Szittyakürt, 1967 (6. évfolyam, 2-12. szám)
1967-05-01 / 5. szám
HATODIK OLDAL SZITTYAKÜRT 1967 május Hó-Édesanyák öröme Anyák Napján Dr. Tárná Imre és barátai tettekkel ünnepük az Anyák Napját — egész évben. Az “Arccal Magyar Véreink Felé” akció keretében hónapok óta rendszeresen küldenek babakelengyét azoknak az otthon élő édesanyáknak, akiknek újszülött gyermekük van, és ideér felénk a címük. Dr. Tarnáék kimagaslóan nemes segítsége akciónkat is a gondterhes magyar anyák pártfogójává tette, és cselekvő részesévé annak, hogy az év minden napja ANYÁK NAPJA legyen ott, ahová segítő kezünk elér. ELTEMETTÉK... Fejedelmet illető gyászpompával és gyászkisérettel vonult sírba dr. Konrád Adenauer. Fizikuma bámulatosan állt ellen az elmúlásba vezető sorvadásnak, s most megadta magát végzetének. Neve és szellemi ereje azonban nemcsak hazájának, nem is csak Európának a történelmébe írta bele magát, — belevésődött az a világtörténelembe is. Robusztus egyéniség volt, mint aki sarkából is ki tudná fordítani a világot . . . Vagy talán mégsem? Talán nem magaslatok felhúzására volt predesztinálva a lelke, hanem szakadékok kitöltésére, hogy ne lehessen még mélyebbre bukni? Az volt a hivatása, hogy kiegyenlítse az élet feldúlt sáncait? Mindegy: hatása így is robusztus volt, és tette kimagasló. A német nép államépítő és európaformáló tehetsége beléje kapaszkodott, és sorsának válságából egyenesbe jutott. Több mint két évtizedes küzdelme után koporsójánál azonban hazájának két Németországa áll. A “nyugati” fénylik, csaknem az össznémetség erejét képviseli a nemzetek versenypályáján s a politikai harc sakktábláján. A “keleti” — fakó, majdnem hangtalan, benne szinte középkori görnyedéssel tolja az élet szekerét a német-ember. Adenauer koporsóján politikai titkot takar a gyászlepel . . . ... A század nagy versenyének titkát: azt, hogy vajon mely oldalról fog eldőlni a küzdelem az igazabb életforma felé, mely annyi vér s oly sok szenvedés után nemcsak fölemeli, hanem meg is nyugtatja Európát. Mert ennek a kibontakozásnak az a Németország lesz a zászlóhordozója, mely a mostani kétféle Németországból egyesülve, válik újra dinamikus élharcosává az ősi földrész megújulásának. ★ A NÉPVÁNDORLÁS KORÁNAK földalatti maradványait tárták fel az Alföldön. Helyenkint négy, egymás mögött húzódó sáncrendszert találtak több, mint 500 m hosszúságban. Szerkezete a Maginot-vonalhoz hasonló. ★ A MAGYAR ÁLLAMI NÉPI EGYÜTTES márciusban Helsinkiben mutatkozott be, és az előadáson a köztársasági elnök is megjelent, családjával együtt. Az elnök a műsor szünetében szívesen üdvözölte a társulatot és az előadás végén virágcsokorral kedveskedett az “Ecseri lakodalmas” mennyasszonyának. A “TAGESZEITUNG” CIKKE EMIL HOKES CSEH MÉRNÖK TOLLÁBÓL A szenzáció erejével ható leleplező cikket a svájci Ost-Institut “Der klare Blick” című lapja is egész terjedelmében átvette. Elmondja, hogy az első atomkisérleti reaktort a Szovjetunió szállította Pekingbe. Ezzel a reaktorral havonta körülbelül három kg. plutóniumot lehet termelni. Ma azonban már több atomreaktora van Kínának. Az egyik Jarkand-ban, egy uránérc-telep közelében, ahol tiszta urániumot is képesek előállítani, de belőle a plutónium kivonása távolabbi telepeken is történik. További reaktor állomás működik Lancsouban, az egyik atomkutató egyetem közelében, nem messze az uránizotópok szigetelésére szolgáló üzemektől. Belső-Mongóliában: