Szittyakürt, 1968 (7. évfolyam, 1-12. szám)

1968-07-01 / 7. szám

8. oldal SZITTYAKÜRT 1968. július hó Pécsi látkép a Mecsekről ISMÉT ÜJ TALÁLMÁNY A MAGYAR GYÓGYÁSZATBAN Kilenc évi kísérlet eredményeként egy magyar kutatócsoport a világon először szintetikus úton em­beri hipofízis-hormont állított elő. 39 aminosav épí­tőkövét sikerült szintetikus úton összekapcsolni. Az így létrejött humán ACHT (andrenocorticortop) tel­jesen mentes idegen fehérjéktől és így olyan bete­gek is kezelhetők vele, akik a korábbi gyógyszerekre allergiások voltak. A különböző betegségek gyógyítására alkalmas humán ACTH-hormont idáig néhány állatfajta agy­alapi mirigyeinek felhasználásával állították elő. Ám az összes ilyesfajta készítményekben mindig maradt bizonyos mennyiségű állati fehérje, és ez az embe­rek egy részénél túlérzékenységet okozott. A magyar kutatócsoport olyan vegyületet hozott létre, amelynek felépítése teljesen azonos az emberi agyalapi mirigy által termelt hormonéval. Egy gramm készítménnyel mintegy 500 beteg kezelhető. Az emberi szervezetbe juttatott hormon hatására a mellékvese olyan hormont termel, amely jelentős gyulladás-ellenes hatást fejt ki. így körülbelül 40 féle betegség gyógyítható vagy megelőzhető. A magyar kutatók teljesítményének értékét jelzi az a tény, hogy az ötvenes évek közepén egy ame­rikai tudós már kilenc aminosav építőkő összeköté­séért Nobel-díjat kapott. Az új magyar eljárást szabdalmaztatták a világ valamennyi számottevő országában. Elkészült a szer gyártásának ipari technológiája és már ez év végén forgalomba kerül a magyar kutatók új gyógyszere. (H. T). Az újságok sokat írtak arról, hogy New York zsidóságának vendége volt nemrég a Szovjetunió fő­rabbija. Az "American Council for Judaism” nevű szervezet hívta meg Amerikába. A vendéglátás nem egészen zavartalanul folyt le. Némely zsidó lapok méltatlankodva jegyzik meg, hogy Jehuda Leib Levin főrabbi “öklét kommunista üdvözlésre emelve” lépett a várakozó hallgatósága elé, s mondott el egy-két igazságot. Többek között azt is, hogy a Szovjetben kiváló dolguk van a zsi­dóknak, a faji megkülönböztetés ismeretlen foga­lom, és semmi sem áll útjában annak, hogy a zsidó nép ott boldog legyen. Az "Egyenlőség” így tudósít: ".. Mikor azonban a rabbi egyre jobban bele­lovalta magát elbeszélésébe és kijelentette, hogy a templomok állandóan tömve vannak nőkkel és férfiakkal, és a vallásos iskolák és vallásos szervek virágzanak, kitört a botrány...” ...A főrabbit hátsó ajtón át kellett visszaszöktet­ni a szállodájába. (Arról nincs jelentés, hogy szökés közben nem esett-e le a fejéről a sábeszdekli.) Csípősen jegyzi meg a “magyarajkú” zsidók lapja, hogy "Leib Levin vallási meggyőződését eladta a zsidóságot fenyegető legsötétebb politikai hatalom­nak, és rabbi-i méltósággal csupán hitvány propa­gandista mivoltát álcázza.” Ejnye, ejnye! Most már aztán hogyan vélekedje­nek a hitsorsosok, akik csak néhány héttel előbb ugyanabban az újságban olvashatták, hogy a Szov­jetunió mérséklő hatást igyekszik gyakorolni az arab világra, — "bármennyire nem ezt mutatják a hangos propaganda kijelentések”. Mert "A Szovjetuniónak semmiképpen sem szol­gál végső fokon előnyére az, ha Izraelt kitörülteti a Közel-Kelet térképéről. Ezen a fronton tehát ugyancsak nincs közvetlen veszély", — írják ugyan­csak magyarajkúan. Ezekután most meg rádorgál­nak a főrabbi bácsira, hogy eltévedt a Talmúd betű­rengetegében. És egy kicsit megfeledkezett arról, hogy Ezdrás és Nehémiás zsidó fajbiológusoknak a parancsai még egy kommunista rabbira is kötele­zők, különösen, ha az "ígéret földje” kerül bajba. • Ahá! — itt van a kutya elásva! Az ígéret Földje körül! Kicsapott az ellentét sava, mert a cionizmust is, meg a diaszpórát is meg akarják nyergelni egy­szerre. Nem könnyű a dolog, azt meg kell adni. A Szovjetben úgy vélekednek, hogy zsidó nélkül nem megy a kommunizmusnak a botja. Suttogva olyasmit mondogatnak, hogy: ti találtátok ki, ti sza­­kaj tóttá tok a nyakunkba, hát most tartsátok is fönn! lgenám, de zsidóéknak a kommunizmus csak esz­köz: márkázott élesztő a judaizmus kenyeréhez. A judaista kapitalizmusban meg suttyomban vagy nyíltan süthetik a — kalácsot. Olyan gazdagon, hogy mellényzsebekből telik ki egy állam felépítésének és fenntartásának minden költsége. De biboldóék nem akarnak kis cionista állam pol­gárai