Szittyakürt, 1968 (7. évfolyam, 1-12. szám)
1968-03-01 / 3. szám
NEGYEDIK OLDAL SZITTYAKÜRT 1968. MÁRCIUS HÓ INTÉZMÉNYESEN “ÁTKÉPZI K” AZ EMBERT ! terén. A Bizottság a TV-hirdetések listájára is megdöbbentő bizonyítékokat gyűjtött. A gyermekek mindent megvesznek, amit a TV hirdet, s telik rá a zsebpénzükből. Ha pedig nem telik, a nekik tetszetős dolgok megvásárlásáért nyúzzák folytonosan a szüleiket, — így vallanak maguk a szülők. A gyermeki lélek befolyásolása ezen a téren több mint 90 százalékra tehető! A típusember kialakítása elsősor-ÄÄÄÄÄSÄÄÄÄÄSÄÄSÄÄÄÄÄÄÄRÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄRÄÄÄÄiS “MÁRKÁT ESZNEK A TEHENEK” Nyugatnémetország több mint két milliárd márkát fizet évente Indiának a nemzetközi fejlesztési segélyakció keretében. Kiváncsi németek persze helyszíni szemléken néznek utána annak, hogy ilyen címen az úgynevezett fejletlen országokba érkező árúk, pénzek, miegyebek, mennyiben szolgálják a fejlődést. S mert jó statisztikusok is, igen frappáns fölfedezést tettek az állami költségvetés számoszlopainak segítségével. Megállapították, hogy Indiában a "szent tehenek", például az 1966-os évben ugyancsak két milliárd márkát meghaladó kárt okoztak az indiai mezőgazdaságban. Mindenfelé szabadon garázdálkodnak, mert nem szabad hozzájuk nyúlni. A német sajtóban több gúnyos célzás jelent meg arról, hogy mirevaló milliárdokkal etetni a "fejletlen” népeket. Szabaduljanak meg először a ÁLSZENT HUMANIZMUS A Christian Economics közli, hogy T. J. Dodd szenátor adott hangot annak az eredménynek, mely egy pedagógiai kutató bizottság évek óta tartó nyomozásán és statisztikáján alapszik. Ezúttal azokat a bizonyító adatokat hozta nyilvánosságra, melyek a televízión keresztül fejtenek ki romboló hatást. Modern pszichológiai és pedagógiai módszerekkel nyomoztak ifjúsági nevelőintézetek neveltjeinek körében, gondosan vigyázva arra, hogy a vizsgálat körül nyoma se érvényesülhessen a bűnöző fiatalok befolyásolásának. Kis gyermekek zavartalan játszadozásából meg lehetett állapítani, hogy a gyermekek pontosan olyan erőszakoskodást végeznek a tehetetlen játékaikkal, mint amilyeneket a televíziós filmeken követnek el felnőttek az embertársaikon. A kamaszkorban levőknek több mint a negyede bevallotta, hogy azokat a bűncselekményeket, melyek miatt nevelőintézetbe kerültek, mozifilmeken látottak szerint utánozták. Kartotékjaikon tényként van föl jegyezve az előéletükből, hogy heti 2—3- szori mozilátogatáson kívül naponta 4—5 órán át még a TV-t is nézték, s persze a "legizgalmasabb” műsorait. Külön vizsgálat tárgyává tette a bizottság a TV-műsorokat. Kiderült, hogy átlagosan egy óra alatt 13 gyilkosság végrehajtása, 3 merénylet és 4 gyilkossági kísérlet kerül bemutatásra rajtuk, igen szemléletesen és a legváltozatosabb eszközök segítségével. A statisztika szerint 25 millió tizenkét éven aluli gyermek több időt tölt a TV mellett, mint iskolában és templomban együttvéve. Ez azt jelenti, hogy ennek a nemzedéknek már a legfiatalabb jai is módszeresen és fölényesen szedik magukba, nem azt ami nemesít, hanem ami zülleszt. S mindez a legcsábítóbb formákban kerül elibük. Semmit sem ér a felelősségre vont műsorigazgatók érvelése, hogy a látványos jeleneteket mindig erkölcsi tanuluság követi, tehát azoknak nem romboló a hatása. A gyakorlatban ennek semmi nyoma nincs, ellenben a legmélyebbre vésődik a gyermek lelkében minden ravasz tipp, s azok hasonló tettekre ösztönzik őket, már csak az utánzás ösztönénél fogva is. Tapasztalat alapján állapítható meg az összefüggés a TV műsorok, s a fiatalkorúak magatartása között. Nem is csak a kifejezett bűnözés ... “Bennünket szenvedő népünk szomorú sorsa késztetett fegyverfogásra és az a hit, hogy a magyar nemzet szabad és magyar lehessen egyszer saját hazájában. Ezért harcoltunk ott, ahol ezer számra haltak hősi halált küzdőtársaink és ezért harcolunk ma is itt az emigrációban, ahol ellenfeleink