Szittyakürt, 1970 (9. évfolyam, 1-11. szám)

1970-02-01 / 2. szám

4. oldal SZITTYAKÜRT 1970. február hó SZENT ISTVÁN JUBILEUMI KUTVÉVY Külföldön több mint másfél millió magyar él. Ez a tény még akkor is valóság, ha honi vagy külföldi szer­vek nem akarnak róla tudomást szerezni és agyonhallgatják. De vég­zetes és megbocsáthatatlan hiba volna, ha mi is strucc módjára ho­mokba dugnók fejünket vagy "elné­mult harangiként állnánk a népek és fajok egymást túllicitáló zajában és harcában. Szent István király születésének ezeréves jubileuma — talán utoljá­ra ebben az új történelmi orientá­ciót kereső századunkban — mind­nyájunknak alkalmat ad a nagy ter­vekre és legalább egynéhány terv megvalósítására. Egyedüli nagy problémánk, hogy a nagy király személyéből kisugár­zó erőnek sikerül-e lelkileg annyira összekovácsolnia bennünket — akik egy otthoni író szavai szerint "szá­raz ág”-ként csüngünk a magyarság és az Egyház testén —, hogy eze­ket a terveket legalább részben meg­valósíthassuk. Egy ilyen terv, vagy talán helye­sebben: eszköz egy nagy terv meg­valósítására, a Szent István Jubile­umi Kötvény. • Mi a kötvényjegyzés célja? — Röviden: Szent István király szüle­tésének jubileumát és a magyar ke­reszténység ezeréves fennállását mél­tóképpen és maradandóan megörö­kíteni. A római SZENT ISTVÁN HÁZ az "Örök Városban” ma az egyetlen in­tézmény, amely Szt. István király egyik dédelgetett gondolatát: a Ró­mába zarándokló magyaroknak szál­lást nyújtani, valóság erejével kép­viseli. Arra az 5.600 négyzetméter kiterjedésű telekre, amelyet a Ró­mai Szent István Alapítvány 1965- ben sok-sok külföldi magyar és ka­tolikus szerv adományával 200.000 US dollárért megvásárolt, Fáy Er­zsébet svájci magyar hölgy Sir Dun­can Olivér emlékének megörökíté­sére 300.000 US $ költségen megépít­tette a tervezett Szent István Ház két szárnyát. A harmadik szárny megépítésének költségvetése (beren­dezés nélkül!) 150.00 US $-ra rúg. A kötvények megvásárlásával a le­hetőségek kiszélesednek. Nemcsak a világ minden részéből Rómába zarándokló magyarokat tudnók el­szállásolni, hanem a Szent István Házat mindazon külföldi magyarok számára, akik a Szent István Jubi­leumi Bizottság céljaival egyetérte­nek, valóságos szellemi és lelki góc­ponttá is kifej leszthetnők. • Mit nyújt a kötvény? — Ez a kötvény nem business-értelemben vett "jó üzlet". De a kötvénytulaj­donos 15 év alatt hiánytalanul visz­­szakaphatja kötvénye névértékét. A Szt. István Jubileumi Bizottság 1970 január 1-én kibocsátott 10.000 db 10 US $, 1.000 db 25 US l 500 db 50 US $ és 300 db 100 US $ névértékű kötvényt. A kötvény névértékét a római Szt. István Ház fizeti vissza olyképpen, hogy valahányszor a tu­lajdonos, vagy akinek a tulajdonos a kötvényt átengedi — mint szüle­tésnapi vagy karácsonyi ajándékot!. — megszáll a római Szt. István Ház­ban, szállása és ellátása díjából 10% engedményben részesül. Teszem egy kéttagú család, férj és feleség, 8 na­pi szállásért és teljes ellátásért a római Szt. István Házban 62.000 lí­rát fi*etne (napi átlag 6-7 US $ sze­mélyenként), az illetők 10% = 6.200 lira kedvezményben részesülnének, ami többé-kevésbé egy 10 US $-os kötvény névértékének felelne meg. Mivel a kötvény családtagokra és A budapesti EURÓPA könyvkiadó 1969. első felében megjelentette a “Finn elbeszélők” című kötetet Vászo­­lyi Erik válogatásában és jegyzetei­vel. Ennek a munkának a 63. oldalán megtalálható az ‘AN TAN TÉMUSZ...’ finn változata a következő szöveggel: “En ten dém szó raka tém szó rakatike taka ela bela bomsz!” A verset Pákkala Teuve tanár, lap­szerkesztő “A fiús leány” című novel­lája foglalja magában. Az író 1862-1925 között élt és a dalt úgy idézi, mint másokra is átruházható, a befekte­tett összeg nem vész el. De ha a kötvény névértéke 15 év alatt nem lett kimerítve, mint adomány a Szt. István Alapítvány tulajdonába megy át. • Hogyan és kinél jegyezzük a kötvényt? — Közvetlenül, élő szóval vagy írásban a római Szt. István Ház ügyintézőségénél. — A névérté­ket pedig vagy bank útján a Cassa di Risparmio Roma, Agencia No.3, Via C.di Rienzo 319-C. to 382 05 90 Fond. St. Stefano címére, — vagy csekk, ill. nemzetközi pénzesutal­vány (money order) formájában közvetlenül a Szt. István Ház címén kell átutalni. Pontos cím: Casa di St. Stefano, 00151 ROMA, Via del Casaletto 481. Röviden ezekbe a gondolatokba próbáltam sűríteni azt az akciót, amelyet a Szt. István Jubileum a többi feladat mellett a vállunkra rak. Nem könnyű feladat. De a ke­resztény jótékonyságnak és összefo­gásnak egy korszerű formája. Senki sem fog az akción meggazdagodni. Csak a külföldi magyarság lesz gaz­dagabb olyan alkotással, amely em­berileg szólva, maradandó emléket állít Rómában, a "világ fővárosában és egyetemén” (Goethe) a Szent István Jubileumnak. Dr. Sellye Vince amely a finn fiatalok körében ősidők­től ismeretes. Bebizonyosodott tehát, hogy 1. — olyan ősi nyelvemlékek talál­hatók a magyar és finn népnél, ame­lyek közös gyökérből erednek s ez a közös gyökér délen található meg, és pedig a suméroknál; 2. — sokkal épebben maradt meg a dal a magyar népnél, mint a fin­nél, tehát nem finnugor hagyatékból ered, hanem olyan hagyatékból, mely­hez a magyar nép közelebb volt, s amelynek sumér formája bizonyítha­tó, s mely hosszabb úton jutott el a finnekhez, mint a magyarokhoz. (LL.) Belvedcre-től Kassáig Ezzel a címmel jelent meg Sirchich László dokumentációs tanulmánya Clevelandban, a szerző kiadásában. Igen jelentős munka. Egyetlen "hibája”, hogy nem húsz év óta és nem száz nyelven szórja a világba igazságait. De nagy érdeme a kis műnek, hogy nyilvánosságra került a TRIANONI ÉV-re. Ez egyben a szerző áldozatosságát is dokumen­tálja. Sirchich László újszerűén fogja meg a trianoni kédést. Arról az olda­láról, hogy az 1938-as Bécsi Döntés volt az első nemzetközi aktus, mely a Trianoni Diktátum szégyenfoltjá­ból valamennyit eltüntetett. Ha a "népi önrendelkezés” elvét, melynek szirénhangjával igyekeztek Trianont alátámasztani, nem is sikerült érvé­nyesíteni, — de a Belvedere Palotá­ban hozott döntés lett az első olyan határrendezés, mely — nagyjából — néprajzi elvek alapján történt. A magyar népet is megillető ön­rendelkezési jog érvényesítésének megtagadására szolgál az a hangza­tos beállítás, mely szerint az első bécsi döntés csak az 1938-as idők feszült konstellációjának az eredmé­nye volt. Ez a hazug minősítés képez­te a re-trianonizálás alapját