Szittyakürt, 1968 (7. évfolyam, 1-12. szám)
1968-08-01 / 8. szám
4. oldal SZITTYAKÜRT 1968. augusztus hó “DEBRECENI SZÍNTÁRSULAT” — Sikerrel mutatkoztak be az amerikai Debrecen színjátszói! — A végén kezdjük inkább. — “Tinektek nem gratulálni kell, benneteket nem dícsérgetés illet, — nektek KÖSZÖNET jár!”... ezt hallottuk az előadás után a színház előcsarnokában egy öregúr szájából, amikor már csak páran lézengtek ott a közönségből, és félig jelmezben — félig civilben kimerészkedtek a színjátszók. Ezt vigye hát hírül ország-világon át a Szittyakürt, amikor beszámol arról, hogy oly hosszú pangás, annyi kísérlet után végre értékes színházat produkál Clevelandban egy magyar együttes, melynek legértékesebb produkciója az összetartás. ... Mert ebből lehet együttmaradás, ez keményedhet kitartássá, ez fonódhat szerves összjátékká, — szóval ebből nőhet ki a rutin, és emelkedhet csúcsára a — siker. A bemutatkozó után minden remény meg is van rá. SE SZÓ, SE BESZÉD — ÉS MÉGIS VALAMI A “történelmi” előzményekről jobb hallgatni. Ami azonban ezt a bemutatkozást közvetlenül előzte meg, arról tanulságos elmondani egyetmást, bár nem dugtuk az orrunkat az előkészülésbe, s így kulisszatitkokkal nem szolgálhatunk azoknak, akik élvezik a kedves pletykákat. Egyelőre titok tehát az is, hogy hogyan lehetett 30—40 felnőtt és felnövendő műkedvelő ifjút meg kiforrott színésztehetségeket összehozni, hónapokon át együtt tartani, étlenszomjan próbáltatni?! Végülis július 20-án, igen igényes közönség előtt elhúzatni előlük a színpad függönyét, hogy tőlük várjuk, ami még nem volt. Hirtelen hát ifj. Gyékényesi Györgynek, a kis társulat igazgatójának kell odaítélni ezt a titkot. Már az is csodatett volt, hogy sikerült nekik felfedezni Clevelandban egy pompás előadóhelyet, ami kifejezetten színház, a Szt. Lukács kórház épülettömbjének eldugott része, és amiről talán az építészén kívül idáig senki se tudott. (Még a leleményes újmagyarok közül se bukkant rá két évtized alatt senki!) AMIRE ALIG JUT SZŐ, PEDIG TÖBB, MINT VALAMI Ez maga az előadás. Rövid verses beköszöntő, költemények, monológok, zeneszám, ismertető szövegek közül emelkedett magasba három prózai felvonás. A Bánk bánból Bánk és Tiborc, aztán Gertrudisz és Bánk jelenete, majd a Mátyás Deák víg egyfelvonásosa, végül a Falanszter-szín az Ember Tragédiájából. Kovács Iván, aki különben hivatásos színész volt, bizonnyal a Nemzeti színpadán érezte magát, mert Tiborcot úgy jelenítette meg, ahogyan ott is csak ritkán tette akár a legnagyobb művészünk. Takács Teodor a kántor komikus szerepében brillírozott, de színészi produkciójának alighanem a legtetején. Ketten is voltak még, akik nem önmagukon, hanem a színészi tehetség mintaképén tettek túl, bár amatőrök. Péterváry Károly a Mátyás Deák gazda szerepében, és Papp Gaga, aki a gazda leánykáját alakította meg, ahogy otthon szorgoskodik és arra vár, hogy menyecske lehessen, mert olyan szerelmes. Egyik szeredet sem lehetett volna jobban játszani. Szabadkai Krisztinka közben-közben konferált, és valósággal azt mutatta be, hogy milyen egy kis tündérke magyar ruhában, aki még hozzá művész is, mert olyan nagyszerűen ad elő. így szavalta el Tompa versét is — a Gólyához. JAJ! — DE SOKAT KELLENE MÉG ELMONDANI ... ... azokról a lelkes magyar színjátszókról itt az idegenben, akikről majd csak sorban, a további előadások után mondhatjuk el azt, hogy