könyörtelensége ugyanolyan nehézségek elé állít bennünket, mint a fegyveres harcok során az óriási túlerővel felvonuló ellenség... Emigrációs munkánk során elsődleges nehézségként állt és áll ma is a Free Europe Committee-ból kiáradó pénzzel megteremtett magyar megosztás, amellyel olyan embereket helyeztek a magyar emigrációs közélet élvonalába, akik emberi képletüknél fogva méltatlanok a szabadságharcos magyar nemzet politikai képviseletére..." (A Magyar Szabadságharcos ______Parlament deklarációj ából) Beszámoltunk arról, hogy hosszú hónapokra nyúló tárgyalások után az USA és a Szovjet képviselői aláírták az általános atom-zárlat egyezmény tervezetét. Hozzáfűztük, hogy a csatlakozásra csak parancs, vagy fondorlatos erőszak kényszerítheti az egyes államokat. Az egyezménytervezet ugyanis nyílt elismerése annak az elvnek, hogy “amit én egyszer kezembe kaparintottam, ahhoz örök időkre nincs köze másnak”. A két vezető atomhatalom még jogot is igyekszik biztosítani magának ahhoz, hogy atomenergiával való mindenféle kísérletezést ő ellenőrizhessen, “nehogy háborús célokra” is fel lehessen használni az atomerőt. Az ilyen ellenőrzéssel persze velejárna, hogy az atom-tudomány minden ujonan felderülő titka a két atomnagybirtokos markát ütné. Ez pedig a jelenleg fennálló katonai fölényt és világpolitikai hatalmat tartósítaná végnélkül azok számára, akik Yaltában kiforgatták a tengelyéből a népek történelmét. MOST A HÍDFŐ FRAPPÁNS RIPORTBAN számol be az atomzárlategyezmény további hátteréről. A nagyközönség felé csak azt tálalják, hogy milyen veszedelmes fegyver az atom, tehát ajánlatos nem engedni, hogy "akárkik” kézbevehessék. Milyen kegyes és humánus dolog így óvatoskodni... Csak nagyon kevesen értik, hogy lényegében mit jelent ez az álszent törekvés. “Jelenti a meghatványozott Versaillest, Trianont! Jelenti a köbreemelt Yaltát, és jelenti a Roosevelt- Lippmann - Sztálin 'one - world’-ját, a kétfelé osztott egy világot, melynek keleti felén a szovjet géppisztoly, a nyugati részén az USA-kapitalizmus (értsük alatta: a világzsidóság terrorja) uralkodik. Az atom-zárlati egyezmény jelenti közös ördögi eszközét a világ-imperializmusnak, az ÜJ gyarmati kornak, melyben most már nemban a TV-k és filmek műve. De nemcsak az egyéniség van veszendőben. Kialakul egy fantázianélküli, pusztán szuggesztív életszemlélet, még pedig hihetetlenül szűk és sablonos keretek között, de főleg minden etikai támpont nélkül. Jellemző példája ennek, hogy amikor a tíz éves gyermek tudomást szerez a nagyapja haláláról, ezt kérdezi: "Ki ÖLTE meg nagyapát?”!! Itt az elveszett ember ÁTKÉPZETT nemzedéke. babonáiktól, mert elmaradottságukat elsősorban az ilyesminek köszönhetik. A fejlesztési segélyekről a "nemzetközi” sajtó úgy áradozik, mint a történelem leghumánusabb találmányáról. Másoldalról viszont hiteltérdemlően bizonyítják, hogy őrültség. De hozzá lehet tenni azt is, hogy a legsötétebb üzlet, amit fölcicomáztak, és szédítik vele a világot. Ezeket a segélyeket ugyanis üzletemberek nyújtják, túlnyomórészt elavult és eladatlan árucikkek formájában, de a “fejlett államok” garanciájával. Vagyis, ha nem térül meg nekik a “humanitásuk” búsás haszna, akkor állami közpénzekből kártalanítják őket. Így aztán nyakló nélkül lehet üzletelni, meg "jótékonykodni” is. Az eredményt szépen megosztják: a veszteség az adófizetőké, a nyereség pedig az özletemberek markát üti. csak a színes országokat igáznák le, hanem a földkerekség minden országát, legelsősorban Franciaországot és Nyugat-Németországot” — írja a Hídfő. Minden polititkai hatalmat és minden fegyveres erőt azonban csak kimeríthetetlen források táplálnak tartósan. A gazdasági források kimerülése szokta okozni a háborúk elvesztését, meg a politikai fordulatokat. Már pedig a túlerőltetett technikai civilizáció folytán a hagyományos gazdasági energiaforrások kimerülőben vannak. Az atomerő nélkül maholnap mindenütt leáll az élet mai