Párizs­ban is 1947-ben, és fedezte megelő­zőleg azokat a gyakorlati intézkedé­seket, melyek a szörnyszülött Kassai Program-ban csúcsosodtak ki. A "Belvederetől Kassáig" című munka szerzője visszanyúl a korábbi időkre, s tagadhatatlan bizonyítékok egész sorával dokumentálja, hogy a Bécsi Döntés előtt épp azért volt "feszült konstelláció” e térségben, mert Trianon képtelen elrendezést parancsolt. Olyat, amilyennek felét sem remélték komolyan az utódál­lamok szószólói. Követelésként is csak azért állították föl, hogy a bé­ketárgyalásokon majd legyen miből engedni. De Trianonban elsikkadt a béke tárgyalása, és diktálás lett be­lőle. Perverz “békediktátum”, mely csillapíthatatlan feszültséget, és ez­zel örökös békétlenséget hordoz a méhében. Dokumentálja Sirchich László azt is, hogy a Bécsi Döntésben miért nem vett részt Anglia és Franciaor­szág, mikor a Müncheni Egyezmény előzőleg négyhtalmi rendezést hatá­rozott el, s Magyarország képviselői ragaszkodtak is hozzá, sőt a felvi­déki kérdésre népszavazást indítvá­nyoztak. Az a fondorlat azonban, mely a Tengelyhatalmak döntéséhez "egyszerűsítette” a kérdést, nem változtat a döntés nemzetközi érvé­nyén, mert Anglia és Franciaország formálisan rájuk bízta a döntés jo­gát, és ugyanakkor mindketten dek­larálták, hogy ilyen rendezésre az ő álláspontjuk szerint is szükség van. Nagy érdeme a szerzőnek, hogy a Csehszlovákiához csatolt magyar­ság álláspontját számtalan megnyi­latkozással támasztja alá. ők teste­sítik meg legerősebben Trianon és Párizs brutális jogsértését: ők azok elsősorban, akiknek sorsáról meg­kérdezésük nélkül döntöttek. És a felvidéki magyarság immár ötven esztendeje végsőkig tűr, — de végsőkig tütakozik! vitéz HINDY IVÁN vezérezredes BUDAPEST VÉDŐJE Vitéz Hindy Iván 1944 december 22-én vette át Buda­pest védelmét. A védelemre mintegy 6 konnyűhad­­osztálynyi erő állott rendelkezésére, amely honvéd-, csendőrcsapatokból, a Fegyveres Nemzetszolgálat 6 zászlóaljból, 2 röppentyűs ütegből, 2 rendőr zászlóalj­ból és a Nyilaskeresztes Párt Pártszolgálatából, a Wehrmacht és a Waffen SS csapatokból adódott. A főváros 1944 december 25-en bekövetkezett tel­jes körülzárása után ez a védősereg a főváros közvet­len ostromában 51 napon át 20 ellenséges hadosztályt, a távolabbi térben még további 35 orosz hadosztályt, tehát kb. 55 ellenséges hadosztályt le tudott kötni, Il­letve a fővárostól nyugatra folyó harcokból el tudott vonni. Ez a védelemben résztvett csapatok kiváló szellemén és a polgári lakosság, hasonló esetekben példa nélkül álló fegyelmezett és áldozatos maga­tartásán kívül vitéz Hindy Iván vezetésének és a csa­patszellemre, valamint a polgári lakosság szellemére gyakorolt személyes befolyásának tudható be első­sorban. Vitéz Hindy Iván Budapest védelmének nehéz nap­jaiban maga a megtestesült magyar katonaeszmény, az élő Becsület és Hűség volt. 1946. év augusztus hó 26-án vitéz kis és nagyhindi Hindy Iván m. kir vezérezredes a Markó utcai fogház oly sok magyar megdicsőülését látott udvarán a bitó­fát halálával a magyar katonaeszmény és a kötelesség­teljesítés áldozati oltárává avatta. Emlékezzünk — negyedszázad után! Az “An Tan Témusz” finn változata

Next

/
Oldalképek
Tartalom