Szittyakürt, 1967 (6. évfolyam, 2-12. szám)
1967-09-01 / 9. szám
HATODIK OLDAL SZITTYAKÜRT 1967 SZEPTEMBER HÓ A VÖRÖS DIPLOMÁCIA Fegyverszünet lesz Vietnamban? Nemcsak jelek vannak rá, hanem komollyá fordult okok is. Az USA, a sablonos és szokásos békehangoztatáson még nem megy túl, de mögötte készül rá, hogy bizonyos “elfogadható feltételekbe” kapaszkodva adja föl a merev politikát. Könnyen lehet sikere annak, hogy az északvietnami kormányra erősebb nyomást gyakorol a Szovjet, mert legnagyobbrészt tőle függ az északi front ellenállása. És Moszkva nem nyújtja mindazt, amit Hanoi kér. így például nem szállítja tovább azt az újfajta rakétatipust, amit kísérletképpen eddig odaszállított egypár példányban. Némely kommentátor máris úgy könyveli el, hogy Szovjet részről komolyan megkezdődött a szállítások korlátozása. Ugyanakkor utalnak arra, hogy Kína részéről is csökken a támogatás a belső zavargások miatt. Meddig tartanak az északiak tartalékai? Az USA szenátusában még mindig csak olyan hangok hallatszanak, hogy a háborút vagy-vagy alapon kell sürgősen befejezni. Vagy vesse be a kormány a teljes katonai erejét, vagy adja föl Dél-Vietnamot, mert a félkézzel való háborúskodásnak nincs értelme. Kétségtelenül könnyebb belepottyanni egy háborúba, mint abból kikecmeregni. Szerencsére a nagyobb összefüggések felől sokszor érkezik segítség az elkövetett hibák kiigazításához. A Szovjet határozottan nem jó szemmel tekint a vietnami szórakoztató felé, pedig mindig szeretett hasonlókkal incselkedni. Újabban állítólag Castrot is leintette azzal a tervével, hogy favorizálja a délamerikai államok forradalmasítását. Moszkva tehát kétségtelenül TUD olyan helyzetet teremteni, mely a háború megszüntetéséhez vezet. A világsajtó most azt a kérdést teszi föl, hogy az USA kormánya észreveszi-e most ezt a lehetőséget, vagy a délvietnamiak segítése címén továbbra is köti magát saját távolkeleti érdekeinek merev védelméhez? Arra a beállításra pedig, hogy az USA vietnami háborúja a fehér fajnak a védelme a sárgával szemben, meglehetős gúnnyal válaszol a világsajtó. Utal arra, hogy a védő a saját felségterületén is tehetetlen, nem ugyan a sárga, de a “fekete erő”-vel szemben. Valahol máshol kell hát keresni a küldetés gyökereit. És persze a megbékélését is. Röntgensugárzás TV-készüiékekből Az amerikai egészségügyi hatóságok megállapították, hogy a televíziós készülékek röntgensugarakat bocsájtanak ki magukból. A röntgensugarak pedig ártalmasak az emberi szervezetre, rombolják a sejtszöveteket. űgyannyira, hogy az orvosi vizsgálathoz szükséges átvilágítás is káros, ha azt gyakran ismétlik. A televíziós készülékek előtt ülők pedig huzamosan ki vannak téve hasonló hatásnak, persze sokkal kisebb mértékben. Szerencse, hogy a képernyőről kiáramló sugarak intenzitása igen gyenge, és a készüléktől pár centiméterre nagyjából elenyésznek. Veszedelmesebbek azonban a színes-TVk. Ezek a fekete-fehérnél jóval nagyobb feszültségű árammal működnek. A felgyorsult elektronok, melyek a képcsőből áramlanak az ernyő felé, az ütközés következtében lefékeződnek, de lendületüknél fogva tömegesebben és messzebbre jutnak el a röntgensugárzásnak megfelelő hatásukkal. A vizsgálati eredmények valószínűleg egy újabb gyártmányú készülékfajtára vonatkoznak. Ezeknek képernyői ugyanis olyan anyaggal vannak bevonva, mellyel az ütközés erősebb, és a felszabaduló elektronok már veszélyes távolságra csapódnak ki. Erre vall az is, hogy a hatóságok csak azokat figyelmeztették, akik féléven belül vásároltak új színes televíziót. Azt tanácsolták nekik, hogy készüléküket ne üzemeltessék, és jelentkezzenek orvosi vizsgálatra. Eddig csak azért volt veszedelmes a TV, mert a legerősebb szerszáma az agymosásnak. Ezentúl tudhatjuk, hogy az agysejteket is rombolja. ★ MEGÚJULT A