Szittyakürt, 1970 (9. évfolyam, 1-11. szám)

1970-03-01 / 3. szám

1970. március hó SZITTYAKÜRT 5. oldal Uj szellemi vérszerződés 1970. április 4-én KIÁLTVÁNY! Magyar honfitársak! 1945 április 4-ikét piros betűkkel fogja megjelölni a nemzeti történet­­írás, figyelmeztetőül, hogy amíg ma­gyarok élnek e földön, soha ne felejt­sék el a kommnista mezbe bújt szláv imperializmus szörnyű orgiáját. Arról sem szabad megfeledkeznünk, hogy azok is vétkesek és tettesek, akik népűnk nyakára engedték ezt a vörös csordát, hogy irtsák és rabolják a min­dig nyugatért vérző magyar népet. Huszonöt-éve vártunk, hogy a se­gédkezet nyújtó tettesekben talán a lelkiismeret felülkerekedik, és segitik visszaadni népűnk szabadságát, illetve jóvá tenni bűnüket. A bűnös tétlenség megérlelte ben­nünk, hogy nem várunk tovább! Min­den eszközt megragadunk, hogy a fi­gyelmet magunkra hívjuk. Ezt tesz­­szük most is, amikor az évfordulón a “SZABADSÁG GYERTYA’’ lángjával összeforrasztjuk magyart a magyar­ral, hogy öntudatra ébredjenek és ne féljenek cselekedni. Ébredjetek magyar testvéreim! Ha kell legyünk Isten ostora és nemzetünk ügyének láng-pallosa. Ma nem lehet közöttünk gyáva és széthúzó! összefogott erővel menjünk ki az utcára és követeljük az orosz kommu­nista hadsereg azonnali kivonulását hazánkból, szabad és félelem mentes választást, mert ma a politikát az ut­cán csinálják. Félre a szerénységgel, legyünk törtetők és minden akadályon keresztül törők. A síma diplomácia csődött mondott, mi nem várhatunk újabb 25 esztendőt, mert addigra kiirt­ják otthon a népűnk legjavát. Ezt a harcmodort csak az emigráció követ­heti, de tegye! Otthon csendben de szívósan kell készülni az ütésre. Sokan vannak akik az idén hazamennek, út­­ravalóul azt adom nekik, ha már men­nek, legyenek csendben suttogók, erő­sítsék az otthoniak hitét és kitartását, bízzanak önmagukban és a kintélő, értük harcoló testvéreikben. A hazug győzők összetákolt világá­nak eresztékei recsegnek ropognak, mert az elnyomott népek szabadság­­vágya erősebb minden atombombánál. Ezért kell ezt fokoznunk, mert csak így lehet a sátán hatalmát közös erő­vel összetörni. Ma és minden időben történelmet csak azok tudnak formál­ni, ha kicsinek is számítanak, akik merészek és hisznek abban amit csi­nálnak. Legyen ez az 1970-es évben minden magyarnak titkos parancsa, határon innen és határon túl, — akkor lesz “SZABAD” és “FÜGGETLEN NAGY-MAG YARORSZÁG’ ’. Éljen az új “SZELLEMI VÉRSZERZŐDÉS”! Vasvári Zoltán, a KKM. vezetője A Kereszt és Kard Mozgalom 1970 február 21 és 22-én Schenectadyben N.Y., az Általános Betegsegélyező Egyesület újraépűlt helyiségében tar­tott országos intézőbizottsági ülésén született meg a címként használt gon­dolat. A mozgalom vezetősége úgy érzi, hogy az 1970-es év alkalmas arra, hogy a megszokott kényelemből az emigrációt fel lehet rázni, és cselek­vésre bimi, így minden eszközt fel kell használnunk, hogy ez így legyen. A Kereszt és Kard Mozgalom ezt a gondolatot a fenti megállapítások alap­ján közrebocsájtja a nemzet hü ma­gyarságnak végrehajtás céljából. A ja­vaslat gyakorlati része a következő: A Kereszt és Kard Mozgalom központ­jából Clifton N.J. tíz gépkocsi indul el különböző irányba a nagyobb magyar lakta városokba 1970 április 3-án pén­teken este. A kocsik viszik magukkal a zöldszínü “SZABADSÁG GYERTYÁ­KAT”, amiket ünnepélyes keretek kö­zött az egyházak papjai megáldanak és meggyujtanak. A központból kiindu­ló “SZABADSÁG