lenni. Akik odavándoroltak — alijáztak —, el is vándorolnak, ha csak lehet, vagy kiszökdösnek onnan. Annyira, hogy fogynak a zsidók Izraelben. A diaszpórában élők 1967-ben egy milliárd és 400 millió dollárt adományoztak Izrael céljaira. Mégis egyre kevesebben "alijáznak” oda. Tavaly is 450-nel kevesebben, mint tavalyelőtt, — 18,000-en csupán, pedig három éve még 33 ezret sikerült bealijáztatni. És ezzel a 18,000-rel szemben 11,000-en kialijáztak onnan. Izraelben szaporodnak az arabok. A lakosság egy­­harmada arab, és ezrenként évi 47-tel szaporodnak, a zsidók meg csak 25-tel. A különbözeiét anti-baby pirulákban nyelik le az amazonok. Hiába festegetik elibük a veszélyt, azt hogy Izrael természetes úton elarabosodik pár emberöltőn belül. A szép zsidó­­jányok inkább tekintenek a "multimilliomosok kongresszusára", — onnan várják az állam-fenntar­tást. Velük tartanak a gazdasági szakemberek is. Sem a nyugati pénz-felcserek, sem a rabnépek kommisz­­szárjai nem alijáznak. Jobb nekik a diaszpóra. Itt több a kulcspozíció, mint a gyarmatvilág kis anya­országában. • Ezen veszekszenek. És szegény moszkvai főrabbi­nak ezért kellett mellékajtón át megszökni saját hitsorsosainak a gyülekezetéből. (M. T.) “INTELLEKTUÁLIS TÖMEG” A diákságot nevezik így most a na­gyobb nemzetek kebelében. Valósá­gos új társadalmi osztály lett a ta­nuló-ifjúságból. Évek óta egyre intenzívebben mű­ködnek a diák-mozgalmak, és lassan független tömegszervezetté alakul­nak. Utóbb már egész számottevően szólnak bele a politikai életbe és a felsőfokú politikai kérdésekbe. Kije­­gecesedett irányt mutatnak, de ko­moly bonyodalmakat okoznak. Nemrég a Nyugat-Berlinben leghan­gosabban tüntető liberális diák-sereg­gel merészen szembeforduló sereg is megmutatkozott. Ezeknek Napóleon és Hitler az ideáljuk. Egyik aktivis­tájuk megsebesítette, majdnem le­lőtte Rudi Dutschkét a szélső-liberá­lis diákok vezérét. A rendőrség három napig állt kö­zelharcban a berlini diákokkal. Ez a különs “világfordulat" élesen mutat arra hogy elavult, vagy elavu­lóban van az emberiségnek az a kö­zösségi életformája, melyet csak a po­litikai hatalom, tehát erőszak tart érvényben. De a rávonatkozó eszkö­zök is végelgyengülésben szenved­nek. Az új rend gyakorlati körvo­nalai még nem tiszták, ezért van fel­fordulás mindenhol. Az új "intellektuális tömeg" azon­ban még nem tudja józanul kifejez­ni önmagát, mert még csak ösztöné­nek és intellektusának rendezetlen kevertségében él. Annak pedig még egyáltalán nem ébredt tudatára, hogy bizonyos "világrendező” törekvések eszközül használják az ő intellektuá­lis és tömeges erőit. Pedig megnyi­latkozásai élesen mutatják ennek a nyomait. Csak ők nem veszik még észre, mert nem ismerik a múltat, vagy annak helytelen értékelését tet­ték magukévá az irányított tananya­gon keresztül. Akkor válnak majd értékes közéle­ti tényezővé, ha jelszavukat érvénye­síteni lesznek képesek. Mert ma az a jelszavuk, hogy nem engedik magu­kat az orruknál fogva vezetni, és eb­ben nagyon igazuk lenne, ha a “má­sik" oldalról ténylegesen nem vezet­­nék őket az orruknál fogva. A BUDAPESTI NEMZETKÖZI VÁSÁRON 1429 külföldi kiállító vett részt. A szerződéskötések összege még nem ismeretes, de mindenesetre megha­ladja a tavalyi három milliárd devi­zaforintot, mert a kiállítók és ér­deklődők száma is jóval emelkedett ez évben. Röhelybe fulladt fölényeskedés Varsóból Bécsbe érkezett egyetemi hallgatók elmondták, hogy az egyetemi zavar­gások közben, egyik diák-nagygyülésen felolvasták a World Jewich Congressnek Lengyel­­országhoz intézett üzenetét. Ebben az üzenetben a kongresszus “óvatosságra” inti a len­gyel kormányt az “antiszemitizmust” illetően, és felszólítja a lengyeleket, hogy törjék le a régi lengyel “reakciós szellem” megmaradt képviselőit. Az üzenet elhangzása után az egész diáksereg hahotába tört ki. Frappáns fordulattal nevetségessé lett a zsidó fölé­nyeskedés, és vele az egész ‘“beavatkozási kísérlet”. A varsói egyetemisták azt kérdezték bécsi diáktársaiktól, hogy “ mi van itt Nyuga­ton”? Náluk a legkisebb antiszemita megnyilatkozást is törvény tiltja, de azt elképzelni sem tudják, hogy miféle jogcímen küld figyelmeztetést egy genfi magántársaság vala­mely államhatalomhoz? A lengyelek szerint náluk ezen “röhögni kell”! .. egy rabbi, két rabbi — megszökött a főrabbi..

Next

/
Oldalképek
Tartalom