termelő forgása! Ebben van a nyitja annak, hogy az atom-nagybirtokosok miért lettek olyan “jószívű humanisták"!?! Ha az atomerő révén csak ők tartják kézben az egész földkerekségen a gazdasági élet egyedül versenyképes energiaforrását, akkor a népek bottal üthetik a nyomát tudósaiknak, közgazdászaiknak, de még szorgalmas munkásaiknak is: a gazdasági konkurrencia egyszerűen megszűnik, és kész az egész világ perfekciós atom-gyarmatosítása. Az atom-zárlati egyezménynek ez a gazdasági háttere, az ott suttyomkodóknak legfontosabbika és legveszedelmesebbje. A HÍDFŐ MÉG HOZZÁTESZI: Teller Edward, az atombomba zsidó származású tudósa Izraelben járt. Az ő kőrútjának hátterében meg valószínűleg az van, hogy harmadikként Izrael is részt követel magának az atomgyarmatosítók jogaiból. Politikamentesen! (Folytatás a 3. oldalról) Ennek a hatalomnak a trónusát persze minden módon és minden úton biztosítani kell. Akik biztosítják, nem kell, hogy hajlamaik és szándékaik szerint feltétlenül imperialisták legyenek. De megnyilatkozásaikban munka közben, politikájukban kényszerűen is azok, mert a fiktív fundamentumra épített pénzük, s annak minden gazdasági felülépítménye azonnyomban összeomlik, mihelyt egy percre is abbahagyják a megtámasztását, elérhető reálértékekkel. Ezért lett mára a tegnapi gyarmatimperializmusból dollár-imperializmus. A viszontbiztosítások csak olyan szerepet töltenek be, mint a lánc. Ha egyetlen szeme széttörik, mert nem a legkeményebb acél volt az anyaga, fuccs az egész húzó-vonó-tartó szerkezetnek. Minden reálértéket meg kell tehát szerezni. Minden nyersanyagot, leadó és felvevő piacot. Akárhol van, akárkié, akármilyen drága és akárhogy nem akarja adni az, aki birtokában tartja, Vásár, csel, hazugság, fondorlat, erőszak, megvesztegetés, háború, — semmi sem sok érte. Értjük a csíziót? ♦ MESE AZ EGÉSZ! Mirevaló hát részleteket idézgetni a világpolitika meséjének a szövegéből, hogy ez meg az az államférfi mit mond, — aztán a mesejáték jelenetei közül idézgetni, hogy emez meg amaz történik a börze épületében, valami népgyűlésen, a vietnámi fronton, vagy Szuez körül és az arab olaj vidéken? Mirevaló volna, amikor egyetlen tény megmagyaráz mindent?! A fikcióra, a hitelre, a jövő esetleges reálértékére épített "világgazdaság” omlik menten össze, ha nem tömik tonnaszámra és marokszámra alája a tartóerőt, legalább utólag. Emigránsokból egyszerűen külföldiek lettünk? A hazai engedékenység több irányban mutaja már tanújelét az ilyesminek, csak az a kár, hogy ennek a gondolatnak az őszinteségét elnyomja a taktika. Évek óta csak úgy áradnak a hazai sajtótermékek a külföldi magyarság felé, könyvek, folyóiratok, újságok — garmadával. A visszafelé vezető utat azonban, mely a rezsim őszinteségének adná tanújelét, gondosan elzárják. Mindössze a Széchenyi Könyvtár gyűjteménye számára szedik össze a külföldön megjelenő magyar sajtótermékeket, de ezeket lakat alatt őrzik, és a hazai olvasóközönség nem juthat hozzájuk. A Hazai Tudósítások most azt publikálja (persze csak "kifelé"), hogy a Széchenyi Könyvtár számára megszerezték Pohárnok Jenőnek és Fűry Lajosnak egy-egy szépirodalmi művét. Ezenkívül egypár más szerzőnek külföldön megjelent nem-szépirodalmi munkáját is. Még a "Pázmány Péter lelkisége" címen Klagenfurtban kiadott vallásos tárgyú könyv is érdekelte a könyvtár külföldi bevásárlóját. De ha már megvesznek külföldön megjelent magyar könyveket, miért nem veszik meg valamennyit? Vörös lakat alatt megbújhatna mind! SZEGEDEN NARANCS TEREM! Az egyetem üvegházában harminc évvel ezelőtt ültettek el egy narancsfacsemetét. Talajának gondozásával és a levegő temperálásával sikerült elérni, hogy igen szép, négy méteres lombkoronája lett. Múlt őszön majdnem száz narancs termett rajta. A gyümölcsök egyenkint 150—200 gramm súlyúak, feltűnően zamatosak, és általános vélemény szerint fölülmúlják még a Földközi-tenger tájáról származó termés minőségét is.