Paoscou-ban is van hasonló. A szovjet atomsegély-egyezmény gyakorlatilag már 1959-ben megszűnt. A tudományos kutatások fedezésére azonban egyedül a kínai tudományos alap több, mint két billió dollár adományt nyújtott 1958 és 1963 között. FÉLTÉKENY SZEMEK KÍSÉRIK A KÍNAI KUTATÁSOKAT A kínai atomfizikusok tudományos nívója hirtelen emelkedést mutat. Már a Dubna-ban működött Egyesült Atomkutató Intézetnek is volt kínai tudományos munkatársa. Az amerikai szakemberek nemrégen még úgy vélték, hogy hogy Kína igen hosszú ideig nem fog szerepet játszani az atomnagyhatalmak táborában. Azóta azonban a két él-hatalmon kívül Nagybritannia, Franciaország, sőt talán már India is odatartoznak. Főleg az atomkutatási eredmények szempontjából igen erős a kínai ipar fejlődésének ellenőrzése. Amerikai részről nemcsak a Hong Kong-ban székelő kutatóintézet végzi ezt a feladatot, hanem a Föld körül keringő kémkedő mübolygók is. Minden iparág, mely katonai célokat szolgál, a honvédelmi minisztérium irányítása alá tartozik, és költségeit is ennek a tárcának költségvetéséből fedezik. A hadsereg részéről egyre magasabb igényeket támasztanak a szakemberekkel szemben, és azok teljesen meg is felelnek ezeknek a követelményeknek. AZ ATOMFIZIKAI KUTATÁSOK EREDMÉNYEI 1962-re a kínai technika olyan magas szintet ért el, hogy nem jelentett már nehézséget komplikált elektromos, és mikro-miniatür készülékek előállítása. A nukleáris fizika számára is elő tudják állítani a legfinomabb felszerelést. A kínai Tudományos Akadémia elnöke már 1963- ban utalt arra, hogy “az atomfegyverkezési versenyben a közeljövőben minden hiányát pótolja Kína”. A. Harriman amerikai államférfi ugyanakkor úgy értelmezte ezt a kijelentést, hogy soká lesz még az, mire Kína jelentős atomhatalom lehet. Az USA honvédelmi minisztere is úgy vélekedett, hogy ebben az évtizedben Kína még egyáltalán nem fog potenciális veszélyt jelenteni. Az uránium-koncentrátoroknak házilag való előállítását éppoly szkeptikusan fogadták nyugaton, mint a legyek és verebek elleni állami küzdelem eredményeit. SOROZATOS MEGLEPETÉSEK Sinkiangi idő szerint 1964 október 15-én, 15 órakor azonban egy 90 méteres rúd tetején valami nagyot robbant. A villanás egészen Semipalatinsk orosz városig látható volt az égen. Az amerikai ellenőrző gépek, melyek 20 km-es magasságban repülnek a kínai határ mentén, a szárnyukra erősített műszer-lapocskákon felfogták a robbanás rádióaktív kicsapódásait. A robbantás 100 százalékos U-235 uránizotóppal történt, és a töltetnek 20,000 tonna trinitrotoloül robbanó hatása volt. Az angol és francia atombombák a plutóniumon alapulnak. Előállításuk viszonylag egyszerű. Ahogyan azonban a kínai robbantásból kiderült, a kínai tudósok teljes mértékben uralják az U-235 kivonásának technológiáját. Ez pedig rendkívül bonyolult, és igen nagyméretű igényeket támaszt az iparral szemben. Világosnak látszik, hogy Kína nemcsak plutóniumot termel, de ezen felül jelentős mértékben U-235-öt is. Korábban ezt nem sikerült földeríteni. 