élenvalót, kimagaslót, egyedülállót teljesítettek! Mert ahogyan most mutatkoztak be, azokután már előre lehetne brilliáns ékköveket rakatni a rájuk várakozó arany medáliákba. Búzás Ágnes, Berényi István, Cső masz Marika, Dömötörffy Zsolt, Gyékényesi György, Gyékényesiné és a kis Gyurka meg Pistike, Hargittay Ernő, Huszár László, Kézdy Sándor, ifj. Nádas Gyula, Öszényi Szilvia, Ritley Endre, Spruch Rezső, Szabadkai Sándor (mint Lucifer és mint rendező is), Tábori Anna Mária (zongora), Tomaschek László jóval többre szolgált, mint szép dicséretre. Jó és ígéretes előadók valamennyien. És szívbemarkoló, hogy a magyar szó hibátlanul cseng-bong az ajkukon. Szörényi Éva (nem a hasonnevű művésznő!) színházi titkárkodása pótolhatatlan lesz, ha férjhez megy és “ANGOLNYELVŰ MAGYAR LEXIKON” TERVE Készséggel adjuk hírül hasábjainkról annak az elgondolkoztató köriratnak a tartalmát, mely Báchkai Béla aláírásával érkezett szerkesztőségünkhöz. Arról van szó, hogy a "Hungarian Cultural Foundation”, a magyar könyvkiadás közelgő 500. évfordulójára MAGYAR ENCIKLOPÉDIÁT készül kiadni. Az idegennyelvű lexikonok magyarvonatkozású anyagának hiányait kívánja ezzel pótolni, és ferdítéseit kívánja helyesbíteni. A tervbevett mű kettős célt is szolgálna, és mindkettő nagyjelentőségű. Egyrészt szakszerűen tálalná a magyar műveltség eredményeit az angol nyelvterület társadalmainak, másrészt az itt felnövekvő magyar ifjúság helyes tájékozódását segítené elé, ami közelebb hozza eredő gyökereihez az elkövetkező nemzedékek távolra szakadt magyarjait. Ezideig 142 magyar szakember jelentette be közreműködési készségét a kétkötetes, kézikönyv-szerű lexikon szerkesztéséhez. További 87 szakembernek várható a bekapcsolódása. Ez együtt már több mint 200 tagú szerkesztőgárdát jelent. Alapos remény van hát az induláshoz. Telik rá a külföldön élő, tanuló és tanító magyar értelmiségből! A Hungarian Cultural Foundation-t a kiadás előkészítésének munkálataiban két állami egyetem is támogatja: a New-Yorki és a Buffalói. Érdeklődők és ajánlkozók ezekre a címekre írhatnak: Joseph M. Értavy, bibliographer Lockwood Library Buffalo, New York 14214 és Hungarian Cultural Foundation 20 Villa Moraine Drive Buffalo, New York 14225 Báchkai Béla címe: 96 Carstairs Road Valley Stream, New York 11581 elköltözik innen. A társaságból most tizenketten vállalták a műszaki segítség munkáját, így még tapsot sem kaptak az esten. Majd — legközelebb! HALK SZÓVÁLTÁS AZ ELŐADÁS UTÁN: — Kedves Bátyánk! Hálásak lennénk, ha kíméletlen kritikát kapnánk tőled, ha megmondanál őszintén minden hibát, amit elkövettünk... — Ugyanmár Gyerekek, hát reggelig soroljam? Majdnemhogy csupa hibából, minden műkedvelés velejárójából raktátok össze az egész előadást,, de hát épp az a bámulatos, hogy egészében fényes volt, kifogásolhatatlan és nagyszerű! Mert hát úgy van a dolog, hogy a mű kedvelése varázsolja egyszercsak színésszé az embert, és nem a színiiskola. Ezért jár érte külön-külön és egyben mindnyájotoknak ékköves medáliánál is több: magyar köszönet! (Ezt a párbeszédet még az éjszaka, egy pohár Szürkebarát mellől sikerült elkapni.) (—sk—) Lillafüred • A Szarvasi kísérleti halastóból az idén, különleges szállító járművekkel nemesponty-ivadékokat szállítottak az ország különböző halastavaiba. Mi most Sárospatak szenzációja? Ódon Lyceumáról, korai jogakadémiájáról volt híres a Hegyalja táján ez a kedves kis városka, de