezzel kapcsolatban kénytelen felvetni a kérdést, hogy Dr. Pogány Andrásnak e felfogásával a Magyar Szabadságharcos Szövetség és a Közös Magyar Külügyi Bizottság "egyet ért-e?” Cleveland, 1970. április 12. DFT. Sajtószolgálat. VIETNAMI-MAGYAR TALÁLKOZÁS A CSENDES OCEANI KULTÚRA ÚTJÁN A budapesti Magyar Nemzet 1970 január 27-iki számában interview jelent meg Frideczky Frigyessel, a Művelődésügyi Minisztérium zenei osztályának munkatársával, aki huszonöt napot töltött Észak—Vietnámban népzenei gyüjtöúton. Interviewjában elmondja, hogy a vietnámi népdalok magyar népdalokra emlékeztették őt, nemcsak azért, mert a vietnámi népzene is “pentaton—jellegű, hanem emlékeztet a magyaros hangvételre is”, a dalversenyen pedig több órán át olyan melódiákat hallottam —mondja— amelyek hasonlítanak a mi régi zsoltárdallamainkr a. ’ ’ Megemlíti, hogy a hanoi Szépművészeti múzeumban olyan népi öltözeteket látott, amelyek a mezőkövesdi matyó ruhákat jutatták eszébe. A vietnámiak ottjárt magyaroktól többször hallottak hasonló megállapításokat, de értetlenül állnak szembe azokkal. Mikor Frideczky közölte velük azt a intuitiv feltevését, mint feltűnő hasonlatosság okának keresését, hogy még “Középázsiában, mikor a magyarságot egy mongol invázió Nyugatra sodorta, ugyanaz az invázió a vietnámi népet délfelé nyomta”, hitetlenül rázták a fejüket, mert a vietnámi nép vagy nyolcezer éve ugyanott él, ősi kultúrája is ott alakult ki.” Frideczky nem tudja, hogy feltevése mennyire megalapozott a tudomány világában. Az intuició csodálatos munkája nem a gondolat, hanem az érzésvilágban folyik, s ezért hatalmasabb, általánosabb, kollektívabb erőt jelent, mint amaz. Mindannak, amire legalább két ember egymástól függetlenül jön rá, feltétlenül helyesnek kell lennie, ezt mondja az intuitiv, a szellemi, az intelligens ember, a művész, a rajongó. Ez után azonban jelentkeznie kell a tudósnak, akinek kötelessége, hogy logikus gondolatmunkával, de érzésből fakadó megértéssel és igazsággal bebizonyítsa a rajongó megérzésének helyességét, a megértéshez szükséges magyarázatot megadja és rávezesse arra az útra, amelyen eljuthat a megérzése gyakorlati kifejezéséig. Tudomásunk szerint Oroszországban valahol elzárva egy dokumentum fekszik, amely szerint a mai mediterrán-mezopotámiai kultúrvilágunk alapját a Cobi sivatagban lehet megtalálni, amely negyvenezer évvel ezelőtt onnan indult el hódító útjára nyugati és déli irányban. Sujtár Elemér 1968-ban külföldi lapokban megjelent egyik írása szerint mai kultúrvilágunk alapját a Csendes Óceán térségében kell keresni. Ez az ősi kultúra onnan indult el ötvenezer évvel ezelőtt keleti és nyugati irányban a Föld körül, míg el nem érkezett Kisázsiába, s ott az egyiptomi és sumir kultúra nagy találkozásából alakult ki a mi mai kultúrvilágunk. Ebbe az elméletbe az emberiség egész kultúrtörténetének minden mozzanata idő—és térbelüeg beilleszthető. Sajnálatos, hogy az oroszok a Cobi sivatagra vonatkozó okmányszerű bizonyítékukat (:ha egyáltalán van üyen:) még nem hozták nyilvánosságra, mert hiszen ez sok vitát eldönthetne. Másnak hiányában ez utón hívom fel a világ tudósainak figyelmét e körülményre. Minden erre vonatkozó apró adat nyilvánosságra hozatala ugyanis mindenkinek erkölcsi kötelessége, elhallgatása viszont — akár tudatlanságból, irigységből, akár hatalompolitikai téveszmék hatása alatt keletkezett rosszindulatból ered — az egész emberiséggel szemben elkövetett bűn. Ezt üzenem elsősorban minden embernek, aki magyarnak tartja magát, másodsorban az orosz tudósoknak, akik valószínűleg még nem ismerték fel, hogy kik azok, akik közöttük és a magyarok között állanak. Budapest, 1970. februárjában. “Tacitus Hungaricus” Olvasóink figyelmébe! A Róma-i Szent István ház minden Rómába útazó Magyarnak olcsó otthont nyújt. Napi penzió fürdőszobával személyenként 6 US dollár. A szépfekvésű, nyugodt környezetű és modem berendezésű ház a testnek és a léleknek egyaránt pihenést és felüdülést nyújt. A Termini állomástól taxin vagy kétszeri átszállásai autóbuszon (75-sel a végállomásig, majd a 144-sel a Casa di S. Stefánoig) érhető el. Firenzéből az autósztrádán jövet a Via Olimpica- Eur a legjobb és leggyorsabb út. Előzetes jelentkezés ajánlatos! Pontos cím: Direzione di Casa di S. Stefáno, 00151 Roma, Via del Casaletto 481. — Telefon: 53-73-319 Ahogy a juda Siai Írnak... A SZOVJET ZSIDÓSÁG JAJKIÁLTÁSA (Söárhn, a Poálé Águdát Jiszráél lapja). — Nem mondunk semmi újat azzal, ha megállapítjuk, hogy a Szovjetunió manapság a lehető legsúlyosabb