1965 május 16-án a Tarim-folyó forrásvidékén robbant a második kínai atombomba, körülbelül 500 km-re Alma Ata nevű szovjet várostól. Még ez is igen nagyméretű és nehéz volt, számítások szerint kb. 4 tonna súlyú. A robbanás magasan a légrétegben történt, és a bombát egy szovjet szabadalom alapján gyártott kínai repülőgépből dobták ki. ŰJABB FELDERÍTÉSEK Amerikai kutatóintézetek megvizsgálták az elérhető kínai anyagot, és arra az eredményre jutottak* * hogy a kínai tudomány és technika a legjelentősebb ágakban 1966-ra már elérte a világnívót. A “titán” kohószerü feldolgozásának automatizálását, valamint a rakéták kormányzásához szükséges elemek gyártását azonban csak öt éven belül fogja elérni. A kínai interplanetáris technika kifejlesztéséhez pedig még 15 év szükséges. Közben azonban ismertté vált, hogy az első kínai rakéták Mandzsúriából indítva már több, mint 5000 km-es távolságon át, egészen Pamirig repültek. TÖBB MINT 600,000 KÍNAI MÉRNÖK 1962-ben 180,000 volt azoknak a főiskolát végzetteknek a száma Kínában, akik akadémiai fokot nyertek. 1963-ban már 200,000-en is felülemelkedett ez a szám. Dr. Cseng Csu-jüan, aki egy amerikai tudományos alapítvány részére dolgozik, 1966 januárjában megállapította, hogy időközben Kína 672,000 új mérnököt képzett ki, és négyszáznál több legmagasabb képzettségű atomfizikussal rendelkezik. AZ ATOMVERSENY ÉLENJÁRÓI KÖZÖTT . . . Az új kínai bombázók már minden nehézség nélkül 3,000 km távolságra is tudnak repülni. Tíz olyan tengeralattjárójuk van, melyekből a víz alatt lőhetők ki rakéták. Amerikai mübolygók két ilyen tengeralattjáróról pontos felvételeket készítettek. A rakétákat már el tudják látni robbanó atomfejjel. A brit külügyminiszter is utalt ez év februárjában olyan értesülésre, mely szerint a kínaiak rendkívüli mértékben tudták lekicsinyíteni atomfegyvereiket. Pekingi idő szerint 1966 május 9-én 16 órakor robbant a harmadik atombomba a kínai sivatagban. Ezen az éjszakán Peking örömmámorban úszott, mert röpcédulák külön hangsúlyozták a harmadik kísérleti robbantás nemzetközi jelentőségét. Amerikai ellenőrző repülőgépek port fogtak föl, s az rádióaktív izotópokat tartalmazott. Olyan termonukleáris anyaggal végzett kísérletről volt tehát szó, mely hidrogénbomba előállításához használatos. Félévvel ezelőtt pedig a világsajtóban megjelent a hír, hogy a kínaiak 1,500 km távolságba, a Parimmedencébe lőttek ki atombombát rakétával. Ezzel bizonyosra vehető, hogy túljutottak a többlépcsős rakéták előállítására szolgáló kísérleten. BEVONULÁS A KOZMIKUMBA Ezek szerint esedékes az is, hogy kínai mübolygó körözzön nemsokára a Föld körül. Valószínűleg még ez év vége előtt. Egy épülőfélben lévő rakétakilövő helyet gyanítanak erre a célra indulási helyként. A többlépcsős rakétatechnika előrehaladottságára való tekintettel valószínű, hogy Kína három éven belül belép a kozmikum meghódítására irányuló versenybe is. (P. E.) ★ A GYÉKÉNYSZÖVŐ HÁZIIPAROSOK 1951-ben szövetkezetei alakítottak. Ma 800 szövetkezeti tagja van ennek az ősi, falusi iparágnak. Tíz évvel ezelőtt fél, a múlt évben pedig már hatmillió forintos exportot sikerült elérniök. Szatyrokon és butorkárpiton kívül legérdekesebb termékük a strandfülkévé alakítható gyékényszövet. ★ A MAGÁNLAKÁSOK SORSA MAGYARORSZÁGON. — A példa világítja meg a helyzetet legjobban, íme: Miskolcon, a Diósgyőri-út mentén elkészült az ország legmagasabb bérháza. Húsz emeletes, és 102 lakás van benne. Ebből a “párt” már előre lefoglalt 72-őt, a Hazafias Népfront 18-at kap, és a városi tanács kiigényelt tízet. Maradék: 2, azaz KETTŐ. És erre 2,000, azaz KETTŐEZER igénylés futott be! ★ MAGYAR-TÖRÖK KERESKEDELMI MEGÁLLAPODÁS történt, mely tíz százalékkal emeli az eddigi kereskedelmi kontingenst. Kína útja az atombombához