GYERTYA” lángok­nak április 4-én szombaton d.e. 12-re kell beérniük a megjelölt városokba. Ott a helyi magyarság képviselete vagy a mozgalom helyi szerve, előre megállapodott helyen várja a “SZA­BADSÁG GYERTYA” lángját, hogy azzal meggyujtsák a helyi gyertyákat, utána pedig elhelyezzék magyar temp­lomban. Ha az nincs, akkor magyar klubban, ha ilyen se volna, akkor magánháznál. A gyertyák égnek ápri­lis 4-én szombat déltől áprüis 5-én vasárnap délig. A helyi magyarok lét­számának megfelelően felváltva őrzik, ületve virrasztanak a gyertyák mel­lett. A gyertyák mellé tegyünk ki alá­1848 március 15-én, szép, verőfé­nyes napon kezdődött Magyarország történelmének legjelentősebb és úgy eszmei megnyilatkozásában, mint új korszakot jelző világnézeti megvalósu­lásában legtisztább cselekedte, a ma­gyar szabadsággondolat testet öltése, amely egyszerre maga felé fordította a vüág figyelmét és felkeltette a népek együttérzését. Az ifjúság leikéből tört elő, úgy nyílt ki, mint a virág és nem­csak az országot ragadták magukkal, hanem rendkívüli hatással volt a kül­föld népeire is. Százados rabbilincse­ket szebben, tudatosabban és igazab­ban még népek nem törtek szét. Euró­pa örökös áldozatának történelmi csúcspontja volt ez a nap, a magyar nép mély emberi és nemzeti lényegé­nek gyönyörű megnyilatkozása, me­lyet többé nem lehetett határok közé zárni, múlttá kényszeríteni. Igazság, erő, szimbólum és mégis valóság, mely életalappá és erőforrássá vált. Valami csodálatos átlényegülés történt azon a napon, mint a szerény, egysze­írásra alkalmas íveket, és aki a gyer­tyáknál megfordult, az írja alá. Az ünnepség után az íveket kérjük a Kereszt és Kard Mozgalom címére megküldeni (256 Dayton Ave. Clifton N.J. 07011), hogy összegyűjtés után az amerikai magyarság nevében elküld­hessük az USA elnökének azzal, hogy változtassa meg az USA politikáját a magyarsággal szemben a Dunameden­­cében. Ha lehetséges akkor szomba­ton d.u. tartsanak riadó-gyűléseket vagy autó-felvonulásokat is tiltakozá­sul a 25-éves kommunista megszállás miatt. Kérésünk csak annyi, ahová kocsi­jaink nem tudnak lángot vinni, ott is pontosan április 4-én szombaton dél­ben 12-órakkor gyújtsák meg a helyi zöldszínű “SZABADSÁG GYERTYÁ­KAT” és virrasszanak mellette 24- órán keresztül. Tegyék ki az íveket, majd pedig küldjék el címünkre. Az ívek összegyűjtése és elküldése után be tudunk számolni az emigrációnak, hogy hány helyen égett “SZABADSÁG GYERTYA”. Ezt az egységes és egy-időben tör­ténő magyar megmozdulást hívjuk “MAGYAR SZELLEMI VÉRSZERZŐ­DÉSNEK”. Hisszük, hogy magyar honfitársaink ebben a sorsdöntő időben kérésünknek eleget tesznek és félre teszik 1970 áprüis 4-én a féltékenységet egy nemes és magasztos magyar ak­ció sikere érdekében. Ahol már volt szervezve ünnepség megtartása, akkor kapcsolják bele, hogy a “SZELLEMI VÉRSZERZŐDÉS” erősebb legyen. Előre is köszönjük az összmüködést az otthon szenvedő magyar testvéreink nevében is. Vasvári Zoltán, a KKM országos vezetője rü kenyérrel, mely az isteni jóság és gondolat igézetesen nagy és örök aka­ratából az emberiség megváltásának hordozójává lett. A testet aztán meg lehetett feszíteni, az Ige azonban elér­hetetlen minden emberi gazság, hazug­ság, erőszak és vérontás számára. A gondolat a diadal maga és ebben van március tizenötödikének is legfőbb jelentősége. Minden egyéb, ami azon a napon és később történt, tizenkét pont, Petőfi, a márciusi ifjak, Kossuth Lajos