elnyomó politikát alkalmazza zsidó lakosaival szemben. Most már mindenki számára vüágos, hogy a szovjet rezsimben semmi nyoma sincs a kommunizmusnak, vagy a humánus szocializmusnak, amelyért sokan életüket áldozták fel. Sajnálatos, de tény: a Szovjetunió rezsimje elnyomás befelé és gonosz imperalizmus kifelé. A szovjet hatóságok által a zsidókkal szemben tanúsított viselkedés a régi tételt bizonyítja: a zsidósággal szembeni magatartás mindig és mindenhol a mércéje annak, hogy milyen mértékben tartják fontosnak az igazságot és az igazságosságot bárhol a vüágon. • SZOVJET MESTERKEDÉS BUMERÁNG (Dávár, a Hisztadrut lapja). — Ha eddig nem tudtunk volna arról, hogy a szovjet zsidóság keretében megújhodási mozgalom indult meg és egyre nagyobb tömegek azonosítják magukat Izráellel, akkor mindezt megtanulhattuk volna az orosz hatóságok erőfeszítéseiből. Moszkva ugyanis minden kapható zsidót szépszóval, vagy fenyegetéssel harcba állít az Izráel ellen indított gyűlölködő és gyalázkodó hadjáratával. Ha ennek a szovjet erőfeszítésnek a méretei szerint ítéljük meg a helyzetet, akkor önkéntelenül is arra a következtetésre kell jutnunk, hogy nagy bajok — belső bajok — vannak a Szovjetunióban. Sajtófogadásokon és sugalmazott cikkekkel igyekszik Moszkva bizonyítani, hogy a szovjet zsidóság utálja Izráelt és boldog, hogy egy olyan államrendben élhet, amely elszigeteli őket a nagyvüágban élő testvéreiktől. • AKI IZRAELT TÁMOGATJA — A BÉKÉT TÁMOGATJA (Hácofe, — a Vallásos Nemzeti Párt lapja). — Letelt a 30 napos várakozási idő, amelyet Nixon megszabott, mielőtt választ ad Izráel újabb fegyverkérésére. A Fehér Ház eddig nem nyilatkozott hivatalosan, mégis reményünk van arra, hogy az amerikai elnök tekintettel lesz súlyos biztonsági helyzetünkre és eleget tesz kéréseinknek. Amikor Nixon a 30 napos gondolkodási időt kitűzte, tulajdonképpen megnyitotta az utat a különböző országokból jövő nyomások előtt. Az arabok és szövetségeseik egyetlen alkalmat sem mulasztottak el, hogy a helyzetet a javukra kihasználják. Minden engedmény, amelyet a Fehér Ház az araboknak, vagy az oroszoknak tesz, eltávolítja a békét és ugyanakkor megingatja az Egyesült Államok közelkeleti pozícióját. • WASHINGTON NEM OKUL (Hácofe, a Vallásos Nemzeti Párt lapja). — A sajtóügynökségek hírei arról számolnak be, hogy az amerikaiak, állítólag, közölték a Szovjetunióval, nem hajlandók további engedményekre és komprimisszumokra. Ha ez igaz, úgy az amerikai közlemény arra vall, hogy Washington végre rájött az oroszok kétszínűségére. Nem tudjuk, hogy üyen körülmények között mi értelme van Amerika további részvételének a négyhatalmi értekezleten? Ügy látszik, Washington mégsem vonja le a kézenfekvő konklúziókat a szovjet magatartásból. Mire várnak az amerikaiak? Politikai katasztrófára? • A SZOVJET HELYETTES KÜLÜGYMINISZTER KAIRÓBAN (Háárec — független polgári napilap). — A várakozással ellentétben, még mindig nem fejeződött be Vinogradov szovjet helyettes külügyminiszter kairói látogatása. A látogatás tartalmából egyrészt arra lehet jutni, hogy Vinogradov nem üres kézzel jött az egyiptomi fővárosba, másrészt pedig, hogy a Szovjetunió vezető politikusai még nem mondtak le a reménységről, hogy Nasszert esetleg engedékenyebb, rugalmasabb magatartásra bírják. • A SZOVJET ZSIDÓSÁG (Söárim, a Poálé Águdá lapja). — A hat szovjet zsidó reagálása a Pravda cikkére, arra enged következtetni, hogy a szovjet zsidóság az utóbbi időben fokozottan azonosítja magát Izraellel és fokozottan kifejezésre juttatja ezt az álláspontját. Nem szabad elfelejteni, hogy a Pravda cikke tulajdonképpen éles támadás volt Golda Méir miniszterelnök ellen. Izráel kormányának kötelessége, hogy folytassa erőfeszítéseit a szovjet zsidóság megmentése érdekében ugyanazzal az önfeláldozással és energiával, mint amelyet a Szovjetunióban élő testvéreink juttatnak kifejezésre hősies magatartásukkal. Minden útonmódon teljesítenünk kell kötelességünket velük szemben, nem nyugodhatunk és nem hallgathatunk mindaddig, míg nem engedélyezik számukra az alijjázást. Publ. Monthly — Publ. mensuelle Felelős szerkesztő — Editor: MAJOE TTBOB Kiadó — Publisher: HUNGÁRIA SZABADSÁGHARCOS MOZGALOM Levelezési eira — Corresp. Offices: USA: Hungária Szabadságharcos Mozgalom P. O. Box 534 — Edgewater Branch, Cleveland, Ohio 44107 KANADA: Hungária Szabadságharcos Mozgalom P.O.Box 87 Longueuil, Que., Canada Előfizetés: Egy évre $5.00 — egyes szám ára 35c Printed by Classic Printing Corporation 9527 Madison Avenue, Cleveland, Ohio 44102