méginkább református teológiájáról és a pataki jogász-életről, no meg Rákóczi-váráról ott a Bodrog folyó partján. A várat már évekkel ezelőtt restaurálták és múzeummá nyilvánították. Újabban a környékére került a sor, ahol a hajdani trinitárius kolostor volt. Kétszáz éve már hogy világi célokra szolgál ez az épület. Most három méter vastag kőfalait meghagyva, szállodává és étteremmé alakították át. A barát-cellákból kétágyas vendégszobák lettek, egészen modern szállodai felszereléssel. Épültek többágyas turista-hálók is, de jórészt érintetlenül hagyták az ódon jelleget. Korszerű felszerelése ellenére a 200 személyes étterem is őrzi a multat, a magas kőfallal körülvett kolostorudvar pedig, mint árnyas kerthelyiség: csupa romantika. Sárospatak új szenzációja lett a történelmi légkör, s a modern szállodakultúra sikerült ötvözete. SZELLEMI KONGRESSZUS MONTREALBAN A FORRADALOM 12. ÉVFORDULÓJÁN A július 2.-án Torontóban rendezett szabadságharcos megbeszélések folytatásaként nyolc amerikai és kanadai magyar szabadságharcos csoport vezetői rendkívüli megbeszéléseket tartottak New York mellett fúlius 18—19.-én. Megállapítást nyert, hogy az európai Vasfüggöny mögött zajló drámai politikai alakulások és események, melyek szerves következményei íz 1956-os forradalom okának, a menekült magyar életet teljesen készületlenül találták. 1956 mély igazságai annyira változtak az emigrációs élet napipolitikai gyakorlatában, hogy a korszakot megnyitó gondolatok ma már elsikkadnak a mindenkori befogadó ország sajátos belpolitikai megfogalmazásaiban. Szükségesnek látszik, hogy a magyar forradalmat képviselő erők, intézmények és szellemi kezdeményezők összejöjjenek egy találkozóra, ahol pártokon felül kicserélhetik gondolataikat. A magyar forradalom új politikai útat jelentő elhatározásait felevelenitve választ kapunk a mai nyitott kérdések megoldása felé. Üj állásfoglalás a magyar forradalom gondolatai mellett meghozhatja az annyira szükséges szellemi megújulást a tizenkettedik évfordulón. A szellemi kongresszust Montreálban (Kanada) tartják, időpontja közel az évfordulóhoz, de az amerikai elnökválasztások után, november 9—10-én lesz. Az eredeti tervek alapján a kongresszusra meghívót kaphat minden közösség és érdeklődő magánosok, akik 1956 gondolatával azonosítják magukat. A kongresszussal a magyar közélet lehetőséget kap, hogy a kérdéseket őszintén, mélyremenően és pártpolitikai meggondolásoktól mentesen megbeszélhesse. A gondolatcsere alapján az egymástól független szervek bizonyos területeken akció közösségre léphetnek. A Magyar Szabadságharcos Szellemi Kongresszus nem kíván csúcsszerv, vagy pártközösségi összefogássá válni. A meghívást elfogadó egyesületek és magánosok teljes szabadságát mondanivalóik megfogalmazásában és cselekedeteikben a legkisebb mértékben sem akarják korlátozni. A kongresszus bizonyítja és vállalja, hogy a megbeszéléseken kialakult gondolatokat, vitákat és kiértékléseket a határokon kívül élő és az otthoni nyilvánosság rendelkezésére adja. Érdeklődésre az előkészítő bizottság szívesen válaszol. Postacímek: Szabadságharcos, P. O. Box 87, Longueuil, P. Q. Canada. Szabadságharcos, P. O. Box 449, New York 10005. Az Előkészítő Bizottság nevében: Andreánszky Károly, New Jersey, Prof. Jobb Andor, Michigan, Major Tibor, Ohio, Szántó János, Pennsylvánia, Tóth Béla, California, Vasvári Zoltán, New Jersey, Végvári Tibor, Canada.