szerepe, országgyűlések,, a nem­zet fegyverre kelése, szabadságharca, kilátástalan küzdelme két világhata­lom ellen, eltiportatása, világosi fegy­verletétel, kivégzett vértanúk, bújdo­­sók tömege, a magyar nép mérhetet­len szenvedése; — mindez csak még jobban kiteljesítette a márciusi gondo­lat lényegét. Ma jobban bennünk él, mint bármikor, bár a legsúlyosabb nemzettragédia komor mélységeiből tekintünk fel rá és a halál angyalának szárnyai alatt élünk inkább, mint bár­mikor tíz évszázad leforgása alatt. KOMMUNISTA TÁMADÁSOK PERGŐTÜZÉBEN A kommunista országok kém- I elhárító szerveinek prágai ta- I nácskozása óta, a hazai bolsevis­ta rezsim a legnagyobb erővel, pénz és technikai eszközök fel- I használásával folytatja támadá­­! sát ellenünk. Újságokban, köny­­j vekben és rádión folyik a Szittya­kürt, a Kereszt és Kard Mozga­lom és a Hungária Szabadság- I harcos Mozgalom rágalmazása, i de nincs kegyelem az amerikai és a kanadai Magyar Lövész Egyesület számára sem. Leg­utóbb a “Szülőföldünk” hullám­­[ hosszain Fasching Antalt, a ka­­j nadai és Ederer Rezsőt, a mont- I reali lövészek parancsnokát érte i támadás. Mit írnak legújabban rólunk a bolsevisták? Idézünk “AZ IM­­! PERIALISTÁK FELLAZITÁSI ! TAKTIKÁJA” című könyvből: “Az Egyesült Államok hivata­­' los szervei általában nem a nyílt ! fasisztákat támogatják. Azaz J pontosabban, olyan tartaléknak j tekintik a fasiszta emigrációt, [ melyet pillanatnyilag hiba lenne i ugyan bevetni a harcba, de adott i esetben, kiélezett nemzetközi j helyzetben még számításba jö­­j hét. A szélsőjobboldali politikai j erők aktivizálódása az Egyesült i Államokban kedvező talajt te- I remtett a magyar fasiszták tevé- I kenységére. A prominens ma- I gyár fasiszták keresik a szövetsé- I get amerikai elvbarátaikkal, és j az amerikai demokrácia leple [ alatt — sajtóval, legális szerve­­[ zetekkel és bőséges anyagi fede­­[ zettel — nyíltan propagálják né- I zeteiket. Azt követelik, hogy az i Egyesült Államok — akár atom- I háború árán is — azonnal számol- I jón le a szocialista országokkal. Az amerikai nyüasok egyik j hírhedt szervezetének, a Kereszt j és Kard Mozgalomnak fegyveres ■ egyenruhás lövészcsapatai is i vannak, Amerikai Magyar Lö­­! vészegylet néven. A mozgalom ! ügyvezető főtitkára, Vasvári Zol­­[ tán nyilatkozata szerint ez a szer­­! vezet a “harcolni vágyó férfiak [ és nők összefogása”. A magyar J nyilasoknak szervezeteik vannak i más országokban is pl. Kanadá­• ban”. Mozgalmaink és a lövészala- I kulatok parancsnoki állománya I ellen indított tervszerű kommu- J nista propagandahadjárat, még j fokozottabb éberségre kötelez j bennünket. Csak magas fokú fe­­j gyelmezettség, a lövész élettel i járó nehézségek leküzdésére va- I ló készségnek a kialakításával j tudjuk állni a vihart. Továbbra is fokozni kell a lö­­] vészek politikai és haditechnikai • képzettségét. A prágai tanácskozáson kiér- I tékeltek bennünket. Tudják ró- I lünk, hogy nevelőmunkánk ered- I ményeképpen az emigráció fia­­! talságát lelkes hazafivá, az új J magyar élet tántoríthatatlan har- J cosává neveltük. Olyanokká, akik J országuk szabadságáért és füg­­j getlenségéért minden áldozatra i készek. Ami, pedig a kommunis- I ták részéről “olyan sokatmondó I és kommentárt nem igénylő” ! Szittyakürt-öt illeti, — az tovább- J ra is ebben a szellemben munkál- J kodik. Major Tibor A KERESZT ES KARD MOZGALOM HANGJA Nyíró József: A MAGYAR SZABADSÁGGONDOLAT

Next

/
Oldalképek
Tartalom