ROZSTERMELÉS. — A rozskenyér valamikor a szegények kenyere volt, mert rossz, sovány, homokos talajon is megtermett a rozs mindig. Nagy hátránya volt azonban, hogy jó talajon sem hozott dús termést. Hosszú kísérletezéssel nemrég sikerült otthon kikisérletezni az úgynevezett lovászpatonai rozst, mely kitűnő minőségű, tűri a rossz időjárást is, és jól terem. Már nemzetközi híre is van: Mexikóból rendeltek belőle legutóbb nagymennyiségű vetőmagot. (Harmadik közlemény) Ott hagytuk abba avatott diplomáciai szakértőnk részletes tájékoztatásának ismertetését, hogy példákkal illusztráltuk a magyarországi vörös “diplomaták” alvilági tevékenykedését, amivel sikerült nekik teljesen tönkretenni a magyar diplomácia tekintélyét. AZ ELVÖRÖSITETT KÜLÜGYI SZERVEZET A budapesti külügyminisztérium jelenleg hatvanegy állammal tart fenn diplomáciai kapcsolatot Magyarország részéről. Ezeket nagykövetségek, követségek és főkonzulátusok testesítik meg. Legfontosabbak a moszkvai, a pekingi és a kubai. Ezek után a tokiói, a delhii, a kairói, ghánai, az algéri, a buenos airesi, a londoni, a párizsi és a római követség. A diplomáciai kapcsolatokhoz lehet még számítani azt a 483 nemzetközi szervezetet, melyben Magyarországnak képviselete van. Tehát a diplomáciai takaróval működő forradalmi szervezet hatósugara Igen hosszú. “NAGYKÖVETEK ÉS KISKÖVETEK” A diplomaták közül — vörös értékelés szerint — legsúlyosabb személy Szipka József követ, aki Moszkvában és Rawalpindiben teljesít szolgálatot. Sorrendben a Pekingben szolgáló Halász következik, majd Szigeti Tokióban, Túri Djakartában, Nagy János Indiában-Ceylonban-Nepalban, Nyerki Tel Avivban, Murai Szíriában és Lybiában, Nagy Irakban, Rácz Kairóban, Gogolyák Nyugat-Afrika több államában, Mátyás Algírban és Tuniszban, Kepes és Kovács Délamerikában, Esztergályos Lajos (és mellette Rózsa Irén) Észak-Európa különböző államaiban, Valkó Párizsban, Hollai Athénben. HOGYAN LETTEK EZEK DIPLOMATÁK? A válasz, amit már előző közleményeinkben is megadtunk, nem diplomata válasza, hanem az egyenes szójárású emberé: a kinevezéshez elengedhetetlen és döntő a politikai rendészeti szolgálatban szerzett érdem. Ehhez járul több-kevesebb nyelvismeret. Komoly kiképzésről, a diplomácia hagyományos szokásai szerint, szó sincs. A kiválasztottak mindössze amolyan gyorstalpaló tanfolyamon kapnak némileg szakszerű, de inkább csak amatőr ismereteket. Vörösfeladatukhoz talán elegendő is ez. SZALONKÉPES DIPLOMATÁK IS AKADNAK A magyar diplomáciai KIRAKATBAN valamenynyire szalonképes diplomatákat is alkalmazni kell persze. Ilyen elsősorban és jelenleg Péter János. Külügyminiszter és 70-ik évét tapossa. Református teológiai képzettsége van, amit külföldi egyetemeken szerzett. A Szabadságharc előtt hét évig volt a Kultúrális Kapcsolatok Intézetének vezetője, és ebben a minőségében szerzett is valamelyes diplomáciai gyakorlatot. Előzőleg Rákosi Mátyás segítette református püspöki kinevezéshez. Jó kirakat-alany, hiszen külügyminiszteri mivoltjában is lehet püspöknek nézni. Az meg nincs a homlokára írva, hogy a Kommunista Párt százegyedik vezető személye, valamint a Párt Központi Bizottságának is tagja. 1961-ben lett külügyér, előtte három évig helyettes volt. Úgy tartják, hogy spanyolfal-szerepre nehéz volna nálánál alkalmasabbat találni. Lehetséges is. Első külügyminiszter-helyettes Erdélyi Károly, aki persze ismét tagja a párt Központi Bizottságának. Kádárt ő szokta nemzetközi tárgyalásokra kisérni. Van még egy egész kis seregrevaló külügyminiszterhelyettes. Közülük legaktívabbak: Mód Péter, Szarka Károly, Böjti János, és főleg Szilágyi Béla. Gergely Miklós protokollfőnöki és Csabi Ferenc helyettesi minőségben ugyancsak tevékeny külügyminisztériumi emberek. A HELYZET — VISZONTVONATKOZÁSBAN A diplomáciai kapcsolat kétlodalú lévén, külállamok részéről is körülbelül ugyanannyi követ székel Budapesten. A budapesti diplomáciai testület doyenje Pucik József csehszlovák nagykövet. Nincs olyan tekintélye, mint elődjének, Krohulszky lengyel nagykövetnek. A főszereplő természetesen Tytov szovjet nagykövet. Szakértőnk még Hurner Shellont jellemzi, az USA budapesti ügyvivőjét, és súlytalan, szimpla embernek mondja. Közben azonban megtörtént J. Hillenbrand nagyköveti kinevezése. A kínai nagykövet Tan Ke-hua, az albán követ pedig Mehmeti Lufti. Budapesti körökben mindketten igen népszerűek. Szokásuk nagy fogadóestéket rendezni, melyeknek leghívebb látogatói a pesti sztálinisták és más elégedetlenek. Jovan Andorni albán ügyvivő estélyei még kedveltebbek. A Benczur-utca 17 és a Munkácsy-utca 6 (kínai és albán követség) előtt sok hazai rendszámú luxus-autó parkol esténkint. A környéken van különben a koreai, a vietnami, a keletnémet és a török követség is. Az autós látogatások tehát nem keltenek külön feltűnést, délelőttönkint viszont arról folyik a szó, hogy előző este ki volt a kínai és albán követség fogadásán. A Bajza-utca 35 alatt rezidál a szovjet követség. Ez az éppen felül lévő politikai garnitúráknak a találkozóhelye. Főleg azok járnak oda úgynevezett pofavizitre, akik magas állásukat igyekeznek konzerválni. Nagy forgalma van a Gorkij-fasor 21-ben lévő izraeli nagykövetségnek is. Szirmai István, Nemes Dezső, Biszku Béla — a magyarországi politbüro tagjai, aztán Bíró József külkereskedelmi, Trautman Rezső építésügyi, Szabó Zoltán egészségügyi miniszter, Tímár Mátyás miniszterelnök-helyettes az állandó és élenjáró vendégei. De ott nyüzsög a magyar politikai élet összes kulcspoziciós zsidója is csaknem minden nap. Szirmainak külön diplomáciai futárja is van Budapest és Tel Aviv között, pedig Sztálin idejében börtönben ült a cionista mozgalom vezetése miatt. A titkos zsidó futár lakása az Erzsébet-fasor 41 számú házban van, tel avivi oldalról pedig a Defense Army Intelligence Branch-nél teljesít szolgálatot. DIPLOMÁCIAI CSODA BOGARAK Valóban csodaszámba megy, ha egy magyar diplomata kiemelkedik a tudásával. így lehet viszonylag számítani dr. Csatorday Károlyt, az UNO-hoz akkreditált nagykövetet. Hasonlóan kiemelkedő a londoni magyar nagykövet: Incze Jenő, aki jó gazdasági diplomata. Ilyen volt Réczey László indiai nagykövet is, akit azonban már félretoltak. De hiszen így van ez a 101 tagú Központi Bizottsággal is. összesen ötnek van közülük szélesebb világpolitikai látóköre: Púja Frigyesnek, Péter Jánosnak, Erdélyi Károlynak, Szipka Józsefnek és Sík Endrének. A parlament külügyi bizottságában pedig egyedül Pethő Tibor látja világosan a nemzetközi fejleményeket. MAGYAR DIPLOMATÁK IDEGEN ÁLLAMOK SZOLGÁLATÁBAN Komoly szakképzettségű diplomatákban tehát kétségbeejtő a helyzet, mégis igen sok magyar szolgál idegen államok diplomáciai karában. Vincze László a budapesti cseh követség alkalmazottja, Szilárd Péter a román követség törzsében teljesít szolgálatot Djakartában. Márton Mihály ugyancsak a román követségen Szófiában. Az USA követségének ethiópiai ügyvivője báró Korányi István. A régi magyar diplomáciai karból alig néhány diplomata maradt máig is aktív szolgálatban. Gróf Forgách Ferenc Chilében, Apor Gábor Rómában, Marossy Ferenc Madridban, öregek már és kiestek a világesemények látóköréből. Fizetésüket a CIA-tól kapják a Free Europe Inc.-en keresztül. MI HASONLÓ CSEMEGÉT VÁRHATUNK LEGKÖZELEBB? Szakértőnk Ígérete szerint a CIA és a budapesti amerikai követség melléfogásának a bemutatását. Várjuk! És az eddigieket itt köszönjük meg. ★ ★ MAGYAR-FINN BARÁTSÁGI HETET rendeztek júliusban Magyarországon. Az ünnepségeken 360 tagú finn delegáció vett részt. Ezzel egyidőben Finnországban is megrendezték a Finn-Magyar Barátság Hetét.
